Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

Mészfoltos történelemkönyv Ülhetne kényelmes ka­rosszékben este otthon, nézhetné a tévé műsorát, mehetne moziba, persszó- ba, partner is akadna. Há­romezer forintnál néha több is akad a borítékban. Igaz, munkája nem köny- nyü: kőműves a monori Kossuth Tsz-ben. Ahogy a buszban mellém ül, már veszi is elő a könyvet, vizsgaidőszak van, ilyenkor minden perc drága. — Monoron, a József At­tila Gimnázium második osztályát végzem, levelező tagozaton — válaszol ér­deklődésemre az Üllőn la­kó Bárány Sándor. — A körülmények, az adottsá­gok nem a legkedvezőbbek, de iparkodom. Aki többet tud, annak még a munka is könnyebben megy. Nagyjá­ból megdőlt már az a szemlélet, hogy a kőműves szakmában dolgozók mind kocsmás, iszákos emberek. — Háromhónapos ko­romtól apa nélkül nevel­kedtem, az általánosba is hol jártam, hol nem, segí­teni, keresni kellett az édesanyámnak... A 43-as Építőipari Vállalatnál ta­nultam a szakmát, abban a három évben munkás- szálláson laktam. Ott ér­lelődött meg bennem, hogy nem állok meg az alapok­nál. Alig tettem le az „an­gyalbőrt”, máris dolgozni kezdtem. Tartalmas, szép két évet töltöttem ott. Most a Kossuth Tsz alkalmazott­ja vagyok, brigádban dol­gozunk, mely az Ybl Mik­lós nevet viseli. Százötven óra társadalmi munkát vál­laltunk, s ahogy együtt van a társaság, legközelebb már jelvényesek is leszünk. Persze, aranyat szeret­nénk ... Már újra lapozza a mész­foltos könyvet, nem köny- nyű tantárgy a történelem, azzal a sok évszámmal. őszre már a harmadikat kezdi, nemcsak azért, mert a szocialista brigádmozga­lom hármas jelszavának egyike előírja a tanulást, hanem inkább saját, hatá­rozott akaratából. Kiss Sándor r HOHOMIDfB PEST MEGY El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1975. JÚNIUS 25., SZERDA Megkezdődtek a gépszemlék Felkészültek az aratásra Kedvező átlagtermés várható MŰSOR MOZIK Maglód: A mesterdetektív. Monor: A repülőszázad. Nyár­egyháza: Verseny a „Veszély” kategóriában. Vecsés: Mi van, doki? MŰVELŐDÉSI HÁZ Péteriben, 16-tól 18 óráig az Ifjúsági irodalmi színpad, 19- től 22-ig a színjátszó csoport próbája. A monori járás termelő- szövetkezeteiben is felkészül­ten várják a nagy nyári kam­pánymunka, az aratás meg­kezdését. A Medárd óta tartó csapadékos időjárás minde­nütt megdöntötte a gabonát, s ha újabb esőzés még köz­bejön, nehéz lesz az idei ara­tás is, de azért bizakodóak a termelőszövetkezetek tagjai, vezetői, hiszen a tavasz és a nyár eddigi szakaszában hosz- szú évek óta nem áztatta annyi csapadék a földeket, mint az idén, kedvezően be­folyásolva a gabonafélék fej­lődését is. A monori járásban ösz- szesen 7614 hektár gabo­nát kell betakarítani az elkövetkező hetekben. A legnagyobb területen ter­mészetesen az idén búzát ter­mesztettek a közös gazdasá­gok: 5136 hektáron terem ke­nyérgabona. A legnagyobb területtel a pilisi Aranyka­lász (1106) és a maglódi Uni- verzái (700 hektár) tsz ren­delkezik. őszi árpát 638, rozsot 1408, tavaszi árpát 357, zabot 75 hektáron aratnak járásunk területén. Az aratásban részt­vevő gépek is felkészülten várják teendőik megkezdé­sét. A