Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
Törvény és közerkölcs írta: dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter KÖZVÉLEMÉNY rendszeres figyelemmel kíséri állami életünk, a jogalkotás, a bűnüldöző, igazságszolgáltatási és államigazgatási szervek működését. Elismerően szólnak eredményeinkről, de jogosan bírálják a fogyatékosságokat is. Mert akad még bürokratikus gondolkodás és ügyintézés, tapasztalni nehézséget, és az sem ritka, hogy a közérdeket háttérbe szorítják, vagy mellőzik éppen azok, akiknek azt védeniük kellene. Az elmúlt években sok új törvény és más jogszabály látott napvilágot. Senki sem vitathatja, hogy olyan új törvényeink, mint az alkotmány módosítása, az ifjúsági, egészségügyi, szövetkezeti, külkereskedelmi törvények, a családjogi rendelkezések korszerűsítése, a tervezés rendjéről, vagy éppen a miniszterek felelősségéről alkotott magas szintű jogszabályok jól szolgálják szocialista céljainkat. Mégis sok tekintetben jogosak azok a kritikai észrevételek, amelyek szóvá teszik, hogy jogszabályaink — különösen a végrehajtási rendelkezések — olykor nem elég világosak és nem mindig egyértelműek s a közérthetőségükkel is baj van. T ermészetes dolog, hogy az állami és jogi munkában tapasztalható fogyatékosságoknak is a kommunisták a legélesebb kritikusai. De örvendetes tény, hogy a társadalmi tudat fejlődésének eredményeként a közvélemény is mind inkább a közösség “érdekeinek szemüvegén át mond ítéletet állami és jogi munkánk egészéről, gyakran már a részkérdéseiről is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy társadalmunkban mind nagyobb tért hódít az Egészséges közmorál, amely a szocializmust építő dolgozó emberek nagy többségének felfogását fejezi ki. Szocialista társadalmi, gazdasági rendünk erősítése és védelme, a társadalmi és az egyéni, vagy a csoportérdek lehető legjobb összehangolása, a becsületes munka tisztelete, a szocialista humanizmus és demokratizmus, a törvényesség és igazságosság egyre inkább uralkodóvá válik társadalmi tudatunkban. Ezért is tűnnek szembe manapság sokkal élesebben a szocialista elveinkkel ellentétes jelenségek és cselekedetek. Ezért teszik sürgősen szóvá, hogy a ml eszméinktől eltérő és idegen, törvényeinkbe ütköző cselekedetekkel szemben az állami szervek, köztük igazságszolgáltatásunk is, lépjenek fel még határozottabban, még következetesebben és szerezzenek mindig és mindenütt érvényt a törvényeknek! Ezek alapvető követelmények. Azért is hangsúlyozzuk mindezt, mert a bűnözés, a törvények megsértése, kijátszása, a jogi kiskapuk önző kihasználása még nem elszigetelt jelenségek. Gyakori a társadalmi tulajdon megkárosítása, és elég nagy számban fordulnak elő az állampolgárok életét, testi épségét, vagy személyi tulajdonát sértő, veszélyeztető cselekmények. Sok gondot okoz hatóságainknak a szocialista együttélés normáit sértő magatartás is. Azután pedig akadnak még ma is olyan állampolgárok, akiknek egy-egy törvény csak akkor jó, ha az éppen az ő egyéni érdekeiket védi, de kí- gyót-békát kiabálnak, ha az nem nekik ad igazat, vagy a hatóságok nem a javukra döntenek. És sajnos, az a jelenség sem isme rétién, hogy egyes állami, vagy gazdasági szövetkezeti szervek a saját munkájuk fogyatékosságait, saját hibáikat a jogszabályok valódi vagy állitólagos'/niányosságaival takargatják. __ INDENKINEK jól felfogott érdeke fel- JlJ hívni a figyelmet a jogszabályok valódi fogyatékosságaira. De úgy gondolom, hogy egyszersmind fel kell lépni a megalapozatlan, ám már-már divattá váló észrevételekkel szemben. Nem békülhetünk meg azzal az egyes gazdasági vezetőknél tapasztalható „felfogással” sem, hogy a jogászok dolga megkeresni a jogi kiskapukat és így tűzön-vízen keresztülvinni egyéni, vagy a csoportérdeket szolgáló törekvéseiket. Sajnálatos, hogy egyes jogászok nem kelnek a törvényes