Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

1975. JÚNIUS 10., KEDD A Ciprus-konferencia második fordulója A kibontakozást ismét „jégre tették” A tervezettnél két nappal előbb, szombaton ért véget a Bécsben csütörtökön kezdő­dött ciprusi konferencia máso­dik fordulója. A május köze­pén felújított tanácskozássoro­zaton — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével — a ciprusi görög és török nép­közösség képviselői, Glafkosz Kleridesz és Rauf Denktas a szigetországban régóta dúló viszály rendezési módozatait vitatják meg. A mostani meg­beszélésekről kiadott közös közlemény csupán annak be­jelentésére szorítkozott, hogy július 24—27 között, ugyan­csak az osztrák fővárosban, tartják a harmadik fordulót. Szerencsétlen időzítés Rauf Denktas vasárnap es­te Becsből Isztambulba érke­zésekor kijelentette: megbe­szélései „pozitív eredménnyel jártak”. Nem tért ki azonban az eredmény mibenlétének az ismertetésére, hanem (majd­nem mentegetőzve) hozzátet­te, hogy a ciprusi problémát „nem lehet egy vagy két ta­lálkozón megoldani”. Ez álta­lánosságban igaz, de nem ke­vésbé az is, hogy a most le­zajlott bécsi forduló egy tá­pod tával sem vitte előbbre a ciprusi rendesés ügyét. A sze­rencsétlen időzítés miatt ugyanis ez a megbeszélés már eleve kudarcra volt ítélve. A fő nehézséget az okozta, hogy június 8-ára — a bécsi tárgyalásokkal egybeesőén — tűzték ki az egyoldalúan ki­kiáltott „ciprusi török szövet­ségi államban” a népszavazást a jövendőbeli alkotmányról. Kleridesz ez ellen erélyesen tiltakozott s már előzetesen közölte: ha erre a provokatív alkotmányjogi lépésre a bécsi második forduló alatt kerül sor, akkor kivonul a tárgyaló­teremből. Ezt elkerülendő — Waldheim közbenjárásával — a második forduló idő előtti befejezésének vérszegény kompromisszumához folya­modtak. Így hát csupán annyit sikerült elérni, hogy a felek beleegyeztek a párbeszéd foly­tatásába, vagyis megállapod­tak a harmadik forduló idő­pontjában és színhelyében. Makariosz: független köztársaságot! Közben Ciprus északi részén (a sziget területének 40 szá­zaléka), amely tavaly július óta török csapatok megszállá­sa alatt áll, vasárnap lezajlott a népszavazás. E sorok írá­sakor hivatalos végeredmény még nem áll rendelkezésünk­re, de bizonyosra vehető: az „igen” szavazatok aránya meghaladja a 90 százalékot. Ez az „alkotmányellenes al­kotmány” a szigetország de facto kettéosztását hivatott szentesíteni. (Benne foglalta­tik például az a jog is, hogy a „török szövetségi állam”, nemzetközi szerződéseket köt­het ...) Egyetlen kedvező vo­nása: nyitva hagyja önmaga módosításának lehetőségét. Vagyis: adott esetben igazít­ható lesz a „tervezett” Ciprusi Szövetségi Köztársaság egy jö­vőbeni átfogó alkotmányához. Makariosz elnök kormánya, amely síkraszáll a Ciprusra vonatkozó ENSZ- és BT-hatá­rozatok teljes végrehajtásáért, mint ahogy az összlakosság 20 százalékát képviselő török cip- rióták szövetségi államának az egyoldalú kikiáltását, a mosta­ni referendumot is ellenezte. Álláspontja az, hogy a kétöve- zetes föderáció helyett svájci mintájú, kantonális alapon kell újjáépíteni és erős köz­ponti kormányzattal ellátni a független Ciprusi Köztársasá­got. Nem lehet NATO-ügy Stratégiai jelentősége miatt Ciprus régóta vergődik a NATÓ-cselszövések hálójában, s belviszályát kétségkívül kí­vülről szítják. A kulisszák mögött jelenleg is nyomást gyakorolnak a közvetlenül ér­dekeltekre a NATO-nak meg­felelő rendezés céljából. Cip­rus azonban nem a NATO „családi ügye”, hanem az egész érzékeny térség békéjét érintő probléma. Ezért átfogó és tartós megoldása is az ENSZ égisze alatt létrejövő, de mindenképp szélesebb körű nemzetközi fórum aktivizálá­sát kívánja. Pálfi Viktor A francia' hadügymi­nisztérium hétfőn bejelen­tette, hogy a csendes-óceáni Fantgataufa korállszigeten jú­nius 6-án reggel, közép-euró­pai idő szerint június 5-én 19.15 órakor, föld alatti nuk­leáris robbantást hajtottak végre és hogy a kísérlet tel­jes sikerrel járt. Akcióprogramot fogadtak el Befejeződött a Holland Kommunista Párt Wi. kongresszusa Vasárnap Amszterdamban véget ért a Holland Kommunista Párt XXV. kongresszus.a, amelyet a munkalehetőségért, az életszínvonal védelméért, a demokráciáért és a békéért vívott harc jegyében ren­deztek meg. A kongresszus újraválasztotta a párt vezető testületét és elfogadta akcióprogramját. A kongresszus által elfoga­dott akcióprogram intézkedé­seket követel munkaalkalmak, a magasabb életszínvonal vé­delmére, az infláció elleni ha­tározott küzdelemre, a mun­kások jogainak és jövedelmé­nek védelmére. Ugyancsak kö­veteli a szociális juttatások és szolgáltatások kibővítését, a városok és községek valódi jogkörének biztosítását, a la­kásépítést, a magas lakbérek elleni harcot, a közoktatás ki­bővítését és demokratizálását, az egészségügyi szolgáltatások növelését, a kultúra demokra­tizálását. A program nemzetközi kér­désekkel foglalkozó fejezete leszögezi: a békéért vívott küzdelemben most a legfon­tosabb feladat a kelet—nyugati enyhülés eredményeinek meg­védése, azok kiszélesítése. Az egész világon, mindenekelőtt azonban Európában meg kell valósítani a békés egymás mel­lett élést. Ennek érdekében csökkenteni kell a fegyverke­zést, mindenekelőtt a • nukleá­ris fegyverkezést, el kell érni a nukleáris fegyverek teljes betiltását. Követeli: Hollandia folytasson valóban semleges külpolitikát, az ország érde­keit ne vessék alá a NATO Washington és Bonn által megfogalmazott utasításainak, vagy a Közös Piac terveinek, amelyek ugyancsak károkat okoznak Hollandiának. A párt elítéli az új gyarmatosító kí­sérleteket. Irány az esthajnaicsiUag Útra kelt Orientációs kísérleti ciklus a Szaljut-4-en A Szovjetunióban vasárnap felbocsátották a Vénusz—9 automatikus bolygóközi állo­mást. Az állomás folytatja a Vénusz bolygó és a környező térség automatikus berendezé­sekkel történő kutatását. A Vénusz—9 automatikus űrál­lomás új típusú kozmikus be­rendezéssel kutatja majd a Vénusz boilygót. A bolygóközi A béke szilárdításában nem engedhetjük meg a spontaneitást v MIHAIL SZUSZLOV VÁLASZTÁSI BESZÉDE KOZEL-KELET Izrael nem ellenzi a genfi konferencia összehívását — de csak a részleges rendezés elve alapján Az izraeli kormány hét­főn a hajnali órákban vé­get ért maratoni miniszter- tanácson úgy döntött, hogy a jövőben is az Egyiptom­mal kötendő részleges meg­állapodást tekinti az általá­nos rendezéshez vezető leg- járhaitóbb útnak. A tanács­kozásról kiadott közelmény leszögezi, hogy Izrael to­vábbra sem hajlandó tu­domásul venni azt az elvi ál­láspontot, melyet Egyiptom képviselt a Kissinger közvetí­tésével márciusban meg­szakadt egyiptomi—izraeli tárgyalások során, (Mint emlékezetes, Izrael akkor azt követelte Egyiptomtól, hogy a Sinai-félszigeten le­vő Mitla és Giddi hágók visz- szaszolgaltatása fejében Egyip­tom nyilatkozatban dekla­rálja, hogy a két állam kö­zött nincs háborús állapot. Szadat elnök ezt a zsarolást visszautasította, s leszögezte, hogy egy ilyen jellegű nyi­latkozatnak csak a közel-ke­leti probléma egészét meg­oldó általános rendezés ke­retében van helye.) A vasárnapi miniszterta­nácsról kiadott közlemény végezetül azt hangoztatja, hogy az izraeli kormány a részleges rendezés elvének tá­mogatása mellett nem ellen­zi a genfi konferencia ösz- szehívását a két nagyhatalom védnöksége alatt. A vasárnapi minisztertaná­cson hozott döntések és ál­lásfoglalások abból a szem­pontból jelentősek, hogy ezeket fogja képviselni Rabin izraeli miniszterelnök e hét közepén esedékes washingtoni tárgyalásain. I Mihail Szuszlov hétfőn beszédet mondott választói — n Volgái Togliatti autógyár munkásai és álltáim az ottai — előtt. Az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát itt vették fel az oroszországi föderáció parlamenti választási listájára. Beszédében egyebek közt ezeket mondotta: — A Szovjetunió jelenleg az egész világ ipari termékének egyötödét állítja elő. A szén, a kőolaj, a vasérc termelése, a vas- és acélolvasztás, a trak­torgyártás és sok más termék előállításában a Szovjetunió az első helyet foglalja el a vilá­gon. 1971—75-ben a Szovjet­unió évi átlagban 192 millió tonna gabonát termelt, vagyis 24 millióval többet az előző ötéves tervidőszak megfelelő átlagánál. Lényegesen emelke­dett a nép életszínvonala. Egy négytagú szovjet család most átlagban 575 rubellel, vagyis 830 dollárral költ többet fo­gyasztási cikkekre, mint az öt­éves tervidőszak elején. A párt és a kormány külpo­litikájáról szólva Mihail Szusz­lov rámutatott, hogy a Szovjet­unió, a többi szocialista or­szággal együtt, tevékenyen harcol a nemzetközi feszültség enyhítéséért és az új világhá­ború elkerüléséért. Mihail Szuszlov hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet békeprog­ram a haladó emberiség elis­merését és támogatását élvezi. Fokozatosan érvényesülnek a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés elvei a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zötti kapcsolatokban. Szuszlov kijelentette, hogy a szovjet nép teljes joggal szem­lélheti derűlátóan a nemzetkö­zi helyzet alakulását. Ugyan­akkor óvta hallgatóságát az önelégültségtől. Mint mondot­ta, számos nyugati országban szélsőjobboldali erők tevé­kenykednek, szítják a szovjet­ellenes és a kommunistaelle­nes hangulatot, s arra számíta­nak, hogy mérgezhetik a nem­zetközi légkört. Nem sikerült felszámolni a gyúlékony helyzetet a Közel- Keleten. Peking élesen szembehelyez­kedik a szocialista közösség békeszerető küloolitikajával. A pekingi vezetők nyíltan vé­delmezik és támogatják az im­perializmus legdühödtebb kép­viselőit, szoros kapcsolatot tar­tanak fenn a chilei fasiszta juntával, érintkezésbe léptek a nyugatnémet revansistákkal. — A béke szilárdításában nem engedhetjük meg a spon­taneitást — hangoztatta Mi­hail Szuszlov. — A béke meg­szilárdításáért és a leszerelé­sért még sokáig kell harcol­nunk. Azt azonban már látjuk, hogy mindinkább a béke kere­kedik felül, s a béke egyre megbízhatóbbá válik. Mi a ma­gunk részéről mindent elköve­tünk annak érdekében, hogy egyszer s mindenkorra kiik­tassuk a háborút az emberiség életéből. állomás októberben ér a Vé­nusz közelébe. Több mint 14 év telt el » Vénusz feié indítóit első űrál­lomás felbocsátása óta. Annak súlya 643,5 kilogramm volt. A Vénusz — mint köztudott — valamennyi bolygó közül_ a legközelebb van a Földhöz, Mivel azonban a bolygók köz­ti távolság állandóan változik, rendkívül bonyolult az esthaj- nalcsillag felé küldött űrállo­más indításának megválasztá­sa. Olyan ez, mintha kis pus­kával kellene egy kilométer távolságból célba venni egy repülő pénzérmét. A Vénusz—9 370 millió kilo­meter megtétele után fogja a bolygót megközelíteni, akkor, amikor a Föld és a Vénusz közötti távolság a jelenlegi 118 millió kilométerről 85 millió kilométerre fog csökkenni. Hat szovjet űrállomás érte el eddig a Vénusz homályba bur- kolódzó felszínét. Ezeknek kö­szönhetjük, hogy most már is­merjük a bolygó légkörének összetételét, az ott uralkodó hőmérsékleti és nyomásviszo­nyokat, a talaj néhány vegyi és fizikai sajátosságát. Ebből sok értékes következtetést le­hetett levonni a Vénusz ter­mészetrajzára vonatkozóan. Sok érdekes jelenséget és tör­vényszerűséget is sikerült tej­tárni, mindazonáltal még igen sok a megoldatlan Vénusz- probléma, amelyek tisztázása rendkívül fontos bolygórend­szerünk keletkezésének és fej­lődésének tanulmányozása, Földünk jobb megértése szem­pontjából. A Vénusz—9-re az említett problémák megoldásá­ban is szerep vár. ★ A Szál jut—4 , tudományos orbitális állomás fedélzetén megkezdődött egy orientációs kísérleti ciklus. A program több napot vesz igénybe. E cél érdekében bekapcsol­ták a „Kaszkad” navigációs rendszert, amelynek a tartós orbitális tájolás automatikus és állandó fenntartása a fel­adata. A „Kaszkad’’-rendszer sok előnnyel rendelkezik: pontos és rendkívül gazdasá­gos. Ismeretes, hogy a meg­adott orientáció fenntartása érdekében bekapcsolják az űr­állomás’. mikrohaj tómű veit is, amelyek fűtőanyagot használ­nak fel. A „Kaszkad” alkal­mazása egy töredékére csök­kenti a tájoláshoz szükséges fűtőanyag-felhasználást. Az űrhajósok jelentései és a telemetrikus információs ada­tok szerint Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov egész­ségi állapota jó. Az űrállomás fedélzeti rendszerei előírás szerint működnek. Sikeresen teljesítik a tudományos kuta­tási programot. Közép-csehországi sorok... Emlékek, hősök, szimbólumok A keskeny aszfalt út dimbes-dombos vidéken ka- nyarog, nem messze Prágától a Kladno völgyé­ben. Az egyik kanyarulatnál tábla: Lidice. A község meghúzódik a szembeni emelkedő nyergében, az útról csak az emlékmű látható. Ami megmaradt az egykori Lidicéből: néhány ház alapja, apró tárgyak a múzeumban. A modern barbá­rok alapos munkát végeztek: a férfiakat legyilkolták, a nőket és gyermekeket koncentrációs táborba hurcolták — a községet a földdel tették egyenlővé. Mindez ma 33 esztendeje, 1942. június 10-én történt. Az. újjáépült köz­ség egyik utcájának neve őrzi e szörnyű dátumot. Ugyanígy a gyönyörű rózsaliget is, melynek töveit a vi­lág minden tájáról ide érkezők hozták, ültették. órákban érkeztek — végül is a csehszlovák főváros május 9-én, a győzelem napján fel­szabadult. Egy czemtanú mesélte: ak­kor május 9-én szokatlan, szinte nyári hőség volt. A máskor jóval később virágzó orgonabokrok teljes pompá­jukban illatoztak. A néhány órája még rettegésben élő prá­gaiak az utcára tódultak, meg­hallván a szovjet harckocsik dübörgését. A járda két olda­lán mindenütt féktelen bol­dogságtól hullámzó tömeg. A lassan haladó, sáros harckocsi­kat mindenünnen orgonaeső fogadta. A virágok beborítot­ták .az acélkolosszusokat, s a rajtuk utazó, fáradtságtól el­gyötört katonákat, akikre ha­mar átragadt az embertömeg öröme, lelkesedése. A békével érkezett a szabadság, a sza­badsággal a béke... Három évtizeddel később, az idén május 9-én szintén nyári melegre ébredt a csehszlovák főváros. Az orgonabokrok uav.-úgv illatoztak, mint har­minc évvel ezelőtt. Magam is ott szorongtam a jubile -ni üic—zemlére kíván­csi ünneplő tízezrek sorában. Éljenzés, taps kíséretében vo­nultak el a téren a különböző fegyvernemek díszalakulatai, a gépesített egységek, a páncé­losok és a rakéták. A levegőt szuperszonikus gépek rajai hasították a fejünk felett. Ren­det, fegyelmet, impozáns erőt sugárzott a felvonulás. .Ahogy elhalt a- utolsó lánc­talpas rakétaszállitó jármű dübörgése is, a tér végén fur­csa, rendezetlenül vonuló tar­ka csoport jelent meg. Gim- nasztyorkás szovjet katonák, nyakukban gyerekekkel, ke- ; .űcn friss orgonacsokrok­kal. A gyerekek ugyancsak fe­hér és lila virágokkal integet­tek. Mindenki elnézte a fel­vonulóknak a rendezetlen so­rokat, a tapsolok könnyekkel küszködtek. A tömeget látha­tóan magával ragadta az em- Wcezés... _________________ 1945. má­Az utolsó lövés | jus 11-én a cseh­szlovák főváros lakóira már a béke harmadik napja virradt. Negyven kilométerre Prágá­tól, Slivicében azonban csak aznap <s ...desedtek el a fegy­verek. Itt dördült el a máso­dik világháború utolsó puska­lövése Európában.-----A május 9­i kapitulációt von Pückler SS-tábornok, a Wallenstein és a Wiking hadosztályok pa­ra,— snoka árulásnak oéiyegez- te és a további harc mellett döntött. -0y történt, hogy Sli­vicében még május 9-én, 10-én és 11-én is napirenden vol­tak a megtorló akciók, a ki­végzések. A cseh partizánok által támogatott szovjet csa­patok csak súlyos harcok és nagy emberáldozatok árán tudták felszámolni a hitleris­ták e en utolsó szervezett el­lenállási fészkét. Ahol az utolsó lövések el- döraültek, a Slivice község melletti domboldalon, ma em lékrrcű áll, szabálytalan vona mentén megtört, szétnyílt obe liszk. Az idei évfordulón töbi; tízezer ember gyűlt össze helyen is, hogy emlékezzék s háború utolsó hősi halottaira Mészáros János A KARIKATURISTÁK LAPJA Napjaink legkiválóbb karikatúristáinak rajzaival, szatirikus írásaival megjelent a Csúzli, a karikaturisták lapja. Már kapható a hírlapárusoknál és a kézbesítőknél: Ára: 6 Ft.----------------- Lidice nem­I Az ovoda j csak örök me­----------------- mentó és mo­dern zarándokhely — évente százezrek keresik fel belföld­ről és külföldről egyaránt —, hanem a megújulás jelképe is. Mintha ezt szimbolizálná a nemzeti tanács épületében a hangulatos, faburkolatú há­zasságkötő terem, melynek dí­szei — szintén jelképek — fe­kete kovácsoltvas rózsák. A fiatalok messze földről is föl­keresik ezt a helyet, gyako­riak itt a nemzetközi eskü­vők ... A község óvodáját kívülről semmi sem teszi különössé, ilyen új gyermekintézmény sok van a környéken. A lidi- cei óvoda — ahol az újjáépült község lakóinak első gyerme­kei éltek, játszottak immár gondtalanul, mit sem tudva a szöm-ű múltról — ugyancsak szimbólummá vált. Mindenko­ri vezetője díszes kötésű könyvben krónikát vezet az óvoda nevezetes eseményeiről. Ide kerülnek a községbe láto­gató neves személyiségek be­jegyzései is. Az egyik oldalon például Julius Fucik özvegyé­nek kezeírása, a másikon An­gela Davis sorai emlékez­nek ...------------------------ A Vörös | Orgonacsokrok | Hadsereg------------------------- katonái már Berlin belvárosában har­coltak, a Harmadik Birodalom székhelyének eleste napok kérdése volt. Ekkor, 1945. má­jus 5-én Prága népe fegyvert fogott a német megszállók el­len. Az utcákon barikádok emelkedtek, az ablakokba a horogkeresztes zászlók helyé­be a csehszlovák nemzeti lo­bogókat tűzték. Cseh- és Mor- vao- igban ekkor még jelen­tős fasiszta erők állomásoz­tak, kívül esve a Berlinre mért főcsapás irányán. A küz­delem kilátástalannak látszott kézifegyverekkel a nehéztü­zérség, a páncélosok ellen. De a felkelők, ha nagy vesztesé­gek árán is. hősiesen kitartot­tak. Konyev marsall felmentő páncélosai szinte az utolsó

Next

/
Thumbnails
Contents