Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

Készül az óvoda Jól halad az alsóparki 100 személyes óvoda építése. Se­rényen munkálkodnak a ME­ZŐGÉP nyíregyházi gyára tiszaszalkai egységének dol­gozói. Befejezés előtt áll a szint alatti vízfűtés szerelése, (alsó kép) a kerítésépítés, s megkezdődött a forróvíztároló helyiség elkészítése is. Ké­pünkön: Barna Pál és Olaj József a tűzoltóvezeték egyik csőcsatlakozását hegesztik. w A korszerű óvoda egyes ré- 1 szein már készül az ajzathe- | tonozás is. Felső képünkön: í Pancsi József kőműves mun- I kálkodik. ::i Barcza Zsolt felvételei JO PÉLDA AKAD Körúton a tanácstagok A csömöri községi tanács, követve más tanácsok példá­ját, a tanácstagok közreműkö­dése segítségével társadalmi akciót indított az új óvoda felépítésére. A lakosság társa­dalmi munkája igen sokat lendíthet egy közösségi léte­sítmény építésénél; a legjobb példát erre talán a péceli óvo­da építése mutatta, ahol né­hány lakos több ezer forintot is felajálott a közös célra. A tanácstagok szervező mun­kájára támaszkodva a csömö- i ri községi tanács „önkéntes hozzájárulás” címkéjű csek­keket juttat el a lakosokhoz. A készpénzbefizetésen kívül természetesen várják a lako­sok természetbeni támogatá­sát is, azt, hogy segéd- és szakipari munkát vállalva nyújtsanak térítésmentes se­gítséget az építkezéshez. A szervező akciót a tanács­tagok júniusban és júliusban bonyolítják le, s kőrútjuk eredményét az augusztusi ta­nácsülésen beszélik meg. A városi tanács költségvetéséből Tábornoknak, ifjúsági kluboknak A gödöllői fiatalok támoga­tására ebben az évben is jelentős összeget fordít a városi tanács. A művelődés- ügyi állandó bizottság a vá­rosi KISZ-bizottsággal és az úttörőelnökséggel közösen tárgyalta meg, hogy az erre az évre rendelkezésre álló 140 ezer forintot milyen cé­lokra fordítják. Az ifjúsági rendezvények­re szóló meghívókhoz sokszo­rosító gépre van szükség, en­nek ára 60 ezer forint. A há­rom testület együttesen úgy döntött, hogy megveszik a berendezést. Az idén a város KlSZ-klub- jainak 10 ezer forintot juttat a tanács, ugyanennyi összeget a bala- tonlellei úttörőtábor táboro­mnak kirándulására és ve­télkedőinek lebonyolítására. A fiatalok utazását is köny- nyítik. Tíz KISZ-fiatal kősze­gi üdültetésére és útiköltsé­gére 3 ezer, KISZ-fiatalok és ifivezetők pozsonyi csereláto­? tatására 5 ezer forintot biz- osítanak. Az ifjúgárdisták nyári tá­borozását tízezer forint­tal segítik. A fentieken kívül számos országos és helyi ifjúsági ren­dezvény lebonyolítását, illet­ve azokon a részvételt teszi lehetővé a városi tanács. Se­gítségével vehettek részt a városi fiatalok a többi kö­zött a forradalmi ifjúsági na­pok. váci nagy rendezvényén, lehetőség nyílt az úttörő tantárgyi vetélkedők, szavaló­versenyek, sportversenyek, kisdobos- és úttörőavató ün­nepélyek színvonalas megren­dezésére. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V.'rz- -A II. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1975. JŰNIUS 19., CSÜTÖRTÖK Célegyenesben, aratás előtt Utazik a tejesbárány • Első az anyarozs • Sztár a Super Bison A második gazdasági évet kezdte az idén a gálgamácsai összefogás Termelőszövet­kezet, amely 1974. január el­sején jött létre a galgamá- csai Hunyadi, a vácegresi Kossuth és a váckisújfalui Petőfi termelőszövetkezetek egyesüléséből. A közös gazda­ságban a gazdaságosabb, ész­szerűbb termelés érdekében módosítani kellett a vetés- szerkezetet. Tavaly még a külön vetett terményt takarí­tották be, de az idén már az együtt előkészített földeken folyik a munka. Istálló kétmillióért A mácsai földeken főként gabonát, kukoricát, cukorré­pát, burgonyát termesztettek, s ez a profil maradt egyesü­lés után is. A váckisújfalui úgynevezett „hideg talajon” a takarmánynövényeké volt a főszerep, a nagy létszámú ál­latállomány, szarvasmarha, sertés ellátásáért. A vidéken Vácegresnek leggyengébb a földje. A homokos talajon sok mindennel, főként zöldséggel kísérleteztek, de nem nagy eredménnyel. Tavaly január elseje után ezen a területen következett be a legnagyobb változás: az adottságoknak megfelelően itt az idén mus­tármagot, koriandert, repcét, és anyarozst termesztenek. A közös gazdaságban fon­tos szerepe van az állatte­nyésztésnek. Jelenleg Galga- mácsán van a négyszáz álla­tot számláló törzsállomány. Az üszőmarhák Vácegresen telelnek. A hízómarhákat a váckisújfalui szabadtartású, száznyolcvan férőhelyes is­tállóban tartják. Ez utóbbit a múlt hónapban adták át, fel­építése több mint kétmillió forintba került. Galgamácsai juhtelepükön mintegy 550 anyajuhot tartanak. — Jó áron vásárolja meg tőlük a tejesbárányokat a Gyapjúforgalmi Vállalat, ál­talában tizenkét-tizenöt ki­lós súlyban. Egy kiló bá­rányhúsért van amikor öt­vennégy forintot kapunk. Na­gyon jó partner a vállalat, ugyanis ha a külföldi piaco­kon többért tudja eladni, megtéríti a különfoözetet — mondta Mózer István, az ösz- szefogás Tsz főmezőgazdásza. — Nagy kereslete van a bá­OLVASÓINK FÓRUMA Veszedelmes víznyelőrács Aszód legfontosabb útján a 3-as számú főútvonalon az át­menő. és a helyi forgalom is igen nagy. Sajnos aránylag sok közlekedési baleset törté­nik ezen a szakaszon és ha még nem volt — még lehet balesetet előidéző ok az aláb­bi : A 43-as kilométerkőnél a Kossuth utca és az Ady köz találkozásától néhány méterre, egészen pontosan a Kossuth u. 81-es számú ház előtt az út­testen elhelyezett öntöttvas víznyelőrács három évvel ez­előtt eltört és beszakadt. A kü­lönös az, hogy az elmúlt esz­tendőkben számos víznyelőrács beszalcadt Aszódon, azokat ki is cserélték, ez azonban min­dig kimaradt a sorból. Kire veszélyes ez az úthiba? A kerékpárosokra! Főként pe­dig az Ady közből kikanyaro­dó, gyakran figyelmetlen ke­rékpárosok számára. Megjegy­zendő, hogy a legtöbb bagi is ezen a közön áthaladva jut Aszód főútvonalára. Nem ne­héz elképzelni mi is történne, ha az itt elhaladó kerékpáros későn rántaná vissza a kor­mányt. Mellékelt fényképem úgy­vélem jól szemlélteti levelem mondanivalóját. If j. Balázs Gusztáv Bag rányhúsnak, húsvétkor sok­kal többet tudnánk eladni, mint amennyit képesek va­gyunk szállítani. A magyar fésűs merinói fajtát tenyészt­jük. Alkatrész kellene Az állattenyésztési ágazat­ban mindig van munka, de ebben az időszakban a leg­sürgetőbb tennivaló a beta­karítás. Befejeződött a lu­cernahordás, most kezdődik a második kaszálás. A kuko­rica tőbe állítása részben géppel, részben kézzel törté­nik. A szövetkezet az előző évekhez képest megnöveke­dett területén termeszt cu­korrépát és burgonyát. Szom. baton fejezték be a répa má­sodik kapálását, a burgonya fel töltése most is tart. — A legsürgősebb most az anyarozs betakarítása. Ugyan­is ha túlérett és jön egy vá­ratlan szél, kipereg a termés. Ez értékes terményünk, a Herbáriának szállítjuk. Egy hektáron körülbelül negyven kilónyl terem, egy mázsa ára 10 ezer forint. A napokban kezdjük el az aratását — tá­jékoztat Mózer István —, je­lenleg alkatrészek után já­runk. Fontos alkatrészek hiányoznak a kombájnokhoz. Nagyon kellenének, mert ké­szülődünk az aratásra. — Általános gépszemlénket június 21-én tartjuk — foly­tatta a főmezőgazdász. — Nyolc kombájnunk és több tucat traktorunk, erőgépünk vár bevetésre. A