Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

1975. MÁJUS 27., KEDD %fáiiav Tények és v Miért maradt el az ifjúsági parlament Galgamácsán? — Hogyan ítélhetők meg azok a? üzemek, amelyekben nem tartottak ifjúsági parla­mentet? — kérdeztük Berla Ferenctöl, a KISZ Pest megyei bizottságának titkárától. ' — Röviden és általánosság­ban annyit mondhatok: ezeken a helyeken az üzemek vezetői még ma sem értették meg, vagy pedig helytelenül értel­mezték a párt ifjúságpolitikai irányelveit, főbb célkitűzéseit és az abból fakadó, reájuk há­ruló feladatokat... Az ígéret A kérdést néhány hónappal ezelőtt lapunkban is feltettük. A színhely akkor a galgamá- csai összefogás Termelőszö­vetkezet volt, ahol nem tartot­tak ifjúsági parlamentet. Ak­kor a tsz gazdasági vezetőitől kértünk magyarázatot, s ők külső tényezőkre — betakarí­tásra, termelőszövetkezeti egyesülésre, gazdasági felada­tokra — hivatkoztak. Elmond­ták azt is: a fiatalok e fóru­mának a megtartásáról nem mondánál« le, s majd a be­számoló KISZ-taggyűlések idő­szakában szervezik meg. Jobb későn, mint soha. Ez volt a mi állásfoglalásunk akkor. Azóta azonban már igencsak sok idő telt el. A beszámoló taggyűlé­sek is már régen befejeződtek. Az ígéretet mm tartották be, Igénylik-e? Ezt először Máté Istvántól, a tsz KISZ-esétől kérdeztem meg. — Örömmel vennének részt a fiatalok egy olyan fórumon, amelyen őszintén elmondhat­nák a véleményüket munlcá- jukról, s beszélhetnének gond­jaikról, problémáikról. A tsz egyesülése után nehezen in­dult a KISZ-élet. Vannak most is' hibák. Szeretnénk, ha a ve­zetők segítenének azok meg­oldásában. Egy nyílt .eszme­csere bizonyos, hogy sokat se­gítene. Véleményével nincsen egye­dül. Ugyanezt mondta el a termelőszövetkezet galgamá- csal telepén Krizsán László vízszerelő, Mecseki István traktoros, Kovács József me­zőgazdasági gépszerelő, vagy a községi óvoda dolgozója — a tsz KISZ-ese — Kerényi Ka­talin. Elmentem a tsz kisújfalui gombüzemébe is. Az alacsony tetejű, düledező műhelyben kérdeztem a lányokat: lenne-e mondanivalójuk egy ifjúsági parlamenten ? — Nézzen körül és láthatja, hogy lenne mit megemlíte­nünk — magyarázták egymás szavába vágva Szokol Kata­lin, Benyó Mária, Magyar Bor­bála és Solymári Julianna. Későbbi ott jártamkor Poros Éva is csatlakozott. Ahogyan a vezetők látják A tsz-elnök vezetőd tovább­képzésen van, csak két hónap múlva jön vissza. Szerencsére azonban Cálbos Gábor, a ter­melőszövetkezet ipari ágazatá­nak vezetője már régi isme­rős: legutóbbi ittjántunklkor is ő képviselte a vezetők vélemé­nyét. — Most éppen politikai vita­körök alakulnak nálunk — ma­gyarázza ismét. — A jövő hó­napban működnek is már, és úgy gondoljuk, hogy ez he­lyettesíthetné ... A fiatalok véleménye? Bizonyára azokat kérdezte meg, akik passzívab­bak a KISZ-életben. Akik be­járók, más üzemekben dolgoz­nak, vagy pedig Vácott, Aszó­don tanulnak. Egyébként a KISZ jusson el odáig, hogy megszervezi a fiatalokat, s mi akkor időt és helyet biztpsí- tunk a parlamentnek... — mondja, s érvei valahogyan a korábbi látogatásunkkor tett magyarázatokra emlékeztettek. Nem a KISZ-nek, hanem a Megyei bemutató Dunakeszin A fiatalok új; meggyőző vetélkedési formája Hidraulikus sajtológép, eme­letes családi ház világító és automatikusan önmaga körül forgó kicsinyített makettje, (munkásé mb er fémszobra, ér­dekes faliszőnyegek, tarka szőttesek, színes népviseleti ruhák ügyesen elkészített má­solatai. Ez a kép fogadta va­sárnap a dunakeszi művelődé­si központban — az Alkotó If­júság pályázat megyei kiállí­tásának megtekintésére érke­ző — látogatókat. A fiatalság képzeletvilágát, érdeklődési körét megkapó közvetlenség­gel tükröző bemutatót tegnap délelőtt nyitotta meg Szabó Károly, a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársa. A kiállítás, amelyet hasonló jel­legű gyári, üzemi, iskolai be­mutatók, pályázatok előztek meg, a Pest megyei ifjúmun­kás napok kiemelkedő rendez­vénye. Időpontja idén egybe­esik a dunakeszi művészeti napokkal. Mindez azonban csak növeli hatását; a József Attila Művelődési Központ­ban a váci járás munkásmoz­galmi hagyományait bemutató dokumentumkiállítás és- az Al­kotó Ifjúság pályázat kiállítá­sa a múlt és a jelen nemze­dékeinek tevékenységét, ere­jét, a bennük és összefogásük­ben rejlő lehetőségeket, tarta­lékokat igazolja. A fiatalok e rangos bemu­mutatóját ugyancsak tegnap délelőtt az Alkotó Fiatalok Fó­ruma követte, amelyen elő­adást tartott Jambrik János, a KISZ Központi Bizottsága if­júmunkás osztályának munka­társa. A KISZ KB által tavaly elindított kezdeményezés — tapasztalatairól, továbbfejlesz­tésének feltételeiről, céljairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy az Alkotó Ifjúság pályázat és ki­állítás a fiatalok új, meggyő­ző vetélkedési formája. Az előadás után a megye üzemeinek jelenlevő fiatal munkásai, szakmunkástanu­lók, diákok mondták el — többnyire kedvező — vélemé­nyüket, tapasztalataikat az ed­digi vetélkedőkről. V. F. gazdasági vezetésnek a felada­ta az ifjúsági parlament szer­vezése. Ezt nem helyettesíthe­ti semmiféle politikai vitakör. A teljesség kedvéért beszél­tem a termelőszövetkezet párt­szervezetének titkárával, Ben­ce e Imrével is. — Az 'ifjúsági parlament szervezése gazdaságvezetői fel­adat. Megtartásáról nem mon­dott le a tsz. Ha Pintér And­rás elnök visszatér a tanfo­lyamról, rendezünk egyet. Ez azonban csak júniusban lesz — mondta. Más vélemények Felkerestem a járási és a megyei vezetőket is. Több ok­ból. Egyrészt, mert úgy gon­dolom, a tsz vezetése nem ér­tette meg a feladatát, s a vé­lemények talán hozzásegítik őket, hogy felismerjék kötele­zettségüket. Logodi Katalin, a KISZ gö­döllői járási bizottságának tit­kára: — Tavaly — az ifjúsági par­lamentek rendezésének idő­szakában — felkerestem az Összefogás Termelőszövetke­zet elnölíét, Pintér Andrást. Elmondtam neki, mit jelent a tanácskozás és miért szüksé­ges megtartani. Dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke: — Semmiféle magyarázat nem fogadható el, és nem ért­hető miért nem tartottak Gal­gamácsán ifjúsági parlamen­tet. Galgamácsára sem érvé­nyesek külön gazdasági és tár­sadalmi törvények. Persze hozzátenném azt is: a fiata­loknak is sokkal következete­sebbeknek kellett volna len­niük. Arató Andrást, az MSZMP Pest megyei Bizottságának a titkárát is felkerestem. — Az ifjúsági parlamente­ket tavaly szinte valamennyi üzemben megrendezték a me­gyében. Nagy többségük jó hangulatú, sikeres eszmecsere volt. A fiatalok majd minden helyen éltek jogaikkal, és nyíl­tan, őszintén elmondták véle­ményüket. Hozzáteszem, hogy véleményük legtöbbször meg­alapozott volt. Reálisak voltak a problémák, amelyekről a fiatalok beszéltek. Azokon a helyeken, ahol nem tartottak ifjúsági parlamentet, mulasz­tottak. Olyan hiányosság ez, amelyet a legrövidebb időn belül pótolni kell. Virág Ferenc Körzeti tanácskozás a gyermek­es ifjúságvédelemről Kecskeméten rendezték meg o II. országos gyermekvédelmi körzeti tanácskozást, amelyen Bács-Kiskun, Csongrád, Bé­kés, Pest és Szolnok megye gyermek- és ifjúságvédelem­mel foglalkozó intézményei képviseltették miagukat. Föl­des Klárának, az Oktatási Mi­nisztérium osztályvezető-he­lyettesének bevezetője után Parádi Olga, a Bács-Kiskun megyei Tanács főelőadója tar­tott vitaindító előadást a gyer­mek- és fiatalkorú bűnözés megelőzéséről. Pest megyéből a megyei tanács, a megyei fő­ügyészség, a rendőrfökapitány- ság, a Pestvidéki Járásbíróság gyermek- és ifjúságvédelem­mel foglalkozó képviselői szól­tak hozzá és mondották el te­rületük eredményeit, gondjait. A kétnapos tanácskozáson számos hasznos és tartalmas, a további munkát javító ja­vaslat és tapasztalat hangzott eL O. F. J. A dolgozók művészeti nevelése a szakszervezetek is A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen többek között megtárgyalta a szak- szervezeti tagkönyvcsere vég­rehajtásáról készített jelentést, az 1976. évi tagdíjbesorolás irányelveiről összeállított elő­terjesztést, valamint a dolgo­zók művészeti nevelésének és a szocialista művészet támo­gatásának szakszervezeti fel­adatairól előterjesztett javas­latokat. Megállapította, hogy március végéig mindenütt be­fejeződött a tagkönyvcsere, és így mintegy 4 millióan kap­ták meg új tagkönyvüket. Azoknak, akik betegség, sza­badság, vagy egyéb ok miatt távol voltak munkahelyüktől, pótlólag adják át az új tag­könyvet. Az évenként megismétlődő tagdíjbesorolás szabályait a szakmai szakszervezetek álta­lában egységesen érvényesí­tik, de a tartós külföldi szol­gálatot teljesítő dolgozók tag­díjának megállapításánál már eltérések voltak a rendelkezé­sek értelmezésében. Ezért az 1976. évi tagdíjbesorolás irányelvei részletes felvilágo­sítást adnak a teendőkről. En­nek értelmében külföldi szol­gálatban dolgozók tagdíját a belföldi beosztásukra megál­lapított alapbér szerint kell meghatározni. Az idénymun­kát végző műszaki vezetők, ügyintézők, szakmunkások tag­díjának megállapításánál bel­földi átlagkeresetüket kell fi­gyelembe venni. A fizetés nél­küli szabadságon tartósan kül­földön tartózkodó szakszerve­zeti tagok — feleség, család­tag stb. —, amennyiben kül­földön vállalnak munkát, jog­fenntartó tagdíj fizetésével tarthatják fenn szakszervezeti tagságukat. Békenagygyűlés — esőben Nagy érdeklődés mutatkozott az idén is a törökmezői járási békenap iránt Esernyők alatt ezernyi fiatal a töröluuezfli gyűlésen Hosszú évek hagyománya, hogy májusban a béke és ta­vasz hónapjában a váci járás­ban, Törökmezőn egész napos rendezvénysorozattal emlékez­nek meg a fasizmus feletti győzelemről, a békéről, a fenn­tartásáért folyó harcról. Az idén már a gyűlés előtti napon, szombaton reggel fia­talok népes csoportjai igye­keztek a járás minden részé­ből gyalogosan és gépjárművel Törökmezőre. Megérkezésük után rögtön sátort bontottak, Harmadszor jelölték Gondolkozni és érezni Napszítta arca nem baráz­dás, láthatatlanul ott vannak mégis rajta a gondokszántotta kemény redők. A mindennapi kenyérért folytatott küzdelem ugyan már nem kísérti, csa­ládjával együtt kiegyesúlyo- zott körülményele között él, csakhát, tízezrek gondját vál­lalta magára, amikor 1967-ben először elfogadta Pest megye 13. választókerülete képviselői mandátumát. Négy évvel utóbb megint megválasztották és most harmadszor ismét je­lölt. Ezekben a napokban egy­más után három jelölőgyű­lés ajándékozta meg ismét egyhangú bizalmával Béki Fe­rencnél, az üllői Űj Tavasz Tsz állattenyésztési, Biksza Miklósról elnevezett szocialis­ta brigádjának vezetőjét. Nem volt mindig üllői la­kos, sem a mezőgazdaság dol­gozója. Gyermekkorát Kiskun- lacházán töltötte, kis földön gazdálkodó nagyszülei nevel­ték. Ott leste el, miként kell művelni a földet — és amit az ember gyermekkorában meg­tanul, holta napjáig sem fe­lejti el, mégha hosszú időn át akármi mással is foglalkozik. Békinét is korán messze vetet­te a sorsa a termőföldtől. Ki­járta a hat elemit, egy polgá­rit is végzett, de nagyszülei helyzete annyira rosszabbo­dott, hogy azután el kellett szegődnie Budapestre házi cse­lédnek. A felszabadulás után bekerült a Községi Kenyér­gyárba segédmunkásnak. 1947- ben megismerkedett a férjé­vel, 1949-ben egybekeltek, ak­kor költöztek Üllőre. Növekedett a család, jöttek a gyerekek, két fiú. Békiné belépett, férje pedig munkát vállalt a tsz-ben. Az asszonyt növénytermesztő brigádba osz­tották be, ott talált vissza iga­zi hivatásához, a földműve­léshez. Akit az élet megpróbál és gondolkozni meg érezni is ké­pes, eltöpreng nemcsak a sa­ját de embertársai helyzetén is, hogyan lehetne jobbá ten­ni az életet. Békiné ilyen gon­dolkodó és érző ember, ez vit­te fiatalon a párt soraiba 1962-ben beválasztották a já­rási pártbizottságba, tagja az­óta is. S persze részt vett min­den politikai, társadalmi szer­vezetben, megmozdulásban. Közéleti ember lett belőle előbb Üllőn, azután a monori járásban és nj'olc esztendeje — az országban. Amikor áz országgyűlésen felszólalt, nem helyi, hanem országos kérdésekről beszélt. Hozzászólt például a Népi El­lenőrző Bizottságról szóló tör­vény módosításának tárgyalá­sához, máskor meg felsorolta, milyen hibákat lát a tej be­gyűjtésénél. Az országé mellett az üllői kerület minden községének az ügyeit is szívén viseli. Tudják a választók, hogy lakóhelyük fejlődésében munkásságának is ott a jele. Ügy látja most is sok a sürgős teendő. Itt van például az üllői nyolctanter­mes iskola. Van rá pénz, kész a tervrajz, de nincs hozzá építőkapacitás. Választás után, ha kell, térdig lejárja a lábát, hogy végre legyen. Azután Vecsésen új iskola kellene ... Sz. E. majd megkezdték a békenapi sportrendezvények előkészíté­sét. Tizenhét kispályát festet­tek fel a labdarúgóknak, kézi- labdásoknak. Ezt követően — a napsütésben ők próbálták ki először a sportrendezvények színhelyeit. A délután folyamán előke­rültek a gitárok és a fiatalok vidám éneklésétől volt hangos a környék. Csak a késő este megeredt eső tudta a kismaro­st, zebegényi, szobi fiatalokat a Váci Dózsa birkózóit, a Törek­vés természetjáróit sátraikba kergetni. Bizony a félezernyi szombaton érkezettnek nem volt túlságosan kellemes éjsza­kája. Vasárnap a szinte remény­telenül zuhogó eső ellenére újabb százak igyekeztek gép­kocsival, gyalogosan Törökme­ző felé. A törökmezői nagyréten —- esőben lezajlott — békenagy­gyűlésen ezernél többen hall­gatták a felszólalókat. A Him­nusz hangjai után Döme Ta­más, a Hazafias Népfront váci járási bizottságának titkára mondott megnyitót, köszöntöt­te a résztvevőket, köztük Ba­rát Endrét, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságá­nak tagját, a váci járási párt- bizottság első titkárát, Csécsi Jánost, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának munkatár­sát, Krima Jánost, a váci já­rási hivatal elnökét, s külön is a szovjet vendégeket: Szem- jon Mazarkint, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének első titkárát, Igor Sze- vasztyonovot, a nagykövetség előadóját, s M. Spitza őrna­gyot, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselőjét. „Béke! Fenséges úr! / Te égen-földön legnagyobb! / Hozzád kiáltanak a népek / a kelő és a lenyugvó Nap or­szágaiban: / téged hívnak, ér­ted sírnak, miattad sóhajta­nak / ott, ahol harcban vérez- nek, háborúban pusztulnak el / s eléd borulnak, feléd nyújt­ják karjukat, / melléd állnak fennen magasztalva és dicsér­ve / ott, ahol szántanak és építenek” — hallgatta ezután figyelmesen a gyűlés Szentpál Sz. V. Mazarldn köszönti a részt­vevőiket Koppány György felvétele Mónika színművész tolmácso­lásában Rákos Sándor Him­nusz a békéhez című versét. A békéről, az érte folytatott világméretű harcról, napjaink békepolitikájáról, s az alkotó­munkáról szólt ünnepi beszé­dében dr. Lőkös Zoltán, a Pest megyei pártbizottság tagja, a Pest megyei Hírlap főszerkesz­tője. Utána Sz. V. Mazarkin felszólalásában különösen azt juttatta kifejezésre, hogy a szovjet emberek nagyra érté­kelik a magyar nép munkáját a béke megőrzésében, a szo­cialista társadalom építésében. Az eső szünet nélkül zuho­gott. A fiatalokat mégsem késztette a gyűlés után sem meghátrálásra, mert nagyon jó hangulatban tömegesen ne­veztek be a sportversenyekre. Minden gólért igazi küzdelem folyt. Női és férfi labdarúgás­ban, kézilabdában. Minden gyalogért meg kellett küzde­niük a sakkozóknak és a ter­mészetjárók lelkesen teljesí­tették az előírt távot. „A májusi eső aranyat ér” — mondja a közmondás, de ara­nyat ért a fiatalok lelkesedése is, a békegyűlésen és egész nap megmutatták, hogy még a rossz időjárás sem tudja lel­kesedésüket csökkenteni, ked­vüket elvenni. R. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents