Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

3 1975. JÜNIÜS 7., SZOMBAT ~<J(íitav Lázár György beszéde Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) zük. Az érdekelt KGST-orszá- gokkal együtt mi is bekapcso­lódunk azokba a közös erőfe­szítésekbe, amelyek a szovjet nyersanyag- és energiaforrá­sok feltárásának gyorsítására, a termelőkapacitások bővíté­sére, a szállítási hálózat ki­építésére irányulnak. — Energiagazdálkodásunk biztonsága szempontjából meg­határozó szerepe van a Barát­ság olaj- és a Testvériség gáz­vezetéknek. A nagy horderejű megállapodások sorába tarto­zik, hogy 1985-ig meghosszab­bítottuk a közismert magyar— szovjet timföld—alumínium egyezményt. Nagyméretű ter­melési együttműködés előké­szítését kezdtük meg a vegy­ipar különböző ágaiban, To­vább folytatjuk a járműipar­ban, a számítógépgyártásban és más gépipari ágakban már kialakult kooperációs együtt­működést, — Meggyőződésünk, hogy az együttműködésben rejlő lehe­tőségeket azonban még távol­ról sem merítettük ki — fűzte hozzá. — Arra van szükség, hogy aktivan és kezdeménye- zően vegyünk részt a szocialis­ta gazdasági integráció fejlesz­tésében. Szólt arról is, hogy fejlesz­teni kívánjuk gazdasági kap­csolatainkat a tőkés országok­kal, és nagyobb súlyt akarunk helyezni az együttműködés bővítésére a fejlődő országok­kal. — összhangban eddigi poli­tikánkkal, az ötödik ötéves A májusi szovj a világbiztonság mcgte Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva megállapította, hogy azok — a világban végbemenő pozitív változások eredményeként — számunkra mind kedvezőbbé válnak. — A világfejlődés olyan szakaszba érkezett, amikor az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált, s a nemzet­közi viszonyokat a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcsolataink je­lentős javulása jellemzi. A szocialista országok, a haladó erők ennek a folyamatnak az elmélyítésére, az enyhülés visszafordíthatatlanná tételére törekszenek. Szívből üdvözöl­jük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­Választói gyűlések Pest megyében Inárcs Tíz község választópolgárai gyülekeztek tegnap délután az inárcsi művelődési házban. A száznyolcvan személyes szín­házteremben délután négy órára már több mint három­százan zsúfolódtak össze. A vá­lasztási gyűlésen megjelent dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára, a megyei választási elnökség tagja is, Schulcz István, a Ha­zafias Népfront községi titká­rának megnyitója után dr. Pa­lotai Sándor dabasi körzeti or­vos, a 15. választókerület képviselőjelöltje — aki az elő­ző országgyűlési ciklusban is igen eredményesen képviselte ugyanezt a kerületet — szá­molt be az elmúlt négy eszten­dő munkájáról, elsősorban a dabasi járás fejlődéséről. Mint mondotta, erre az időszakra esett a többi között a Dabasi Nyomda és a ma már országos hírű hernádi Március 15. Ter­melőszövetkezet baromfifel­dolgozó üzemének az átadása. Ez idő alatt ugrásszerűen nőtt a járás mezőgazdasági üzemei­nek a termelése, ami elsősor­ban annak köszönhető, hogy a gazdaságok nyereségük jelen­tős részét fejlesztésre, korsze­rű szakosított állattartó tele­pek létesítésére fordították. Az első választók nevében Kozma Mária, az inárcsi Már­cius 21. Termelőszövetkezet targoneaüzemének dolgozója tolmácsolta a beszédet követő­en a fiatalok üdvözletét. Fel­szólalt még a gyűlésen Kacsé­ra András, a kakucsi Lenin Termelőszövetkezet párttitká. ra, Danyis Gábor, az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet lakatosa, és Bállá Ferenc, a ka­kucsi általános iskola igazga­tója. God A gödi művelődési * ház előtt népes csoportok gyüle­keztek: ízes palóc beszéddel jókedvű szlovák szó kevere­dett — érkeztek a 27. válasz­tókerület községeinek lakói. A választási gyűlésen — amelyen részt vett Barát Endre, a Pest megyei párt­végrehajtóbizottság tagja a váci járási pártbizottság első titkára