Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
K/fjaft sm 1973. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK Társadalmi üggyé vált a közoktatás A Pesl megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának rendkívüli ülése Javul diákjaink felvételi aránya a pedagógusképző intézetekben A megye közoktatásának helyzetét áttekintő és részletesen elemző minisztériumi ; jelentés — mint erről az 1. oldalon beszámoltunk — reálisan, a valóságnak megfelelően állapította meg az eredményeket, és ugyanilyen szellemben tárta tel a gondokat. A vizsgálat tapasztalatain végigvonult az a megalapozott felismerés, hogy Pest megye sajátos adottságai — a lakosság nagy száma, a nagyarányú beköltözés, az agglomeráció, a változatos településszerkezet, Budapest közelsége stb. — jelentősen befolyásolják az iskolaügy fejlődését is. Mint a megyében általában, a közoktatásban, az óvodák, az iskolák helyzetében is sok az ellentmondás, a dinamikus, az országós átlagot messze meghaladó fejlődéssel együtt, azzal szinte párhuzamosan jelentkező lemaradás. Őt év alatt nagyarányú fejlődés A minisztériumi vizsgálat egyik fontos összegező megállapítása, hogy a tapasztalható ellentmondások ellenére a megye közoktatása az elmúlt öt esztendőben szinte minden ugazatban lényeges és jelentős fejlődést ért el. Ennek legfőbb összetevőjét, a vizsgálat abban látta, hogy a közoktatás a megyében a politikai vezetés ügyévé vált. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és végrehajtó bizottsága évek óta a megyei politika szerves részének tekinti a közoktatás irányítását Az alsó- és középfokú oktatás fejlesztése a központi célokkal összhangban álló és a megye sajátos viszonyaira jól alkalmazott koncepciót dolgoztak ki, s az ennek alapján létrejött intézkedési terv végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. A vezető szerveknek e tudatos és következetes munkája nyomán az oktatás megítélésében nagyfokú szemléletváltozás történt az állami és társadalmi szervekben. A közoktatás Pest megyében az elmúlt néhány esztendőben valóban társadalmi üggyé vált. A minisztériumi vizsgálatnak szinte minden tapasztalata, megállapítása erről tanúskodik. Eredmény és lemaradás . A részletekről szólva a jelentés egyebek közt kiemeli az óvodafejlesztés mennyiségi eredményeit. 1970 óta az óvodába járó gyerekek aránya 53,4 százalékról 67,7 százalékra emelkedett és ma már 6 kivételével a megye minden községében van óvoda. Jelentősen javult az óvodák iskolára előkészítő munkája is. A gyerekek 93 százaléka Ilyen felkészítés után kerül az első osztályokba. Ez az arány jobb az országosnál, és lényegesen jobb az öt év előtti megyei állapotnál. Minden összefogás, erőfeszítés ellenére is kevés az óvodai hely, továbbra is elmarad az országostól, s az egy csoportra jutó óvónők száma is kevesebb, mint más megyében. Ellentmondásos az általános iskolák helyzete is. Annak ellenére, hogy a megye vezető testületéi és a szakigazgatás az általános iskolák fejlesztésének ügyét kiemelt feladatként kezeli és évek óta nagy erőfeszítéseket tesznek az iskolák munkájának javítására. Mégis téhy, hogy a nagyon intenzív megyei tan teremfejlesztés ellenére az egy teremre jutó tanulócsoportok száma ma is annyi, mint 1970-ben. További gond a tankötelezettségi törvény teljes végrehajtása. Az országosnál több a megyében a bukás, és növekszik a mindennapos is-, kólába járás alóli felmentések száma is. Dicséretes viszont a megye körzetesítési terve és végrehajtása. Ennek is köszönhető, hogy a tanulók 98,1 százaléka — ez jobb az országos átlagnál — részesül a szakrendszerű oktatás előnyeiben. Foglalkozott a vizsgálat a gyógypedagógiai intézmények helyzetével, s a gyors meny- nyiségi fejlődés elismerése mellett egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy a jövőben gondosabban, alaposabban kell elbírálni, kik kerüljenek ebbe az oktatási formába. Az általános Iskolai felnőttoktatásban tanulók száma az elmúlt két évben csaknem kétszeresére emelkedett. De ellentmondásokkal is találkozhatunk: a felnőttoktatás a szakfelügyelet elhanyagolt területe. A középiskolákban továbbtanuló gyerekek között Pest megyében az országosnál jobb a munkás-paraszt származású fiatalok aránya. Nem véletlenül: a megyében megkülönböztetett figyelmet fordítanak segítésükre. A középiskolákra előkészítő tanfolyamokon évről évre mintegy háromezer tanuló vesz részt, s az ösztöndíjban részesülők száma öt év alatt meghatszorozódott. Ma már 1292 tanuló, összesen 3 és fél millió forint ösztöndíjat kap. Mint a jelentés vitájában elhangzott, mindennek következtében jók a továbbtanulásra jelentkezett munkás és paraszt származású fiatalok felvételi eerdményei is: a felvettek között 50 százaléknál is magasabb az arányuk. Az új intézkedések végrehajtása Az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozata után született minisztériumi rendelkezések végrehajtása Pest megyében alapvetően sikeresnek mondható. Végrehajtásukkal a megyében mindenütt mint kiemelt feladattal foglalkoztak. Az új törekvések közül a legkiemelkedőbb eredmények a szaktantermek kialakításában és a tanulók munkáltatásában, a tanítási órák aktivitásában születtek. Harmonikus eredményekhez azonban sok iskolában a zsúfoltság és a szertárhiány miatt nem tudnak eljutni. A jelentés a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel is foglalkozott.. Egyebek közt megállapította, hogy az elmúlt öt évben tovább nőtt a pedagógushiány. A képesítés nélküliek aránya Pest megyében a legmagasabb, annak ellenére, hogy a tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek e súlyos gondok enyhítésére. Figyelemreméltó eredményeket ért el a megye a pedagógusok lakáshelyzetének javításában, továbbá a közoktatás fejlesztését szolgáló költségvetési összegek felhasználásában. A tervezett 343 helyett például az év végéig 480 millió forintot költünk az iskolákra. Ugyanakkor — s ezt is hangsúlyozza a jelentés — az országos átlagnál drágábban épülnek Pest megyében az új iskolák és az azonos rendeltetésű intézmények között még mindig nagyok a színvonalkülönbségek A rendkívüli vb-ülés felelősségteljes vitájában a legnagyobb helyet a gondok, a tennivalók elemzése kapta. Számos fontos kérdés szerepelt ezek között, de szinte minden felszólaló foglalkozott a pedagógusok élet-, és munkakörülményeinek alakulásával. Közülük is elsősorban a bérek és a keresetek problémájával. A jelentés ugyanis megállapította, hogy Pest megyében a pedagógusok átlag- keresetének növekedési üteme alacsonyabb az országosnál. Mint a vita is rámutatott, sok objektív tényező játszott ebben szerepet — többek között például az alacsony keresetű, képesítés nélküliek nagy száma —, de a művelődésügyi osztálynak és a pedagógusok szakszervezete megyei bizottságának, valamint a pénzügyi szerveknek rövid időn belül terveket kell kidolgozniuk a bérhelyzet javítására. ■ ' Az igényeknek megfelelően A vitában felszólaló Barinkat Oszkárné, a megyei párt- bizottság titkára elsősorban annak a folyamatnak az elemzésével foglalkozott, amelynek eredményeképpen a közoktatás Pe6t megyében társadalmi üggyé vált. A változást — mint hangsúlyozta — az MSZMP KB oktatáspolitikai határozata és az utána kidolgozott megyei koncepció indította el. Nincs olyan szervezet, amely ne tartaná fontos feladatának a közoktatási tervek megvalósulásának segítését. Ennek egyik, de nagyon figyelemre méltó és jellemző példája, hogy a szocialista brigádok társadalmi munkájának legfőbb területe az iskolák segítése. Ma már messze túl vagyunk azon a kezdeti állapoton, amikor az Egy üzem — egy iskola mozgalom a meszelést és a takarítást jelentette. Az üzemek és az iskolák között mindennapos munkakapcsolat alakult ki: ez a tevékenység, ez a helyzet a mai élet szerves részé. A pártkongresszusra készülve — idézte fel a megyei párt- bizottság titkára a közelmúlt eseményeit — a taggyűléseken, a küldöttértekezleteken jelentkezett az a határozott társadalmi igény, hogy az általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztésében további erőfeszítésekre van szükség. Valamint az, .hogy munkánkban kapjon központi helyet a közoktatás fejlesztése. Terveinket tehát I ezeknek az igényeknek a figyelembe vételével kell kialakítani, összeállítani. Csökken * a pedagógushiány ' f>r. Polinszky Károly oktatási miniszter a jelentés és á vita minden lényeges kérdésével foglalkozott felszólalásában. Bevezetőjében arra a tanácskozásra