Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
Pest megyében tegnap: négy választókerület gyűlése Nagygyűlés Budapesten Tegnap országszerte folytatódtak a választási gyűlések és nagygyűlések. Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Lázár György miniszterelnök, Celldömölkön Gosztonyi János oktatási államtitkár mondott beszédek Pest megyében tegnap négy gyűlésen találkoztak a választók képviselőjelöltjükkél. A továbbiakban a budapesti nagygyűlést és a négy Pest megyei választási gyűlést ismertetjük. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I az MSZMP pest Megyei bizottsága és a megyei tanács lápja xix. évfolyam, 132. szám ARA »0 FILl.cn 1975. JÜNItTS 7., SZOMBAT LÁZÁR GYÖRGY: Politikánk az élet minden területén megfelel népünk és hazánk érdekeinek A Józsefváros és a Ferencváros lakosai pénteken a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem aulájában tartották meg választási nagygyűlésüket, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára, s jelen voltak a két nagy munkáske- rület képviselőjelöltjei; továbbá a két kerület párt- és tanácsi vezetői. A nagygyűlést Verebély György, a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságának titkára nyitotta meg. A választók nevében Kiss László, az Egyesült Villamossági Gépgyár munkása, Róth Józsefné, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde és Csapó György, a Labor Műszeripari Művek 2-es számú gyárának osztályvezetője szólalt feL Ezután Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Bevezetőül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága es a Minisztertanács szívélyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek és a főváros lakosságának, majd belpolitikai életünk közelgő, fontos eseményéről szólt. — A választások előkészítésének menetében ismét jó alkalom nyüt arra, hogy felmérjük és értékeljük a megtett utat, számba vegyük a szocialista építés mai és jövőbeni feladatait —■ mondotta. — A jelölőgyűlések részvevői elismeréssel szóltak épí- tőmunkánk eredményeiről, arról, hogy a népfront 1971-ben meghirdetett programját sikeresen teljesítettük. — E tanácskozásokat — noha azokon nemcsak az eredményeket méltatták, de a gondok is hangot kaptak — mindenütt az optimizmus és a tenniakarás alkotó légköre jellemezte. Érzékelhetően megnyilvánult, hogy népünk nagyra becsüli és magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, marxista—leninista politikáját; azt a politikát, amely az eltelt csaknem két évtizedben kiállta a gyakorlat próbáját; amelynek alapján pártunk biztosan és sikeresen vezeti társadalmunkat a szocializmus építésének útján, és amely az élet minden területén, a bel- és külpolitikában, a gazdasági és a kulturális építő munkában egyaránt megfelel hazánk érdekeinek, népünk boldogulását szolgálja. A miniszterelnök a továbbiakban elismeréssel szólt az országgyűlés elmúlt négyévi munkájáról, szólt a kormány tevékenységéről, majd gazdasági építőmunkánk legfontosabb kérdéseit vette sorra, méltatta az eredményeket, s említést tett a gondokról, feladatokról is. — Jogos büszkeség tölthet el bennünket — mondotta Lázár György —, hogy az utóbbi négy évben ismét nagy alkotásokkal gyarapítottuk nemzeti vagyonúnkat, szebbé, gazdagabbá tettük népünk életét — húzta alá. Ma már biztonsággal megállapíthatjuk, hogy — noha az elmúlt két évben nem várt nehézségekkel is találkoztunk — népgazdaságunk teljesíti a X. kongresszus által Kitűzött feladatokat. Hozzáfűzte: társadalmi céljaink elérését, az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejlesztését azonban a jövőben is csak úgy biztosíthatjuk, ha tervszerű, és mind magasabb fokon szervezett munkával megteremtjük hozzá a szükséges anyagi alapokat. — Tudnunk kell azt is, hogy most és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi és anyagi erőforrásaink okos kihasználására. — Anélkül, hogy a saját belső gyengeségeink súlyát és szerepét kisebbíteni akarnám, hangsúlyozni szeretném, hogy a nagyobb gondot és fő nehézséget most az általunk nehezebben befolyásolható külső tényezők okozzák. Azokra a hatásokra gondolok, amelyek a tőkés világpiac oldaláról érik népgazdaságunkat, s amelyek milliárdolcat kitevő veszteségeket okoznak számunkra. — Majd arról beszélt a miniszterelnök, hogy az áremelkedés és a cserearányromlás fő terheit az állami költségvetés viselte, mivel a tőkés piacon megemelkedett beszerzési árakat a hazai felhasználókra nem, vagy csak igen kis részben hárítottuk át. Ezzel elértük, hogy a tőkés világgazdasági válság közvetlenül nem befolyásolta népünk életszínvonalát, nem zavarta meg a termelési és az elosztási folyamat tervszerűségét. Ezzel kapcsolatban a minisz. terelnök kienjelte, hogy a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás változó nemzetközi és hazai feltételeit, és nagy fontosságú határozatban jelölte ki a tennivalókat. A kormány a Központi Bizottság iránymutatásával összhangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végrehajtás feladátait pedig részletes és konkrét intézkedési programban határozta meg. Mint ismeretes, a tervbe foglalt célok elérésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a termelés szerkezetének átalakítását, javítsuk gazdaságosságát; fokozzuk iparunk és mezőgazdaságunk exportteljesítményeit; általánossá tegyük a pénzeszközökkel, az energiával és az anyaggal való takarékosságot; a gazdaság minden területén céltudatosabban hasznosítsuk a meglevő tartalékokat és lehetőségeket. — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, hogyan halad a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása — mondotta ezután. — Gazdaságunk az elmúlt öt hónapban is dinamikusan fejlődött, az ipari termelés a tervezett ütemben növekedett. A mezőgazdaságban a tavaszi munkákat rendben és jó minőségben elvégezték. — A vállalatok számos intézkedést dolgoztak ki belső tartalékaik feltárására, az energia- és anyagtaliarékosság fokozására, és megkezdték azok végrehajtását. Lendületesen folytatódik, és új — a népgazdaság érdekeit jól szolgáló — célokkal bővült a szocialista munkaverseny. Ezek kedvező jelek. Vannak azonban más, kevésbé biztató tények is, melyek arra mutatnak, hogy a végrehajtás még nem mindenben felel meg a követelményeknek. Ezek közé tartozik, hogy a beruházásokra és a jövedelmekre folyósított összegek meghaladják a tervben előirányzott mértéket, az elmúlt évben felhalmozott készletek hasznosítása lassan halad, a munkaerő-gazdálkodás javítására még nem születtek megfelelő intézíkedések. Mindezek mellett a legtöbb gondot az okozza, hogy a tőkásországok- kal folytatott külkereskedelmünkben a behozatal meghaladja, a kivited pedig továbbra is alatta marad a tervben előirányzott színvonalnak, sőt azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesítettünk. — Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mérséklésével egyidőben az eddigi, nél többet tegyünk, nagyobb erőt összpontosítsunk a tőkés export-árualapok növelésére, versen yképességüníc javítására. Nemcsak ez évi tervünk teljesítése, de a következő évekre előirányozható fejlődés is nagymértékben attól függ, hogy mennyire leszünk képeseit a feladatokkal megbirkózni. A kormány elsőrendű kötelességének tartja, hogy folyamatosan ellenőrizze, és ha szükséges, újabb intézkedésekkel biztosítsa a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a mégoly helyes központi intézkedések sem helyettesíthetik a társadalom cselekvő támogatását, a vállalatok aktív és kezdeményező munkáját, a szocialista munkaverseny lendítő erejét. A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fegyelmezettebb, tervszerűko munkával, erőink összpontosításával teljesíteni tudjuk azokat. Erre kötelez bennünket a JCözponti Bizottság decemberi határozata, ezt kívánja népünk érdeke. Ezután az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól szólt a miniszterelnök. Rámutatott: pártunk XI. kongresszusának határozatai azt a feladatot tűzik elénk, hogy a következő, 1976—1980-as időszakban o nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékos növelésével alapozzuk meg a társadalmi szükségletek kielégítését. A kongresszus határozata a népgazdasági tervezés és a gyakorlati cselekvés számára a legfőbb feladatot a hatékonyság növelésének meggyorsításában jelölte meg. Ez nem új követelmény, azonban most, amikor a növekedés extenzív forrásai nagyrészt kimerültek és lényegesen nehezebbé váltak a külgazdasági feltételek, a gazdaság fejlesztését még inkább olyan vágányra kell átállítani, hogy a nemzeti jövedelem növelését mindenekelőtt a hatékonyság, a munkatermelékenység emelésével biztosítsuk. — Ezért, a megkezdett úton haladva, az eddiginél is következetesebben azokra a termelőágakra kell összpontosítani szellemi és anyagi erőforrásainkat, amelyek megfelelnek adottságainknak, és jó feltételekkel rendelkeznek a nemzetközi munkamegosztásba való aktív bekapcsolódáshoz. — A hatékonyság növelésének megalapozásával egyidejűleg a tervező munkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az egyensúlyi és az arányossági követelmények betartására. Gazdaságunk konkrét helyzetét, a külső és belső feltételek már bekövetkezett és felmérhető módosulásait figyelembe véve ez egyrészt azt jelenti, hogy a következő ötéves terv időszakában — de különösen az első években — a nemzeti jövedelem növekedésének egy meghatározott hányadát nem fordíthai- juk teljes egészében hazai célokra, hanem a cserearányok romlásából származó veszteségek megszüntetésére, a népgazdasági egyensúly helyreállítására kell tartalékolnunk. Másrészt a mérsékeltebben növekvő belföldi felhasználásban olyan elosztási arányokat kell kialakítanunk, amely megfelelő biztosítékot nyújt mind az életszínvonal, mind a termelés fejlesztéséhez elengedhetetlen beruházások rendszeres emeléséhez. Az elmondottakból az is következik, hogy az ötödik ötéves