Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

XMídtm 1975. MÁJUS 27.. KEDD PORTUGÁLIA A politikai helyzetet tanulmányozza az MFA közgyűlése Lisszabonban hétfőn délelőtt összeült a fegyveres erők moz­galmának (MFA) 240 tagú közgyűlése, a mozgalom „par­lamentje”, hogy megvitassa a Portugáliában kialakult politi­kai helyzetet. Az' MFA közgyűlésének részvevői megvitatják a „for­radalmi védelmi bizottságok” létrehozásának kérdését. Ezek­nek a szerveknek az lenne a feladatuk, hogy megakadá­lyozzák a belső reakciós és el­lenforradalmi erők szervezke­déseit. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára vasárnap egy faluban tízezer ember előtt beszédet mondott és kijelentette: „Választás előtt állunk; vagy me,gmarad a koalíciós kormány és részt vesznek benne a szocialisták, valamint a többi pártok — természetesen azzal a feltétel­le, hogy valamennyien előre­lépnek az MFA-val összefogva a szocializmus felé vezető úton — vagy a szocialisták to­vábbra is arra törekednek, hogy feltartóztassák a forra­dalmi fejlődést.” Mint a főitikár elmondotta, a szocialista párt nem óhajt együttműködni a kommunista párttal, nem óhajtja, hogy a portugál forradalom tovább­lendüljön, nem kívánja a szo­cialista építést Portugáliában. Cunhal hangoztatta; meggyő­ződése, hogy a nép és az MFA Portugáliában győzelemre jut­tatja a szocializmust és a de­mokráciát. Felszólította a dol­gozó embereket, hogy fogja­nak össze a forradalom meg­védéséért. „Mi kommunisták mindent megteszünk azért, hogy ne bonyolítsuk a helyze­tet” — mondta a PKP főtit­kára. Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára a luxemburgi rádiónak adott nyilatkozatában hétfőn kije­lentette: pártja elutasítja azo­kat "á törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Portu­gáliában proletárdiktatúrát te­remtsenek meg. Soares vissza­utasította a népi demokratikus fejlődési utat. KÉT NAPPAL KINEVEZÉSE UTÁN Lemondott a libanoni kormány Libanonban alig két nappal kinevezése után, hétfőn dél­előtt benyújtotta lemondá­sát Nureddin Rifai katonai kormánya. A döntés hétfőn a kora reggeli órákban a ka­binet rendkívüli ülésén szü­letett meg. Mint emlékezetes, a hét katonatisztből és egy polgári személyből álló kor­mány lemondását megalaku­lása pillanatától kezdve egy­aránt sürgették az ország, ha­ladó pártjai és a muzulmán egyházi vezetők is, hangoztat­va, hogy az ország 32 éves történelme során még nem volt példa katonai kabinet működésére, s hogy egy ilyen kormány léte ellentmond az alkotmánynak is. A legfrissebb jelentések sze­rint a vasárnap este Szíriái közvetítéssel létrejött tűz­szünet ellenére hétfőn a reg­geli órákban Bejrút több pont­járt szórványos lövöldözések voltak. A vasárnapi összetű­zésekben nyolcán vesztették életüket, köztük néhány fegy­vertelen járókelő is. Frangié libanoni elnök el­fogadta Nureddin Rifai kato­nai kormányának lemondá­sát, egyúttal fölkérte a mi­niszterelnököt, hogy kabinet­je az új kormány megalaku­lásáig maradjon hivatalban. Bejrútban hétfőn egy kato­nai szóvivő bejelentette, hogy a délelőtt folyamán izraeli katonai erők harci repülőgé­pek támogatásával megpró­báltak behatolni Aita El Saab környékén Dél-Libanonba, a libanoni kormánycsapatok és a palesztin kommandó azon ban tüzérségükkel meghátrá­lásra késztették őket. A hírt Tel Avivban hivatalosan cá­folták. Szojuz—18, Szál jut—4 Összekapcsolás földárnyékban I A Szojuz—18 szovjet űrhajón, amely szombaton rajtolt a világűr felé, vasárnap este fontos eseményre, a hajó és & Szaljut—1 űrállomás összekapcsolására készültek*. Az űrhajó személyzete és a repülést irányító központ között másfél- óránként ismétlődtek a rádióösszeköttetések. Az ügyeletes irányító kép­ernyőjén felirat jelent meg: „tizenkilencedik fordulat, pon­tos idő 21 óra 11 perc”. Ekkor kezdődött a megközelítés. Ez a művelet a szokásos, úgynevezett lassú üldözéssel indult. A megközelítési sebes­ség ekkor másodpercenként 12 méter volt. A két kozmikus készülék között már csak 1500 méter a távolság. Enyhe féke­zés, ugyanis az automata rend­szer központi agya a logikai számítógép túl nagynak talál­ta a sebességet. Tíz perccel később, vagyis 21 óra 21 perckor Pjotr KIr­muk, az űrhajó parancsnoka jelentette: „Látom! A Nap na­gyon jól megvilágítja!” Az űr­állomásig ekkor már csak 800 méter volt a távolság, de a naplementéig is csak két-há- rom perc volt hátra. A ballisz­tikus számítások szerint az összekapcsolás akkor történt, amikor a hajó és az állomás földárnyékba került. A Földről utasítás érkezik: kapcsolják be a jelzőbójákat. A hajó parancsnoka bekap­csolja a kereső reflektorokat, de azok gyengéknek bizonyul­nak, nem képesek áttörni a kozmikus sötétség vastagságát. Az állomásig már csak 100 méter van hátra. A személyzet engedélyt kér a kézi irányí­tásra. A hajó ezt az utolsó Í00 métert percenként, már csak 0,3' méteres sebességgel teszi meg. Amikor az összekapcso­lásig 'mindössze néhány perc van hátra, a Szojuz—18 kike­rül a rádióvételi lehetőség sávjából, s a kapcsolat a sze­mélyzettel megszűnik. Az űrhajósok tehát teljes sötétségben, a Földdel való kapcsolat _ lehetősége, nélkül Végzik'éi a művéléífet. A Föld csak 90 perc múlva, a követ­kező fordulóban szerezhet tu­domást az összekapcsolás rész­leteiről. Az „összeütközés" annyira gyenge volt, hogy alig vettük egyetlen gramm üzemanyagot sem kellett felhasználni — jelentette elégedetten Vitalij Szevasztyjanov fedélzeti mér­nök. Miután a személyzet az összekapcsoló zsilipben meg­vizsgálta és rögzítette a lég­nyomást. az irányító központ engedélyt adott nekik, hogy átszálljanak az orbitális állo­észre, a „lengéscsillapításra” rrjásra. Kopernikusz­érem Kopernikusz-éremmel tün­tették ki Vitalij Szevaszty­janov szovjet űrhajóst — közölték hétfőn München­ben. „Az emberiség és a világűr” nevet viselő nyu­gatnémet társaság a szovjet űrhajózás területén szer­zett érdemeiért jutalmazta a 40 éves kozmonautát a kitüntetéssel. Egy űrhajós — inkognitóban Budapesti program Szevasztyjanovval Nagyot dobbant a szívem az örömtől, amikor közölték, hogy megbíznak a vendég kísérésé­vel. Hiába no, megértik ugye, egy űrhajóssal randevúzni, beszélgetni, programot szer­vezni nem köznapi dolog. Saját kocsiján, a feleségével, Alevtyinával indult el Moszk­vából, turistaútra. Inkognitó­ban. Átutazott Lengyelorszá­gon, az NDK-n és Csehszlo­vákián. Hogy pontosan mikor érkezik, nem tudjuk. Annyit tudunk csak, hogy fehér Vol­gával jön. Várunk három napot. Sem­mi hír, semmi nyom. Sze- vasztyjanov annak idején, 1970 júniusában Adrian Nyiko- lajewel, Tyereskova férjével 18 napot, azaz 422 órát töltött a világűrben. Várakozás köz­ben, a harmadik^ nap végén számolgatom, hogy ebből idestova már 72 óra eltelt. S ő még nincs sehol. \ A haláron Végre szombaton maga je­lentkezik telefonon, Szlovákiá­ból. Jól van, csak „kiment a kocsi szélvédő üvegje”, de minden rendben. Vasárnap délben érkezik. Es egy sze­rény kérése: ő most a szabad­ságát tölti, ne fáradjunk vele, majd elboldogul... Maradhat-e azonban egy űrhajós-világhíresség, a ma­gyarok hagyományos vendég­szeretete mellett inkognitó­ban? Vasárnap délben csakugyan megjelenik a fehér Volga a határon. Az átkelőponton nemcsak a MUOSZ képviselő­je, tolmácsa várja a vendé­get, akit egyébként újságíró­ként is számon tartanak. Be­fut a haitárőrkerület politikai osztályvezetője, vidám, nap­barnított arcú ezredes, aki a szabadságát megszakítva beöl­tözött, hogy köszöntse az űr­hajós házaspárt. Kezében nagy csokor szegfű Szevasztyjanov feleségének, Áljának. Pár sza­vas köszöntő, örömteli, meg­ható pillanatok. S a jókíván­ság: érezzék magukat otthon minálunk. Vitalij Szevasztyjanov, a Szojuz— 18 fedélzeti mérnöke CSAK RÖVIDEN... HÉTFŐN A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek meghívására hivatalos lá­togatásira a Szovjetunióba ér­kezett II. Margit dán királynő és férje, Henrik herceg. EDWARD GIEREKNEK, a LEMP KB első titkárának meghívására Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és felesége június 17. és 20. között hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. A SVÉD FŐVÁROSBAN májrs 23-a és 25-e között A Japánban Elő Koreaiak Általános Szövetsége, a Csongrjon vasárnap ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A második világháború előtti több évtizedes japán megszállás ideje' alatt Ko­reából százezreket telepí­tettek át Japánba, tulajdon­képpen kényszermunkára. Hatszázezer koreai él Ja­pánban, ahol a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásáig teljes kiszol­gáltatottságban éltek. Húsz évvel ezelőtt alakít­hatták meg a Japánban élő koreaiak érdekvédelmi szö­vetségüket, amely 1963-ban döntő segítséget kapott, mi­dőn a KNDK új, állampol­gárságról szóló törvénye a továbbiakban megnehezítette, hogy „kezet emeljenek” a ja­pánok a koreai kisebbségre. A szervezet ettől kezdve si­keresen küzdött a reakciós japán kormányok diszkrimi­nációs politikája ellen és vé­gül is kivívta kisebbségi jo­gait Jelenleg Japánban a ko­reaiaknak külön oktatási hálózata működik, amely 161 intézményből áll, egyetemük is van. így biztosított az ott élő koreaiak számára a ha­zai nyelv és írás elsajátí­tása az iskolákban. A Japán­ban megjelenő koreai idő­megrendezték az észak-euró­pai országok hagyományos békenapjait. A találkozón Dánia, Finnország, az NDK, az NSZK, Norvégia, Lengyel- ország, Svédország és a Szov­jetunió balti köztársaságai bizottságai képviseltették ma­gukat. KIM IR SZÉN, a KNDK elnöke, a Koreai Munkapárt KB főtitkára hivatalos láto­gatásának befejeztével hét­főn Bukarestből Algírba uta­zott. HÉTFŐN DÉLUTÁN hiva­talos látogatásra Bukarestbe érkezett Konsztantin Kara- manlisz görög miniszterelhök. A VIETNAMI DEMOKRA­TIKUS KÖZTÁRSASÁG köz­ponti postahivatala — több mint 20 évi szünet után — helyreállította a távíróössze­köttetést Saigonnal — közöl­te vasárnap a saigoni Felsza­badulási Rádió. A PHNOM PENH-I rádió közlése szerint rövidesen megindul a hajóforgalom a Mekong folyón Phnom Penh és a vietnami határ között. VASÁRNAP FOLYTATÓ­DOTT az amerikai állampol­gárok elszállítása Laoszból Thaiföldre. Amerikai forrás szerint az amerikai kolóniá­nak már több mint a fele el­hagyta az országot. ALEKSZEJ KOSZIGIN szovjet miniszterelnök hétfőn Moszkvában fogadta Peter Shore brit kereskedelemügyi minisztert. A TASZSZ HÍRÜGYNÖK SÉG hétfői jelentése szerint Uruguayban változatlanul fe­szült a helyzet. Ennek kivál­tó oka az, hogy a múlt hé­ten ellentétek támadtak Bor- daberry elnök és a fegyveres erők között. MERLYN REES, az Észak­írország ügyeivel megbízott angol miniszter vasárnap es­te hivatalosan cáfolta azokat a Belfastban elterjedt híresz­teléseket, amelyek tudni vél­ték, hogy a közeljövőben ki­vonják a brit csapatokat a tartományból. ves pohárköszöntők, amire a vendég magyarul a következő­képpen válaszol: — Köszönöm szépen, kedves egészségükre! Szinte egyszerre kérdezzük, honnan a nyelvismeret? Aki nem hazánkfia, de ki tudja mondani, hogy „kedves egész­ségükre”, az koccintott vala­hol honfitársainkkal. — Jártam már Magyarorszá­gon — magyarázza Sza- vasztyjanov —, tíz esztendővel ezelőtt, egyetemi hallgatók csoportjával. Emlékezetes, szép út volt. — Amikor visszatértünk a világűrből, Moszkvában a kremlbeli fogadáson ott volt Németh Károly elvtárs. Ma­gyar pártmunkásküldöttséget vezetett Moszkvában. Átadta nekünk a Budapest felszaba­dulásának 25. évfordulójára készített emlékplakettet... Nagyon meghatott ez a figyel­messég. De legalább annyira büszke voltam, hogy ezt is ma­gyarul köszönhettem meg. Meglepetés Magyarul... Az első pesti program: va­csora az Intercontinentalban, vasárnap este. Zsúfolt étterem, sok külföldi vendég, halk ze­ne. Tánc. Vitalij Ivanovics sötét ruhában, zakóján a Szov­jetunió Hőse aranycsillaga. A felesége halványkékben. Ked­Hirtelen elhallgat a zenekar. Várakozásteli csend. A szaxo­fonos arca ünnepélyes, ahogy a közönség felé fordul: — Hölgyeim és uraim, en­gedjék meg, hogy mindany- nyiunk nevében szeretettel üd­vözöljem a körünkben tartóz­kodó Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajóst! Vitalij Ivanovics zavartan feláll és nagyon meghatottan mosolyog. Az asztaloktól szin­tén felállnak a vendégek: an­golok, belgák, japánok, nyu­gatnémetek és hosszan tapsol­nak. A zenekar pedig rázen­dít az ismerős dalra, az űrha­jósok kedves slágerére, ame­Csillagvárosban készült a felvétel, a Szojuz—18 űrhajósai családjuk kiórébeu (balról): Misa Kitűnik, Vitalij Szevasztyjanov, Natasa Szevasztyjanova, Lilia Klimuk, Pjotr Klimuk és Alevtyina Kli­miik. yet még Jurij Gagarin kez- lett énekelni a világűrben: „Szeretlek téged, élet...” A vendég énekel, mi vele lúdoljuk a dalt. A közönség az isztalunk felé fordulva újra ;apsol. Arra gondolok, hogy ioI vagyunk már megint a ter­vezett inkognitótól? A Újságíró is Városnézés. Hősök tere, Margitsziget, Gellérthegy, Vi- taiij Ivanovics útközben igen pontosan sorolja a városré­szeket. .. „Itt a körút, most a Duna következik. Ez itt már Buda..Bámulatos a meg­figyelőkészsége. Ä Halászbástyán, séta köz­ben egyenruhás szovjet tá­bornokkal találkozunk. Az űr­hajós hozzálép, lelkesen üd­vözli, mint régi ismerőst szo­kás. Megölelik egymást. Kiderül, hogy a Krasznaja Zvezda szovjet katonai új­ság főszerkesztőjével talál­koztunk, aki a Néphadsereg hetilap vendégeként tartóz­kodik Magyarországon. Újságíró kollégák, ha talál­koznak!... A beszélgetés után arról érdeklődöm Szevaszty­janov elvtárstól, hogy mér­nök létére, hogyan került kapcsolatba az újságírással? — Fent a világűrben ké­szítettem először riportokat, magnetofonfeljegyzéseket. Az­óta pedig rendszeresen írok az űrrepülés kérdéseiről a szaklapokban, folyóiratokban. Bengáliai fiatalokkal Ellátogat a vendég a Bu­dapesten működő Nemzetközi Újságíró Iskolára. Bengáliai fiatalok tanulnak éppen itt. Nagy tisztelettel fogadják az űrhajóst. Ontják a kérdéseket: — Mi volt a páros űrrepü­lésük célja? — Munkarepülés volt. A Szojuz—9-cel az űrben hosz- szabb ideig tartózkodó orbi- tális állomások létrehozásá­val kapcsolatos kísérleteket végeztünk. — Milyenek voltak ezek a kísérletek? — Az űrállomáson sokirá­nyú műszaki és tudományos munkát folytattunk. Ezek kö­zé tartozott a tájékozódás, a manőverezés, a berendezések próbája, kozmovíziós adások biztosítása, földrajzi, meteo­rológiai megfigyelések és így tovább. — Es biológiai Is? — Igen. Orvosbiológia) szempontból az volt a meg­figyelés tárgya, hogy az em­beri szervezet miként viseli el a tartós súlytalanság álla­potát és hosszabb időn át a világűrbeli munkát. — Hogyan sikerült elvisel­ni a súlytalanságot? — Könnyebben megszok­tuk, mint visszatérésünk al­kalmával a földi viszonyo­kat. — A felesége nehezen vi­selte-e el az izgalmakat? — Elég nehezen. Tyeres- kovával együtt várták a híre­ket. Tíz-tizenkét nap után már nagyon kifáradtak. Ami­kor földet értünk és az el­gémberedett lábaink még nem engedelmeskedtek. teléfonon már beszélhettünk szerette­inkkel. ★ Búcsúznunk. A vendégek reggel indultak tovább, Ju­goszlávián át Bulgáriába. Es­te még vásároltak Budapes­ten, szőttes térítőkét a csa­ládnak és a rokonoknak, ba­bát a kislányuknak, Natasá­nak. Hegedűs Ferenc Vitalij Szevasztyjanov, a Szojuz—18 űrhajó fedél­zeti mérnöke már több alkalommal járt Magyarorszá­gon. Egyik ilyen útján, az alábbi riport szerzője kísér­te, akinek visszaemlékezéseit most, a legújabb szovjet város űrrevülés alkalmából közreadjuk. szakos kiadványok (újságok, folyóiratok és információs ■bulletinek) megjelenése im­már öt nyelven a világ több mint 140 országába jutnak eL A japán kormány elismer­ve a koreai kisebbség jo­gait, biztosítja, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság legfelsőbb népi gyűlé­sébe képviselőt választhas­sanak. Hosszas küzdelem után lehetőség nyílt arra is, hogy a koreaiak hazaláto­gathassanak. A KNDK a Csongrjon mű­ködését az elmúlt 18 eszten­dőben 19 milliárd 419 millió 990 ezer yennel támogatta. A Japánban élő koreaiak, mint a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ál­lampolgárai, támogatják a ha­za békés egyesítéséért folyó küzdelipet és az ott élők kö­zül az elmúlt Időben 170 csoportban 92 ezren tértek végleg haza. A Csongrjon tekintélye im­már nemzetközileg is elis­mert. Tavaly képviselői részt vet teli az Interparlamentáris Unió ülésszakán és képvi­selték a Japánban élő ko­reaiakat a legkülönbözőbb nemzetközi értekezleteken Bul­gáriában, Egyiptomban, In­diában és Ausztráliában. A. B. T. Csongrjon

Next

/
Thumbnails
Contents