hivatkozott, amelyen a minisztérium vezető testületé 1973 januárjában, a Pest megyéi Tanács elnökének jelentése alapján, megvizsgálta a megye művelődésügyi fejlődését. Hangsúlyozta, hogy az ülésen született határozatok többsége azóta megvalósult. Különösen dicséretes a fizikai dolgozók gyerekeinek következetes támogatása, és az a nagyarányú társadalmi segítség, amelyet az üzemek dolgozói az óvodák, iskolák fenntartásához, fejlesztéséhez nyújtottak és nyújtanak. A pedagógushiány csökkenésével kapcsolatban az oktatási miniszter bejelentette: a pedagógusképző intézetekben a jövőben jelentős mértékben emelik a tanulók számát. Arról is tájékoztatta a miniszter a rendkívüli vb-ülés résztvevőit, hogy Pest megye sajátos helyzetére való tekintettel a megyei diákok felvételi arányát a jövőben mind a tanítóképzőkben, mind a főiskolákon emelik. Ez ha nem is oldja meg, de feltétlenül csökkenti majd a pedagógushiányt. A bérkérdésről szólva egyebek közt hangsúlyozta: a helyzet gondos vizsgálata után az illetékes szervek határozott intézkedéseket dolgozzanak ki. A továbbiakban arról szólt, hogy a minisztérium eddig is igyekezett erősíteni kapcsolatait a tanácsokkal. Ez a kapcsolat is hozzájárulhat ugyanis ahhoz, hogy a pedagógusok ez-» után még felkészültebben, lendületesebben *és jó kedvvel lássák el fontos feladataikat. Ö. L. Nemzetiségi énekkarok találkozója Népek dala a szabadságról rm A pilissz€iiti£€r«6zti általános iskola szlovák nemzetiségi énekkara Tóbiás Irén felvétele Tegnap Dunabogdányban folytatódott a IX. szentendrei járási nemzetiségi hét programsorozata. Délelőtt a helyi művelődési házban Népek dala a szabadságról címmel rendezték meg három község énekkarainak találkozóját. Elsőként a pilisszentkereszti általános iskola szlovák nemzetiségi énekkara lépett dobogóra és mutatta be a szlovák munkásmozgalmi és népdalokból összeállított műsorát. Ezt követően a helyi német nemzetiségi énekkar adott műsort, majd végül a tahitótfalui általános iskola kórusa .mutatta be magyar nyelvű műsorát. A találkozón részt vettek a Dunabogdányban hétfőn megnyílt német nyelvművelő tábor diákjai is. A tábor életéről Gráf Teréz magyar—német szakos tanárral, a tábor helyettes vezetőjével beszélgettünk. — A tábor hat község: Budakalász, Csobánka, Dunabog- dány, Kisoroszi, Leányfalu és Tahitótfalu német nemzetiségű általános iskolás diákjaiból verbuválódott. Ez az első, ilyen jellegű tábor Pest megyében. Legfőbb célja az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra ápolása. A tíznapos táborozás programja igen változatos. A tábor kis lakói német nyelvű mesékkel és elbeszélésekkel ismerkednek s beszélik meg annak tanulságait — természetesen német nyelven. A programban szereplő filmeket, hanglemezeket szintén az anyanyelvükön hallgathatják. Német nyelvű lesz az tró—olvasó találkozó is, amelyre Wittmann György írót hívták meg. A táborban egy báb- és'egy képzőművészeti szakkör is működik. A tábor életének jelentős eseménye lesz még a német nyelvű szavalóverseny, valamint a pilisszentkereszti szlovák nyelvművelő tábor lakóival való találkozás és egész napos program Leányfalun. HETI FILMJEGYZET A rendőrség csak áll és néz Jelenet A rendőrség csak áll és néz című filmből Az olasz rendezők fáradhatatlanul készítik azokat a filmeket, amelyek a bűnözők és a bűnüldöző szervek korrupt, sőt néha már baráti, a közös akciókig elmenö kapcsolatáról szólnak. Gengszterekkel paktáló rendőrfőnök, bűnöző rendőrfelügyelő, aki saját bűntetteit üldözi, emberrablók, zsarolók, vesztegetők,! bankrablók, furfangos banditák és ügyefpgyott, vagy csak — nem is mindig a saját hibájukból — tehetetlen detektívek: évek óta ismert alakok ők az olasz bűnügyi filmekben. A téma elburjánzása persze lehet valamiféle divat is. A profi film jó szimattal érezte meg, ha egy témakör, egy ötlet, egy nagy siker nyomán feltörhettek az utánzatok, a felhígítások, a siker szélárnyékát kihasználó ügyeskedő, rutinból készült kópiák. (Egy példa: nemrég láthattuk azt a filmet — A keresztapa másik arca volt a címe — melyet az olaszok a világsikerű Keresztapa nyomán, részint annak paródiájaként készítettek. Gyengécske mű volt, s annak, aki az eredetit nem látta, nem sokat mondott, de ha a néző már megváltotta a jegyét, nem sokat számít, miként fogadja a filmet. Ami számít, az a pénztárban hagyott összeg.) Az új olasz film, melyet saját forgatókönyvéből Roberto Infa&celli rendezett, kétségkívül folytatni kívánja azt a sorozatot, melyet talán az Egy rendőrfelügyelö vallomása az államügyésznek és a Vizsgálat egy minden gyanú fölött álló állampolgár ügyében kezdett el. S ezt téve. aligha csak a divatra, a megnyergelhető sikerre gondol. Mert valamit azért ne feledjünk: az említett két nagysikerű film sem puszta divatból, sikerhajhászásból jött létre, hanem azért lettek sikerek, mert jó]'' igaz es bátor filmek voltak, mert a valódi állapotokat leplezték le, mert tényeken alapultak. Más szóval: a támadott korrupció, összefonódás, s mind a többi nagyon is létező olasz jelenségek, s ha egy film ezekről szól, még felhígítottan is lesz benne egy jó adag társadalombírálat, szókimondás. A rendőrség csak áll és néz éppen ezért sajátos keveréke az epigon-filmnek és a kemény társadalombírálatnak. Megtalálható benne a korábbi hasonló filmek sok bevált motívuma — emberrablás, tehetetlen rendőrség, a rendőrséggel packázó bűnözők, beijedt milliomosok, stb., — de megtalálható benne a bírálat is: a rendőrség azért tehetetlen, mert egyik vezetője maga az emberrab- lók főnöke. S megtalálható egy izgalmas következményeket okozó lélektani motívum is: az új rendőrfőnök fiát is elrabolják a banditák. Egészében véve tehát jól megcsinált, izgalmakban sem szűkölködő film ez, de mégsem szabadulhatunk attól az érzéstől, hogy mindezt, ha nem is pontosan így, már láttuk valahol. A határon szolgálok Érdekes világba visz bennünket ez a szovjet film, Naum Birman rendező munkája. A határőrök életét mutatja be, sok szeretettel és érezhető megbecsüléssel. Egy határőrőrsön tulajdonképpen az a jó, ha nem történik semmi. Olyan állandó készenléti állapotban kell azonban lenni, mint a tűzoltóknak. A film igyekszik ezt a semmi sem történik-et érdekesen, színesen elmesélni, azaz úgy szövi a cselekményt, hogy a mindennapok ese- ménytelensége, vagy apró eseményei közé beiktat néhány izgalmasabb mozzanatot: egy tűz megfékezésének, egy csempész elfogásának képsorait. De ugyanilyen fontosnak tartják a film készitől, hogy megmutassák az egyes emberek belső világát, egyéni sorsát, gondjait, örömeit. A törekvés jó és rokonszenves, de — elsősorban forgatókönyvi hibák miatt — a különböző mondanivaló- és cselekményrétegek nem alkotnak szoros egységet, nem jön létre belőlük egységes anyag. Néhány jó színészi alakítás élénkíti a filmet: Borisz Scserbakov egy moszkvai zseni határőrt, Boriszlav Brondukov egy keménysza- vú, de lágyszívű parancsnokot, Jevgenyij Karelszkij egy családi problémákkal küszködő politikai tisztet személyesít meg. Túl sovány a szerelemhez? Furcsán hangzik a címbeli kérdés, de nagyjából erről v$n szó ebben az új NDK- beli filmben, melyet Bernhard Stephan rendezett. Főhőse egy, a kamaszlányos külsejű, de emberileg sokkal érettebb, komolyabb kislány^ Susanne, aki éppen a külseje miatt nehezen találja meg a helyét az életben. Mindenki kislánynak tartja, nem veszik igazán nőszámba, s hiába vágyódik a szerelemre, hiába akar belekerülni abba a felnőttebb körbe, amelyben barátnői és fiúismerősei forognak, nem sikerül. Illetve, csak félszeg, enyhén kínos kísérletig jut, s csalódnia kell abban a fiúban is, Lutzban, akibe beleszeretett. Hogy Susanne problémája végül is nem oldódik meg, nem sikerül rátalálnia az igazi szerelemre, az kevésbé zavarja a nézőt. Érezzük: csak idő kérdése, hogy a kislány végre felnőtt legyen. Nagyobb baj az, hogy az egész alkotásban igen sok a didaktikus elem. Mintha egy csomó szempontot gyűjtöttek volna össze, s ezek köré rakták volna fel a film meséjét. így néha az az érzésünk, hogy az egyes mozzanatok csalt a dramaturgi vagy forgatókönyvírói mérlegelés, és nem az élet valóságának követelésére kerültek a filmbe. (Említsük meg, hogy a zenés részekben Koncz Zsuzsa és az Illés együttes működött közre.) Cimborák Dr. Homoki Nagy István talán legszebb filmjét újították fel a mozik e héten. Fickó, a vizsla, Pletyka, a tacskó, és Nimród, a vadászhéja kalandjait most is szívesen nézzük. Takács István
