Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
1975. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK Faluvillamosítós Két emléktábla A Magyar Elektrotechnikai Egyesület alapításának 75. évfordulója alkalmából szerdán emléktáblát avattak az elsőnek és az utolsónak villamosított településen. Mindkettőnek színhelye Szabolcs-Szat- már megye. A faluvillamosí- t-ás 1888-ban kezdődött és először Mátészalkán villamosították a közvilágítást és közintézményeket, amelyhez az akkori mátészalkai gyártelep és mezőgazdasági részvénytársaság villamosenergia-termelő üzeme szolgáltatta az áramot. A faluvillamosítás pedig Mátészalka szomszédságában, Avorligeten fejeződött be 1903-ban. Kemizálás a mezőgazdaságkan Szerdán a keszthelyi művelődési házban megnyílt a me- zőgazdaság-kemizálási ankét, a Nehézvegyipari Kutató Intézet mezőgazdasági kemizálási szolgálatának hagyományos országos fóruma. Az ankéton azokat a széles körű tapasztalatokat ismertetik, amelyet a kemizálási szolgálat összegezett, s vázolják a további feladatokat. A háromnapos tanácskozást dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora nyitotta meg, majd Láng Géza akadémikus és Poros Tamás, a Budapesti Vegyi Művek igazgatója tartott előadást. A tanácskozás csütörtökön és pénteken három szekcióban folytatódik. A KGST-n belül Magyar fodrász szalonok exportja A KGST-országok közül Magyarországon állítják elő a legkorszerűbb, komplett fodrászszalonokat. A közelmúltban az OKISZ vezetői Mongóliában szerződést kötöttek, amelynek ailapján magyar fodrászszalonokat rendeznek be a baráti országban. A megállapodásnak megfelelően már egy kompilett női és férfiszaloot üzembe is helyeztek Ulánbátor közelében, míg egy másik üzlet fölszerelésére a közeli jövőben kerül sor. A már működő magyar szalon nagy sikert aratott, s ennek eredményeként még az idén 20 komplett fodrászüzletet szállít a Saolgáltatóipari Kellékeket Értékesítő és Termelő Szövetkezet a Hungaro- coop útján Mongóliába. 1976 és 1980 között további 100 korszerű fodrászmunkahelyet szerelnek fel. Az újomman megnyíló szalonokban a mongolokat is magyar szakemberek tanítják be. A szigetet nem hagynám el... Sörszezo n . Szakszövetkezeti tagként - diplomával Mindjárt megjön az uram — nyugtat a nagymosást előkészítő U. Budainé —, csak ide ment néhány percre a tanácsra. így aztán van kis időm körülnézni a kívülről tekintélyt parancsoló ház nappali szobájában. A könyvekkel, folyóiratokkal együttélő mélybarna sublót s csakúgy az azonosulásából mit sem veszített tükör több nemzedék ízlésbeli állhatatosságáról árulkodik. A tágas, tiszta konyhában a gáztűzhely oldalán ott a sparhert: lábainál kideríthetetlen eredetű kutya unatkozik. Nem így az ablak melletti kis pulpitusra helyezett széken olvasgató fejkendős nér.i — V. Budai János édesanyja. Kedvemért félreteszi a könyvet, beszélgetve jobban telik az idő. Megajándékoz az U. előbetű születésének történetével. Egy élet érdekesebb fele Itt tartunk, mikor nagy léptekkel beállít a ház ura. Elnézést kér kipirult arccal, de hát ő már régen megszokta, akármerre megfordul a szigeten, kivált szülőfalujában Ta- hitótfaluban, rendre megállítják az emberek ügyes-bajos dolgaikkal. Minden utcasorban fogadóórát tart — van ebben rutinja, s van hozzá el- nyűhetetlen türelme-kitartása, hiszen hónapok híján negyed százada a községi, s idén tizennegyedik esztendeje, hogy a megyei tanács tagja. Mégsem azért kerestem fel. Van ugyanis az immár ötvenkette- dik életévébe lépett férfi sorsának egy érdekesebb megnyilatkozása, az tudniillik, hogy okleveles agrármérnök létére egyszerű szövetkezeti tag. Gyanakodva néz rám, mikor a magnetofont előveszem, de azért elszántan kap bele élete, s így munkája, mindennapjainak felmondásába. Az olyan ember halkan tárulkozó nyíltságával, akinek nincs eltitkol- nivalója, s akinek valami mintha mégis csudára megfeküdné a lelkét. — Felmenőimnek mindig volt földjük, hiszen a Szentendrei-szigeten a XVIII. század végén megszűnt az uradalom, utoljára a hetvenes években tartozott a sziget az óbudai koronauradalomhoz. Őrzök egy ekkoriban keletkezett okmányt, amely igazolja, hogy Budaiak már akkor Laktak itt. Ősöm neve szintén János, mint örökös jobbágy olvasható a megtöredezett papíron. Apám, hogy megélhessünk, fuvarozást is vállalt, tőle örököltem a föld szeretetét. Itt a faluban jártam ki a hat elemit, az akkori iskolaigazgató, Baranyi Sándor, mi rektornak hívtuk, kérlelte szüléimét: engedjenek tanulni. Eljött hozzánk a szentendrei polgári iskola igazgatójával és helyettesével, míg végül kimondták szüleim az igent. Egy évet fejeztem be a polgáriban, hozzá különbözetivel mindjárt a másodikat, kitűnő eredménnyel, amikor szüleim újra csak azt mondták, fiam, nem bírunk taníttatni, szükség van a munÉPÍTŐIPARI szövetkezet FELVÉTELT HIRDET ÉDi'tő- és szerelőipori szakmunkások t és segédmunkásokat, kőművest (nyugd ast is), lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- é fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalc , burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, I idogos, festő, parkettás, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő, épí 'gépszerelő szakmunkásokat, toronydarui zelőt (Edilmach típusú gépre), betanított- és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat, azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet a Prosperitás KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. kádra. Így aztán rákövetkező ősszel nem iratkoztam be. U. Budai János nem volt még húszéves, mikor megnősült. Betegsége miatt egy év halasztást kapott a katonaságtól, így falujában érte meg a felszabadulást. Nyolc hold földje volt ekkoriban édesapjának, azon gazdálkodtak tovább, egészen a szakszövetkezet megalakulásáig. — A tanulásról nem tudtam lemondani. Még a negyvenes évek derekán, három télen, vagy harmincad magammal, elvégeztem a faluban tartott aranykalászos tanfolyamokat. Később olvastam az újságban, hogy lehet tanulni a váci mezőgazdasági technikumban. Felkerestem' az igazgatóját s mondtam, hogy van hat elemim és két polgárim, erre azt felelte: sajnálja, de nem tudja elfogadni nyolc általánosnak. Felvenni azért felvett, csak hát addig nem vizsgázhattam, amíg egyidejűleg az általános utolsó két osztályát kitűnően el nem végeztem. A technikumot — szinte már nem is kellene hozzátenni — kitűnően abszolválta. De még előbb, negyedikes diák korában kilenc társával felvételizett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Itt megint csak feltételesen vették fel, azzal a kikötéssel, hogy félévben csak akkor vizsgázhat, ha addigra birtokában lesz a képesítő oklevél. Így aztán hatvanöt januárjában már egyetemista volt, s ugyanakkor taposta a technikum utolsó félévét. Májusban érettségizett, júniusban kollokvált. Akár egy ereklyét, úgy veszi elő a szekrényből a diplomáját: U. Budai János okleveles agrármérnök. Kiállításának kelte: 1970. június 5. Azóta is közkatona a szakszövetkezetben — egyszerű tag. Bizony nem mindennap fordul elő szántóvető emberrel ilyesféle történet, hogy jóformán autodidaktaként diplomát szerez, s még kevésbé fordul elő, hogy ezt követően egzisztenciálisan mit sem változik a sora. Felnőtt fejjel, családosán több mint egy évtizeden át tanult, saját erejéből, saját pénzéből: nem járt neki évente 72 nap fizetett tanulmányi szabadság s egyéb kedvezmény. Az asszony kezdte — A szakszövetkezet alakulásakor az asszony lépett be, vitt magával 15 hold földet, ebből 8 hold az apai jussom. Hívtak engem is a közösbe, harmadikos technikus voltam akkoriban, de úgy döntöttem, előbb bevégzem, amibe belekezdtem, s csak azután szegődök el. Később megint hívtak, ha jól emlékszem, növény- termesztő agronómusnak egy tragikus hirtelenséggel elpusztult gyerekkori pajtásom helyére, aztán más kapta mégis a munkát. Még később a járási vezetés felkért, legyek a kisoroszi szakszövetkezet elnöke, ezzel az erővel egy süly- lyedő hajóra is hívhattak volna kapitánynak. Egy év múltán beolvadt a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetbe. Tavalyelőtt, elmúltam már ötven, én kértem a járást, szeretnék képességemnek megfelelően dolgozni, majd nyugdíjat kapni. Akkoriban szervezték a pócsmegyeri szakszövetkezet beolvadását, gondoltam szükség lenne egy függetlenített elnökhelyettesre. Az elnök nyugdíjkorhatár küszöbén volt, kértem, helyette engem jelöljenek. Nem egyforma eséllyel indulnánk, mondták, erkölcstelen lenne. Visszaléptem. Mondták, akkor Duna- bogdányban keresnek nekem helyet — itt születtem, itt élek, itt a földem, nem kérek belőle. A falut még elhagynám, de a szigetet semmi esetre nem. De emiatt természetesen senkit ne mozdítsanak el a helyéről. — Amíg nem volt háztáji agronómus a szövetkezetben, az első években sokan jöttek ' hozzám tanácsért. Tudom i hasznosítani, amit tanultam, ! elsősorban azért, mert tudom a dolgok miértjét. De azért több. hasznot hajtanék nagyüzemi szinten. Az emberekért szakvonalon is A nagyobbik fia szintén diplomás, magyar-, irodalom- és filozófiaszakos tanár. A kisebb fiú a helybeli pékségben keresi meg a kenyérrevalót. A családfő, legalábbis ahogy én egy délelőtt megismertem, még mindig nem adta fel, hogy megszerzi diplomája mellé a szakmérnöki képesítést is. Hivatalosan — így mondta — pillanatnyilag nem tanul, de azért folyamatosan képezi magát, olvas szépirodalmat, előfizetője s kitartó olvasója a Magyar Mezőgazdaság és a Világgazdaság folyóiratoknak. Szívós, sorsát még korántsem utolért ember U. Budai János. Nehéz ember — sokan azt tartják róla. Az árvíznél kifejtett tevékenységéért 1965- ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Elégedett s ugyanakkor mégis elégedetlen. Üjra és újra csak azt mondja: szeretnék többet tenni szakmai vonalon is, csakúgy, mint tanácstagként —, úgy érzem ennek is beérik majd az ideje. Kertész Péter Megkezdődött a csúcsforgalom a gyáli Búzakalász Tsz sör-üzemiben. Naponta, a húszórás munkaidő alatt, 240 ezer üveggel palackoznak és szállítanak a fővárosba ős a dabasi járás területére. Nagy Iván felvétele Tanácskozás a termésbecslésről A Heves megyei Kompol- ton ‘3 napos nemzetközi termésbecslési szimpoziont rendeztek. Hazánk szakembereivel együtt részt vett a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, az NSZK, Svédország és a FAO (az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete) delegációja is. A tanácskozás résztvevői gyakorlati bemutatókon is tanulmányozták a Magyarországon alkalmazott eljárásokat. E célból a Kom- polti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézetet, valamint a füzesabonyi és a hajdúszobo6zlói állami gazdaságot keresték fel. A szerdán lezajlott záróülésen a résztvevők egyetértettek aban, hogy a termés- becslésnek egyre nagyobb jelentősége van a készletgazdálkodás megszervezésében és az ellátás egyenletességének megteremtésében. A z emberiség haladását szerkezetek fémjelzik. Vegyük csak azt az esetet, hogy milyen botrányos egyszerűséggel dár- dázták meg őseink a mammutot, míg ma egy őzike elejtéséhez szükséges egy szoktató vadetető (faszerkezet), egy vadles .szintén faszerkezet), egy élelem- és vadászhordó gépkocsi (járműszerkezet), továbbá egy puska távcsővel, vagyis újabb két szerkezet. Éppen ezért én elhatároztam, hogy életemet korszerű szerkezetek kiagyalására szentelem. Első tapogatódzó lépéseim e téren máris jogos büszkeséggel töltöttek el. Ekkor eszeltem ki egy üvegkormozó szerkezetet, amely minden napfogyatkozáskor nélkülözhetetlen; továbbá egy népgazdaságilag igen gyümölcsöző ollópótlót, amelyet röviden ismertetek. Arról van szó, hogy eleddig avatások alkalmával kiváló személyiségek személyesen kényszerültek a helyszínen ollót fogni, hogy azzal az avató szalagot átvágják. Igaz, hogy kevésbé kiváló személyiségek amúgy is jelen voltak, de az ő avatásuk nem lett volna eléggé felemelő. Na- mármost: az én szerkezetem lényege két, az elvágandó szalagra irányított lézersugár, amelynek indítógombját egy elektronikus egység nyomja le, éspedig úgy, hogy egy távvezérlő lánc másik — esetleg több száz kilométerre fekvő pontján — ül az avatott avató személy, aki természetesen tévéláncon át látja a helyszínt és megfelelő időpontban megnyomja a távvezérlő lánc onnansó gombját, mire a szalag két helyen átvágást nyer. A népgazdasági haszon több, mint nyilvánvaló, mivel az avatásra méltó személyeket így nem kell kiragadni — esetleg több száz kilométerre elragadni — munka- környezetükből. Sőt, megoldható egy olyan általános egyszerűsítés is, hogy egy magas rangú Országos Főavató avasson minden avatásra méltó egységet egyetlen központi vezérlőteremből, akár másodpercenként újabbat és újabbat, ezzel a profilozással nemcsak tehermentesítve számos kiváló személyiséget, hanem egyben megadva a magas megtiszteltetést bármely kies falu új járdájának is. Nem akarok most más szerkezetek vázolásánál időzni, hanem mintegy betekintést nyújtva a műhelymunkába, legújabb konstrukciómról szólok. Ez pediglen egy értekezlettökéletesítő szerkezet. Az alapelvet hamar tisztázni tudtam: en- kefalo-szuper-gramokat, vagyis agyi áramok útján gondolatokat kiolvasó gépezetet kell alkalmazni. Az értekezlet kijelölt (méltó) résztvevőinek ily módon nem kell megjelenniök az értekezleten, nem kell ott időt tölteniük, felszólalniok, csupán áttanulmányozni az írásos anyagot és fejükbe nyomva egy agyi áramérzékelő sisakot, végiggondolni véleményüket, javaslataikat. Ezek , után az alapanyagot és a résztvevők gondolatait betápláljuk egy másik, hogy úgy mondjuk ikerszerkezetbe, nevezetesen egy kompjuterbe, amely minden véleményt ösz- szegezve a véghatározatot objektív tökéllyel felcetén-fehéren nyomtatott formában lei- dobja magából. Igenám, de mi történik, ha valakinek nej tán olyan véleménye volna, vagy éppenséggel javaslata, amely másnak nincsen — erre hogyan reflektálnak a többiek? Nos, egy elemzőcsatlakozó beiktatásával ez aprobGOMBO PÁL: ...ZET SZERKEZET Q léma megoldható: ez a harm ad iker-szerkezet a megismert vélemények alapján mintegy lejátssza a különböző reflektálásokat — a vélemények karakterisztikája ugyanis módot nyújt arra, hogy újabb tárgyaltról is megalkossa az általa megismert karakter hozzáállását. így tehát a rendeiké- zésre álló anyag a teljesség igényét kielégíti. Ez márjs módot ad árrá, hogy létrejöhessen egy határozat, amely a közös megálla- podású pontokat tartalmazza, vagyis lekerekített, szöigletmentes verzióját a tárgyalt kérdésben hozható döntéskomplexumnak. Sietek megjegyezni, hogy ez az ideális határozat; többnyire ilyen is születik, mert minek nem egyetérteni, ha egyetérteni is lehet, és minden értekezlet akkor nyújtja a legtisztább érzelmi örömöt, ha a kölcsönös megbecsülés kinyilvánítása jellemzi. Ámde: mi történik akkor, ha a feltárt vélemények, hozzáállások, javaslatok, indítványok, bírálatok stb., stb. közt mégis ellentmondások mutatkoznának? (Netán!) Ezen esetben a szavazattöbbség egyszerű összeadás és összehasonlítás útján a szerkezet által előállítható. Hanem: az élet valósága olyan, hogy vélemények és vélemények között különbség van, ami a szavazást befolyásolni képes. Ez az oka annak, hogy a tényleges értekezleteken nem is igen kerül sor szavazásra, hanem inkább egy bizonyos álláspont általános elfogadására. Ezt a valóságos folyamatot a szerkezet azonban könnyen képes szimulálni. Éspedig úgy, hogy az egyes érte- kező-feleknek befolyásolási indexet biztosit. Például: égy egyszerű értekező fél (tag) nézete egy pont; alelnöké (főkönyvelőé) akkor kettő, elnöké (igazgatóé stb.) négy pont. Viszont: gyakorta részt vesznek az értekezleten a) felsőbb szervek képviselői; b) olyan szürke tagok, akik csak látszatra szürkék, mint bizonyos eminenciások, valójában mindenki ismeri tényleges súlyukat (összeköttetésüket, informáltságukat). Ez esetben is van azonban megoldás: az ilyen kimagasló személyek eggyel több pontszámot kapnak, mint az összes többiek együttvéve, hiszen a valóságban is felszólalásuk után az elnök megszólal, hogy „igaza van X.-nek, engem mélyen meggyőzött (megrendített), így hát elállva attól, ami helytelen, odaállok szerény nézete mellé”. Ismertetett szerkezetemet, annak hang- súlyozásával, hogy 1. rengeteg időt és fáradságot takarít meg, 2. a határozatokat elvi tökélyre emeli, éspedig 3. a reális viszonylatok teljes fokú érvényesítésével — mindezek hangsúlyozásával a köz figyelmébe ajánlom. Azt a nézetet, mely szerint az egész értekezlet egyetlen kiemelkedő személy enkefalo-szuper-gramjának megállapításával is meg lehet oldani — ezt a nézetet, pedig, mint destruktívat visszautasítom.
