Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
T ámogafásacl, egy üti működéssel Százkét lakás épül A verseny győztese Lapunkban már hírül adtuk, hogy az ifjúmunkás versmcn- dók megyei vetélkedőjét a Nagykőrösi Konzervgyárban tartották a minap. Felvételünk Jónás Józsefet ábrázolja, az ikladi Ipari Műszergyár dolgozóját, aki első helyezést ért el. Született: L-ichy Ferenc és Kloczfca Katalin: Orsolya, Varga István és Tamás Magdolna: Zoltán, Kalocsa László és Horváth Irma: László, Nagy Béla és Pásztor Teréz Erzsébet: Zsuzsanna, Bereczki József és Szabó Terézia: Éva, Nagy János és Végh Erzsébet: Anna, Tóth István és Könczöl Éva: István, Turóczi Gábor és Pálfai Terézia: Emese, Kővári László és Újvári Ivlargit: Ágnes, Varga István és Matu- sik Mária: István, Kristóf Sándor és Balog Márta: Mária, Varga Zoltán és Szeles Irén: Andrea, Gerháth József és Kolozs Ildikó Mária: Imre, Tóth, János, és Guti Katalin: Játjos Zoltán, Sztregovay István és Schloszár Erzsébet: Tímea, Sinkó János és Gazdag Julianna: Péter, Brasnyó Péter Pál és Kiszel Katalin Rozália: Leonóra, Nagy Ferenc és Kollár Rozália: Ildikó, Bá- tori Ferenc és. Csupor Mária Magdolna: Gábor, Zombori Hubert és Pap Márta: Hubert, Balogh József és Dolányi Mária i József Róbert, Benedek László és Tóth Zsuzsanna: Zsolt, Somogyi Antal és Jakab Piroska: Tibor, Palaga Pál és Viktor Jolán: Péter, Schukkert Márton és Illés Julianna Erzsébet: Krisztina, Vidák Adolf és Lakatos Aranka: Róbert, A IV. ötéves tervidőszakra járásunk tanácsai 143 millió forintos kiadást terveztek — fejlesztési alapra. Az operatív tervek összeállítása után lehetőség nyílt a bevételek növelésére, így a fejlesztési alap is jócskán, az eredeti összeghez képest kilencven százalékkal lett több, s a tervidőszak végéig a községi tanácsok összesen 279 millió forintot költenek fejlesztésre. Ez az összeg többé-keyésbé, fedezi a fejlesztési igényeket, igaz, a helyi tanácsok igyekszenek a lehetőségeket a lehető legjobban, legcélszerűbben kihasználni, a beruházások tá- I A nyíregyházi és a fővárosi tanács, a Népművelési Intézet, a Hazafias Népfront honismereti bizottsága, valamint p Magyar Úttörők Országos Szövetségének budapesti és nyíregyházi elnöksége felszabadulásunk harmincadik évfordulóHajdú László és Boda Klára: Roland, Király János és Farkas Julianna: Judit, Végh Béla Ferenc és Hell Éva: Béla, Bódi János Ferenc és Sólymos Mária Ilona: János Tamás, Gróf István és Tóth Erzsébet: Erika, Winkler Antal és Tatár Irén: Adrien, Kiss Tibor János és Demetrovics Mária: Mariann és Krisztina (ikrek), Maczkó József és Veres Éva: József, Brandt József és Bíró Anna: Attila. Házasságot, kötött: Kurucz Károly és Papp Gabriella. Névadót tartott: Bútor János és Hídvégi Enikő: Róbert nevű gyermekének. Elhunyt: Pozsár Istvánná Gyulai Julianna, Csiky Imrémé Bolics Mária, Hegyesi János, Weber Attilán é Soós Irén, Horváth József, Budiai László. — Bővül a mirelitáruk választéka. A Mirelit Vállalat az egészségesebb táplálkozási szokások meghonosodásának elősegítésére mélyhűtött zöldség-főzelékválasz- tékának bővítését tervezi. Piacra kerül majd a morzsolt csemeg kukorica, az 1,5—2 centis párizsi apró sárgarépa, a zöldkarfiol, a zöldspárga, a fejtett bab, s a mélyhűtött póréhagyma. mogatása érdekében kooperációs megállapodásokat kötöttek, s mind jobban támaszkodnak a lakóhelyért örömmel munkálkodó társadalmi munkásokra. A Pest megyei Tanácstól az eredeti terv szerinti összegen felül kapott támogatással Aszódon, Kistarcsán és Pécelen tanácsi lakások épülnek, Domonyban és Valkón a cigány lakosság