is — Járosi Endrének, az Egyesült Izzó műszerészé­nek, a Hazafias Népfront he­lyi elnökének köszöntője után a múlt négy esztendő ered­ményeiről, a községek fejlő­déséről dr. Risanek Klára, a váci járási hivatal elnökhe­lyettese számolt be. A teen­dőket említve Juhász Gyulát idézte: „Dolgozni föl mind, lankadatlan / Amíg az élet fényé ég! / Hirdessük: itt nem boldogul más / Csak aki al­kot, aki munkás!” Eredményekről, tenniva­lókról szóltak — javaslatokat, társadalmimunka-felaján- lásokat tolmácsolva — a fel­szólalók: Lukács Istvánná, gödi védőnő, Anna Pál tanár Vácrátótról, Veres Sándor, a sződd tsz fizikai dolgozója, Hi- vessi László, a 2-es számú gö­di általános iskola igazgató­ja, Riz János és Steier Sán­dor gödi lakosok. A két képviselőjelölt: Dí­váid Béláné, az MTA vácrá- tóti botanikai intézetének la­boránsa és Tomecskó Ferenc- né, a sződi Egyesült Virágzó Tsz brigádvezetője biztosítot­ta a választói gyűlés résztve­vőit, hogy akánmelyiküket is választják meg képviselőnek, egymást segítve fognak mun­kálkodni. Barát Endre az elkövetke­ző reményteljes évekről szólt, hangsúlyozva, hogy a széft tervek csak ott valósulhatnak meg, ahol az anyagi eszkö­zök mellé a lakosság odateszi szívét, erejét, eszét. Szentendre A 24. választókerület Be­ton- és Vasbetonipari Művek SENT AB üzemében rendezett választási gyűlésre a résztve­vők túlnyomó többsége egye­nesen a délelőtti műszakból jött. Magából a BVM-ből és a város más üzemeiből, intéz­ményeiből mintegy félezreti gyűltek össze. Marosvölgyi Lajos városi ta­nácselnök megnyitója után a vendéglátó, a kiváló címet el­nyert gyár igazgatója, Bálint István kért elsőként szót és 41 szocialista brigád megbízásá­ból bejelentette: felelősségtel­jes munkával, a XI. kongresz- szus szellemében készülnek a kollektívák az újabb anyagi és szellemi gyarapodást elin­dító, jövő vasárnapi ország­gyűlési képviselőválasztásra. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, a kerület kép­viselőjelöltje beszédében mint­egy ehhez a bejelentéshez kap­csolódva, a többi között el­mondotta: tovább kell szélesí­teni üzemben, lakóhelyen egy­aránt a szocialista demokrácia határait. A továbbiakban arról szólt, hogy Szentendre a rövidesen befejeződő IV. ötéves tervben történelme legintenzívebb kor­szakát éli át, és ebben jelen­tős része van a lakosság, az üzemi munkásság támogatásá­nak. A gyűlésen az első választók nevében Homor Zsuzsa, a Móricz Zsigmond Gimnázium érettségiző diákja, a beton­gyár osztályozóüzemének dol­gozói nevében pedig Zsohár Gyula nyilvánította ki a to­vábbi segítő készségét. Vácszentlászló Mezőgazdasági és ipari dol­gozók látták vendégül teg­nap este a zsúfolásig megtelt vácszentlászlói kultúrházban a 3-as számú megyei választóke­rület jelöltjét, Bozsó Lászlónét. A Himnusz elhangzása után a vácszentlászlói általános is­kola úttörőd köszöntötték a nagygyűlés 500 résztvevőjét. Ezután Honig György, a Ha­zafias Népfront gödöllői já­rási titkára üdvözölte a meg­jelenteket, köztük dr. Bíró Ferencet, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának titkárát, Furulyás Jánost, az Országos Választási Elnökség tagját, a valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet elnökét, Kis Emilt, a gödöllői járási pártbizottság első titkárát és dr. Süpelt Zoltánt, a járási hivatal elnökét. A köszönő szavak után dr. Bíró Ferenc, az országgyűlés törvényalkotó munkájának fontosságáról és azokról az új törvényekről beszélt, ame­lyek o szövetkezeti parasztság sorsát, életkörülményeit és jövőjét is gyökeresen meg­változtatták. Elmondotta, hogy a megye lakossága segítőén egyetért a párt és a kormány gazdaságpolitikájával. A IV. ötéves terv során a tervezett 36 ezer lakás helyett mint­egy 38 ezer épült fel me­gyénkben és a lakosság tá­mogatásával, aktív segítségé­vel a tervezett 220 tanterem helyett 470-et adnak át a tervidőszak végéig. — Jó érzés — mondotta — végigmenni ezeken a falvakon és látni azt, hogy új házak nőnek ki a földből és egyre több otthon előtt áll gépkocsi. Am e változás alapja a mun­ka korszerűsítése, a ter­mésátlagok javulása és a la­kosság önzetlen összefogása. Ezután Bozsó Lászlóné, a választókerület képviselőjelölt­je beszélt a legutóbbi vá­lasztás óta eltelt időszakról. A jelölt négy éven át nyolc köz­ség, Valkó, Dány, Túra, Bag, Zsámbok, Galgahévíz, Hévíz- györk és Vácszentlászló érde­keit képviselte az országgyű­lésen. — Tízmillió 59 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a nyolc község lakói az elmúlt négy esztendő során. Szeretném megkérni e válasz­tási gyűlés résztvevőit, vigyék el a környező községekbe en­nek az eredménynek a hírét, hosv a jövőben ez további eredmények alapja lehessen. A képviselőjelölt beszámo­lóját követően Pukai Istvánné, a vácszentlászlói óvoda veze­tő óvónője kért szót. Elmon­dotta, hogy 600—700 ezer fo­rintnyi társadalmi munkára volna szükség egy új óvoda felépítéséhez és szeretné, ha a jelölt — ha megválasztják — szervezéssel segítené e lakos­sági munkát. Szarka János valkói lakos, a Ganz Árammé­rőgyár dolgozója köszönetét mondott Bozsó Lászlónénak négyéves munkájáért. Praka- pecz János és Bajnóczi Már­ton, a valkói tsz dolgozói visz- szatekintettek a gyarapodás éveire, és támogatásukról biz­tosították a képviselőjelöltet. Várospolitika Pest megyében O Hatékonyabb irányítással — erőteljesebb fejlesztés K ÉT ÉVVEL ezelőtt igen fontos társada­lompolitikai kérdésben hozott határo­zatot az MSZMP Politikai Bizottsága. Széles körű felmérő, elemző munkát követve a városi pártbizottságok helyzetéről, munkájuk továbbfejlesztéséről határozott. E határozat nagy jelentőségű Pest megye váro­sainak életében is, hiszen e hat városban él a lakosság közel egyötöde, nem is szólva von­záskörzetükről, hatásukról az őket körülvevő községekről, településekről. Megyénk városai e községekből kapják az ipari üzemek és szolgáltató hálózat munkaerő utánpótlásának jelentős hányadát. Hat városunk regionális szerepe egyre in­kább fokozódik. Gödöllő városban az ország legnagyobb agrártudományi egyeteme műkö­dik. A hat városban van a középfokú tanin­tézetek többsége. A gimnáziumok mellett mezőgazdasági, egészségügyi, közgazdasági szakközépiskolák működnek és a jövő mun­kásosztályának utánpótlását szolgáló szak­munkástanuló-intézetek bázisai is ezek a vá­rosok. P ÁRTTAGSÁGUNKNAK a megyében csaknem egynegyede és az alapszerve­zetek 20 százaléka a hat városban mű­ködik. Szerepüket növeli, hogy megyénk egyik sajátossága: nincs megyeszékhelye, és ezért sok megyei rendezvény színhelyéül is a hait- város szolgál. (Felszabadulásunk 30. évfordulójának megyei ünnepsége Százha­lombattán, a Varsói Szerződés tagállamai tiszteletére, a szerződés megkötésének 20. év­fordulója alkalmából rendezett megyei ün­nepség Cegléden, a forradalmi ifjúsági na­pok megyei záróünepsége Vác városban zaj­lott le.) ,A- várospolitika a város különböző dolgo­zó csoportjai érdekének, a marxista—leninis­ta párt koncepciója alapján, a városi tanács által létrehozott szintézise. A várospolitika tárgyában létrehozott döntés egyrészt társa­dalmi, másrészt állami-politikai állásfoglalás, a városi élet megszervezésének cselekvési programja, irányvonala” — olvashatjuk dr. Madarász Tibor: Városigazgatás és urbanizá­ció című könyvében. A gyakorlati élet azt igazolja, hogy a várospolitika ennél is sokré­tűbb, szélesebb tevékenységet foglal magába. Erőteljesebben bontakozott ki az 1960-as éve­ket követően, főleg a tervszerű ipartelepítés és fejlesztés eredményeként a megyében. így Vác város pl. néhány év alatt megháromszo­rozta ipari üzemeinek számát, a munkások és foglalkoztatottak aránya pedig mintegy öt­szörösére nőtt. Gödöllő és Százhalombatta várossá nyilvánításuk után indultak dinami­kus fejlődésnek, «uni a lakásépítésben, a köz­műhálózat fejlesztésében, az iskola és egyéb kommunális beruházások megvalósulásában, a szolgáltató létesítmények, áruházak építé­sében, fejlesztésében is mérhető. Százhalombatta a felszabadulásunk 25. év­fordulójára, 1970. április 4-re nyerte el a vá­rosi rangot Ma méltán példázza a Barátság­olajvezeték tövében a szocialista országok együttműködésének, gazdasági segítségnyúj­tásának eredményességét. Gyakorlati megtes­tesítője a szovjet—magyar barátságnak. A nagy volumenű iparfejlesztés és beruházás során vált ténylegesen várossá. A városi ta­nács 1970 decemberében a megyei tanács ál­tal jóváhagyott tervét eredményesen valósí­tották meg. Felépült közel ezer lakás, 12 tan­termes iskola, 100 személyes óvoda, 60 gyer­meknek bölcsőde és 17 munkahelyes szak­orvosi rendelő. Ezt követően a Dunamenti Hőerőmű Vállalat fejlesztési programjának elfogadására a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházásának továbbfejlesztésével párhuza­mosan a lakás- és iskolaépítést fejlesztették tovább. A város szolgáltatási gondjainak megoldását (fűtőenergia, ivóvíz, villamos- energia, lakáskarbantartás) jelentős mérték­ben segítette a két nagyipari vállalat. Hasonló a helyzet Gödöllő városban, ahol elsősorban az ott élő nők számára biztosítot­tak — munkahely bővítés útján — az eddi­ginél nagyobb foglalkoztatottsági lehetőséget. A MEGYEI TANÁCS tudatos fejlesztési koncepciója eredményeként csupán az utóbbi két ötéves tervben megyei célo­kat szolgáló két kórház épült: Cegléden, illetve Vácott. Mindkét helyen a most is fo­lyó fejlesztés eredményeként egyenként ezer ágy áll a betegek szolgálatára. Ezzel együtt mindkét városban több mint száz fővel nőtt a hivatásos orvosok száma, nem is szólva az egészségügyi középkáderek nagy számáról. Gödöllő, Vác, Százhalombatta városokban új ÁBC-áruház épült ez idő alatt. Nagymé­retű, minden igényt kielégítő bevásárlóköz­pontot adtak át Szentendre városban, bútor­áruházát Cegléden és Gödöllőn. Átadták az új megyei művelődési központot is Szentend­rén, és még az idén felavatják Vác városban a reprezentatív művelődési központot. Sokirányú, körültekintő fejlesztési politika mellett mindezekben szerepe volt a városi ta­nácsok önállósága és hatásköre növekedésé-, nek. A helyi erők összefogásának és a városi pártbizottságok eredményes várospolitikai irányító munkájának. Mindezek nyomán vált hatékonyabbá a várospolitikai tevékenység megyénkben. M IND a HAT VAROSUNK fejlődésére a megyei pártbizottság társadalmi, politikai és gazdasági jelentőségének megfelelő figyelmet fordít. A Politi­kai Bizottságnak a városi pártbizottságok- munkájáról szóló határozata végrehajtásáról az elmúlt két évben három városi pártbizott-. ság adott számot a megyei párt-végrehajtó-, bizottság ülésén. Ezen túlmenően a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámoltatta a vá­rosi pártbizottságokat a Központi Bizottság és megyei pártbizottság néhány határozaté-, nak végrehajtásáról. így adott számot a köz-, művelődési határozat addigi tapasztalatairól a Gödöllő városi pártbizottság, a város köny-. nyűipari üzemeiben dolgozó nők helyzetéről, valamint a Központi Bizottság 1974. december -5-i határozatának végrehajtásáról a város ipari üzemeiben a Vác városi pártbizottság, a város egészségügyi dolgozói körében kifejtett politikai nevelőmunkáról és a város egész­ségügyi ellátásáról a Cegléd városi pártbi­zottság. A Százhalombatta városi pártbizott­ság a város két nagy beruházásának, a Du­namenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat fejlesztéséről számolt be. Félévenként külön értekezleten beszéli meg a hat város első titkárával a megyei pártbi­zottság vezetése — a megyei végrehajtó bi­zottsággal egyetértésben — a hat városi párt- bizottság speciális várospolitikai, városfej­lesztési és pártpolitikai feladatait, előre meg­határozott napirendek alapján. Ezek a tanács­kozások jól'szolgálják és betöltik a tapaszta­latcsere szerepét is. Ezekre az értekezletekre mindig egy-egy másik városban kerül sor, és így lehetőség nyílik arra, hogy néhány új lé­tesítményt, vagy módszert, személyesen is tanulmányozzanak a városi pártbizottságok első titkárai.-ÍVENKÉNT KÖZÖSEN egyezteti, ellen-. C, őrizteti a megyei pártbizottság első tit- |~ kára és a megyei tanács elnöke a városi pártbizottságok első titkáraival és ta­nácselnökeivel a tervezett várospolitikai felr adatokat, a beruházások megvalósulását és a fejlesztés további lehetőségeit. Ez a módszer a kötelességteljesítésen túl ösztönzést ad a városi szerveknek, vezetőiknek a további munkához. így történt ez jelenleg is az ötö­dik ötéves terv előzetes tárgyalásánál, előké­szítő megbeszélésein. Ennek az átgondolt tevékenységnek az eredménye, hogy Cegléd városban arról ad­hatnak számot, hogy a negyedik ötéves terv­ben foglalt beruházási feladatok nagy részét végrehajtották, illetve a hátralévő időben megvalósítják. így épülhetett fel a negyedik ötéves tervben a tervezett 1834 lakás, s épül 500 óvodai hely az év végéig. A lakosság szolgáltatásának javítása érdekében Patyo­lat-felvevőhelyek, gyorstisztító szalon, új szolgáltató ház és egy AFIT szerviz nyílt. Je­lentős eredményeket értek el á kommunális fejlesztésben, a vízhálózat, a vezetékes gáz és szennyvízcsatorna építésében. A tervezett 20 ezer négyzetméter járdát megépítették, miközben további gondjuk a város belső út­hálózatának kiépítése. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG kádermun­kájának eredményeként, ma mind a hat városunkban a politikai irányító mun­kát felkészült pártapparátus látja eL Erősödött, fejlődött a városi pártbizottságok testületéinek munkája is, az apparátus mun­kamódszere annak nyomán, hogy a helyes politikai gyakorlat következtében a városi pártbizottságok önállóságának elve érvényesül a napi munkában. A városi pártbizottságok érezve, hogy ez az önállóság nagyobb felelősséggel is jár, ezért a városi feladatok, a városfejlesztés megoldása érdekében politikai munkájuk hatékonyságá­nak fejlesztését állították előtérbe. Arra tö­rekedtek eredményesen, hogy az állami-gaz­dasági célkitűzések elérését a politika eszkö­zeivel, módszereivel segítsék elő. Ezért az üzemi, intézményi pártbizottságok és pártve- zetőségek, valamint a pártalapszervezetek po­litikai és szervező munkájának erősítését ál­lították munkájuk középpontjába. Rendsze­ressé tették az irányításuk alá tartozó párt- szervezetek vezetőinek és hatáskörbe tartozó vezetők beszámoltatását. Irányító, ellenőrző munkájukat erősíti, hogy egyre inkább meg­találják egy-egy területen az ellenőrzés kulcs­pontját, arról számoltatják el a pártszerveket és a gazdasági vezetőket, amely az egész ügyet előre viszi és a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit szolgálja. Ez a politikai vezetés­nek is igen fontos láncszeme. ARATÓ ANDRÁS terv időszakában is biztosítani kívánjuk, hogy a szocialista építés járjon együtt a dolgozó nép életszínvonalának és élet- körülményeinek rendszeres fejlődésével. Fontos követel­ménynek tartjuk, hogy erősöd­jék a végzett munka szerinti elosztás szocialista elve. et békcfclhívás remtését szorgalmazza nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és kormányának a világ népeihez, parlamentjei­hez és kormányaihoz intézett május 9-i felhívását. Ez a fel­hívás olyan nemzetközi légkör és együttműködés kialakítását szorgalmazza, amely minden ország és nép számára megte­remti a biztonságot. — A kedvező nemzetközi változások legfontosabb ténye­zője a Szovjetunió, a szocia­lista közösség növekvő gazda­sági, katonai ereje, nemzetközi befolyása, egyeztetett külpoli­tikája. Befejezésül a Központi Bi­zottság és a kormány nevében kérte a nagygyűlés résztvevőit, tettekkel és szavazatukkal tá­mogassák a Hazafias Népfront programját és jelöltjeit.

Next

/
Thumbnails
Contents