Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-24 / 146. szám
Készülődés a malomban A ceglédi Dózsa-szoborról „Nemes fenséggel” Levelezőlap is készült róla i A Művészet című folyóiratban figyelemkeltő írás jelent meg Illés Jenő tollából, melyben Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész alkotásairól is szó esik, külön figyelemmel Dózsa Györgyöt megformáló szobraira. — Érdemes végigkövetni a Dózsa-szobrok történetét — írja a szerző —, tmert bennük egy-egy nagy művészi küzdelem érhető tetten. Az első ceglédi Dózsa-szobor minden kvalitása ellenére hordozott valamiféle bőbeszédűséget, a kor ízlésére jellemző túlzó retorikát. A szobor a mozdulat hevességével és lendületével akarta Dózsa alakjának, lényének robbanó hatását kifejezni. A legújabb szoborról így nyilatkozik: — A Dózsa-szobor, újra csak Cegléden, már vafami nemes fenséget, a küldetés vállalásának drámaiságát fejezi ki, nem véletlenül került melléje egy paraszti harcos, így lett ez a Dózsa-szobor egy népi mozgalomnak, forradalomnak, egy nemzeti hősnek, egy nemzeti tragédiának a jelképe is. A város lakói hamar megszerették a városképbe illő Dózsa György-szobrot. A városon átutazó turistacsoportok és más vendégek gyakran megcsodálják Somogyi József alkotását, s külön öröm, hogy a szobor képe képeslapon is többféle módon megjelent már. m. t. ^ * PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁR XIX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1975. JÚNIUS 24., KEDD Új székházban Sok egyéni kezdeményezés megvalósulhatott Gazdaságosabban, nagyobb lehetőséggel Tizenhárom éve alakult meg Csemőben, 500 taggal, a takarékszövetkezet. Részjegyeik összege csaknem 50 ezer forint volt. Az eltelt évek alatt a tagok száma és a részjegyalap is megnövekedett. Ma már több mint 1100 tagot számlálnak, a részjegyalap meghaladja a 130 ezer forintot. A község lakói közül minden negyedik ember a szövetkezet tagja, jelenlegi betétállományuk jóval meghaladja a 3 millió forintot. A kölcsönök a csemői családok sok kezdeményezésének, tervének megvalósítását elősegítették. A csemői takarékszövetkezet évek óta a ceglédberceli takarékszövetkezet kirendeltségeként működik. Az összevonás előnnyel járt, hiszen így gazdaságosabban gazdálkodhatnak. A falu bankja jelentős szerepet vállalt a betétgyűjtésben, a kölcsönfolyósításban, melyet Csemőben is sokan igényelnek. A kölcsönállomány összege most 750 ezer forint, s a legutóbbi intéző bizottsági ülésen további 125 ezer forint kihelyezéséről döntöttek. A napokban új székházba költözött Csemőben a takarék- szövetkezet. A létesítmény több mint félmillió forintba került, a község központjának jelentős objektuma lett. A megjavult körülmények között naCélunk: a reális igények teljesítése / Harminc év - a járásért A közösség elismerése is JÁSZKARAJENÖN SZÜ- LET í KAI. A Liptai uraságnál voltak cselédek a szüleim. Onnan elkerültünk, bérelt házakban laktunk, egyik helyről a másikra vándoroltunk. Apám részesarató, kertészkedő ember volt, dinnyével, zöldséggel foglalkozott, ahol egy darab földhöz jutott. Öten voltunk testvéreit, és a családnak sokat jelentett, hogy a negyvenes évek elején már munkába állhattam én is. Apám haladó szellemű ember volt, s példája hatott a családra. 1944 őszén katonaszökevényeket bújtattunk, akkor Kocsér környékén laktunk, a Kutyakaparó csárda közelében. Felesbérlők voltunk. A front a Tiszánál járt, november első napjaiban felszabadult a falunk. Tizenhat éves voltam, önkéntes munkára jelentkeztem a szovjet katonáknál, Vezseny- be mentünk. Néhányunkat, akik megbízhatóbbaknak látszottunk, fontosabb munkával bíztak meg: lőszereket helyeztünk el, magyar nyelvű röpcédulákat rendezgettünk, propagandamunkát folytattunk. PESTI MUNKÄSEMBER volt a keresztapám, részt veti az illegális baloldali mozgalomban, és 1919-es magatartásáért börtönben is volt. A fel- szabadulás után, mint a párt tagja, aktívan részt vett az új társadalmi rend kialakításában. A választás előtt lent járt, és beszervezett engem is a párt propagandaanyagainak terjesztésébe. Az 1947-es választást megelőzően, már a szóbeli agitációra is felkészítettek. Abban a tanyai körzetben, ahol dolgoztam, tíznél több szavazatot kapott a párt — korábban egyet sem. 1948-ban az ifjúsági mozgalomba kerültem, szervezőnek. A következő évben a törteli Ludas-pusztán EPOSZ-titkár lettem. Ma is büszke vagyok rá, hogy 1949-ben küldöttként részt vehettem a budapesti VIT-en. Azon az őszön katona lettem. Ott is igyekeztem helytállni. Élenjáró katona voltam. Bár csak hat elemim volt, magasabb feladatok ellátását bízták rám. 1951-ben a katonaságnál lettem párttag, jelentős pártmunkát végeztem. Amikor leszereltem, Kö- röstetétlenen, a tanácsnál helyezkedtem el, s 1956 tavaszáig vb-titkárként, majd tanácselnökként működtem. Ezt követően, 1959-ig, Kocséron voltam tanácselnök. Eladó kombinált szekrény garnitúrával. Cegléd, Köztársaság utca 2. sz. I. lépcsóház, II. em. 11. _______ El adó piros mély gyermekkocsi. Cegléd Köztársaság 'utca 12. II. em. 1. ajtó.________ El cserélném központi fekvésű 2 szobás lakásomat hasonló központi 1 szobásért, esetleg eladnám. Minden megoldás érdekel. Érdeklődni: Cegléd, Hol- lós utca 19. Pai-igá->é. Gyermekgondozási vállalok egész hétre ts. Cegléd. Budai út 50/a. (Hobbv-telkek Azonnal beköltözhető ház 224 négyszögöl portával eladó. Cegléd, IV.. LOVáSZ Ute« 7 SZ. Kis családi ház oekoi- tözhetően eladó. Kálmán n. 3 __________ El adó iker sport gyermekkocsi. vel*$7 o 4. Kenderföldön eladó suO négyszögöl Dorta kút- tal, építési rajzzal, melléképület! alappal, törmelékanyaggal. Érdeklődni: Juhász Gy. u. 34., volt Gyep u. Eladó ház, tanácsi cserelakás szükséges. Részletfizetés megegyezés szerint. Kőrisfa u. 23. szám. ______________ El adó ház beköltözhetően, Szőlő u. 7. Érdeklődni: 28—29-én és utána minden második pycmbat. vasárnap. 400 négyszögöl gyümölcsfás szőlő az Öregszőlőben Budai út felől eladó. Érdeklődni: Bercsényi 28_________ Ga ranciális mosógép eladó. Széchenyi u. 41. IH. em. 81.____________ El adó Simson Moped Hcmhthr m 8. Külön bejáratú bútorozott szoba igényesnek 1r>nhó n. 10/a. Udvari házrész eladó. U. 3. Választási malacok eladók. Tömörkényi út A Cégiéül Téglagyár felvesz női segédmunkásokat. férfi segédmunkásokat 16 évtől éiieilőrt. nyugdíjas is lehet. könnvfleéDkeze- lőt és vizsgával ren- d*»ivp7*ket sínkulive- zetőnek. Eladó ház. Szép u. 3. Az Állami Biztosító Járási Fiókja a járás, Cegléd város és Nagykőrös város területére körzetfelügyelői beosztásba érettségivel és mkp. Jogosítvánnyal rendelkező dolgozóka; keres. Jelentkezni lehet a részletes megbeszélés céljából naponta 8—9 óra között az Ab. Járási Fiókjánál ; Cegléd. Petőfi u 1. sz.___________________ Porta eladó. ÉrdeKlOd- ni: Lajos u. 1. Csak vaeárnao Gyakorlattal rendelkező gépésztechnikus munkahelyet változtatna. Értesítést „Lehetőleg kikérővel 164 843” jeligére. Magyár Hirdető Cegléd, Postafiók 86. kérem.____________ Női fodrászt azDnnali belépésre felveszek. Horváth. Cegléd. Ber- cs^^vi u*oa 53 Eladó kertes családi ház. Görbe u. 47. Jani József. Kétszobás ős-iád! na/ eladó. Cegléd, Teleki u. 33. ABONYBAN UGYANCSAK a tanácselnöki posztra kerültem, 1966-ig töltöttem be. Azóta vagyok pártmunkás, azoknak az éveknek a kivételével, amelyekben a Politikai Főiskolán tanultam, a nagyközség pártbizottságának titkára. Napi munkámon túl többféle társadalmi megbízatást l-áttam el, jelenleg az MSZMP ceglédi járási bizottságának tagja vagyok. Időközben sokat kellett tanulnom, hiszen hatelemis tanyai gyerekként indultam. Végül elvégezhettem az állam- és jogtudományi egyetemet, a tanácsakadémiát és a Politikai Főiskolát. Három diplomát szereztem, minden nehézség nélkül. Azonban azt is tudtam, hogy az iskola önmagában kevés a megfelelő felikészültséghez, az önképzés nélkülözhetetlen. HARMINC ÉVE munkálkodom a ceglédi járásban. Soka,- kat megismertem, sokakkal dolgoztam együtt, a kisebb falvakban, Kocséron és Kőröste- tétlenen mindenkit név szerint ismertem. Abonyban is soksok emberrel állok kapcsolatban. Megbecsült embernek érzem magam. Büszke vagyok az 1955-ben kapott kiváló termelőszövetkezeti szervező kitüntetésre, a Munka Érdemrendre és a Haza Szolgálatáért Érdeméremre. Nagy örömmel fogadtam a légutóbbi elismerést, a tavasszal a járási párt- bizottság által adományozott emlékérmet, amely „A ceglédi járás szocialista fejlődéséért” feliratot viseli. Tudom, ezzel annak a közösségnek a tevékenységét ismerték el, amely munkában segít. Abony fejlődő település. A gazdaságirányítás rendszere kedvezett a községoolitikai céloknak, felismertük a lehetőségeket, Abony sajátos helyzetét, hiszen az ott lakók igényes emberek, akik városias körülményeket kívánnak, és kívánságukat még csak részben sikerült teljesíteni. JELENLEGI CÉLUNK nártunk XI. kongresszusának programját és határozatait községünkben következetesen végrehajtani. Minden reális igénv valóraváltására törekszünk. Tizenhatezer lakosú településünk ezt várja tőlünk. Elmondotta: dr. Somodi István, az MSZMP Abonyi Nagyközségi Bizottságának titkára. T. T. gyobb a lehetőség arra, hogy munkájuk kiteljesedjék, még többet tehessenek a takarék- szövetkezet tagságáért. Treszkai Barna igazgatósági tag A NÉPRAJZKUTATAS három évtizedes fejlődéséről ír a Valóság 5. számában a ceglédi születésű kutató, Kása László, aki a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjában kiemelkedő tudományos munkát folytat. Gazdag, de nehéz aratásra számíthatnak a ceglédi járásban. Az új gabona fogadására készülődnek már a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ceglédi üzemeiben és tárolójában is. A Körösi úti malomban kitakarították a raktárakat. A vállalat karbantartói alaposan átvizsgálják a gépeket, berendezéseket, hogy fennakadás nélkül fogadhassák a jövő évi kenyérnek valót. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kisegítő gazdaságok A magyar mezőgazdasági árutermelés 35 százalékát nem a nagyüzemek állítják elő, de sokan azt hiszik, hogy ez a 35 százalék mind a háztáji gazdaságokból származik. Ezzel szemben tény, hogy a kisüzemekből kikerülő, 44 milliárd forintnyi termelési értéknek mintegy 60 százalékát valóban a téesztagok háztáji gazdaságai adják, de a többi, hozzávetőlegesen 40 százalék, az úgynevezett kisegítő gazdaságokból származik. A kisegítő gazdaságok területe Magyarországon 553 ezer hektár, ez már nem je- , lentéktelen terület. Itt található a kertek negyvenhárom, a szőlő tizenhat, a gyümölcs tizenegy százaléka, a sertés- állomány egynegyede, a szarvasmarha-állomány mintegy tizenöt százaléka, innen jön a tojás jelentős része. ÍVJ ik ezek a kisegítő gaz- daságok? Nem mező- gazdasági foglalkozású emberek földjei, istállói, udvarai. Két forrásból jöttek létre. A vasutasok, tanítók, falusi iparosok , mindig is igyekeztek egy kis földet'szerezni. Legtöbbjük kicsi „birtoka” nem is került be a nagyüzemekbe, ' megmaradt. A másik forrás: az elmúlt évtizedekben kereken egymilliónyi parasztember hagyta el a földet és vált munkássá. Hajdani „birtokából” azonban igyekezett valamennyit megtartani. Így alakult ki a mai helyzet, amelynek politikai-társadalmi vonatkozásai sem jelentéktelenek. Egymillióra becsüljük azoknak a számát, akik nem parasztemberek, de valamilyen módon gazdálkodnak. Más oldalról megközelítve: minden öt munkásból kettőnek kisegítő gazdasága van. Ennek szerepe túlnyomórészt az önellátás. Milliárd forintokra rúg azonban a kisegítő gazdaságok árutermelése is, termékeik egy részének még az exportban is szerepe van. Nem mondhatjuk, hegyezek a kisegítő gazdaságok elhanyagoltak, különösen nem, hogy elnyomottak lennének. Számol velük az agrárpolitiNapsütésben Napsütésben és a város vállalatainak, üzemeinek szocialista kollektívái által nyújtott szeretet melegében tölthetik napjaikat Cegléden az öregek napközijének lakói. Reggelente magányosan 'indulnak útnak otthonról, s a napköziben társakra, barátokra találnak, szerető gondoskodásban van részük.. A ceglédi elaggottak napközijét a Fodrász Ktsz is patronálja: édességgel, hajszárító burával lepték már meg az oda járókat. Legutóbb hat plédet vettek, a kényelmesebb délutáni pihenéshez. A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet ott- honkákkal, pongyolával lepte meg a napközi idős asszonyait. Apáti-Tóth Sándor felvétele ka, az ipar, a kereskedelem. Dicséret illeti elsősorban a fogyasztási szövetkezeti mozgalmat. Az ÁFÉSZ-ok évente kerek egymilliárd forint értékű eszközzel i látják el a kisüzemi gazdaságokat, és 4— 5 milliárd forint értékű terményt vásárolnak fel tőlük. C okát javult, s alapjában ^ ' véve ma már nem rossz a helyzet, elégedettek mégsem . lehetünk. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy a kisegítő gazdaságok termelését az ország egyelőre nem nélkülözheti. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy ezek a „ga-dák” munkaidejüket gyárakban, iskolákban, hivatalokban töltik, kevés idejük marad arra, hogy beszerzés, értékesítés, szerződéskötés után futkossanak. Népi szándékozzuk visszavonni az elismerést az ÁFÉSZ-októl. De tény, hogy a mezőgazdasági termeléshez legközelebb a téeszek vannak, és ezek jelentős része már megszervezte^ a háztáji üzemágat, tehát á tagok kisüzemi gazdálkodásának sokoldalú támogatását-ellátását. hajlandók lennének a téeszek arra is, hogy ebbe a körbe bevonják a vasutast, vagy a falujukból eljáró ipari munkást, aki esetleg egy ideig a téesz- nek is tagja volt. A mostani szabályok azonban nem vagy csak nagyon körülményes ügyintézéssel teszik lehetővé ezt a tevékenységet. J ó lenne valahogy megkönnyíteni a téeszeknek — esetleg ösztönözni is őket —, hogy a kezükben levő nagyüzemi terület és a jogi- lag-érzelmileg hozzájuk tartozó háztáji területtel együtt a kisegítő gazdaságok gondjainak könnyítéséhez is hozzájáruljanak. Mert ismételjük, a kisegítő gazdaságok termelésére szükségünk van, és a kisegítő gazdaságok tulajdonosai túlnyomórészt munkások, vagyis a kisegítő gazdálkodás támogatását úgy is felfoghatjuk, mint a munkás-paraszt szövetség részét. Földeáki Béla MA ESTE Vígopera Jászkarajenön Az Állami Déryné Színház ma este Jászkara jenön, a művelődési házban vendégszerepei: Mozart Szöktetés a sze- rájból című vígoperáját mutatja be. Az előadáson szívesen látják a szomszéd községekben lakókat is. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK