Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC. VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1975. JÜNIUS 19., CSÜTÖRTÖK Az eszperantó kultúra munkása Látogatóban Bénik Gyulánál Bénik Gyula nyugdíjas nyomdász lakásához közeled­vén azt számolgattam, hánya­dik nemzedékéhez tartozhat azoknak, akik Magyarorszá­gon is művelőivé, beszélőivé váltak az eszperantó nemzet­közi nyelvnek és kultúrának. Dr. Zatnenhof Lázár Lajos lengyel szemorvos 1887-ben alkotta meg a nyelvet. A vi­lág eszperantistái 1905-ben tartották meg első kongresszu­sukat. Tehát az úttörők má­sodik generációjához tartoz­hat. Csendes szavú, a kelleténél is szerényebb férfi, szorgal­mas munkása az eszperantó mozgalomnak. Tagja a Magyár Eszperantó Szövetség elnök­ségének. Vácott negyven éve irányítója, szervezője a nem­zetközi mozgalomnak. Hol el­nök, hol titkár, de mindig tényleges vezető. — Tízéves korom óta va­gyok olvasója a Népszavának — kezdte a visszaemlékezé­seit. — A húszas években a lapban olvastam először az eszperantóról. Aztán Vácott, egy kirakatban láttam először eszperantó könyvet. 1930-ban kezdtük el készíteni az eszpe­rantó nyelvű, magyarok által kiadott Literatura Mondo — Irodalmi Világ — című folyó­iratot; még ma is emlegetik a világ eszperantistái. Mi, nyom­dászok, akkor eszperantóul tanultunk, hogy könnyebb le­gyen a lap szedése, készítése. Tanárunk, dr. Szilágyi Ferenc, budapesti jogász, eszperantista író volt. A tanfolyam megkez­désekor csatlakoztak hozzánk a váci munkásmozgalom veze­tői is. — A Tímár utcai csizmadia­céh házában volt a helyisé­günk. A tanfolyamhoz termé­szetesen rendőrségi engedély is kellett. A hatóságok mindig gyanakodva figyelték a mun­kánkat, ahol tudták, ártottak is. Még besúgót is küldtek kö­zénk. A legélénkebben Hege­dűs Károly, Nagy János, La- | dányi Imre nevére emlékszem a munkásmozgalom vezetői közül. És természetesen Király Istvánéra, aki a mai napig is kitartott az eszperantó mellett. — Ezek szerint nyomdászok voltak az első váci eszperan- t isták? — Igen. De az országos esz­perantómozgalmat is segítet­ték. A már említett folyóira­ton kívül 30 kötet eszperantó nyelvű könyv került ki a vá­ci nyomdából a második vi­lágháború előtti időkben. Leg­jelentősebbek voltak Baghy Gyula magyar eszperantista író regényei és novellád. Aztán a kétkötetes Eszperantó En­ciklopédia, a Magyar és a Csehszlovák Antológia. — Most a magyar és eszpe­rantó nyelvű Eszperantó Ma­gazin, a Hungara Fervojista Mondo (Magyar Vasutasvilág) és a Budapesta Informáló (Bu­dapesti Tájékoztató) készül Vácott. Az itteni nyomdászok jó hímek örvendenek az európai eszperantómozgalom­ban. — Ügy tudom, ön nemcsak szervez, tanít is. Mióta? — Régóta. Szinte a kezdet­től fogva. Élnek tanítványaim Kanadában, Csehszlovákiában és igen sokan idehaza. Talán kétszáznál is többen vannak már. Ma már a fiatalok is jár­nak tanítani. Két főiskolás klubtársunk eszperantó tanári diplomát is kap majd az ál­lamvizsga után. Taníthat esz­perantót Zala Katalin, Sza­kács Gyuláné, Imre Emilia és Baharevné Nádudvari Kati is. — Egy beszélgetésünk al­kalmával azt mondta nekem: amit a világról tud, amit mű­veltségben megszerzett, annak nagy részét az eszperantónak köszönheti. Tehát megérte dolgozni és tanulni? — Anyagi hasznom nem származott belőle. Szellemi azonban annál több. Sajnos, kevesen tudják, hogy az esz­perantó nemcsak egyetlen nyelv a sok közül. Eszméje a nemzetköziség, testvériség. Én tolmács nélkül tudtam be­szélni erről kínaival, japán­nal, lengyellel és a földkerek­ség különféle nemzetiségű emberével. — Milyen most a váci esz­perantóélet? — A Madách Imre Művelő­dési Központban működünk. Az idén ősszel is kezdődik 'tanfolyamunk. Harmincöt ta­gunk van. Ikladiak, rétsá­giak, váciak, gödiek, nagyma­rosiak és verőcemarosiak. Be­lőlünk áll a Dunakanyar Eszoerantó Klub. Már az idén is jártak közülünk az eszpe­rantista kapcsolatok segítsé­gével külföldön. A nyáron is többen készülnek utazni. Év közben gyakori nálunk a kül­földi látogató. Minden év máiusában eszperantó béke­túrát szervezünk az álta­lunk épített nagymarosi Za- menhof-kilátóhoz. Június 18- án sok váci eszoerantistá­nak adta át a 10 éves tagság LAPSZEMLE A Népszabadságtól - a Magyar Hírlapig A Népszabadság elismerően írt a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára kultúrtermé­ben megrendezett Hét krajcár című Móricz Zsigmond-estről. A Néphadsereg munkatársa Tari Kálmán tanácselnök-he­lyettessel készített interjú kap­csán, hat képpel illusztrált, ol­dalas cikkben mutatta be a 900 éves Vácot. A Tükör című hetilapban a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészkarán végzett új mér­nökök nyilatkoztak váci elhe­lyezésükkel kapcsolatos ta­pasztalataikról. A Magyar Nemzet közölte dr. Sch. J. javaslatát: hogyan lehetne rendszeresen tisztán tartani a Budapest—Vác—Stu- rovó között közlekedő sze­mélyvonatok ablaksorait. A Néző című színházi újság bemutatta a váci Szabadi Edi­tet, aki kilenc évig tanult az Állami Balett Intézetben, s az ősztől Moszkvában folytatja ta­nulmányait. A Magyar Hírlap felidézi a Dunai Cement- és Mészművek építését az ötvenes években: hogyan vették figyelembe a nyersanyagbázist a váci ce­mentóriás létesítésénél. —pr— Készül a gyalogosok aluljárója Állandó érdeklődés kíséri a Sebes Imre utca végén a gya­logos-aluljáró építését. Mint ismeretes, a nagy forgalmú Kosdi úti vasúti aluljáró te­hermentesítésére határozták el i ennek a kisegítő átkelési hely­nek a létesítését. A munkát úgy végezték, hogy a vasúti közlekedés egy órányit se szü­neteljen. A terv megvalósítása sikerült. A három részből álló betongyűrűt at Izzó épülete előtt készítették el előre, s „be­húzták” a földvájatba. Még hátravan a végső simítás, a két oldalon a csatlakozó jár­dák kiképzése, s — remélhető­leg még a nyáron — átadják az új gyalogosátkelőt. után járó emlékjelvényt Ba­rát Endre, az MSZP Váci Járási Bizottságának első tit­kára, klubunk elnöke, aki szintén eszperantista. A moz­galom tehát él és eredmé­nyes. De gondunk is akad! Régen inkább a munkások művelték az eszperantót. Ma az értelmiségiek. Szívesen kihelyeznénk a tanfolyamain­kat a gyárakba is, ha a szo­cialista brigádok a buda­pesti Április 4. gépgyáriak­hoz hasonló vállalást ten­nének. — Az emberek kétkednek. En is megkérdezem: lehet világnyelv az eszperantóból? — A látszat az, hogy az an­gol lesz a nemzetközi nyelv. Mégis sok az angol eszpe­rantista. Angol parlamenti képviselők egy csoportja az eszperantó bevezetését sür­geti, a nemzetközi kapcso­latokban. Feltétlenül kell majd egy semleges nemzet­közi nyelv. Eddig ötszáz mesterséges nyelvvel szemben az eszperantó maradt fenn és fejlődik. Ajánlom, hogy akik kíváncsiak rá, hogy kik nyi­latkoznak a nyelv mellett, milyen eredményeket értek el a világ eszperantistái, azok olvassák a havonta megjele­nő Eszperantó Magazint. Kovács István Alagút zárlat A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat váci üzemfőmérnök­ségétől kapott értesülésünk szerint június 22-én, vasárnap a Csikós József utcai aluljá­róban csatornakarbantartási munkákat végeznek. Kérik a város lakosságát, hogy reggel 6 és délután 2 óra között a gyalogosok és a gépjárműve­zetők is a Kosdi úti aluljárót vegyék igénybe. Mit játszik a Madách mozi? Június 20—21: Macskajáték (Örkény István kisregényéből készült színes, magyar film),— 21-én délután 3 és este 9 óra­kor: Az élethez túl sok... (színes, francia—olasz bűnügyi film, — 22-én: A vizsgálat lezárult, felejtse el! (olasz bűnügyi film), — 23—25: Két amerikai (színes, szinkroni­zált amerikai film). A VÁCI ORVOSI NAPOK ELÉ Tudományos kutatómunka a váci Szőnyi Tibor Kórházban Ezen a héten csütörtöktől szombatig a hazai egészség- ügyi közvélemény figyelme Vác felé fordul: a 900. évfor­duló programja részeként s a felszabadulásunk 30. évfor­dulója tiszteletére megrende­zik a váci orvosi napokat. A nagyközönség a kórház­ban elsősorban gyógyító in­tézményt lát, ahol orvosok s más egészségügyi dolgozók so­ra fáradozik azért, hogy a betegek százait meggyógyítsa, visszavezesse őket családjuk­hoz, visszaadja egészségüket. A gyógyítással párhuzamo­san tudományos kutatómunka folyik a hazai kórházakban, így a Szőnyi Tibor Kórházban is. Ötéves a váci új kórház s e fél évtized alatt 157 elő­adást tartottak orvosai, 83 Megválasztották a dunakeszi szakmaközi bizottság vezetőségét A dunakeszi József Attila Művelődési Központ ízlésesen feldíszített vörös termében ke­rült sor a szakszervezetek du­nakeszi szakmaközi bizottsága vezetőségválasztó taggyűlésé­re, melyen megjelent Galbi- csek Károly, a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának elnöke és Katona István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára. A szakmaközi bizottság öt­éves munkájáról szóló beszá­molót Jakab Gyula, a bizott­ság titkára ismertette. A számvizsgáló bizottság tevé­kenységéről Kis Mátyásáé tett jelentést a tagságnak. A két jelentést követő vitában fel­szólalók sok gyakorlati példá­val támasztották alá a vezető­ség beszámolóját, szóltak az EGY KIVÁLÓ DOLGOZÓ A munka öröméről A dunakeszi Gyümölcs, és Főzelékkonzervgyár bölcsődé­jében beszélgettünk a fiatal gondozónővel, Klucsik József- néval, aki nemrég vette át a kiváló dolgozó kitüntetést Za­varba jött, amikor arra kér­tük, hogy számoljon be eddigi munkájáról. Amit elmondhat­na, nagyon kevés, hosszú be­számolóra fiatal munkásmúlt­jából nem futná. — 1967-ben adtam át a vál­lalatnál munkakönyvemet; hatórásként a készáruraktár­ban dolgoztam. Akikor a kész­árut nem rakodólapon tárol­ták, mint most, hanem „stó- cokba” kellett felrakni. Sok­szor mennyezetmagasságban rakodtunk, és pár hónap alatt üveghegyeket mozgattunk meg. Szerettem ezt a munkát, bár kissé fárasztó volt. Jelenlegi beosztásom, amely­ben hetedik éve dolgozom, más természetű feladat. Igaz, az öröm azonos a korábbi mun­káméval. A gyermekvilág va­rázskor, az apró tekintetek villanásai, a szeretet ezernyi arca és az öröm, amelynek ha­tárátlépései megállíthatatla- nok, az ide érkező dolgozókat elkötelezetté teszik. Mara­dandó élményem az első bal­lagás megszervezése. Két-há- rom év után nehéz a búcsú a kicsinyektől. Jóleső érzés hal­lani a beszélni tanuló gyermek első szavát, amint kimondja nevünket. — nyf — Vita a parkban — Néni kérem! Miért Ide önti a szemetet? — Megmondaná, hová önt­sem? — Mondjuk: a szeméttáro­lóba. — Nekünk nincs olyan' — Hol lakik? — Lajostelepen. — Akkor miért itt. Deák­váron önti ki? öntse ki ott, ahol lakik! — Jókat mond maga, hallja! Hát én itt dolgozom, a tele­pen. Deákváron, az ABC-áruház és a Gombási út között gyér­füvű, olajfákkal, csenevész bokrokkal itt-ott benőtt, ke­vésbé gondozott park terül el. Lehetne szebb is, gondozottabb is. De így is park. tenyérnyi zöld, már-már teljesen urba- nizálódó. egykor természetes környezetben. Nagy szükség van rá. Esténként ide ülnek ki a szűk szabvánvlakásokból idősek, fiatalok. Mozogni, le­vegőzni. Egy asszony háti kosárból öntötte a szemetet a park kö­zepére. Vele pöröltem. A de­ákvári piac hulladékait söpör­te össze, hozta ki ide. — Hiába dolgozott — vitat­koztam tovább. — Szét fogja szórni a szél, szemetes lesz a park. — Nem szórja szét a szél, mert nagyobb lesz a csomó — újabb kosarakkal. Aztán majd elviszik innét kocsival. — De addig itt éktelenkedik és szóródik ez a nagy sze­méthegy. Az asszonynak elfogyott a a türelme: — Tudja mit? Oktassa a sa­ját gyerekeit otthon! Érti ? Ma­ga ne szóljon bele a mi dol­gunkba! — Megkaptam a magamét az asszonyaitól — mondtam B. Nagy Imrének, a lakótelep gondnokának. — ök nem az én munkatár­saim, hanem a Városgazdálko­dási Vállalaté. Az a dolguk, hogy rendben tartsák a lakóte­lepet. — És máshol nem tudják tárolni a piaci hulladékot? — Dehogynem! Van ott sze­méttároló is. Lehet, hogy van. De én nem néztem utána, mert lelki sze­meim előtt megjelentek a há­zak alagsoraiban bűzlő szemét­hegyek, a kezdetleges, színül­tig telt bádogedények mellett felhalmozódott hulladékok. Ennek az incidensnek is van ' egy sürgető tanulsága. A vá- rosnyivá nőtt Deákváron egyik legidőszerűbb tennivaló: a szeméttárolás- korszerű meg­oldása. K. I. eredményekről, a szakmaközi szervezet munkájának fontos­ságáról és sok értékes javasla­tot tettek az új vezetőség asz­talára. Ezután került sor a 11 tagú új vezetőség megválasztásá­ra, melynek elnöke Horváth Károly, a járműjavító dolgo­zója, alelnöke Zoletnik Sándor nyugdíjas, titkára Eckert Já­nos páíyamester lett. A szám­vizsgáló bizottság elnöke ismét Kiss Mátyás lett. Sz. L. publikációt jelentettek meg szaklapokban, folyó­iratokban s két alkalommal nyertek tu­dományos pályázaton díjat. Ez idő alatt váci orvosok tudományos előadást tartottak külföldön is, a többi között a Szovjetunióban, Olaszország­ban, Görögországban, az NDK-ban és az NSZK-ban. Az egészségügy dolgozói há­rom eseményt kértek bevenni az emlékbizottság jubileumi programjába. Így március 27-én a kórházi szövetséggel karöltve szimpozion volt Vá­cott. Az élelmezési szolgálat korszerűsítési és üzemeltetési lehetőségei címmel. Május 17—18-án a váci sportsitadion- ban rendezték az I. Pest me­gyei szakszervezeti egészség- ügyi sporttalálkozót. A hét végi váci orvosi na­pok ma délutáni megnyitója után 28 előadás hangzik majd el, bizonyítván, hogy váci or­vosaink lépést tartanaik a tu­domány fejlődésével. A rende­ző bizottság tervezi későbbi időpontban az előadások rövi­dített formában, könyv alak­ban. való megjelentetését. Papp — ösztöndíjra — több mit- lió. Öt év alatt hatszorosá­ra emelkedett Pest megyében a középiskolás diákoknak folyósított ösztöndíj összege: az 1970—71-es tanévi 600 ezer forinttal szemben az idei tanévben több mint 3,57 millió forintot fizettek ki; 218 diák helyett most 1292 részesült ebben a jelentős anyagi segítségben. GÖDI SZÍNES Megírtuk már, hogy az MSZMP Göd nagyközségi Bi­zottsága és a tahitótfalui taka­rékszövetkezet közös székhá­zat épít Göd-alsón, a Kincsem- telep mellett. Az emeletes székház elké­szült, már csak a belső szere­lési munkák folynak és hama­rosan megkezdődik a kerítés- építés és a tereprendezés. A földszinti rész, a szövetkezet helyiségei a berendezésre várnak. Az emeleti részen, ahol a nagyközségi pártszerve­zet működik majd, az OVIT és a Ramona szocialista brigádjai már befejezték a villanyszere­lést. Az Egyesült Duna menti Tsz dolgozói, szocialista bri­gádjai építik majd a kerítést, a parképítőrészleg pedig a parkosítást. A költségvetési üzem a kerítésfestést, a terep- rendezést és a törmelékszállí­tást vállalta, a szociális fog­lalkoztató dolgozói pedig a ta­karítást és a bútorszállítást. A gödi társadalmi szervezetek, a párt- és KISZ-tagok, párton- kívüliek sokan ajánlották fel munkájukat, hogy mielőbb átadhassák rendeltetésének a székházat. Nagy Lajosné. a pártszerve­zet nagyközségi csúcstitkára szerint minden remény meg­van arra, hogy alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án fel­avassák a székházat, amely­nek beruházója az MSZMP Pest megyei Bizottsága. A csúcstitkárnő közölte azt is, hogy a felsorolt munkákat a brigádok és az egyének is tár­sadalmi munkában végezték és végzik a továbbiakban is. ★ Évek óta nem volt Gödön párttaggyűlés, vagy községi ta­nácsülés, hogy egy-két felszó­laló ne tette volna szóvá a gödi közvilágítást. Nemcsak az utcai világítás korszerűtlensé­géről volt és van ma is szó, hanem arról is, hogy a nagy­község egyes részein nem le­het használni a tv-t, rádiót, az elektromos háztartási gépeket. A tanács igen szűkre szabott anyagi lehetőségeihez kénest igyekezett a hibákon javítani. A munka azonban sok, a ren­delkezésre álló pénz pedig ke­vés volt. Ez évben valame­lyest javul a helyzet. Mint Metykó Gyuláné, a tanács el­nöke közölte: hamarosan hoz­zákezdenek, illetve folytatják a közvilágítás korszerűsítését. Erre a célra másfél millió fo­rint áll rendelkezésre. Móricz János építési cso­portvezetőtől kérdeztük, hol folynak majd a munkák: — Sok lenne felsorolni — válaszolta. — Az alsó és felső részen egyaránt a legrosszabb helyzetben levő utcákban vé­geztetjük el a szerelési mun­kákat. így a Szilvásban (az. újtelepi osztásban) a halastó úgynevezett hármas ütemében (az Alba-telepnél), az Eszter, a Nemes István utcában, a Sződi úton és más helyeken. A ren­delkezésre álló másfél millió forint persze kevés, hogy nagyközségünk egész területén kifogástalan állapotba hozzuk a közvilágítást, de bízunk ab­ban, hogy a következő évek­ben erre is sor kerül. Amilyen örvendetes látvány a sok kisgyerek, játékuk, han­cúrozásuk, mamák, papák kí­séretében, éppen olyan gondot okoznak a gödi utcákon, a jár­daszegélyeken elültetett bok­rok. Természetesen csak ak­kor veszélyes, ha másfél-két méterre nőnek és elállják a ki­látást az _ úttestre. Nemegy­szer esett "meg, hogy a kis­gyerek kiszakította magát szü­lei kezéből és a bokorszegély végén kifutott az útra. Mint ilyenkor történik általában, a személy- vagy tehergépkocsi­vezetők óvatosságán és figyel­mén múlott, hogy nem lett tragédia a kiugrásból. Tudomásunk szerint rende­let írja elő, hogy ezek a bok­rok 60 centiméternél maga­sabbak nem lehetnek. A telek- tulajdonos kötelessége őket rendben tartani. A tanácsi szervek sürgős feladata a ren­delet megtartásának ellenőr­zése R. S. Gazdátlan terület Dunakeszin, a József Attila Művelődési Központ és a Számyaskerék kisvendéglő közötti terület véleményem szerint teljesen gazdátlan. Vasvázas asztalok, székek ren­dezetlen összevisszaságban he­vernek. az egész területen sok a hulladék, s a végén ott dí­szeleg a szemétkupac is. Ez a gyártelepi rész, s az itt élő emberek szeretnék kultu­rált környezetben eltölteni szabad idejüket. Az erre járó idegenek szintén fejcsóválva haladnak tovább a szemétku­pac láttán. Gyors intézkedésre lenne szükség! Solymosi László Dunakeszi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents