Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
xMiap 1975. JÚNIUS 7.. SZOMBAT Valery Giscard d’Estaing fogadta Púja Frigyest Közleményt adtak ki a magyar külügyminiszter franciaországi látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter pénteken délelőtt — francia- országi hivatalos látogatásának második napján — két és fél órás megbeszélést folytatott a francia külügyminisztériumban Jean Sauvagnargues külügyminiszterrel. Giscard d’Estaing elnök pénteken délután az Elysée-palo- tában fogadta a magyar külügyminisztert. Párizsban pénteken délután ez alábbi közleményt hozták nyilvánosságra: Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter meghívására, 1975. június 5-től 7-ig hivatalos látogatást tett F ranciaországban. A magyar külügyminisztert fogadta Valery Giscard d’Estaing köztársasági elnök is. A két ország külügyminisztereinek megbeszélései a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében zajlottak, amelyek hagyományosan jellemzik a magyar—francia kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlődése a francia miniszterelnök 1973. évi magyarországi látogatása nyomán új ösztönzést kapott. A két miniszter megvizsgálta a magyar—francia kapcsolatok különböző vonatkozásait és megállapították, hogy e kapcsolatok fejlesztésének kedvező feltételei adottak. Kifejezésre juttatták kormányaik eltökéltségét, hogy a különböző területeken megtegyék a szükséges intézkedéseket a két ország és a két nép kapcsolatainak szorosabbra fűzésére és fejlesztésére. Így elhatározták, hogy folytatják tevékenységüket a kereskedelem bővítésére, a gazdasági és ipari együttműködés fejlesztésére, ezek változatosabbá tételére, és kérik azokat az eszközöket, amelyek a gazdasági kapcsolatok egyensúlyát jobban biztosítják. Folytatják tevékenységüket a két ország kulturális, tudományos-műszaki együttműködésének elmélyítésére, és annak előmozdítására, hogy minden területen erősödjenek a két nép kapcsolatai. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere középpontjában az európai, a közel-keleti, a ciprusi és az indokínai helyzet állt. Ugyancsak eszmecserét folytattak a világgazdasági problémákról. A külügyminiszterek megállapították, hogy a két kormány nézetei az érintett nemzetközi kérdések zömében közelállók. Megelégedéssel nyilatkoztak az enyhülésben elért eredményekről és annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy az enyhülési folyamat továbhi elmélyítése közös érdeke a világ valamennyi országának és népének. A két miniszter külön hangsúlyt helyezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fontosságára, mint az európai enyhülési folyamat összetevőjére. A tárgyalások jelenlegi állását figyelembe véve úgy vélik, hogy valamennyi érdekelt fél számára kielégítő eredményeket lehetne elérni viszonylag rövid időn belül, ami lehetővé tenné az értekezlet gyors, legmagasabb szinten történő befejezését Helsinkiben. A két miniszter kifejezésre juttatta megelégedettségét és úgy értékelte, hogy a magyar külügyminiszter franciaországi látogatása hasznos hozzájárulás a magyar—francia kapcsolatok újabb fellendüléséhez. Púja Frigyes meghívta Jean Sauvagnargues külügyminisztert hivatalos magyarországi látogatásra. A francia külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. Egészségügyi kísérletek a Szaljut—4-en A TASZSZ különtud ősító- ja jelenti a repülésirányító központból: A Szaljut—4 szovjet tudományos orbitális állomás tovább működik a kitűzött program szerint. Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasz tyjanov űrhajós csütörtöki munkanapja a szokásos munkanapoknál kevésbé feszített volt. A két űrhajós takarított, tornázott, a műszereket készítette elő a további kutatásokhoz, a nap egy részét pedig pihenéssel töltötte. , A moszkvai idő szerint reggel 7 órakor kezdődő pénteki munkanapon az űrhajósoknak egészségügyi kísérleteket kell végrehajtaniuk. A teljes nyugalomban töltött éjszakai alvás után vérkeringési, szívás tüdőműködési vizsgálatokat végeznek megfelelő orvosi műszerek és biológiai berendezések felhasználásával. Az orvosi ellenőrzés adatai és az űrhajósok jelentése szerint Klimuk és Szevasztyja- nov egészségi állapota és közérzete jó. A berendezések és a műszerek hibát;-inul működnek. A Szaljut—4 repülése folytatódik. NAGY-BRITANNIA A népszavazás a Közös Piac mellett döntött A nagy-britanniai népszavazás londoni számlálóközpontjából, az Bari’ Courtból, pénteken, kePORTUGALIA A termelés csatája Államosítják a tömegközlekedést - Vagyonbefagyasztás A portugál kormány pénteken bejelentette, hogy államosítani fogja a lisszaboni tömegközlekedést és befagyasztja mindazoknak a vagyonát, akik szándékosan megkárosítják a nemzetgazdaságot. A kormányközlemény szerint a vagyonbefagyasztásra vonatkozó intézkedés kivételes jellegű és célja a nemzeti vagyon megőrzése. Az intézkedés azokat a személyeket érinti, akik a nemzetgazdaságot szándékosan megkárosítják vagy meg akarják károsítani és azokat, akiket ilyen cselekmények miatt őrizetbe vettek, vagy őrizetbe fognak venni. A nemzeti vagyon mentését szolgáló intézkedések különösen fontosak, mivel a tavalyi fordulat után jelentősen megcsappant az ország két legfontosabb bevételi forrása — csökkent a külföldön dolgozó portugálok fizetésének hazautalása, valamint az idegen- forgalom, és a lisszaboni kor. mány biztosítékai ellenért visszaestek a külföldi befektetések is. Mindez azzal magyarázható, hogy a nyugateurópai országok a gazdasági nyomás és a propaganda eszközét is igénybe véve próbálják politikájának megváltoztatására kényszeríteni Portugáliát. A súlyos gazdasági helyzet orvoslására a portugál kormány meghirdette a „termelés csatáját”. A szakszervezetek felszólították a dolgozókat, hogy jövő kedden, Portugália hagyományos nemzeti ünnepén önkéntes munkával vegyenek részt a termelés növelésére indított kampányban. Megkezdődött a Holland Kommunista Párt XXV. kongresszusa Pénteken délután Amszterdamban megnyílt a Holland Kommunista Párt XXV. kongresszusa. Henk Hoekstra, a párt központi bizottságának elnöke beszámolójában felszólította a kommunistákat, szervezzenek széles körű harcot, építsék ki az akcióegységet a haladó erőkkel a dolgozók érdekeinek védelmére. Hoekstra beszédében részletesen szólt arról, hogy az országban állandóan növekszik a munkanélküliség, gyorsul az infláció. Nemzetközi kérdésekről szólva Hoekstra sürgette: tétDél-afrikai manőver A Biztonsági Tanács Namíbiával foglalkozó csütörtöki ülésen a szocialista országok az afrikai és más ei nem kötelezett országokkal együtt határozottan követelték, hogy a Dél-afrikai Köztársaság haladéktalanul vessen véget Namibia törvénytelen megszállásának. Az Egyesült Államok, Franciaország és Japán küldöttei, a többség véleményétől eltérően, hajlottak arra, hogy kapcsolatba lépjenek a fajüldöző rendszer vezetőivel, és felszólították a Biztonsági Tanácsot, hallgassa meg a Délafrikai Köztársaság javaslatait is. A dél-afrikai hatóságok csütörtökön bejelentették, hogy érvénytelenítik az afrikai lakossággal szemben alkalmazott diszkriminációs intézkedéseket, és ígéretet tettek arra, amilyen gyorsan csak lehet, megváltoztatják a törvényhozást. Azt is megígérték: az afrikai lakosoknak lehetővé teszik, hogy egy szállodában lakjanak feltétekkel, ugyanazokat az éttermeket és kávéházakat látogassák. A dél-afrikai hatóságoknak ez az ígérete azonban nevetséges, hiszen a szállodák, éttermek és kávéházak tulajdonosai a jövőben is maguk dönthetik el, hogy kiszolgálják-e a színesbőrűeket vagy sem. Ugyanígy nem tűnik komolynak az az ugyancsak csütörtökön bejelentett intézkedés sem, amely megszünteti Namíbiában a hatósági engedélyek eddigi rendszerét. Munkavállalási szerződés nélkül azonban az afrikaiak ezután sem léphetnek be fehérek által lakott övezetekbe. A dél-afrikai hatóságok' nem véletlenül időzítették intézkedéseiket. A Biztonsági Tanácsban vita folyik Namibia törvénytelen megszállásáról és a dél-afrikai rezsim szeretné magát kedvezőbb színben feltüntetni. tekkel szánjanak szembe a NATO-politika folytatásával az országban. Méltatta a Kelet és a Nyugat között bekövetkezett enyhülést, leszögezve, hogy ennek magyarázata mindenekelőtt a szocialista országoknak a békés együttélésre irányuló politikája, a szocialista országok megerősödése, az amerikai atomzsarolás kudarca volt. Szavazatszámlálási nagyüzem Londonban. véssél 18 óra után jelentették, hogy a referendum végeredménye hivatalosan is „igen”. Ekkor haladta meg a folyamatosan számolt és közölt „igen” szavazatok száma az érvényes, leadott szavazatoknak a felét. A népszavazás, amely kimenetelének bizonytalansága veszélyeztette Harold Wilson kormányfői bársonyszékét, megerősítette a miniszterelnök helyzetét. Wilsonra most rendkívül nagy nyomást gyakorolnak, hogy távolítsa el kormányából a balszámyhoz tartozó minisztereket, akik a kilépésért harcoltak. A brit szakszervezetek, amelyek közül a legnagyobbat, a másfél milliós szállító-szak- szervezetet Jack Jones vezeti, a kilépésért küzdöttek. Jones most kijelentette, hogy a TUC a népszavazás után elfoglalja helyét a különböző nyugat-európai intézményekben, s ott harcol tovább a brit munkásság és a munkások egyetemes érdekeiért. SZUEZl-CSATORNA Megindult a kereskedelmi hajóforgalom Elsőként két szovjet hajó — Kerülőutak nélkül Nyolc évvel azután, hogy az 1967-es izraeli agresszió következtében lezárták a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalát. a Szuezi-csatomát, csütörtök reggel újra átadták a forgalomnak — mint tegnapi lapszámunkban jelentettük. A hajózási társas A zol: világ- szerte már beletörődtek abba., hogy a Szuezi-csatoiua, amely egykor a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala volt, csupán a térképen létezik. A Földközi-tenger és a Vörös- tenger közti keskeny átjáró több mint I0í> éves, mestersé- ges Összekötő vonal Európa, a Közel- és Távol-Kelet, a Perzsa-öböl és Kelet-Afrika között, Csütörtökön Szadat elnök újra meg nyitottnak nyilvánította a csatornát, Gamazi tábornok, miniszterelnök-helyettes pedig a hadsereg felügyelete alól, a polgári hatóságok rendelkezésére bocsátotta a vizlutat, s átadta a Csatornatársaság elnökének, Masltur Ahmed Mashumak az erről szóló dokumentumot. Napokkal korábban a Nagy Keserű tavon nyolc évvel ezelőtt megrekedt hajók egy része is elhagyta kényszer kikötőhelyét. Az 1973-as októberi háború óta, amelynek során az egyiptomi hadsereg újra kezébe kerítette a Szuezi-csatoma keleti partját, teljes iramban folytak az előkészületek a 171 km hosszú tengeri út újbóli megnyitására. Az elhomokosodott, aknákkal veszélyeztetett, hajóroncsokkal eltorlaszolt és gátakkal elzárt hajózó utat. több hónapos munkával, külföldi segítséget igénybe véve, megtisztították és a partokat újra megerősítették. A csatornán megindult forgalom rendkívüli jelentőségű. Például a Perzsa-öböl partján fekvő Kuwait és a nyugatnémet északi-tengeri olajkikötó közötti út, amit eddig Afrika körülhajózásával 21 700 kilométeres úton tettek meg, már csak 13 000 kilométer. Kétségtelen, hogy az anyagi és időmegtakarítás egy részét a csatornailleték terheli, azonban a fuvardíj mégis kisebb lesz. Egyelőre csak 60 ezer bruttó regiszter tonna űrtartalmú hajók haladhatnak át a csatornán, hamarosan azonban rakomány nélkül 150 ezer tonnás tartályhajók is használhatják a hajózó utat. Az ilyen nagyságrendű hajók legalább az olajtermelő országok felé haladva takaríthatják meg a Jó- reménység-foka körüli kerülő- utat A tervek szerint három éven belül a csatornát több mint egyharmadával, 193 méterre szélesítik és 15 és fél méterről 23 és fél méterre mélyítik. Ekkor már 150 ezer bruttó regiszter tonnás hajók is áthaladhatnak teljes rakományukkal a mesterséges tengerszoros zsilipjein, sőt használhatják a 300 ezer bruttó regiszter tonnás hajóóriások is, természetesen rakomány nélkül. Egyévi megfeszített munka után vált újra hajózhatóvá a Szuezi-csatorna, amelyen 1967 előtt évenként 61 ország 21 300 hajója haladt keresztül. A csütörtökön megindult kereskedelmi hajóforgalomban elsőként a Porlander és a Luh- manov kapitány szovjet kereskedelmi hajók keltek útra a csatornán, (-os) Anvar Szadat egyiptomi elnök, aki egyúttal az ország haditengerész elének főparaucisnoka is, a i iráni sah 14 éves fiának, Re/a Palilevinek üdvözletét fogadja Port Said ban, a Szuezi-csatorna megnyitása alkalmából. A sah egymillió dollárt ajánlott föl a csatorna térség háborús kárainak megszüntetésére. Közel-keleti tánciskola — A kis lépések figurát, még egyszer! (A New York Times rajza) A Szovjetunió külkereskedelme A Szovjetunió 197í-ben a világ 112 országával kereskedett. Külkereskedelmi forgalma 26,2 százalékkal növekedett 1973- hoz képest és elérte a 39,6 milliárd rubelt, ezzel Jelentős mértékben túlszárnyalta az SZKP XXIV. kongresszusának a kilencedik ötéves tervvel kapcsolatos irányelvtervezetét. A külkereskedelem ilyen impozáns növekedésében fontos szerepet játszottak a szovjet népgazdaság valamennyi ágában elért jelentős eredmények, valamint a tudományos-műszaki haladás meggyQrsulása a kilencedik ötéves terv időszakában. Ez pedig tovább bővítette az ország export-import lehetőségeit, elősegítette a külföldi államokkal való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés valamennyi formájának fejlődését. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában fontos helyet foglalnak el a szocialista országok; az elmúlt évben részarányuk az egész forgalomnak több mint a felét tette ki; csupán 1974-ben a szocialista országokkal való kereskedelem 16,7 százalékkal növekedett, ezen belül a KGST-országok- kal 14,4 százalékkal. Az olyan fontos gazdasági ágazatokban, mint a gépipar, elektronika, vegyipar stb., a KGST-országok együttműködése a szakosításon és a kooperáción alapszik. Kölcsönösen előnyös alapon egyesítik az érdekelt szocialista országok erőforrásait a tüzelőanyagenergetikai és nyersanyagiparág fejlesztése céljából. E célból több évre szóló, nagyszabású ipari komplexum-építési terveket valósítanak meg. Jelentős mértékben bővült a Szovjetunió kereskedelme Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országaival, csaknem megkétszereződött c most folyó ötéves terv négy esztendeje alatt. Részarányuk mintegy 15 százalékát teszi ki az egész szovjet külkereskedelemnek. Az országok eme csoportjában a Szovjetunió legnagyobb partnerei ma is India, Irak, Irán, Egyiptom, Szíria, Algéria, Brazília, Argentina. Növekszik a kereskedelem Marokkóval és Nigériával. Űj kereskedelmi partnerek tűntek fel: 1974- ben első ízben írtak alá egyezményt a Burundi Köztársasággal és a Rwandai Köztársasággal. A Szovjetunió sokfajta árut szállít a fejlődő országoknak. Ezek közül a legfontosabbak a gépek és berendezések. Az egész szovjet gépexport egyötöd része az említett országokba irányul, ugyanezeknek az országoknak nagy tételekben szállít ipari nyersanyagokat és anyagokat, valamint fogyasztási cikkeket. A Szovjetunió többek között hengerelt vasárut, gépkocsitraktor alkatrészeket, acélalumínium huzalokat, szódát, bauxitot és más olyan termékeket vásárol a fejlődő országoktól, amelyek a szovjet műszaki és pénzügyi közreműködéssel felépített üzemekben készültek. A Szovjetunió részvételével felépült, épül és tervezés alatt áll több olyan létesítmény, amelyek ig.en fontosak ezen országok gazdasági fejlődése, gazdasági függetlenségük megszilárdulása szempontjából. Jelentős mértékben növekedett a kereskedelem nagysága az iparilag fejlett országok többségével. Ezek között az árucsere-forgalom értékét tekintve első helyen áll az NSZK, majd Japán, Finnország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok következik. A szovjet külkereskedelmi szakemberek kiemelik, hogy a nyugati országokban egyre na. gyobb érdeklődés nyilvánul meg azok iránt az egyezmények iránt, amelyek alapján a tőkés vállalatok pénzügyi és műszaki közreműködése a Szovjetunió területén nagyszabású tervek megvalósítását teszik lehetővé a nyersanyaglelőhelyek kiaknázásában, az alapanyaggyártó- és feldolgozó- ipar fejlesztésében. Ilyen egyezményeket kötöttek amerikai, NSZK-beli, francia, olasz, finn, japán és osztrák cégekkel. Az érdekelt felek között aktív tárgyalások folynak több új egyezmény megkötésére irányuló javaslatról. M. Makszimov