előírások. védelmére, hanem ellenkezőleg cselekszenek. Alapvető igazság — és ezt elvileg nem is támadja senki —, hogy nemcsak akkor kell tisztességesen élni, dolgozni, vezetni, ha a jogszabályok minden ' lépésünket, úgymond, naprakész állapotban „rendezik”, vagy ha folyton a körmünkre néznek. A mi szocialista életünket erkölcsi normák is szabályozzák. Azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyekkel szemben, mondjuk, árdrágítás, minőségrontás, tisztességtelen haszonszerzés miatt gazdasági bírságot kell kiróni, nemcsak pártonkívüliek vannak, hanem ott élnek és dolgoznak — gyakran vezető beosztásokban — a kommunisták is, akiktől a párt- joggal elvárja a példamutatást mind az állami törvények, mind az erkölcsi normák betartásában és betaHatásában. Ebből az is következik, hogy nem szabad eltűnni, hogy egyesek olyan „kivételes” embernek tekintsék magukat, aki válogathat abban, mit hajt végre és mit nem. Úgy gondolom, ezt újra és újra hangsúlyoznunk kell, mert csak így leszünk képesek tovább erősíteni társadalmi, rendünket, szilárdítani a szocialista törvényesség mindkét oldalát. A XI. PARTKONGRESSZUS határozatának megfelelően, állami és jogéletünk jövő feladatai szervesen kapcsolódnak a szocialista építés célkitűzéseihez. Egyidejűleg kell erősítenünk a központi akarat érvényesítését a szocialista demokratizmus fejlesztésével e területen is. A szocialista állam és vele jogrendszerünk a társadalom további építésének egyik fő eszköze marad. Törvényeink és más jogszabályaink egész sorát alkottuk újjá az elmúlt években. Sok elavult, az élet új követelményeinek már meg nem felelő, funkcióját betöltött jogszabály — ideértve a végrehajtási rendeletek egész sorát — helyébe újak léptek. A következő esztendők fő feladatát itt abban látom, hogy törvényeinket és más jogi rendelkezéseinket megszilárdítsuk, nagyobb figyelmet fordítsunk a jogszabályok betartásának és betartatásának ellenőrzésére. A jogszabályok számáról mostanában sok kritikai megjegyzés hangzik el. Én is vallom, hogy a kevesebb gyakran több lenne. Volt már nálunk olyan időszak, amikor a jog szerepét lebecsülték. Egyik szélsőség sem jó. Megítélésem szerint egyébként nem a törvények, még csak nem is a kormányrendeletek számával vannak a problémák, hanem az alacsonyabb szintű jogszabályokkal. Ezek szánpát kell határozottan csökkente- nünk és az alsóbb szintű, a vezetés mindennapi feladatai közé tartozó rendelkezések jogi köntösbe bújtatását kell fékeznünk. A jogi és nem jogi irányítási eszközök okos kombinálása a vezetés tudományához tartozik. Kötelességünk, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a társadalmi, gazdasági viszonyok alakulását és rögtönzések nélkül, megfontoltan és koordiháltan döntsünk, hogy mikor, milyen irányítási eszközt alkalmazzunk. AGYON FONTOS FELADATUNK, hogy a jogszabályok előkészítésébe még nagyobb számban és szervezettebben vonjuk be a dolgozóidat. E törekvéseink ugyanis a szocialista demokrácia erősítésén, a dolgozók tapasztalatainak megismerésén és hasznosításán túl, azt is eredményezik, hogy az élet legkülönbözőbb területein dolgozó emberek olyan törvényhozókká válnak, akik egyben a közügyek intézői is. Államjogi értelemben csak az országgyűlési képviselők a törvényalkotók, de társadalmi es_ politikai értelemben, a jogszabályelőkészítés demokratizmusának szélesítésivel, százezrek lesznek azzá. A hazunkban uralkodó törvényes rend, a törvényesség minden értelemben elválaszthatatlan a szocialista tudattól, s további térhódításától. Manapság sokat és sokan foglalkoznak jogi felvilágosítással. E téren a haladás nyilvánvaló, az eredmények biztatók. Nem is a mennyiségben látom én a problémát, hanem a minőségben és a közérthetőségben. Ezért az eddiginél is jobban arra kell törekednünk, hogy a lakosság egyes rétegeinek és korcsoportjainak megfelelően differenciáljuk a jogi felvilágosítást. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy egy-egy leleplezett visszaélésről az üzemben, vagy a szövetkezetben elkövetett bűncselekményről, annak okairól és összefüggéseiről a kollektíva csak az újságok sokszor szűkszavú híradásaiból tájékozódjék. Az igazságszolgáltatás alkotmányos nyilvánosságát jobban fel kell használni az állampolgárok jogi nevelésére, a társadalomellenes cselekmények megelőzésére, a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő körülmények megszüntetésére. A jog és az erkölcs a mi társadalmunkban mind szorosabb egységet alkot. Jogszabályaink a munkásosztály akaratát és igényeit fejezik ki, amely akarat egyben a többi dolgozó millióké is. A munkásosztály erkölcse mindinkább átfogja és áthatja tál sadalmunkát. A szocialista tulajdonságok és gondolkodásmód mellett, sajnos, élnek még, sőt esetenként fel is erősödnek eszméinktö. és rendszerünktől merőben idegen felfogásban gyökerező magatartások, mint az önzés, a kapzsiság, a spekuláció, a harácsolás, a* anyagiasság, az egyéni érdek hajszolása, i „rongyrázás” stb. Ezek javarésze nem is .büntetőjogi kérdés, de ha a közvélemény erejével nem lépünk fel időben ellenük, azzá lehetnek. A bűnözés okai között az esetek jelentős részében megtalálhatók ugyanis az előbbiekben említett és rendszerünktől idegen motívumok, mint a törvénybe ütköző cselekmények indító rugói. A polgári, a munkajogi és gazdasági perekben és jogvitákban is gyakran jelentkezik ilyesmi. F élreértések elkerülésére, a fentiek ellenére aláhúzzuk: társadalmunkban egyre növekvő szerepe van annak, hogy mind az állampolgárok milliói, mind a gazdálkodó és- más szervek túlnyomó többsége tisztességesen, törvényt tisztelő módon élnek és dolgoznak. Nem a jogi tilalomfáktól való félelmükben teszik ezt, hanem mert mind többen látják, hogy a tisztességes, becsületes életmód, a felelősségérzettel végzett munka méltó a szocialista társadalomhoz. Egyre tudatosodik, hogy nem azoké a jövő, akik senkivel, semmivel nem törődnek, csak önmagukkal, mégha eközben sok-sok keserű órát szereznek is másoknak. A jövő azoké a közösségi embereké, akik a szocialista együttélés szabályait, az erkölcsi és jogi normákat tiszteletben tartják. AZ A/\SZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS ÍAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 121. SZÄM ■ ÍÍRA 1 FOItíNT 1975. MÁJUS 25., VASÁRNAP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Két űrhajóssal a fedélzetén Föld körüli pályán a Szojuz—18 További kísérletek a SzaSjat-4 tudományos űrállomással A Szovjetunióban szombaton, közép-európai idő szerint 15 óra 58 perckor felbocsátották a Szojuz—18 jelzésű űrhajót. Az űrhajót irányító legénység tagjai: Pjotr Klimuk alezredes, űrhajóparancsnok, a Szovjetunió hőse és Vitalij Szevasztyjanov fedélzeti mérnök, a Szovjetunió hőse. A Szojuz—18 felbocsátásának célja, hogy további kísérleteket végezzenek a Szal- jut—4 jelzésű, Föld körül keringő szovjet tudományos űrállomással, illetve különböző repülési helyzetekben kipróbálják az űrhajó egyes elemeit és rendszereit. Ezeket a kísérleteket 1975. január 12-én kezdték meg a j Szojuz—17 jelzésű szállító- j űrhajó és a Szaljut—4 űr- j állomás közös űrrepülésével. A Szojuz—18 -űrhajóval szi- \ iárd rádió- és televízió-kapcsolatot tartanak fenn a Föld- j ről. Mindkét űrhajós jól érzi I ‘magát. A fedélzeti rendsze- j rek kifogástalanul működnek, az űrhajón a földihez hason- i lók a feltételek. Klimuk és Szevasztyjanov űrhajós megkezdte a repülési program végrehajtását. ★ A moszkvai televízió szombaton, adását megszakítva, közvetítette a Szojuz—18 űrhajó felbocsátását. A moszkvai televízió külön, adásában közvetítette azt a rövid nyilatkozatot is, amelyet Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov adott a fellövés előtt. (Az űrhajósok életrajzát a 2. oldalon ismertetjük.) Kádár János ragadta a Ciprusi Cdgszó Nép Haladó Pártjának küldöttségét Május 24-én, szombaton Budapestre látogatott a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) küldöttsége: Ezekiel Papajoannu, a párt főtitkára, Dinosz Konsztantinu és Miha- lisz Pumpurisz, a politikai bizottság tagja. A küldöttséggel találkozott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A ciprusi testvérpárt képviselőivel megbeszélést folytatott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Konstruktív légkörben és az egyetértés szellemében eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom, valamint a két testvérpárt kapcsolatai továbbfejlesztésének kérdéseiről. Az AKEL vezetői tájékoztatást adtak Ciprus szuverenitásának, független és haladó irányzatú fejlődésének 'problémáiról. A találkozón kifejezésre jutott az MSZMP testvéri szolidaritása a ciprusi nép, a kommunisták küzdelmével. Kommunist műszak két Post megyei nagyüzemben Gyermeknapra — vödéért rendcsinálás — ami természetesen önmagában sem mellékes, a rend, a tisztaság lényeges előfeltétele lehet a gördülékeny termelőmunkának. Ami ennél több volt tegnap a Pestvidéki Gép- agyárban: az alkalmazottak a gyár területén felkutatták az értékes fémhulladékokat — azonnal teherautókra is rakták és irány a MÉH! A dolgozók nagyon világosan látják, hogy mindez kétszeres haszonnal jár és több mint gyári ügy. Az érte kapott pénz haszon a kisebb közösségnek, a gyárnak, a hulladék újra feldogozása pedig haszon a népgazdaságnak. Az alkalmazottak összegyűjtötték a gyár területéről a fahulladékot is. Ugyancsak készen álltak a teherautók arra, hogy elszállítsák, mégpedig díjmentesen u nyugdíjasaiknak. Tegnap a DKV-ban is kommunista műszakot tartottak. Erről a S. oldalon számolunk be. A Pestvidéki Gépgyárban nagy gonddal ügyelnek arra, hogy ha kommunista műszakot hirdetnek, az tartalmában méltó legyen a többi évtizedes hagyományhoz, a névhez. A gyáriak legutolsó, tavaly év vége felé megtartott kommunista műszakjuk jövedelmét — mintegy 200 ezer forintot — a dunaharaszti, társadalmi segítséggel épülő óvodához ajánlották fel. Hasonlóan nemes célja volt a tegnapi kommunista műszaknak: ezúttal — azért is, mert vasárnap van a gyermeknap — Halásztelek óvodagondjaihoz kívántak a maguk erejével hozzájárulni s az átutalandó pénzösszeg ismét 200 ezer forint körüli. A gyár dolgozóinak több mint 71 százaléka vett részt - a tegnapi teljes műszakon, az üzemek dolgozói termelő- munkát végeztek. Az alkalmazottak nagy része is dolgozott, igaz, • a szokásostól jócskán eltérő területen: rendet csináltak a gyárban. E mögött a látszólag sé- tálós munka mögött is több volt azonban, mint pusztán A tegnapi kommunista műszak szerves része volt a kongresszusi és felszabadulási munkaversenynek; hónapokkal korábban rögzített vállalásaikat teljesítették becsülettel. D. G. KÖZÉLET Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének 83. születésnapja alkalmából. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Virizlay Gyula, a SZOT titkára — a Német Szak- szervezeti Szövetség meghívására — a DGB X. kongresszusára szombaton Hamburgba utazott. Werner Lamberz, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Nagy Richárdot, a televízió elnökét, az MSZMP KB tagját, aki küldöttség élén az NDK televíziójának munkáját tanulmányozta. Rödönyi Károly közlekedésés postaügyi miniszter hazaérkezett Ausztriából, ahol Erwin, Lánc osztrák közlekedésügyi miniszterrel tárgyalt a két országot érintő általános, idő-1 szerű közlekedési és postaügyi kérdésekről. Diplomáciai kapcsolat. A Magyar Népköztársaság és Maldiv Köztársaság kormányai — attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös előnyök alapján fejlesszék az országaik közötti kapcsolatokat — elhatározták, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesítenek.
