Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
1975. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK XtfMtw Megyei munkavédelmi döntő Ötvenezer részvevő — 50 ezer győztes Nagykőrös képviseli a megvet u országos középdöntőn Pest megyében mintegy ötvenezren vettek részt azon a munkavédelmi versenysorozaton, amelyet a felszabadulás 30. és a szakszervezet munkavédelmi felügyelete megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére szervezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A három területi elődöntő 51 versengő csapata közül a kilenc legjobb került a megyei döntőbe, amelyet tegnap rendeztek meg Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat színháztermében. A. döntőbe jutott vállalatok — a Ceglédi Állami Tangazdaság, a Csepel Autógyár, a Középmagyarországi Közműéi Mélyépítő Vállalat, a Pest— Nógrád megyei Álla'tforgalmi és Húsipari Vállalat, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Finom- kerámiaipari Művek kőbányai porcelángyára verőcemaros: üzeme, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Váci Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet négy-négyfős csapatát nagyszámú szurkoló kísérte e1, közöttük az érintett vállalatok párt-, gazdasági és táx-sa- dalmi vezetői. Jelen volt a megyei döntőn Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára, valamint Kovács István és Fodor László, az SZMT titkárai. Sokorai Istvánnak, a DKV műszaki igazgatójának üdvözlő szavai után Kovács István méltatta a nagyszabású vetélkedősorozat jelentőségét. Elmondta, ez a verseny is hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók jobban megismerjék a munkavédelmi szabályokat, előírásokat, amelyek betartásával megelőzhetőek a balesetek. A döntő kérdései felölelték a munkavédelem valamennyi részterületét, attól kezdve, hogy milyen baleset számít üzeminek, egészen addig, hogy mikor kell vészszellőztetést alkalmazni. Ezekre a kérdésekre változatos formákban adhattak választ a versenyFélidő a kiállításon Bolgár könnyűipari termékek a világ 55 országába A budapesti bolgár nemzeti kiállítás tegnap félidejéhez érkezett. A nap eseményei sorából kiemelkedett a könnyűipar szakmai napja. A könnyűipar szakmai napját Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete nyitotta meg. A megjelenteket Nedjalko Hrisz- tov könnyűipari miniszterhelyettes köszöntötte és hangsúlyozta: a minőségileg új alapon — az integráción — nyugvó gazdaságfejlődés, a két szocialista ország közötti együttműködés további kiszélesítésének előfeltétele. Magyar részről dr. Bakos Zsig- mond könnyűipari miniszter- helyettes válaszolt a köszöntésre. Ezután a vendégek és a szakemberek megtekintették a könnyűipar kiállított termékeit. ★ A bolgár könnyűipar 30 év alatt új és modern szakágazattá alakult át és a nemzetközi piacon nagy elismerésre tett szert a termékek külömfélesé- gével, az anyagok, ruhák, cipők, üveg és porcelántermékek nagy választékával. Az ipar koncentrációja, az állóeszközök nagy részének felújítása, a nagy kombinátok és üzemek létrehozása komoly bázist teremtett ahhoz, hogy Bulgáriában a fogyasztási cikkek általános termelése kb. 23-szorosára nőjjön. A kiállított termékek a könnyűipari szakágazatok fejlődési perspektíváját is megmutatják, ami az új technikában, technológiában, nyersanyagokban és a termelési folyamat automatizálásában fejeződik ki. A könnyűipari kiállításon több mint 2500 terméket mutatnak be. A textilipar a férfi- női és gyermekruhák és ingék készítésére alkalmas új gyapjú, gyapot, különféle karton és fi- nompuplin anyagok gazdag kollekcióját állította ki. A kötöttáru konfekció változatos, kényelmes és praktikus. A kötöttáruk legnagyobb része mutatós fonalakból készült, alapanyaguk 100 százalékos poli- akrilnitril. A modellek divatosak és színkivitelezésük is nagyon jó. A cipő- és bőráruk kiállítási részlegénél poliuretán talpú és felsőrészű, impozáns, eredeti és műbőrből készült férfi, női és gyermekcipők gazdag választékát láthatják a látogatók. Ugyancsak gazdag a luxuskivitelű férfi és női lapos- és magassarkú cipők választéka. A bolgár könnyűipar termékeit a világ 55 országába exportálják. zők: keresztrejtvény, dupla vagy semmi, zsákbamacska, munkavédelmi totó, tíz kérdés — tíz pont váltotta egymást. A jól felkészült csapatok, fej fej mellett haladva vívták izgalmas szellemi csatájukat, Bíró Tamás munkavédelmi felügyelőnek, a verseny játékvezetőjének irányításával. A vetélkedőn mindjobban kiemelkedett a Nagykőrösi Konzervgyár, és a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat csapata. Szinte minden kérdésre helyes és kimerítő feleletet adtak. A hosszabb időt igénylő kérdések közben nemcsak szurkoltak a nézők társaikért, hanem cik maguk is versenyeztek. A rendezők munkavédelmi villámtornát rögtönöztek számukra, s a helyes válasz jutalma egy-egy könyv lett. A verseny végeredményét a kilenctagú zsűri elnöke, dr. Bernhardt György, a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamának igazgatóhelyettese hirdette ki. Első a Nagykőrösi Konzervgyár csapata, második a Pest—Nógrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat, a harmadik pedig a Csepel Autógyár gárdája lett. Az okleveleket és a jutalmakat Kovács István adta át. A szeptemberi országos munka- védelmi középdöntőben a megyét a Nagykőrösi Konzervgyár csapata képviseli A. J>. A városok közül Vác fejlődik a legerőteljesebben Ülésezett a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Vác a negyedik ötéves tervben nagy ütemben fejlődött — állapította meg a dr. Lukács Ferenc városi tanácselnök által a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülése elé terjesztett beszámoló, amely arra vállalkozott — sikerrel —, hogy . átfogó képet adjon a városi tanács munkájáról, Vác mindennapjairól. Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke ezt a megállapítást kiegészítette: az eredeti szándékoknak és terveknek megfelelően a legutóbbi években a megye városai közül Vác fejlődött a legerőteljesebben. Számos vonatkozásban eljutott már arra a fokra, hogy nem csupán a mennyiségi, hanem a minőségi igények kielégítésére is koncentrálhatott A lakások háromnegyede a munkásoknak A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága arra törekszik, hogy a két tanácsválasztás közötti időszakban a többi között áttekintse — legalább egyszer — a megye városainak életét, tanácsainak munkáját. Tegnap Vác vezetői adtak számot minderről; a vb- ülésen részt vett Pálmai László, a városi pártbizottság titkára és Pelczéder Tibor, a népfront városi bizottságának titkára is. Beszámolójukat dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese ellenőrző-kiegészítő jelentésében joggal minősíthette így: „A városi tanács végrehajtó bizottságának beszámolója reálisan mutatja be Vác dinamikus előrehaladását.’’ Miként a megyében és az országban szinte mindenütt, Vácott is kiemelt feladat a lakásépítés. A város vezetői őszintén elmondották, hogy a negyedik ötéves tervben térTapasztalatok és tennivalók a búzatermesztésben Ésszerű ta/ajerőpőt/ás Még aratnak, még nem tudhatjuk pontosan, hogyan fizetnek gabonáink, ám némely megyebeli szakember már az elkövetkezendő betakarításokra készül: a Bél- Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségében az őszi búzatermesztés tapasztalatait összegezve a jövő teendőit mérik föl. A tsz- szövetséghez tartozó gazdaságokban — a ceglédi, a mono- ri és a nagykátai járás termelőszövetkezeteiben — mindig elsőrendű jelentőségű növény volt a búza, a szántóterület 23—26 százalékát foglalta el, s majd negyedszázezer hektáros területen terem. Jól jövedelmező növény, amelyre esztendőről esztendőre bizton számíthatnak a gazdák: a tavalyi 33,6 mázsás termésátlag hektáronként 3—4 ezer forint jövedelmet hozott. (Ahol 38 mázsát takarítottak be, ez az összeg már hatezer forintra nőtt). Ugrásszerűen növekvő hozam A termésátlagok emelkedésére jellemző, hogy az utóbbi évben egy hektárról jó 13 mázsával több szemet hordtak be, mint öt évvel előtte. A fejlődés mozgatóit vizsgálva a legszembetűnőbb a felhasznált műtrágya és a betakarított termés közötti szoros kapcsolat. Igazolásul a számok: 1970-ben 19 ezer292 tonna, három évvel később már 23,5 tonna műtrágya hatóanyagot használtak fel a szövetség hatókörében tevékenykedő tsz-ek. A termésszintek növekedésével a hatóanyag-felhasználás is mind jobban megközeiíti az opti- mumőt. Dezsényi László, a területi szövetség munkatársa — s a búzatermésztés tapasztalatait összegző tanulmány szerzője — arról adott tájékoztatást, hogy több termelőszövetkezetben a kívánatosnál kevesebb műtrágya felhasználásával is közepes termést takarítottak be, s ezért éveken keresztül elhanyagolták a talajerő-utánpótlást, ami a földek kizsarolásához, s előbb-utóbb a terméscsökkenéshez vezet. Nagyobb gond azonban, hogy . nagy területen a kívántnál lényegesen magasabb ható- anyagmennyiséget juttattak a talajba, indokolatlanul: akadt olyan gazdaság, ahol egy mázsa búza előállításához a feltétlenül szükséges 6—8 kilogramm hatóanyag helyett 10— 15, sőt 20 kilogrammot használtak el. Ez pedig megengedhetetlen a mai műtrágyaínséges időkben; félreértés ne essék, nem a várható termés rovására kell takarékoskodni! A termésszintnek ugyanis nem csupán a tápanyagellátás az egyetlen meghatározója, hanem az üzemszervezés — magyarán, hogy időben elvégzik-e a talajművelést, a vetést, gyomirtást —, a munka minősége. Fontos az elővetemény is Döntő tényező az elővetemény megválasztása, hiszen a szakemberek előtt ismeretes, hogy nem mindegy a búzának, mit termesztettek előtte ugyanazon a földön. A tsz-szövetség munkatársai az utóbbi három évben tíz tagszövetkezet búzatermesztését vizsgálták részletesebben, s így jutottak arra a következte, tésre, hogy az elővetemény- szerkezet megtervezése jövedelmezőségi szempontból sem elhanyagolható tényező. Egy példa: ugyanabban a gazdaságban, ugyanolyan mennyiségű műtrágya — hektáronként, mintegy 300 kilogramm hatóanyag — alkalmazásával a búza azon a területen, ahol korábban is e növényt termesztették 31,7 mázsát adott hektáronként, borsó után 44,3, burgonya után pedig 44,9 mázsát. Külön figyelmet érdemel az elővetemények sorában a lucerna, mivel az ezután termesztett búza termésingadozása a legnagyobb: tavaly például volt 42 mázsa is, s 24,9 mázsa is. Hogyan lehetséges ekkora eltérés? Ügy, hogy számos mezőgazdász nem szántja be a lucernát az első kaszálás után mint kellene, hanem bevárja a második kaszálást is. Lehet meditálni rajta, megér-e hektáronként tíz mázsa széna a mintegy 17 mázsás, majdnem egy gyenge átlagtermésnek megfelelő búzahozamot. Ígéretes távlatokat nyitott meg a búzatermesztésben az új, nagy potenciális termőképességű fajták megjelenése. Míg az elmúlt években a méltán becsben tartott1 Bezosztá- ja mellett csupán a bánkúti és a fertődi fajta • szerepelt a választékban, addig ma 12 búzafajtát . termesztenek a Dél-Pest megyei tsz-szövetség területén. A következő napokban, hetekben érik kombájn alá az egyre nagyobb tért hódító szovjet fajták sora:, a Rannaja, az Auróra, a Kavkáz, a Mironovszkaja, a Jubilejnaja. Ezek a fajták nem egy időben érnek be, elnyújtható tehát a betakarítás, ily módon kevésbé fenyegeti a gazdaságokat a szempergés- ből adódó veszteség. A fajtaösszehasonlító kísérletekből kitűnik, hogy más búzák valók a gödöllői dombvidék nyúlványaira, Sülysáptól Tápióbicskéig, mint például Cegléd—Abony térségének csapadék- és talajviszonyai közé. Ez utóbbi vidék üdébb, több eső áztatta földjein az Auróra és a Kavkáz ígér nagy termést, míg az előző tájon a Jubilejnaja és a Mironovszkaja lesz a bőven- termő fajta. Szocialista szerződésben A tapasztalatok szerint nehezíti a helyes fajtamegválasztást, hogy a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat nem minden esetben tudja szavatolni a megrendelt fajták vetőmagjának szállítását, másrészt mindig akadnak olyan gazdaságok, amelyek az utolsó pillanatban változtatják megrendelésüket, s ezzel zavart okoznak az ellátásban. Sietős lenne tenni ez ügyben valamit, hiszen a következő években — mint a kutató intézetek tájékáról hírlik — új fajták egész sora várható, s ezek csak akkor válthatják be reményeinket, ha egykettőre nagyüzemi méretekben termesztik is őket. A búzatermesztés jövendőjét ösztönzi az a szocialista szerződés, amelyet a Dél-Pest megyei Területi Szövetség és a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kötött. A. Z. vezett 1997 lakásból ez ideig 1713 épült meg, s ma már szinte bizonyos, hogy az építőipar kívántnál kisebb kapacitása miatt az állami lakás- építési tervet nem sikerül teljes egészében teljesíteni. A felépült és átadott állami lakások háromnegyed részét viszont a tanács munkásoknak juttatta, s ez az arány magasabb az országos átlagnál. A lakások ötven százalékát fiatal házasok kapták és negyvenkilenc sokgyermekes család költözött új otthonba. A tanács arra törekedett, hogy a megépülő lakásokkal együtt biztosítsa a megfelelő kereskedelmi ellátást is, és ez többnyire sikerült. A legutóbbi években a vállalatokkal együtt korszerű, új ruházati és iparcikkáruház és négy élelmiszerüzlet épült; az új üzlettér meghaladja a 8 ezer négyzetmétert. Jellemző, hogy megelőzően a város ösz- szes üzlettere 14 ezer négyzet- méter volt. Jelenleg egy kétezer négyzetméteres élelmiszeráruház épüL Versenyben az igények növekedésével Jelentős mértékű volt Vácott ebben az időszakban az óvodaépítés, -bővítés, tavaly, év végéig ki is tudtak elégíteni minden igényt. Az idén azonban már, a jelentkezőknek csupán 90 százalékát tudták felvenni. Versenyben vannak tehát az igények növekedésével, jelenleg 75 kisgyereknek épül óvoda, s még az idén szeretnének száz újabb helyet teremteni. Ismét csak dr. Mondok Pál szavait idézzük: az olyan mértékű társadalmi összefogás, amilyen a legutóbbi években Vácott megnyilvánult, korábban ismeretlen volt. Sok szó esett erről a tegnapi tanácskozáson és ezt a témát valósággal körüljárta a végrehajtó bizottság. Épül például az új művelődési központ, amelyhez a vállalatok és a dolgozók mintegy 40 millió forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. A vállalatok támogatásával 148 óvodai hely épült és az egy üzem, egy iskola mozgalom 1 millió 800 ezer forinttal segítette az oktatás feltételeinek javítását. A társadalmi munka fő szervezői a városi tanácstagi csoportok, amelyek együttműködnek a területi pártalapszerve- zetekkel és a népfront aktivistáival, valaínint a lakóbizottsági csoportokkal. A város vezetői rendszeresen tájékoztatják őket, miként a vállalatok vezetőit is. Aktívak a tanácsülések is, rendszeresen megbeszélik a tennivalókat a kommunista, valamint a munkás tanácstagok — ám ugyanakkor a tanácsülésekre a tanácstagoknak csupán 70—75 százaléka jár rendszeresen. A tanácsi bizottságok is hatékonyabban működhetnének, s bár jelentős fejlődés tapasztalható a tanács hatósági munkájában is, ott is van még javítanivaló. A PVCSV a legjobbak között A második napirend keretében az egész megyét átfogó tanácsi vállalat, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tevékenységét értékelte a vb. Immáron tizenkét éve gondoskodik a1 vállalat a megye nagy részének vízellátásáról és csatornaberendezéseinek kezeléséről, és emellett tisztes részt vállal víz- és csatornaművek építéséből, kútfúrásokból, felújításokból. Az országban 38 hasonló vállalat működik, s a Pest megyei — mint azt Áll Lajos, az Országos Vízügyi Hivatal főosztály- vezetője elmondotta — a legjobbak között foglal helyet. Nemcsak a vállalat munkáját, hanem a megye fejlődését is érzékelteti, hogy a negyedik ötéves terv időszakában tavaly az év végéig a vállalat által eljuttatott ivóvíz mennyisége 1,8 millió köbméterrel, az elvezetett szennyvíz 1,3 millió köbméterrel, a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma az 1970. évi 19 ezerről 44 és fél ezerre nőtt. A vállalat tavaly például a víz- és csatornaművek karbantartására, fenntartására több mint 12 millió, fejlesztésére és korszerűsítésére több mint 9 millió forintot fordított. A víz minőségének fokozottabb védelme érdekében létrehozta — az említett 38 vállalat közül az országban elsőként — a tűzés szennyvízvizsgáló laboratóriumot székhelyén, Budaörsön. A PVCSV munkájára az utóbbi időben kevés a panasz. Ebben szerepe van annak, hogy a váratlan hibák gyors elhárítására ügyeleti-készenléti szolgálat működik, és a gyors és pontos munkára dolgozóikat anyagilag is ösztönzik. Általában jó a vállalatnál a munkahelyi légkör, korszerű a munka- és üzemszervezés, élő és hatékony az üzemi demokrácia, a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom D. G. A MEZOGAZDASAGBAN Segítség az erő- és munkagépek átcsoportosításával Szállítás soron kívül — Országos főútvonalakon is A betakarításban elmaradt üzemeket jól bevált gyakorlat szerint a mezőgazdasági erő- és munkagépek átcsoportosításával segítik, a nagykereskedelmi vállalatok pedig soron kívül szállítják a szükséges gépeket. , A Belügyminisztérium közbiztonsági és közlekedési csoportfőnöksége, a KPM közúti, valamint tanácsi főosztályával egyetértésben az idén is hozzájárult ahhoz, hogy a mező- gazdasági üzemek a gépátcsoportosításokhoz és a termények soron kívüli szállításához a mezőgazdasági erő- és munkagépekkel az országos főútvonalakat is igénybe vegyék. A szükséges útvonal- engedélyeket egyedi elbírálás alapján az illetékes megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya adja ki. A belügyminisztérium közbiztonsági és közlekedési csoportfőnökség felhívja a járművezetőket, hogy figyelmes és óvatos magatartással segítsék a mezőgazda- sági gépek biztonságos közlekedését. 1