legnagyobb teljesítményű gépünk a len­gyel Super Bison kombájn. De sajnos nehézkes a bein­dítása, fontos alkatrészünk hiányzik, amit annál is in­kább nehéz beszerezni, mert ebből a gépből az országban még csak három van. Az uradalomnak elég volt — Ma már az aratás nem olyan nagy munka, mint ré­gen volt, hiszen jóformán mindent a gépek végeznek,,az a fontos, hogy a gépek vi­szont jók legyenek. A beta­karítás az előző években sem ment nehezen, annál inkább a termények szállítása, rak­tározása. Galgamácsán van ugyan egy magtár, ez még a koronauradalomé volt, köz­vetlenül a felszabadulás után átalakították, de azóta nem sok minden történt. Koráb­ban sem tudták fogadni a be­takarított terményt, ez aka­dályozza folyamatos mun­kánkat. Egy rakomány átvé­tele itt negyven percig tart. — Az idén talán jobb lesz a helyzet. Valamit tenni kell, mert nyolc kombájnunk egy napi teljesítménye átlagosan kétezer mázsa, s nem állhat a munka az átvétel miatt. Most próbálunk kapcsolatot teremteni a gabonafelvásárló vállalattal, hogy kapjunk ide helybe vagont, amibe egye­nest rakhatjuk a terményt. — És ami még könnyíteni fogja a helyzetünket, a most épülő kilencszázezer forintos beruházás, egy ezer négyzet- méter alapterületű kombájn­szérű. Persze a saját tárolás­nál is vannak gondok; a szá­rítónkhoz is hiányzik alkat­rész. A galgamácsai Összefogás Termelőszövetkezetben el­mondták, hogy az őszi ked­vezőtlen viszonyok közötti vetés ellenére az- idén jónak mutatkozik a termés. A munkálatok körülbelül két héttel előbbre tartanak a ta­valyinál. Valószínű, a termés­átlagok is emelkedni fognak. Hatszázharmlncnyolc hektá­ron vetettek őszi búzát, erre harmincegy mázsa átlagter­mést terveztek, de úgy lát­ják, hogy meglesz a hektá­ronkénti harmincöt mázsa is, örszigethy Erzsébet Végzősök, elsősök Csömörön A csömöri általános iskolá­ban az idén negyvenhárom tanuló végzett. Tizenkilencen jelentkeztek középiskolába, huszonhármán pedig szak­munkásképző intézetbe, ör­vendetes, hogy valamennyi tanuló tovább folytatja az ál­talános iskola elvégzése után a tanulást, az már kevésbé, hogy a tanulók hiányos felké­szültsége miatt nem vettek fel mindenkit a felsőbb iskolába. A jövő tanévre nyolcvanba - tan iratkoztak be az első osz­tályba. Szadai szolgáltatások Szadán szolgáltató tevé­kenységet túlnyomóreszt kis­iparosok vállalnak. Jelenleg huszonnégy magánkisiparos dolgozik a községben. Többsé­gük, mintegy háromnegyed részük építőipari területen te­vékenykedik. A fentieken kí­vül található a faluban egy bérfűrészelő, fuvaros kisipa­ros. Igazságkercsés Keresi az igazát egy öt­venéves asszony. Ügy érzi, gazdasági vezetői méltatla­nul jártak el vele szemben. Korábban felelősségteljes, nagy fizikai és szellemi erőfeszítést kívánó vezető beosztásban dolgozott. Majd másfél évtizeden ke­resztül nagy értékű nép- gazdasági javakért és szá­mos beosztottja munká­jáért volt felelős. Megha­ladva az ötödik ikszet, új munkakörbe kérte áthelye­zését. Egy induló üzemrész ve­zetését bízták rá; örömmel vállalta az új feladatot. Más jellegű volt ez a munka, mint a régi, de a felelősség, sőt a létrehozott termelési érték sem volt kisebb. Emiatt számára természe­tes volt, hogy a régi fizeté­sét kapja, ennek ellenke­zőjéről senki sem tájékoz­tatta. Az új üzemrész jó­formán még készen sem volt, amikor rábízták a ve­zetését. Nagy energiára, munkakedvre volt szükség ahhoz, hogy a feszített tervszámokat teljesíteni tudja. De szívesen dolgo­zott itt, jól érezte magát. Mindaddig, míg egy új munkaszerződéssel meg nem „örvendeztették”. Eb­ben ugyanis az szerepelt, hogy fizetése ötszáz forint­tal kevesebb a korábbinál. A változtatást igazságta­lannak tartotta, nem írta alá a szerződést. Magyará­zatot kért gazdasági veze­tőitől. Azt viszont nem ka­pott. Még meg sem hallgat­ták. Az asszony csak kine­vezést, nem új szerződést várt, így nem nyugtalaní­totta, hogy négy hónapon keresztül „papír nélkül” dolgozott. Ezen idő alatt a régi pénzét kapta. Az asszony most keresi az igazát. Nem vádolni, nem támadni akarja felet­teseit, hiszen hosszú éve­ken keresztül eredménye­sen együtt dolgozott velük. Kapcsolatuk jó volt, de most, hogy méltánytalanul bántak vele, elkezdtek szúrni a „régi tüskék”. Az például, hogy mindig kevesebb bért kapott, mint a vele azonos végzettségű, gyakorlati idejű, hasonló beosztásban dolgozó férfi munkatársai. A mellőzést idáig elviselte, „tudomá­sul vette”, hogy a női munkát más mércével mé­rik. De most, néhány évvel nyugdíjazása előtt betelt a pohár! Nem akarja belátni, hogy munkahelyének miért nem kötelessége alkalmazni az immár harminc éve ér­vényes szabályt: „Egyenlő munkáért egyenlő bért!”. Ö. E. SPORT 4- SPORT -f- SPORT -|- SPORT ES A TÖBBIEK? Bírók — nagyító alatt Kedden este nem volt már szövetségi nap, mégis sokan gyülekeztek a sportfelügyelő­ségen: ez alkalommal 20 já­tékvezető érkezett, és foglalt helyet a tanácsteremben. A máskor precíz játékvezetők fele távol maradt. Az elnökségben helyet fog­lalt Kovács Tibor, a sportfel­ügyelőség vezetője, Pusztasze­ri Ferenc, a játékvezető-küldő testület elnöke és László Lász­ló, a járási labdarúgó-szövet­ség titkára. Pusztaszeri Ferenc rövid összefoglalójában elmondta, hogy a véget ért küzdelmes és színvonalas bajnokságban a játékvezetők derekasan helyt­álltak. Felolvasott egy leveíet, amelyet a Lőrincz SE csapata küldött. Az elismerő sorok a játékvezetőkhöz szóltak, s kü­lön kiemelték Ádám Mihály tárgyilagos munkáját. Igazán sportszerű magatartás ez egy fel nem jutó, kieső csapat ré­széről. Ezt követően személy szerint értékelte a bírók mun­káját; dicsért, bírált, elma­rasztalt. Volt, akinek azt java­solta, hogy a nyári szünetben is forgassa a szabálykönyvet. Az értékelés után Kovács Ti, bor szólalt fel elsőként, ki­emelte: egy téves ítélet na­gyon visszavethet egv csapa­tot. ezért is nagyon fontos a felkészülés. A továbbképzésért újabb tanfolyam szervezésén gondolkodnak. összesen tizenhárom hozzá­szólás hangzott el, ezek az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: aki nem szereti a labdarú­gást, nem is lehet jó játékve­zető. A küldés sok gonddal jár, hiszen mindenkinek akadhat­nak problémái, adódhatnak nem várt események. E téren is akad cselekedni való, a fe­gyelmet javítani kell! Sok szó esett a fiatal bírókról, akik mint partjelzők működtek közre idősebb társaikat segít­ve. Persze a partjelző ne dis- kuráljon a közönséggel, s fő­ként ne mondjon véleményt a játékvezetőről! A problémák megbeszélésének az öltözőben van helye! A bírók kapcsolatát erősíte­né, ha a nyár folyamán közős táborozáson vehetnének részt, ahol szakmai és gyakorlati kérdésekkel is foglalkozhatná­nak. Többen már jogot szereztek a törzsgárdatagságra; 10—15 éves bírói múlt áll mögöttük. Mindent egybevetve, nagyon hasznos volt ez a tanácskozás — bár olyan sokan távol ma­radtak —, tisztán látni, hol szorít a cipő, mi a teendő, hol kell javítani! Az összejövetel végén Lász­ló László átadta Pusztaszeri Ferencnek a testület ajándé­kát, egy hatalmas padlóvázát, abból az alkalomból, hogy a kiváló játékvezető betöltötte pályafutásának 25. évét, és a vácszentlászlói szezonzárón le­vezette ezredik bajnoki mérkő­zését. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents