Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

Pcsí megyében öt helyen Választási nagygyűlések Losonczi Pál Kaposvárott, Aczél György Pécsett Tegnap országszerte folytatódtak a válasz­tási előkészületek. Pest megyében öt vá­lasztókerületben tartottak gyűlést. Választási nagygyűlést rendeztek Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában, ame­lyen dr. Ádám Antal, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Baranya megye 1-es számú választókerületének képviselőjelöltje mondott beszédet. A kaposvári nagygyűlést a Kossuth téren LOSONCZI PÁL: rendezték meg. Az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, valamint a megye és a város, párt-, állami- és társadalmi ve­zetői. Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei Bizottságár-ak elnöke, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszöntötte a téren összesereglett választópolgárokat, majd meg nyitotta a nagygyűlést. Ezután Losonczi Pál, Somogy megye 12-es számú választókerületének országgyűlési kép­viselőjelöltje mondott beszédet. I PEST MEGYEI Vilié PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK I ' A7 MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI .TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM AR.t »0 Ffl.l.KR 1975. JŰNIUS 10., KEDD A magyar-szovjet barátság a tettekben, az emberek szívében él Ünnepség az MSZMT megalakulásának 30. évfordulóján Gazdasági fejlődésünket ele­mezve Losonczi Pál részletesen szólt a mezőgazdasági helyzet­ről, hangsúlyozta, hogy agrár- politikánk fő elvein nem kell és nem is fogunk változtatni, majd így folytatta: — Joggal jelenthetjük ki, hogy jó termést hozott a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének vetése, beérőben van­nak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyümölcsei, egy­értelműen bizonyított fölénye. A tények a szocialista alapok­ra helyezett mezőgazdaság mellett szólnak. Szocialista mezőgazdaságunk a nagyüzem két formájára épül fel: az ál­lami gazdaságokra és a ter­melőszövetkezetekre, az utób­bihoz mindig hozzáértve a háztáji gazdaságokat. Az álla­mi gazdaságok voltak és lesz­nek a jövőben is a korszerű műszaki és termelési eljárások, tudományos vívmányok meg­honosításának úttörői. Mindez a tulajdonviszonyok jellegéből, a munka társadalmasításának magasabb fokából, az irányí­tás, a szervezés, az anyagi el­látottság és a jövedelemelosz­tás módjából egyenesen kö­vetkezik. A termelőszövetkeze­ti mozgalom fejlődése is lépést tart a szocialista előrehaladás­A tartalékok feltárása a mező — Mezőgazdaságunk ma lé­nyegesen kisebb területről, fél­annyi emberrel kétharmaddal többet termel, mint a háború előtt. Tulajdonképpen ez a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság 15 éves teljesítmé­nye. Különösen kiugróak ga­bona- és kukoricatermesztési eredményeink. Mindez a kor­szerű termelési eljárások meg­honosításának, a nagy hozamú fajtáknak a megsokszorozó­dott műtrágya- és vegyszerfel­használásnak, a tudományos vívmányok kiterjedt alkalma­zásának, parasztságunk hozzá­értésének — és nem utolsósor­ban — az egész társadalom közös erőfeszítésének köszön­hető. A kenyérgabona — és jórészt a kukorica — termelése már szinte gyári-üzemi módszerek­kel folyik. Az állattenyésztés­be is egyre erőteljesebben vo­nul be az iparszerű termelés. A baromfihús és tojás termelé­si rendszereink, valamint a teljesítmények ugyancsak áll­ják az összehasonlítást. A ser­tés- és szarvasmarhatenyész­tés, a hús-, valamint a tejter­melés üzemszerű rendszere ugyancsak kezdi meghozni első eredményeit. A termelési rendszerek minőségileg mások, mint a hagyományos eljárások. Természetes, hogy másféle és a korábbihoz alig hasonlítható követelményeket támasztanak a vezetéssel, a munka- és üzemszervezéssel, a műszaki . feltételek biztosításával, de o iolgozó emberekkel szemben is. — A kialakult nagyüzemi keretek, nagyüzemi szervezet és szerkezet, a termelőerők koncentráltsága nyújtotta le­hetőségeinket még távolról sem merítettük ki. Márpedig a hatékonyabb gazdálkodás, a hozamok növelése, a gépek és 'elszerelések kihasználása ok­vetlenül megköveteli azoknak az óriási tartalékoknak a fel­tárását és mozgásba hozását, amelyek egész mező gazdasá­gunkban szunnyadnak. Lehető­ségeink, tartalékaink nem ön- maguktól, hanem csak tudatos és tervszerű cselekvésünk nyo­parasztság életmódban, gon­dolkodásban, szemléletben, jö­vedelmi viszonyokban, szociá­lis ellátottságban csaknem azo­nos szintre emelkedett a társa­dalom egészével. Politikánk lényegéből fakad, hogy a mun­kásság és a parasztság jövedel­mét arányosan növeljük és ar­ra törekszünk, hogy társadal­mi céljainkkal összhangban fokozatosan és mindinkább ki­egyenlítődjenek társadalmunk két alapvető osztályának élet­viszonyai, élet- és munkakö­rülményei. A szocialista társa­dalmi igazságosság nagy és távlati követelménye ez. A jövőben is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságokat Losonczi Pál nyomatékosan szólt arról, hogy sok helyütt lebecsülik a hagyományos ter­melési eljárásokat, úgy tekin­tik azokat, mint a korszerűség­gel, a korszerűsítéssel össze nem férő módszereket. Rámu­tatott: a mellőzött, az úgyne­vezett elfelejtett hagyományos módszerekhez is bátran hozzá kell nyúlni, ha így olcsóbban és összességében többet terme­lünk. Ki kell merítenünk a hagyományos lehetőségek min­den eszközét. A háztáji gazdaságok helyze­téről' és lehetőségeiről szólva Losonczi Pál a következőket mondotta: — Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek általános fejlesztése közben — a népgaz­dasági érdekekkel összhangban — ahogy eddig, ezután is tá­mogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. A ház­tájit a közös részének tekint­(Folyiatás a 3. oldalon) A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság megalaku­lásának 30. évfordulója alkalmából tegnap ünnepséget rendeztek a társaság létrejöttének egykori színhelyén, az ELTE természettudományi karának épületében. Az ünnepség a három évtizede történteket megörökítő em­léktábla koszorúzásával kezdődött, majd az esemény közvetlen színhelyén, az egyetem Ságvári-termében folytatódott. Az országos elnökség jubileumi ünnepsé­gén részt vett és az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias! Népfront főtitkára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes külügy­miniszter, katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Ligeti Lajos akadémikus­nak, az MSZBT alelnökének, a társaság alapító tagjának elnöki megnyitója után Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszé­det. — Harminc évvel ezelőtt, 1945. június 9-én, ugyanezen a helyen a magyar és a szovjet nép barátságáért tenni akaró magyar hazafiak létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot; élére olyan embe­rek álltak, akik ismerték és tisztelték a Szovjetuniót, a szovjet nép hősi harcát, áldo­zatait. akik tudták, hogy a szocializmus első nagy álla­mának rendszere mélységesen humanista — kezdte ünnepi beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — A társaság munkája kez­dettől fogva politikai harc volt, még akkor is, ha az első idő­ben csaknem kizárólag kultu­rális és tudományos felvilágo­sító tevékenységet folytatott. A társaság feladatainak bő­vüléséről, a munkában eltelt gazdag, tevékeny évtizedekről szólott ezután, majd hozzátet­te: — Világossá vált, hogy a népeink közötti barátság ápo­lása nem lehet csupán a tár­saság beiratkozott tagezreinek feladata, hanem minden be­Kevesebb üzemi baleset az ISú-ben Milliók a nehéz fizikai munka megkönnyítésére Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban az 1970-es évek elején 5—7 millió forintot költöttek a komplex mun­kavédelmi terv megvalósí­tására. Az idén már — mint erről Homolya Tibor, a gyár munkavédelmi irodá­jának vezetője tájékoztatóit — 19 millió 200 ezer forint­ból gazdálkodnak. Termé­szetesen ennek egyrészáből a fenntartási költségeket fede­zik — ez megközelítően 5 millió 700 ezer forint —, beruházásra 12 millió 725 ezer forint jut és átszerve­zésre 840 ezer forint áll rendelkezésükre. Ez ' utóbbira i főként azért lesz szükség, mert a jövő év elejéig az An­gyalföldön levő egysé­güket is átköltöztetik Törökbálintra, az ISG központi telephelyére. — Hogyan oszlik meg tehát a beruházásra szánt mintegy | 13 millió forint? — Jelentős összeget for­dítunk az anyagmozgatás gé­pesítésére, részben a murika- végzés könnyítésére, részben, mert a statisztikából köztu­dott, hogy e területeken adó­dik a legtöbb baleset. A ko­vácsüzemben már tavaly öt I darab láncos szállítószalagot i állítottunk be, amelyek az izzó anyag mozgatását köny- nyítik. lit azelőtt nagy fizi­kai igénybevételt jelentett a termékek szállítása a ke­mencéktől a gépekig. Elha­tároztuk a festőüzem teljes korszerűsítését; a cél itt is a gépesítés. A balesetek meg­előzésére szolgálnak a kü­lönféle elszívó berendezések, amelyek felszerelésére a tervek szerint több mint 5 millió forintot fordítunk. Egy új híddarut is vásároltunk a nehéz anyagok mozgatásához, megközelítően 1 millió fo­rintért. Ugyancsak ide, a B-csarnokba várjuk a III. negyedév folyamán a körül­belül 600 ezer forintnyi ér­téket képviselő hat darab forgódaru beérkezését. S folyamatban van a balesetveszélyesnek ítélt elektromos hálózat át­alakítása, amely hozzáve­tőleg másfél millió fo­rintba kerül. Felújítjuk a porkohászati üzemegység szerszám- és bá­nyakés üzemét, itt csak a padozat rendbehozatala 1 millió forintba kerül. S hogy nem hiábavalóak e törekvések, bizonyítja, hogy az ISG-ben egyre kevesebb a baleset. 1973-ban az 1800 fős vállalatnál 93 üzemi bal­eset történt, s a kiesett mun­kanapok szama 2020 volt. Ta­valy az immár egyesített két vállalatnál körülbelül 2600 dolgozóról van szó — már csupán 73 baleset fordult elő, s 1403-ra csöklcéht a kiesett munkanapok száma. Az idén tovább javul a helyzet. Természetesen a balesetek megelőzésére számos óvintéz­kedést tesznek, így évente mintegy 70 ezer forintot for­dítanak csak az oktatásra, oktatási eszközökre és pro­pagandára. Napokon belül átadják rendeltetésének a mintegy 300 ezer forintnyi költséggel épített korszerű, modern, 25 fő befogadására alkalmas oktatóhelyiséget. Itt a magnetofon, diave­títő, s több hasznos tan­eszköz áll a munkavédel­mi előadó rendelkezésére, áld az újonnan belépőket oktatja az előírások betartá­sára, a szabályokra. De ezen felül is — hangsúlyozta Ho­molya Tibor —, ha a mun­kavédelmi ellenőrzéseknél rendellenességet észlelünk, az előirányzott komplex tervtől függetlenül, soronkívül meg­tesszük a szükséges intézke­déseket. S. Zs. csületes, hazáját szerető, a szocializmus megvalósításáért küzdő ember ügye. Ebből a forrásból fakadt az az új mozgalom, amelyet a Lenin Kohászati Művek felhívása indított el: alakuljanak tag­csoportok a magyar—szovjet barátság elmélyítésére, a munkából mindinkább szorul­janak ki a formális elemek, s a barátságot erősítő tevékeny­ség abban a közegben folyjék, ahol a közös, nagy feladatokat a valóságban is megoldják, a munkahelyeken. — Ügy érezzük, hogy az utóbbi években jelentős ered­ményeket értünk el, s a több mint ezer tagcsoportban sok­oldalú felvilágosító tevékeny­ség folyik. Sokszor leírták, el­mondták már, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága, közös harca vérrel pecsételődött meg, s ez az alapigazság soha nem volt úgy érezhető, mint az idén, amikor hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulóját ünnepeltük, amikor pártunk XI. kongresszusa tanácskozott, egyszóval, amikor visszatekin­tettünk a megtett útra, az együtt elért eredményekre. Országunk nagyon mélyről ju­tott el a mai csúcsra, s ebben történelmi szerepe van a fel­szabadító Szovjetuniónak, a népeink között kialakult őszinte, internacionalista ba­rátságnak. Olyan barátság, olyan politika ez, amely nem szavakban él, hanem tettek­ben, az emberek szivében — zárta nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédét Apró Antal. Ezt követően V. M. Sztriga- nov, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság alelnöke, az OSZSZSZK kulturális minisz­terhelyettese, az évfordulóra hozzánk érkezett szovjet dele­gáció vezetője mondott beszé­det. — Hazánkban mindenki tudja, hogy milyen kiemelke­dő szerepet játszik az MSZBT a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti testvéri kapcsolatok fejleszté­sében és erősítésében — mon­dotta bevezetőjében. — Pártjaink, az SZKP és az MSZMP érdeme, hogy e barátság a szovjet és a magyar dolgozók milliói­nak vált sajátjává. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocializmus és a kommu­nizmus felépítéséért vívott harcunkban a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkás­párt, a szovjet nép és a Szov­jetunió Kommunista Pártja vállvetve halad előre. Társasá­gunk — mondotta végül — je­lentős munkát végzett annak érdekében, hogy a szovjet tár­sadalom minél jobban megis­merje azolcat az eredményeket, amelyeket a magyar dolgozók a párt irányításával és az új élet építésének három évtize­de alatt elértek. Ezután Apró Antal a jubi­leum alkalmából kormányki­tüntetéseket, MSZBT-jelvé- nyeket és plaketteket adott át. ★ Az MSZBT megalakulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból tegnap ünnepséget rendez­tek Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál is. Pest megyei kitüntetettek A magyar—szovjet barátság ápolása, elmélyítése érdeké­ben végzett, kiemelkedő moz­galmi-politikai tevékenysége elismeréseképpen a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Lehóczky Endre páceli általános iskolai igazga­tót, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnökét. Skultéty József, a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz elnöke, a közös gazdaság MSZBT-tag- csoportjának ügyvezető elnö­ke, a baráti társaság országos elnökségének tagja az MSZBT aranykoszorús jelvényét, a gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZBT-tagcsoportja pedig aranykoszorús plakett­jét kapta. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására teg­nap Budapestre érkezett a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának párt­munkásküldöttsége Hubert Egemannak, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága osztályvezető­jének vezetésével. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bi­zottságának pártmunkáskül. j döttsége ugyancsak tegnap ér- i kezett Budapestre Stanislav Pawlaknak, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnökhelyettesé­nek vezetésével. Dr. Bcrecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője áll az élén annak a magyar párt­munkásküldöttségnek, amely vasárnap a Portugál Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának meghívására utazott Portugáliába. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter vezeti a magyar dele­gációt Belgrádban a magyar— jugoszláv gazdasági együttmű­ködési bizottság 7. ülésszakán. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghívásá­ra tartózkodott hazánkban A. Psharma indiai államminiszter, aki tájékozódó látogatása során több ipari üzemet tekintett meg. A vendég tegnap eluta­zott Budapestről. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter tegnap magyar küldöttség élén Romá­niába utazott a KGST közle­kedési állandó bizottságának 49. ülésszakára. Szurdi István belkereskedel­mi miniszter tegnap hivatalá­ban fogadta a Veikko Ahtolá- nak, a finn szaktanács titkárá­nak vezetésével hazánkban tartózkodó szakszervezeti kül­döttséget. Dr. Ságliy Vilmos belkeres­kedelmi államtitkár vezetésé­vel megkezdődött a magyar— csehszlovák belkereskedelmi állandó munkacsoport elnöksé­gi ülése. A munkás-paraszt szövetség továbbra is államunk legfőbb politikai alapja sál. A termelőszövetkezetek — összhangban társadalmunk igényeivel és lehetőségeivel — nagyon jó és bevált gazdasági, társadalmi szervek, olyan egy­ségek, amelyek megfelelő ke­retet nyújtanak az össztársa- dalom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeinek egyezte­tésére, mindegyik fél igényei­nek és szükségleteinek kielégí­tésére, valamint a mezőgazda- sági termelés olyan fejlesztésé­re, amely összhangban van termelési erőforrásainkkal, gazdasági, pénzügyi, anyagi, műszaki lehetőségeinkkel. Losonczi Pál a továbbiakban sorra vette azokat a ténye­ket, amelyek agrárpolitikánk helyességét igazolják, majd aláhúzta: a munkás-paraszt szövetség, amely a szocializ­mus közös győzelmeiben ková- csolódott szilárddá és meg- bonthatatlanná, továbbra is államunk legfőbb politikai alapja. Pártunk e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szer­vezi a szocializmus építését — mondotta. Leszögezte, hogy a gazdasági, termelési eredmé­nyek is az agrárpolitika he­lyességét igazolják. Erről így beszélt: gazdaság fejlődésének forrása mán válhatnak fejlődésünk forrásaivá. — A termelőszövetkezeti pa­rasztság anyagi felemelkedése, tudati átalakulása, szakmai felkészültsége, közösségi érzé­sének és gondolkodásának ki­bontakozása és meggyökerezé- se együtt és párhuzamosan ment végbe a termelési ered­mények növekedésével, a nagyüzem kialakulásával és megszilárdulásával. A falu, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents