Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

O' XVII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM ' 1975. JÜNIUS 27., PÉNTEK Nyolcszázkilencvennégy hektáron Aratás előtt az üllői Új Tavasz Tsz-ben Megtaríoífák a gápszemlét Az üllői Üj Tavasz Tsz-ben Is minden előkészületet meg­tettek az aratás zavartalansága érdekében. Amint Homyá'k Mihály főmezőgazdász-helyet- (testől megtudtuk, összesen 894 hektárról kell a termést betakarítaniuk. Étkezési búzát 588, takarmány­búzát 63, őszi árpát 34, rozsot 209 hektáron termesztenek az üllői közös gazdaságban. Hat SZK—4-es, két SZK—5-ös kombájn , áll a rendel­kezésükre. továbbá öt-öt erő­gép és tehergépkocsi is az aratási munkában vesz részt az elkövetkező hetekben. Búzából jó átlagtermésre le­het számítaniuk, várhatóan túlszárnyalják a hektáronkénti 40 mázsás átlagtermést. 'A gabona nagy részét — 200 vagonnal — a Pest megyei Gabonafeldolgozó és Felvásár­ló Vállalat vecsési telepére szállítják: ennyire kötöttek szerződést. A SIROKKÓ szárító szükség esetén naponta öt vagon gabo­nát tud megszárítani. Üllőn úgy tervezik, hogy a péteri területen már a jövő hét első napjaiban I megindulhatnak a kom­bájnok az árpatáblákban. Ötvenen vesznek részt az aratásban, részükre a tsz gondoskodik az ebédről és a hűsítő italról. Nyújtott mű­szakban dolgoznak, s kedvező időjárás esetén, húsz nap alatt végeznek a munkával. A napokban megtartott gép- Bzemle is eredményesen zá­rult. Csak kisebb hiányosságo­Mozgalmas napok várnak a Sülysáp! KSK labdarúgóira az elkövetkező hetekben. A járási bajnokságban élen végzett csapat képviseli a mo- nori járás színeit a járási baj­nokok tornáján. Az első erő­próba vasárnap lesz, amikor is a szentendrei Mathiász Tsz csapata ellen lép pályára, Gö­döllőn. A felkészülést jól szolgálta a szerdai MNK-mérkőzés is, amelyen nem kisebb tét for­ogott kockán, mint a megyei döntőbe jutás. Az ellenfél a megyei bajnokság 2. helyezett csapata, a Bem SE volt. A hétköznap ellenére szép­számú közönség volt kíváncsi ‘a mérkőzésre. Már az első fél­időben többet támadtak a sülysápiak. Egyáltalán nem látszott meg az osztálykülönb­ség a két csapat között. Tet­szetős hazai támadások gör­dültek a pályán. Egy támadás végén Motolai alig fejelt a ka­pu mellé. Az akciót tapssal jutalmazta a lelkes közönség. A 26. percben rezdült meg először a háló: egy beadás után Tóth S. maga elé tette a labdát, és közelről a hálóba lőtt. Kocsis István, a sülysápiak edzője, a szünetben arra kérte játékosak, játsszanak még erő- te'-iesebben. S valóban! Fokozottabb Iramban kezdődött a második félidő, többet támadtak a ha­zaiak. Motolai már csak a ka­pussal állt szemben, de a ke­zébe emelte a „pettyest”. Már- már mindenki elkönyvelte a hazaiak győzelmét, amikor egy ellentámadás végén Zima a saját kapujába lőtte a labdát A lefújás után azonban boldo­gan ölelkeztek össze a sülysá- 4 piák. hiszen a döntetlen a to­vábbjutásukat jelentette: kát észlelt a bizottság, melye­ket még a hátralevő • időben pótolnak, hogy az aratás zök­Csévharaszton jelentős tár­sadalmi összefogással épül fel a járás egyik legmodernebb politechnikai oktatóterme. Ke- reskényi Ferenctől, a csévha- raszti iskola igazgatójától afe­lől érdeklődtünk, hogyan ha­lad a gyakorlati terem és az úttörőszoba építése? Az igazgató előbb kikísért az udvarra, hogy saját sze­münkkel is láthassuk az épít­kezést. 1 Útközben elmondta, hogy ha végeznek, a felső tagozatú ta­nulók is bekapcsolódhatnak az augusztus 20-án ők játszhatjuk az MNK megyei döntőjét, s ha győznek, elnyerik a Pest me­gyei Hírlap Kupát. Vasárnap nehéz feladat vár a sülysápiakra: a szentendrei Mathiászt mindenképpen le kell győzniük. Aztán követke­zik a Gödi TK. Bizakodó a hangulat a süly­sápiak körében. Régi vágyuk teljesülne a megyei bajnokság­ba jutással. A szorgalmas munkától jó eredményt vár­nak. A hírek szerint legalább kétszázan kísérik el kedven­ceiket Gödöllőre', az Erzsébet- parki pályára. Szóljon hát a biztatás, zúgjon a „Hajrá, Sülysáp!” vasárnap, s bizonyos, hogy a játékosok jó játékkal hálálják meg a közönség buz­dítását. (g) Kár... Népes szurkolótábor vo­nult ki a vasadi pályára, pe­dig nem is bajnoki ponto­kért folyt a küzdelem: volt játékosokból és sportked­velőkből, az IGV-beli és a- szakszövetkezeti dolgozók­ból összeállított, „északi” és „déli” elnevezésű csapatok mérték össze erejüket. Az „északiak" bizonyul­tak erősebbnek, 3:1 arány­ban. A résztvevők mindkét helyen — a nézőtéren és a pályán — igen jól szóra­koztak. Kár, hogy a sport­kör csak annyiban „járult hozzá" a ^ikerhez, hogy a belépődíjakból elkérte a kölcsönadott szerelésért já­ró mosatási díjat. kenőmentes legyen ebben a közös gazdaságban is. G. J. órarendszerű oktatásba, vagy­is a politechnikai foglalkozás­ba. — Mikor kezdtek az épít­kezéshez? — Május közepén. A járási művelődési osztály támogatá­sával, a megyétől 170 ezer fo­rintot kaptunk hozzá, majd sürgősen megszerveztük a tár­sadalmi munkások részvételét. — Kik vettek, illetve vesz­nek részt a társadalmi mun­kában? — A szülői munkaközösség, a helyi KISZ-szervezet, a hon­védség egyik alakulata Mező .Imre KISZ-szervezetének tag­jai, akik a tereprendezésben és az alapozási munkában már eddig is igen nagy segít­ségünkre voltak, csaknem 200 munkaórát teljesítve. Meg kell említenem az iskolánkat pat­ronáló csévharaszti erdőgazda­ságot is, amely tízezer forin­tos, igen kedvezményes áron adta az épülethez az összes szükséges faanyagot, s az' már részben a helyszínen is van. Segítségünkre sietett Pauló György helybeli kőműves kis­iparos mester is, aki nagyon sokat dolgozik, szívügyének tekinti, hogy az épület az új tanév kezdetére elkészüljön. Az igazgató elmondotta még, hogy már a tanár is biztosí­tott: az egyik fiatal pedagógus a naookban tett sikeres állam­vizsgát politechnika tan­tárgyból. (vitéz) [V éhány éve, amikor még a népgazdaság . egyik köz­ponti feladata volt a vidéki ipartelepítés, olykor egymás­nak adták a kilincset a mi­nisztériumokban a deputá- ciók. Lelkes kisvárosi, közsé­gi patrióták, képviselők, ta­nácselnökök, párttitkárok je­lentkeztek azzal a tisztelet­reméltó szándékkal, hogy ipari üzemet, gyárat, de leg­alább egy telephelyet szerez­zenek. „Apait, anyait” fel­ajánlottak, helyiséget, közmű­veket, főleg pedig,' amiből a legtöbb volt, szabad mun­káskezet. A falu, a kisváros további fejlődésének funda­mentumát, a foglalkoztatás bővítését, a kulturáltabb, vá­rosiasabb élet alapjait látták ebben. Ki vitatná e szándék nemességét,, mi több, alap­vető igazságát? Mégis, az idő előrehaladtá­val, annak arányában, aho­gyan szükségszerűen a nép­gazdaság intenzív fejlődése került előtérbe, mind több ilyen küldöttség tért haza bá­natos arccal. Mert efféle vá­Szepiembérré átadják Épül az új tanterem Mendcn, a művelődési házban A látogatók Megyeszer te egyre jobban kibontakozik az ifjúsági klub­mozgalom. Bizonyítják ezt a számok is. Napjainkban több mint százötven klubot tar- .tanak számon Pest megyé­ben, s közülük sok eredmé­nyesen segíti a fiatalok mű­velődését, szórakozását. Több­ségük a mozgalmi élet fon­tos kiegészítője, támogatója. Működésüket igényli a fiatal­ság. Mi sem igazolja ezt szemléletesebben, mint az, hogy a klubok nagy részét a fiatalok tevékeny közremű­ködése, megannyi társadal­mi munkaakejó keltette élet­re. A közelmúltban az ered­ményesen működő mendei József Attila ifjúsági klu­bot kerestük fel. A fiatalok­tól és a klub vezetőitől, irá­nyítóitól arra kértünk vá­laszt, mi indokolja a műve­lődés e formájának térnyeré­sét, mi az, ami a fiatalokat vonzza, ami felkelti érdeklő­désüket? Akár a Balaton A mendei Petőfi Sándor Művelődési Ház kétségkívül impozáns építmény. A vilá­gosra festett, emeletes ház földszintjén eszpresszó mű­ködik. Hatalmas színházter­mének színpadát megirigyel­heti bármelyik hasonló jel­legű intézmény a megyében. Az emeleten irodák, ott a községi könyvtár, a tárgyaló­terem, az ifjúsági klub is. Problémák persze, akár­csak másutt, itt is akadnak: a színházterem fűtését télen az előadások kezdete előtt több mint egy nappal előbb meg kell kezdeni, mert más­képp valamennyi látogatót elűzi az öt-hat méter magas falak kilehelte hideg; kevés a kisebb helyiség, melyekben a szakkörök tarthatnának foglalkozásokat. Halász Pállal, a művelő­dési ház igazgatójával, az ifjúsági klubban találkoztam. Készségesen válaszolt kérdé­seimre. Már hat éve, 1969 óta irá­nyítja az intézmény munká­ját, s joggal állíthatjuk, a művelődési ház az ő keze nyomán virágzott fel. Bi­zonyítsa ezt ismét egy szám­adat! Hét igazgató tevékeny­kedett Mendén 1962-től, az alapítás évétől r— 1969-ig. Ma­radjunk azonban az ifjúsági klubnál. Nem túlzás kijelen­tenünk: a művelődési ház legmutatósabb része a klub. Érdekes festésű a fala, a padlót műanyag borítja, pi­ros műbőr fotelek és ala­csony ülőalkalmatosságok ter­peszkednek a dohányzóaszta­lok körül, a falak mentén szekrény, négy hatalmas hangfal, rádió, televízió, mag­netofon, lemezjátszó, s még sorolhatnánk tovább mind­azt, ami szemünkbe ötlik. Halász Pál magyarázatba kezd: A klubot a tanács és a köz­ségi KISZ-bizottság irányítja. A művelődési ház szakmai­lag, módszertanilag segíti te­vékenységét. A fiatalok lel­kesek. Tavaly áprilisban, laszokat kaptak: „Gyárat nem tudunk önökhöz telepí­teni, de próbálják meg, mi­lyen fejlesztési lehetőségek vannak a mezőgazdaságban; milyen rekontsrukciókra van {ehetőség, hogyan lehetne a mezőgazdasági termékek fel­dolgozását helyben megolda­ni” — és ehhez hasonlókat. Mindennek a magyarázata kézenfekvő: nem lehet az or­szág termelőerőit a végtelen­ségig szétaprózni. A z elmúlt évtizedekben, a szocialista tervgazdálko­dásnak köszönhetően, jelentő­sen kiegyenlítődött az or­szág egyes vidékei közötti különbség. Ilyen értelemben és céllal változatlanul része maradt gazdaságpolitikánk­nak a vidék iparosítása. Ez azonban nem lehet egyenlő — és nem is lesz —■ az „egy amikor megkaptuk ezt a he­lyiséget, sokat dolgoztunk rajta, míg otthonossá tet­tük. Közben magas, szőke hajú fiatalember, Laczkó Mihály lép a terembe. Ű veszi át a szót: — Mi készítettük el a be­tonalapot, s mi ragasztottuk fel a műanyagpadlót is. Per­sze, több-kevesebb sikerrel. Nem ismertük, hogyan keli használnunk a ragasztót, s mikor másnap visszajöttünk, olyan hullámos volt a padló, mint a Balaton vihar köz­ben. Kezdhettünk mindent elölről. Ügy gondolom azon­ban, a munka megérté a fá­radságot. Sok érdekes mű­sort rendeztünk már azóta. Közbevetőleg újabb adat: a művelődési házba koráb­ban egy-egy rendezvényre szinte toborozták az embe­reket, manapság — s erről szintén a művelődési ház igazgatója beszélt — egyre több a kifizetődő rendezvény, vagyis olyan, amelyik fe­dezi a szervezési kiadásokat, a színészek, előadók gázsiját, a .látogatóknak pedig a 80 százaléka fiatal. Maguk is elcsodálkoztak Az ifjúságii klub tavaly ki­váló címet kapott. A miértre ismét Halász Páltól — ő tett a legtöbbet a klub sikeréért — kértem választ. — Harminc-negyven ál­landó tagunk van. Persze, egy-egy érdekes rendevényre többen is eljönnek, a látoga­tottság elég nagy. Nemrég fó­rumot szerveztünk a katonai puccsokröl s azok politikai hát­teréről. Mondhatom, izgalmas este volt, körünkben üdvö­zölhettük a járási pártbizott­ság politikai munkatársát is. Gyakran magunk is elcsodál­koztunk, milyen határozottan foglalnak állást a fiatalok egyes kérdésekben. Rendez­tünk diávetítéses útibeszá­molót Moszkváról, Lenin- grádról, Törökországról és Görögországról, egy alkalom­mal pedig meghívtuk a közsé­gi tanács titkárát, aki a te­lepülés fejlesztéséről beszélt. Disc-jockey-esteket is szervez­tünk: a szórakozásnak ez a módja ismeretek adására is felhasználható, zene közben rövid szüneteket tartottunk, amiket a diák vetítésére, rövid játékokra használtunk fel. Megszólal a magnetofon Már 5 óra elmúlt, megélén­kül a klub élete. Munkájukat befejező fiatalok szállingóz­nak be, s egyelőre még nem túlságosan hangosan megszó­lal a magnetofon. Megérke­zik Sziráki István, a községi KISZ-szervezet titkára is. — Sokat segít a klub a mozgalmi munkában. Leg­utóbb, a forradalmi ifjúsági napok idején, a nemzetközi békeharc és a szolidaritás időszerű kérdéseiről vitat­koztunk. Biztos vagyok benne, hogy aki eljött, és elég sokan voltunk, nem bánta mag. Ér­dekes volt egy másik alka­lommal Kővári József elő­falu, egy gyár” mozgalom­mal Az ilyen szétaprózás ellen sok minden szól. Főként az az egyszerű igazság, hogy va­lahol a mezőn, egy falu ha­tárában, építhetünk bármi­lyen nagy üzemet, az még nem jelenti a környék iparo­sítását. Nem biztos, hogy he­lyes az ilyen döntés, ha a szűkebben vétt gazdaságosság oldaláról nézzük. Mert a munkaerőn kívül — szak­képzetlen, betanításra váró emberek — minden mást helybe kell vinni: a nyers­anyagot, a kooperáló üzemek félkésztermékét, az energiát, a vizet, majd a kész termé­ket újból el kell szállítani. Ez összességében sok olyan tényezőt takarhat, amely megkérdőjelezi a gyártott termék gazdaságosságát. Ez­zel szemben, ha kijelölünk adása is. Az idős ember már több mint 40 éve gyűjti Tá- pió mente történelmi adatait, azokat ismertette — mondja. Most ismét Halász Pál ve­szi át a szóit: — Működik nálunk egy gyermekklub. A legfiatalabb korosztály nevelését igyek­szünk tevékenységével segí­teni. Kezdetben nem nézték jó szemmel a pedagógusok, de már sokan aktívan is tá­mogatják. Egy-egy _ effajta rendezvény még a kívülállók­nak is élmény. , A gyerekek csodálatosan játszanak, szó­rakoznak. Sárospatak, Debrecen. Zebegény Laczkó Mihály bizonyára maga is nagy kedvelője a ki­rándulásoknak, mert ahogyan róluk beszél, kisebb élmény­beszámolónak is beillik. — Jó kapcsolatot tartunk az ország más ifjúsági klub­jaival is, például a sárospataki értelmiségi klubbal és a deb­receni Gördülő Csapágy Mű­vek ifjúsági klubjával. Nem­régen a sárospatakiak hív­tak meg minket. Sátoraljaúj­helyen volt a szállásunk, so­kat szórakoztunk, megismer­tük a környéket. Nyáron mi is vendégül látjuk őket, és debrecenieket Zebegényben. Beszélgethetnénk még to­vább is erről a témáról, de egyre erősödik a zene, egyre hangosabbak a lemezjátszó­ból és a magnóból szétáradó dallamok. Virág Ferenc Többet keresnek A Monori Állami Gazda­ságban tavaly az állattenyész­tési dolgozók havi átlagkere­sete 2600, a traktorosoké 3 ezer, a javítóműhelyben dol­gozóké 2400 forintra emelke­dett. MŰSOR MOZIK Monor: A szélhámosnő. Pi­lis: Kard és kereszt. Vecsés: Az öreg. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 18 órától: a fotós és motorosklub foglalkozása Péteriben, 17-től 19-ig az ifjú­sági irodalmi színpad, 19-től 22-ig a színjátszó csoport pró­bája. — Helyreigazítás. Lapunk május 16-i számában „Elmu­lasztotta a fellebbezést — ki­lakoltatták a fészerbe” című cikkünkbe téves információk kerültek. Az elsőfokú bíróság által hozott bírságoló, majc végrehajtást elrendelő hatéro zatot az ügyvéd megfelleb­bezte, de a megyei bíróság az elsőfokú végzést hagyta hely­ben. Az ügyvéd nem tehet ar­ról. hogy nem volt jelen a ki­lakoltatásnál, mivel annak időpontjáról nem kapott érte­sítést. Ellentétben tehát a jel­zett cikk címével, az ügyvéc nem követett el mulasztást. egy-egy jó fekvésű, utakkal, vasúttal, vízzel, energiafor­rással jól ellátott vagy el­látható várost, nagyközséget, s annak az iparát tervszerűen fejlesztjük, a gazdaságosság és hatékonyság is sokkal jobb lesz. A tervszerűségen azt értjük, hogy a települő üze­mek legyenek egymással ko­operáló, egymást jól kiegé­szítő és kiszolgáló társak. Az ilyen kisebb ipari centrumok­ban teljesíthető minden olyan járulékos, de elenged­hetetlen feladat is, mint, mondjuk, a szakmunkáskép­zés és -továbbképzés, stb. M indez csak néhány érv, amely az „egy falu, egy gyár” elképzelés ellén szól. Bőségesebb, tudományos vizs­gálatokon és felméréseken alapuló — józan megfonto­lásra intő — érveket tartal­maznak azok az ismert és elfogadott területi-gazdaság­fejlesztési elképzelések, ame­lyek a közép- és hosszútávú tervezés alapjai, s amelyek gondosan körülhatárolják a vidéki ipartelepítés feltételeit. Varga József PÁLYASZÉLI JEGYZET Sülysáp a döntőben JEGYZET Egy falu, egy gyár?

Next

/
Thumbnails
Contents