részére építenek új otthonokat. Az előzetes terv szerint a tervidőszak végéig a járásban 54 tanácsi lakás épül fel, a valóságban azonban 102 lakásba költözhetnek be a lakók. jára meghirdette a II. országos népművészeti pályázatot. A pályázat célja a magyar népi díszítőművészet hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése, a népművészeti alkotó tevékenység, az aktív művelődés széles körű népszerűsítése. A pályázaton életkorra való tekintet nélkül bárki részt vehet, aki pályamunkáit amatőrként készítette. Be lehet küldeni gyermek- játékokat, hímzett és szőtt textíliát, fafaragásokat, kerámiát, hímestojást, kovács- és bőrmunkákat ... A pályamunkák díjazására a nyíregyházi városi tanács Gránátalma nívódíjat alapított — valamennyi kategóriában. A pályamunkákat a nyíregyházi művelődési központ címére lehet elküldeni, vagy személyesen elvinni június 15-ig. A bíráló bizottság által elfogadott munkákból augusztusban kiállítás nyílik. Járásunk is nagyszerű hagyományokkal és népművészekkel rendelkezik. A községi kiállításokon, a veresegyházi központi néoművészeti kiállításon és a bagi tárlaton is bizonyították nénmflvészeink tehetségüket. álkotóművészetü- ket, s ugyancsak jó eséllyel vehetnének részt a színvonalasnak ígérkező nyíregyházi versenyben. Autósok, motorosok közgyűlése A mai napon, június 11-én, délután tartja alakuló közgyűlését a KISZ gödöllői városi bizottságának épületében a Gödöllői Motor és Autó Túraegyesület. A közgyűlésen választják meg a tisztségviselőket, ismertetik az alapszabályt és a sportfegyelmi szabályzatot. Anyakönyvi hírek Járásunk is esélyes lehet Pályázás a (kánálalmáérl „Láttam a Szabadság-szobrot!” Ahol mindenki járhat óvodába Papírhősök közölt Színes meseországban alszanak a nagytarcsai gyerekek. Virágok, papír mesehősök, tárcsái kendőkről ellesett motívumok díszítik a község óvodáját. Az ebéd utáni pihenő ideje alatt csöndes az épület, a gyerekek alszanak, az óvónők olvasgatnak. Az egyik teremben egy éber kislánynak mesél egy ifjú óvónő: első napját tölti itt. A konyhában mosogatják az edényeket, készítik az uzsonnát. Nagy halomban pirosuk a cseresznye az előkészítőben. ,Van-e különbség? — Százszemélyes az óvodánk, most 91 kis növendékünk van. Azt hiszem, hogy elég ritka az olyan falu, ahol minden gyereket fel tudnak venni. Mi ebben a szerencsés helyzetben vagyunk, s előreláthatólag leszünk is még egy-két évig. A hely kihasználása érdekében most egy napközis csoportot is szeretnénk létrehozni — mondta Póta Istvánná vezető óvónő. A fiatal vezetőnő szabolcsi születésű, s régebben fővárosi óvodában dolgozott. 1973 márciusában került a faluba, tavaly szeptember óta dolgozik ebben a beosztásban. — Van-e különbség a pesti és a nagytarcsai gyerekek között? — Nehéz ezt megfogalmazni. Minden gyereket szeretek, s egyformán kedvesek nekem, akár falusiak, akár városiak. Azt mégis elmondhatom, hogy az itteni gyerekek ra- gaszkodóbbak, a szülők segítőkészebbek. Ez megmutatkozik abban is, hogy gyakrabban jönnek el szülői értekezletre, szívesen segítenek az óvodának, ha valamilyen társadalmi munkát kell végezni. Mostanában különösen sokan jönnek be hozzánk. Kérdezik, hogy milyen eszközt vegyenek gyermekeiknek, hogyan foglalkozzanak velük a nyári szünidőben. Eleinte csak gyermekmegőrzőnek tekintették az óvodát. Ma már az apróságok produkcióin, verselés,én, szavalásán kívül egyéb készségeiket is figyelik. Érdekli őket; ki hogy tud számolni, ki hogyan rajzol, s a következő időszakban milyen feladatok megoldása vár gyermekeikre. — Milyenek a gyerekek? A pestiek fegyelmezettebbek. Itt sokat vannak kinn a. levegőn, a szabadban, nagyobb „hangerőre” van szükség. De talán jobban hallgatnak ránk. „Nem volt király!“ — Az óvodáskor a gyerekek kérdező korszaka. Hol kérdeznek többet? Itt vagy pesten ? — A falusi gyerekektől inkább mi kérdezünk, nem ők tőlünk. , Például az április 4-i ünnepségek után érdeklődtünk, s hogy melyikük látta a Szabadság-szobrot. Egy jelentkező sem akadt. Aztán néhány hét múlva jött egy kicsi: „óvónéni voltunk ám a Gellérthegyen, láttam a Szabadság-szobrot!” Azóta sokan büszkélkednek: „voltunk ’hajókiránduláson Pesten! Jártunk a Margitszigeten! Óvó néni, ültem ám az úttörő- vasúton! En meg voltam a királyi várban, de sehol sem volt se király, se királykisasszony!” II. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1975. JÚNIUS 11., SZERDA Nyárelő a csömöri Haladásban Paradicsom centrifugában — Barackosban a lomb trágya — Elsők a piacon A csömöri Haladás Termelőszövetkezetben júni us 6-án, pénteken fejezték be a borsó szedését. A képen a három éve megalakult Zrínyi Ilona szocialista brigád látható: (balról jobbra) Takács Jó- zsefné, Bátovszki Béláné, Gubek Istvánná, Kiss Istvánná, Kcszicr Mártonná, ifj. Gubek Béláné brigádvezető és Tormay Tibor főagronómus, valamint Fábián Ferenc téeszelnök. Koppány György felvétele * A több napos eső után kisütött a nap, és megindulhattak a csömöri Haladás Termelőszövetkezet földjein is a gyalogmunkások. Június 10- én, kedden reggel a 300 tag közül 100-an már kora reggel kinn voltak, s megkezdhették a mapsaláta másodszori 'és a paradicsom első kapálását. A múlt héten pénteken fejezték be a borsószedést. Forró, homokos vidéken — A forró homokos csömöri talajnak jót tett az eső, nálunk soha nem jöhet rosszkor — mondta Fábián Ferenc tsz-eínök. — Akkor örülünk, ha éjszaka esik, mert akkor nappal tudunk dolgozni. Amikor jött ez a sok víz, már befejeztük a lucerna első kaszálását, most valamennyi kazlakban áll. Mint az elnök elmondta, jelenleg a traktorok szántják a borsóföldet, permete— Az itteni szülők nemigen viszik a gyerekeket országot látni. A pestiek sokkal tájékozottabbak. Ez érthető is, hiszen a városi gyerek az egész hetet négy fal között tölti, s a szülők is szívesen kirándulnak vele szombat-vasárnapokon. De azért itt is változik a felfogás. Nagytarcsán minden jó ragad! Bizalom a ,,gyütt-menlnek“ Póta Istvánnál Nagytarcsán „gyüttmentnek” is nevezhetnék, hiszen Szabolcsból és a fővárosból került a faluba. — Hogyan fogadták? Mit érez? Befogadták-e? — Azt hiszem, hogy itt nem nézik ki/az idegent. Nem attól függ a befogadás, hogy honnan jött. Viselkedése, emberi tartása, a falusiakkal való viszonya határozza meg helyzetét a községben. Én nem éreztem semmiféle idegenkedést. Úgy érzem, bizalommal jönnek hozzám a szülők és a gyerekek is. A nagytarcsai óvodában öf óvónő dolgozik. Egyikük most végzi a képző első évfolyamát, a többi képesítés nálküíi. Az intézmény korszerű, jól felszerelt, tiszta és otthonos. E körülmények megfelelők a gyerekek iskolai életre való felkészítésére Örszigetliy zik, lombtrágyázzák az őszi- barackost, és a paradicsomot. A Haladás Termelőszövetkezet 1375 hektáron gazdálkodik. Ebből 1140 szántó, 79 erdő, 55 rét, 25 legelő, 36 gyümölcsös és mintegy 30 hektár mezőgazdaságilag nem hasznosítható terület. A szántóterületen nagy mennyiségben termesztenek zöldséget: 80 hektáron paradicsomot, 13 hektáron zöldborsót, borsóvetőmagot 70 hektáron, magnak való uborkát 6 hektáron, magnak való salátát 20 hektáron, egyéb vegyes zöldséget pedig 10 hektáron. — Árbevételünk alapja a paradicsom — mondta Nagypál Sándor megbízott főkönyvelő, agrármérnök. — A terméket a konzervgyár nem ládákban, hanem tartálykocsikban szállítja el. Van egy előfeldolgozó gépsorunk, amely egy speciális centrifuga segítségével elválasztja a levet a héjtól és a magtól. Ez több szempontból is előnyös nekünk. Ugyanis, amíg ezt a rendszert nem vezettük be, állandó vitáink voltak a konzervgyárral, a göngyöleg körül. Nem volt láda, amibe szedjük, amiben szállítsuk. így most a gyár helyben leméri, átveszi a paradicsomot, megvárja míg elkészül a lé, s tartálykocsikban viszi az üzembe. Jó csíraképesség — A másik előnyünk a feldolgozóüzemben nyert mag. Ennek eladásából évente egymásfél millió forint jövedelmünk származik. A csömöri talaj igen kedvező mindenfajta vetőmag számára. A száraz, meleg időben nagyobb a magok csíraképessége, s a jó adottságoknak köszönhető, hogy sok külföldi vevőnk és megrendelőnk van a termésre. Most kötöttünk éppen szerződést három évre salátamagra. — Csömörön nagyok a hagyományai a zöldségtermesztésnek. Bár homokos a talaj, mégsem inkább szőlővel, vagy más gyümölccsel foglalkoznak, hanem fejes salátával, borsóval, fólia alatt meghajtatott spenóttal. A pesti piacokon a legelső zöldséget mindig a dunaföld- váriak, a siklósiak és a csömöriek árulják. 140 hektárnyi háztáji területünk van — mondta a tsz-elnök —. ebben van egy kis rész elöregedett szőlő is. A falusiak inkább megváltják, mint hogv kilométereket gyalogoljanak pár hektó borért. Főként a házak körül, 100—150 négyszögölnyi területen, lugasokban termesztenek szőlőt. Zöldségtermesztésre megfelelő a csömöri föld, de más terményekre már kevésbé. Éppen ezért a tsz folyamatosan foglalkozik meliorizálással, talajjavítással. Ez egyes területen két évig tart; az idén például aratás, betakarítás után, mintegy 150 hektáron folyik majd a meliorizáció. Sajnos azonban a talafiavítás sem mindenható. Az áprilisi, májusi aszály jelentős gabonatermés-csökkenést eredményez majd. A gazdaság mintegy 500 hektáron termeszt búzát, rozsot, árpát, s esőhiány miatt sajnos a termésátlag az idén sem fog megfelelő mértékben emelkedni. Júliusban lehajolnak — Nekünk minden évben a legnagyobb munkát a paradicsomszüret adja — magyarázta Fábián Ferenc. — Én úgy szoktam mondani, hogy az asz- szonyok júliusban lehajolnak, és novemberig ki sem egyenesednek. A feldolgozó üzemünk a szezonban éjjel-nappal dolgozik. Nem állíthatja meg a munkát az eső sem. Tavaly például 5 hétig esőkabátban hajladozva dolgoztak az asszonyok, nem számított a zápor. Persze mi is igyekszünk segíteni, ahogy tudjuk, javítjuk a munkakörülményeket. — A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ-szal kötöttünk egy megállapodást: kedvezményes áron naponta 70—80 egy tál meleg ételt készítenek, amit mi kiszállítunk a földekre. Kapnak az asszonyok „munkaruhát”. otthonkát és fejkendőt is. Persze még így sem bizonyul elég vonzónak a mező- gazdasági munka. Évente 5— 10 asszony szegődik el budapesti Talcari tó Vállalathoz. Nem tartom igazságosnak, hogy az íróasztal törölgetés és a felmosás három és fél ezer forintot ér egy vállalatnak, ugyanakkor, amikor a Pest körzetében különösen fontos zöldségtermesztésí munkáért csak alig valamivel kétezer forint felett tudunk fizetni. — Mi nem tudjuk bevezetni a géppel szedhető paradicsomfajtát, mert a minőségi mag- terméshez kézi szedésre szemmel való ellenőrzésre van szükség! Ezért is tartjuk igen nagy becsben asszonyainkat, szeretnénk, ha minél többen maradnának nálunk a gazdaságban — mondta befejezésül Fábián Ferenc tsz-elnök. Ű. E.