múlt héten megtartot­ták a gépszemlét a pilisi Aranykalász, az úri Béke, az üllői Űj Tavasz, a veesési Fe­rihegy tsz-ben, s a szemléket ezen a héten tovább folytat­ják. Kovács György rendőr őr­nagy, a Monori Járási Rend­őrkapitányság közlekedési csoportvezetője az alábbiakat mondotta: Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a közös gaz­daságok igyekeztek ki­javítani a kombájnokat, az erőgépeket az aratás megkezdésére. Közlekedési, tűzbiztonsági szempontból is megvizsgáltuk a gépeket, s ellenőrizzük a vezetők jogosítványát, forgal­mi engedélyét is. Külön ok­tatjuk őket a helyes közleke­dési szabályokra, s a baleset- védelemre. Általában el- I mondhatjuk, a gépek felké- I szülten várják az aratás meg­kezdését. Egyébként a közös gazda­ságok 59 kombájnnal rendel­keznek, azokból 50 üzemké­pes, tehát egy-egy kombájn­nak 152 hektár gabonát kell learatnia. Egves szövetkeze­tek máris felajánlották, hogy szívesen segítenek más gaz­daságnak. Kétszázhúsz traktor ugyanannyi pótkocsi és 111 tehergépkocsi vesz majd részt a szállításban. Kielégítőnek mondható a szá­rítókapacitás is a tsz-ekben, kevés viszont a bálázógép, mindössze 31 van. A gabona nagy részét a pi­lisi malomba és a Pest me­gyei Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat telepeire szállítják majd a monori já­rásból is. Ha az időjárás nem szól közbe, a jövő hét első nap­jaiban megindulhatnak a kombájnok az árpatáblákon, majd a búzaföldeken. Az ed­digiek azt mutatják, kedvező átlagtermésre lehet számíta­ni valamennyi gabonafajtá­ból. A MEZŐGÉP-nél állandó ügyeletet tartanak az aratási időszakban, biztosítva az al­katrészellátás zavartalansá­gát. A tervek szerint 22—24 nap szükséges a betaka­rítás befejezéséhez a monori járásba«. S ha eső nem hátráltatja a munkát, annyi idő alatt végeznek is a közös gazdaságok. G. J. Zeneiskolások vizsgája A monori zeneiskolának Ül­lőn 94, Monoron 150, Vecsé- sen 79, és Pilisen 20 növen­déke vizsgázott sikeresen az elmúlt napokban. Új fogorvos- egész napos rendelés Űj fogorvos kezdte meg rendelését Üllőn, az egész­ségházban. Most már két fog­orvos tevékenykedik a köz­ségben, reggel 8 órától este 8 óráig fogadva a betegeket. Épült: 1736-ban Felújítják az iskolát Félmillió forint értékű társadalmi munka A málló épületet valamikor 1736-ban kezdték építeni, „ikertestvérével”, hasonmásá­val, a néhány lépéssel arrébb levő, a kátyúkkal tarkított po­ros országút melletti fogadóval együtt, kőtömbökből, csengő hangú téglákból, oltatlan mésszel, Ekner Tamás és Jó­zsef mogyoródi kőművesek. Dolgozott az épületen Perin­ger Simon váci asztalosmester és Blaha Ferenc püspöki laka­tos is. Az épület birkahodály- nak készült, s amikor az állo­mányt a váci püspökség a Mátra aljára telepítette át, az üres épületben a jó forgalmú fogadó vendégeinek lovait he­lyezték el. A fogadó ugyanis egyben lóváltó állomás is volt. Ez az évszázados épület ma Üllő központi iskolája. A fogadót községházává ala­kították át, 1944-ben kigyul­ladt, és porrá égett. Helyét parkosították, a park közepén áll a művészi szépségű felsza­badulási emlékmű. A vizes, salétromos, ósdi épületben közfalakat bontot­tak, újakat húztak, az évek során nyolc használható tan­termet alakítottak ki, a tető azonban úgy maradt, ahogy azt Harb Tamás csömöri ács an­nak idején a káptalannak el­készítette. Azóta marja, eszi hóié, eső, moha a hódfarkú cse­repeket, s bizony, most már rogyadozik a tetőszerkezet is. ★ Fehér László igazgatóhelyet­tes elmondja, hogy az ajtók, ablakok és a padozat is egyre jobban romlik, korhad, a fel­újítást halogatni már nem le­het, azt pedig a tetőn kell kez­deni, hiszen a 16 tantermes is­kola felépítése után erre a nyolc tanteremre szükség lesz továbbra is. A tanulók száma ugyanis egyre emelkedik, most például alig több mint száz tanuló végzett, szeptemberben azonban már több mint száz­ötven elsőosztályos kezd. Két új szükségtanterem kialakítá­sa vált szükségessé, amelyet egy felszabadult szolgálati la­kásból, illetve a zeneoktatást szolgáló helyiségből teremte­nek meg, társadalmi munká­ban, a szorgalmas szülők. A hodálynak készült épület tetőszerkezetének javítását és fedését Füri László helyi kis­iparos vállalta, és a hét folya­Régi írások — mai eredmények VASAD a monori járás egyik legkisebb községe, 1696 lakó­jának zöme bejáró ipari mun­kás. Mezőgazdasággal ma már leginkább csak a tanyaiak fog­lalkoznak, ötszáznegyvenöten. A régi írások és a szájha­gyomány szerint, Vasad a tö­rök hódoltság idején ádáz csa­ták színhelye volt. A mai pót­haraszti erdőben török temetőt és mecsetet tártak fel, marad­ványai ma is láthatók. Régi írások bizonyítják, hogy a község a Halmi család tu­lajdonában állt, 1444-ben I. Ulászló György budai diák­nak adta, az 1680-as években Vasad puszta egy része Darvas Jánosé, majd házassága révén, a Szilassy családé lett, de 1755-től Radaiak és Fáyak vol­tak a földek urai. Nevüket sok dűlő, tanya még ma is őrzi. A mostani lakosság őseinek egy része, a Mészáros és Ke­szeg családok a Komárom me­gyei Áporkáróí települtek át. 1837-ben már 360 lakosa volt a falunak. A lakosság többsége akkor mezőgazdasági munká­ból él. Többféle zöldséget ter­mel, az egyéni gazdák gyak­ran keresik fel a fővárost, ter­ményeiket a lőrinci, kispesti és a Bosnyák téri piacokra szál­lítják. Igen eleven a község kap­csolata a járási székhellyel. Monor öt kilométerre esik Va­sadtól, és a monori piac — szerdán és szombaton — még manapság is vasadi lovas ko­csikkal van tele, de újabban sok a vasadiak által gépkocsi­val szállított áru is. AZ IGAZI, jelentős válto­zás csak a felszabadulás után kezdődött Vasadon is: nyolc- van-kilencven év alatt nem fejlődött annyit a község, mint a legutóbbi harminc évben. 1949-ben a községbe beve­zették a villanyt, 1953-tól ál­landó napközi otthonos óvoda működik, 1954-től rendszeres az orvosi rendelés. Autóbusz­közlekedés létesült, főleg a Pestre járók veszik igénybe. 1960-ban új iskola épült, szol­gálati lakással. A Szilassy és Halmos tanyára bevezetik a telefont, új orvosi rendelőt és lakást építenek, új művelődési házat. Országos hírű diákott­hon létesül, tanyai gyerekek­nek. Az ivóvíz javítására ku­takat fúrnak, négy kilométer hosszúságban pedig járdát épí­tenek, a diákotthonig. IGEN SOK az autó jelenleg a községben, és majdnem min­den házban ott a televízió. Va­sadra települt ki az IGV 260 személyt foglalkoztató, a mo­nori járás legmodernebb rész­lege is. Vitéz Imre mán a munkálatokat meg is kezdi. A szükség szerinti hul­lámpala már az udvaron vár­ja „rendeltetésszerű felhasz­nálását”. A felújítás nem cse­kély összeg, csaknem negyed­millió forint. Van gond hát az iskolában is. ★ Az új iskola évtizedek óta húzódó felépítésének mielőbbi megkezdése szinte létkérdés a községben, ahol félmillió fo­rint értékű társadalmi munka végzésétől sem riadnak visz- sza, ha látható már a közeli eredmény. K. S. Kettős céllal Marx-Iigeti változás Hasznos terv valósult meg A monori Marx-liget a vas­útállomás mellett új képet mutat: munkagépek aszfalto­zott utat építettek a szép parkban, ott, ahol mély ösvényt tapostak ki a bejáró dolgo­zók. A sima, szép aszfaltút egyik ága összeköti a Petőfi utcát a Móricz Zsigmond utcával, a másik ága a hősi halált halt szovjet katonák síremlékéhez vezet. Hasznos terv valósult meg a bejáró dolgozók érdekében és a liget természeti szépségének megóvásáért. Irattartó- iskolásoknak A Papírfeldol- gozé Ipari Szövet­kezet sülysápi részlegében meg­kezdték az iskolá­soknak az irattar­tók készítését. Na­ponta 2—3 ezret gyártanak, főleg az alsó tagozato­sok részére, a PIÉRT-nck szál­lítva folyamato­san. Képünkön: Király Józsefné szállításra készíti elő az irattartókat. Mutnéfalvy Adorján felvétele TARTALMAS ELET Inkább kis közösségeket, klubokat Az üllői művelődési ház ut­cafrontján új, csinos vaskerí­tés kelti fel a figyelmet. Be­lépve az udvarra, betonozott tér fogad, rajta két teniszező fiatal adogatja egymásnak a labdát. A szemlélő nyomban észreveszi, hogy az udvarból eltűnt a rozzant tekepálya, he­lye üres, parkosításra alkalmas területté vált. Bizony, a megszépült épü­lethez csak a virágos udvar hiányzik. A nagyteremben asz­talitenisz-csata zajlik, Földes István, Hámorszky Balázs, Hídvégi Gábor, Béky Péter, Csuzi Kálmán, Szlávik Gábor és Kodály László ping-pongo- zik, felváltva. ★ A felső szobában a posta- galambászok értekeznek. Fon­tos a megbeszélés, itt a ver­seny ideje, galambjaikat Tep- licből várják haza. Eddigi eredményeikkel jó helyezést értek el. Az épület udvari részének védett szögletében* félkörben üldögélnek az elaggottak: ké­nyelmes székekben napozhat­nak, ők is a művelődési ház épületében találtak napközi otthonra. Zeneiskola is műkö­dik, a ház falai közt, 96 nö­vendékkel, két zongora- és két hegedűszakkal. Itt találjuk az MHSZ lö­vészklubját. Vezetője Szabó György községi MHSZ-titkár. A klubtagok kedden és pénte­ken, délután 2 órakor találkoz­nak. Most az udvaron lőteret építenek. Sikeresen működnek, járási versenyen értékes díja­kat nyerték az elmúlt évek­ben. ★ Elkészült a pinceklubhelyi- ség is. Ott működik a Petőfi ifjúsági klub, vezetője Nagy Tibor. Tartalmas programot állítottak össze, egyebek között megtárgyalják a hét fontosabb eseményeit, az irodalmi foglal­kozásokon pedig egy-egy költő műveit ismertetik. Legutóbb Juhász Gyula verseit elemez­ték. A házi zenekar minden ked­den és csütörtökön próbál. Olyankor a fiatalság gyűlik egybe, élvezi a zenét és a pró­bát. A közhasznú tanfolyamokon kívül, négy gépkocsi- és két kismotorvezető tanfolyam is véget ért. ★ Az egyes csoportok működé­se felől érdeklődtünk Kiss Sándor igazgatótól. — Két kiemelkedő ered­mény: irodalmi színpadunk a Vecsésen rendezett járási ver­senyen szerepelt sikeresen, a legjobb szavaló pedig csopor­tunkból került ki. A honis­mereti vetélkedőn csoportunk az első helyet szerezte meg. — Nagyobb rendezvényeket is terveznek? — Üjabban nem, mert a tsz és az ÁFÉSZ általában havon­ta gondoskodik magyarnóta- és táncdalestről, fővárosi sze­replőkkel. A művelődési ház inkább kis közösségek, klubok szervezését szorgalmazza, az érdeklődésnek megfelelően. — Mire készülnek? — A művelődési program végrehajtásán túl, az épületet és környékét akarjuk meg­szépíteni. A folyosót teljesen beüvegeztetjük, az udvart par­kosítjuk, a nagyterem és a színpad világosítását korszerű­sítjük. Arra törekszünk, hogy a művelődési ház tartalmas életet éljen. Legfőbb gondunk, hogy egyes csoportokat csak nehezen tudunk elhelyezni, mert kevés a terem. (ein) MAR HARMADSZOR Elismerés a Tyereskova brigádnak Ünnepség színhelye volt a gyömrői művelődési ház: az ÖTP gyömrői fiókjának dolgo­zóit, a Tyereskova brigád tag­jait köszöntötték, abból az al­kalomból, hogy tavalyi ered­ményeik alapján, immár har­madszor is elnyerték az arany­koszorús szocialista brigád cí­met. Részt vett sz ünnepségen Növelik a takarékbetét-állományt Ili/fosahli helyen — Az ecseri takarékszövet­kezet üllői kirendeltsége" is nö­veli a betétállományt — mon­dották az egyik igazgatósági ülésen. Nos, mi változott azóta? — kérdeztük Magna Ferencné ki­rendeltségvezetőt. — A betétgyűjtés érdekében mindent megtettünk. Szeret­nénk a félévet jól zárni. Tud­juk, vannak még a faluban, akik idegenkednek a takarék- szövetkezettől. Az építkezni szándékozók között találunk olyanokat, akik spórolt pén­züket otthon tartogatják, pe­dig jobban tennék, ha taka­rékba helyeznék el, mert az összeg egész évre szóló lekötés esetén 5, időkikötés nélkül pe­dig 2 százalék kamattal gya­rapodik. És még egy: a pén­zük biztosabb helyen van. A takarékszövetkezet az egyetlen hitelintézet a község­ben. A betétek összege hely­ben marad, kölcsön formájá­ban kiadják a rászorulóknak. A takarékszövetkezetben egyébként mindenféle, még autónyereménykötvény is vált­ható. (em) Németh István és Wéber Ist­ván, az OTP képviseletében, Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója, Jámbor Ot­tó, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára és Király Emma tanácselnök-helyettes. Németh István átnyújtotta Horváth Lajosné brigádvezető­nek azt az oklevelet, amelyet a vezérigazgató adományozott a brigádnak, majd Jámbor Ottó méltatta a gárda jó mun­káját, s további sikereket kí­vánt a kis közösség valameny- nyi tagjának. (g) MA Sülysáp-Bem SE MNK-mérkőzés Ma, szerdán, délután öt óra­kor érdekes labdarúgó-mérkő­zés színhelye lesz a sülysápi sporttelep: az osztályozóra ké­szülő Sülysápi KSK, mely a labdarúgó MNK megyei selej­tezőjében is eddig remekül szerepelt s bejutott a legjobb négy közé, a BEM SE ellen játszik.

Next

/
Thumbnails
Contents