terv időszakában is takarékos gazdálkodásra, a célok közötti rangsorolásra kell berendezkednünk. Még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a KGST-országokkal — Az elkövetkező években tovább fog növekedni gazdaságunkban a külgazdasági kapcsolatok amúgyis magas részesedése, ezért csakúgy, mint fejlődésünk előző időszakában, a jövőben is minden módon arra kell törekednünk, hogy fokozzuk at nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunkat — hangsúlyozta a továbbiakban. — Egész fejlesztési politikánk, a termelés szerkezetének korszerűsítésére irányuló törekvésünk, a tudományos és technikai forradalom előrevitele hazánkban azt igénylik, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a KGST-országokkal, hogy minél teljesebben kihasználjuk a szocialista integrációban rejlő lehetőségeket. Ennek a jegyében kezdtük meg, és folytatjuk a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal az 1976—1980-as időszakra szóló tervek koordinálását. — Számunkra kiemelkedő fontossága van azoknak a már létrejött megállapodásoknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyersanyagbehozatal nagyobb hányadát továbbra is a Szovjetunióból és a szocialista országokból fedez(Folytatás a 3. oldalon) FELHÍTÁS EURÓPA HÉFE1HEZ Váljék visszafordíthatatlanná az enyhülési folyamat Hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés évfordulójának nemzetközi társadalmi ünnepségén részt vett magyar küldöttség Prágában közleményt adtak ki a Varsói Szerződéshez tartozó országok közvéleménye képviselőinek június 3-án és 4-én a csehszlovák fővárosban megtartott találkozójáról. A részvevők által elfogadott záróközlemény felszólítja Európa közvéleményét: támogassa az enyhülési folyamatot abból a célból, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlanná váljék. A közlemény ugyancsak hangoztatja az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezésének szükségességét, hogy a konferencia fontos mérföldkővé váljon a kapcsolatoknak a szuverenitás tiszteletben tartása, az erőszak alkalmazásától való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga, valamint a népek közötti együttműködés szellemében történő fejlesztésében. A részvevők arra a meggyőződésre jutottak — hangoztatja a záróközletnény —: már létrejöttek annak objektív félételei, hogy kirekesszék a háborút a társadalom életéből. ★ Hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés évfordulójának nemzetközi társadalmi ünnepségén részt vett magyar delegáció, melyet Bugár Já- nosné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke vezetett. Kísérlet a zöldségprogram keretében Virágzik a dinnye a fólia alatt Évről évre több termelő- szövetkezet foglalkozik egyre nagyobb területen a fólia alatti zöldségtermesztéssel. Pest megyében Is számos közös gazdaságnak van 40—50 ezer négyzetméter alapterületű fóliás zöldségtermesztő telepe, ahonnan jelentős mennyiségű paradicsomot, paprikát, karalábét szállítanak, főleg a budapesti piacokra. Ezek közé tartozik a Kocséri Űj Elet Termelőszövetkezet is, ahol 65 ezer négyzetméteren termelnek fólia alatt zöldségféléket. Az idei első nagyobb termésük 260 ezer fejes saláta volt, amelynek leszedése után már újabb zöldségfélék növekszenek a fóliasátrakban. A kertészetben jelentős a palántanevelés, hiszen szabadföldi paradicsomtermesztésükhöz — amely évente rendszeresen 100 hektár — sok száz ezer palánta kell. Gépi szedésre alkalmas paradicsomot az idén kilenc hektáron termelnek, egyelőre kísérletképpen, jövőre azonban már nagyobb területen tervezik a gépi szedésre alkalmas fajta termesz, tését. Újdonság a kertészetben a sárgadinnye fólia alatti nevelése. Eddig csak a Kertészeti Kutató Intézetben próbálkoztak vele, most 15 ezer négyzet- méteren a tsz is hozzáfogott. Egy hete kezdték meg az előnevelt dinnyepalánták kiültetését, s már virágzanak is. Egy hónappal előbb tudnak majd szállítani a piacra a zentai fajtából. Jó néhány száz méternyi fóliasátor alatt érik már a paprika, a paradicsom. JÚ- nius közepén kezdik meg a szedést. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya megalakulásának 6, évfordulója alkalmából pénteken Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen. Megjelent a fogadáson — többek között Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Szurdi István belkereskedelmi, Karakas László munkaügyi és dr. Po- linszky Károly oktatási miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke tegnap fogadta azt a küldöttséget, amely V. M. Sztriganovnak, az SZMBT alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodik. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke pénteken — Mihail MarineScu miniszterelnök-helyettesnek, a román állami tervbizottság elnökének meghívására — Bukarestbe érkezett. Az optimizmus és a tenniakarás légköre jellemezte a jelölőgyűlcseket Hatékonyabban és versenyképesebben kell dolgoznunk az ötödik ötéves terv időszakában
