Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

1975. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK A megyei tanács minden segítséget megad Átcsoportosítják a gazdasági erőket Harminchatezer helyett harmincnyoicezer laicás öt év alatt „A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalompo­litikai, szociális feladatnak te­kinti. Biztosítani kell, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön... Az új lakótelepek­kel egy időben készüljenek el a kereskedelmi, egészségügyi és kulturális létesítmények.’’ E sorok az MSZMP XI. kongresz- szusán hangzottak el, s a párt­munka további feladatait meg­szabó határozatokban is sze­repelnek. A IV. ötéves tervben elő­irányzott lakásépítési felada­tok megvalósulásáról, az elkö­vetkező időszakban várható településfejlesztésről tájékoz­tatta lapunkat Árki Sándor főmérnök, a Pest megyei Ta­nács tervosztályának helyettes vezetője. Megyén kívüli segítség — összességében a IV. öt­éves tervben előirányzott 36 ezer lakást az év végéig mint­egy kétezerrel túlteljesíti a megye. Ez tartalmazza az álla­mi, bér- és szövetkezeti, illet­ve a magánerőből épült laká­sokat is. A tanács a célcsopor­tos lakásépítés irányításával foglalkozik, a középtávú terv szerint 6330 lakásnak kellene felépülnie, azonban ez a szám előreláthatólag ezerrel keve­sebb lesz. — Mi akadályozza a beruhá­zásokat? — Az ok több összetevőjű, elsősorban pénzügyi vonatko­zású, és összefügg a technoló­giai váltással is. Az építőipar ez időszakban tért át a hagyo­mányos blokkos módszerről, az alagútzsalus, paneles, illetve házgyári technológiákra. A ter­vek módosítása is időveszteség­gel járt. Az igaz, hogy a kor­szerűbb kivitelezéssel csökken az építési idő, de csak a be­gyakorlás után. A műszaki fej­lesztés többletköltségei is nö­velték a lakások árát. A lakás- építési alap ugyan kiegészült a központi támogatással, azon­ban a hatósági árintézkedések után is az 53 négyzetméteres átlag lakásalapterülethez kel­lett kötni magunkat. Gondja­inkat növelte az építőipari ka­pacitáshiány, arra kényszerül­tünk, hogy a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat mel­lett megyén kívüli vállalkozó­kat is megbízzunk. Így például a Dunaújvárosi ÁÉV Százha­lombattán, a Bács megyei AÉV Cegléden, Nagykőrösön (kiváló munkát végeznek), s a Nógrád megyei építők Vácott segíte­nék a célcsoportos lakásépí­tésben. Az idén 1700 lakás­nak kell elkészülnie. Lemaradt a PÁÉV — Egy kicsit közelebb hozva a témát, mi a helyzet a tele­pülések szerinti megoszlásban? — A IV. ötéves terv idősza­kát alapul véve Nagykörös és Százhalombatta kivételével a lakásfejlesztés nem éri el a meghatározott szintet. Gö­döllőn nagy a lemaradás, itt a PÁÉV dolgozik, a jelenlegi lassú ütemből ítélve tervüket nem teljesítik. Szentendre áll a sor végén, sajnos, ellentét­ben a PÁÉV ígéretével, az idén nem tartjuk valószínű­nek itt sem az N jelű 80 laká­sos épület átadását. A pénzügyi források is csak a szerkezet építéséhez nyújtanak fedeze­tet. — Pedig a megyei tanács a város részére a lehetőséghez mérten maximális támogatást adott. Már készülnek az V. öt­éves tervré vonatkozó folya­matos rendezési, beépítési, va­lamint közművesítési tervek. — Egyelőre csak azt tehet­jük, hogy átcsoportosítjuk a pénzeszközöket oda, ahol van még szabad kapacitás, ahol az építőipar még tud erre az évre vállalni. Nem okoz tervtúllé­pést, mindenesetre arra jó lesz, hogy a PÁÉV lemaradását kis­sé ellensúlyozzuk. A vállalat ugyanis az idén mindössze 690 tanácsi és 447 OTP-lakás épí­tésére vállalkozik. A lakás­építés állandóan felszínen tar­tott feladata a megyei tanács­nak is. Párhuzam a járulékos beruházásnál — Biztató-e a jövő? — Még nem hagyták jóvá, azonban az Országos Tervhiva­tal már meghatározott szá- fnot adott a megyének. Előre­láthatólag a 38 ezres marad az ötödik ötéves terv lakásfej­lesztési programjaként. A jö­vőben nemcsak a tanácsi laká­sokhoz kapcsolódó és járulé­kos beruházásokat (óvodákat, iskolákat stb.) kell elkészíteni, célcsoport jelíegűen, hanem ez kiterjed majd a telepszerű, több szintes lakótelepekre is. Nagyon körültekintően, a pénzkeretek gazdaságos fel- használásával kell terveznünk, ott építünk, ahol legkedvezőb­bek az adottságok, az alapo­zást, közművesítési lehetősé­geket figyelembe véve. A költ­ségek csökkentésében lényege­sen közrejátszanak majd az építőelemek szállítási költsé­gei, mivel igyekszünk a me­gyén belüli és területileg közel eső házgyárakkal kapcsolatot teremteni. Nagyon fontos a műszaki előkészítés, a jó szer­vezés. — Lakásépítéstől elválaszt­hatatlanok a kommunális be­ruházások. A negyedik ötéves terv időszakában hány óvodát, iskolát kap a megye? — A tervezett többszörösét. Kétezer óvodás korú gyerek el­helyezéséből szólt a terv, ezt a számot 10 ezerre sikerült emel­ni. Kétszázhúsz iskolai tante­rem helyett 430-nál is több épül, 65 középiskolai tanteremi, 24 műhely készül el év végéig, mindezek különböző források­ból és társadalmi munkával. A tanácsok hatáskörébe került a szakmunkásképző iskolák fej­lesztése is: 20 tanterem és 98 tanműhely készül el terven kí­vül. Hét művelődési központ­tal, 58 művelődési házzal, 27 klubkönyvtárral, 75 közműve­lődési könyvtárral gazdagodtak a tervidőszakban a települé­sek. — És a közművesítés? — Szintén előrelépünk. A vezetékes ivóvíz-ellátottság 1970-ben 31 százalékos volt a megyében, most decemberig 55 százalékra emelkedik. A 127 ki­lométer hosszban megépülő csatornahálózat mentén élő la­kosság száma év végére eléri a megye összlakosságának 10 százalékát. 280 kilométer szi­lárd burkolatú út, és több mint 500 ezer négyzetméter járdafe­lület készült el az öt év alatt. Nagy része társadalmi össze­fogással, mely mögött 600 mil­lió forint érték van. — Továbbra is a munkás­lakta települések fejlesztését, a több gyermekes családok la­káshelyzetének javítását he­lyezzük előtérbe, melyet a ta­nácsokkal a vállalatok, a szö­vetkezetek és a lakosság össze­fogásával, gazdasági erőforrá­saink ésszerű felhasználásával kívánunk elérni. H. A. Kiállítók Pest megyéből Körséta a vásárvárosban. Balról jobbra: Lázár György, Németh Károly, ér. Tímár Mátyás és Blszku Béla. Lázár György mögött: dr. Szekér Gyula, valamim Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója. (Folytatás az 1. oldalról) tott luxusautóbusz is. A Csepel Autógyár ipari dísz­szemléje szintén elismerést váltott ki: a gyár reprezen- tatívan vonultatta fel termé­keinek sorát, a terepjáró gépkocsitól kezdve az autó­buszalvázig. A tizennyolc építőipari vál­lalat 2000 négyzetméteres ki­állításán Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter kalauzolta a vendége­ket, akik a korszerű, a koráb­binál gyorsabb építési módsze­rekkel a könmyűszíerkezetek, valamint a házgyári elemek sokoldalú alkalmazásáról tájé­kozódtak. A szovjet szerszámgépipar kiállításán V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és A. Csudakor, a szovjet kiállítási részleg igaz­gatója fogadta, kalauzolta a vendégeket, akik ezután meg­tekintették a magyar szer­számgépipari berendezéseket gyártó vállalatok kiállításait is: köztük a Pestvidéki Gép­gyár BNV-nagydíjas PGZ— 2/5 típusú huzalzománcozó gé­pét, melynek a KGST-n belül és a tőkéspiacon is nagy jövő ígérkezik. A körséta a Magyar Tudo­mányos Alcadém i a kiállításá­nál fejeződött be. Tegnap a BNV délután 2 órakor megnyitotta kaipui-t a nagyközönség számára. Dr. Tímár Mátyás nyilatkozata Erősödő baráti kapcsolatok A suhli KEGS-gyár vezetői baráti látogatáson jártak az ikladi Ipari Műszergyárban A Pest megye és az NDK- beli Suhl megye közötti baráti kapcsolatok egyik láncszeme a suhli Elektromos Készülékeket Gyártó Kombinát és az ikladi Ipari Műszergyár közötti együttműködés. A kezdet? Tavaly, hazánkba tett láto­gatása során vállalatunkat is felkereste. Hans Albrecht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, •testv él-megyénk pártbizottsá­gának első titkára. Ö említette, hogy Suhlban is működik egy elektromos készülékeket — el­sősorban háztartási gépeket — gyártó kombinát, s bizonyára hasznos lenne, ha a két hason­ló profilú vállalat együttmű­ködne. Hamarosan megérkezett a német gyár vezetőinek meg­hívása, s küldöttségünk Suhl- ba utazott, ahol a két vállalat vezetői barátsági és együttmű­ködési szerződést kötöttek, a politikai, gazdasági és műsza­ki kapcsolatok megteremtésé­re. Az Ipari Műszergyárból az­óta is jártak az Elektromos Készülékeket Gyártó Kombi­nátban, melynek vezetői most, május közepén jöttek el hoz­zánk. A kölcsönös vendégeskedés nem volt haszontalan. A né­met vendégek megtekintették üzemeinket, laboratóriumain­kat, ismerkedtek gyártmánya­inkkal, a technikai színvonal­lal, tájékozódtál! a politikai tö­megszervezetek munkájáról, a szocialista brigádmozgalomról, a munkaversenyről. Mint mondták, számos hasznos ta­pasztalatra tettek szert, akár­csak vállalatunk küldöttei, akik egy sor olyan műszaki megol­dást hoztak tarsolyukban az NDK-ból, amelynek alkalma­zása nálunk is előnyösnek ígérkezik. Ezek után valóban megértek a feltételei a szoros gazdasági kapcsolatnak. A közeljövő ter­vei szerint közös gyártmány- fejlesztésre vállalkozhatunk, és kicserélve a gyártástechno­lógia tapasztalatait, megte­remtjük a termelési kooperá­ció feltételeit. Szeretnénk, ha jó barátság bontakozna ki a német vállalatnál és a nálunk dolgozó szocialista brigádok tagjai között, hogy a testvér­vállalatok munkásai közvetle­nül megismerkedhessenek egy­más életével, mindennapjaival. Erre kínál alkalmat a csere- üdültetés is; az idén negyven német vendéget várunk bala- tonszemesi üdülőnkbe, s ugyanennyi dolgozónk utaz­hat Suhlba, Türingia festői hegyvidékére. Bobály Sándor, az Ipari Műszergyár pártbizottságának titkára Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a következőkben foglalta össze a BNV-n szerzett tapasztalatait az MTI munkatársának adott nyilatkozatában: — A jelenlegi világgazdasá­gi helyzetben különösen nagy a vásár jelentősége, hiszen a nyersanyagok és az olaj világ­piaci árának drágulása miatt ma a korábbinál sokkal több árut kell eladnunk ahhoz, hogy a számunkra szükséges importtermékeket megvásá­rolhassuk. A BNV kitűnő fó­rum ahhoz, hogy árucikkeinket a világ még jobban megismer­je s a tárgyalások során a magyar vállalatok is jobban tájékozódhassanak az előnyö­sebb beszerzési lehetőségek­ről. Van bizonyos megnyugta­tó abban, hogy a magyar ipar fejlődése sok tekintetben lé­pést tart, illetve közelít a vi­lágszínvonalhoz. Ez a tenden­cia ma még nem általános, de sok tekintetben jellemző. Bi­zonyos eredményeket már si­került elérnünk a termék- struktúra korszerűsítésében. A gyártmány szerkeze t-vál tozás ütemét igen jelentős mérték­ben növelni kell, s ezt nem ok nélkül hangsúlyozzuk, hiszen a világpiaci helyzet, a csere­arányok alakulása parpncso- lóan megköveteli, hogy gazda­ságos, versenyképes áruval je­lenjünk meg a piacon. A gaz­daságtalan termékek termelé­sét pedig meg kell szüntetni, vagy át kell alakítani gazdasá­gossá, amire már van jó né­hány példa, mint azoké az üze­meké, amelyeknek termékei megkapták a BNV nagydíját. Termékeink számára — a belföldi piacom kívül — első­sorban a KGST-országok je­lentik a piacot, áruforgalmunk döntő részét ezekkel az orszá­gokkal bonyolítjuk le. Ugyan­akkor igen fontos, hogy bővít­sük piacainkat a fejlett tő­késországokban és a nyers­anyagtermelő, olajtermelő fej­lődő országokban. Külkeres­kedelmünk hatékonyságát nem lehet csupán a hagyományos árucsere-forgalom területén növelni, elengedhetetlenül szükséges jól működő koope­rációk kiépítése is. A nemzet­közi munkamegosztásban a legfontosabb számunkra a szo­cialista országok integrációs programja, amely az együtt­működéshez mind szilárdabb alapot nyújt. Általában azon­ban még nem mondható el. hogy a kooperációk kiépítésé­ben elértük volna a kívánt szintet. Bár a fejlődés nem jelentéktelen, a kooperációk­nak az össztermelésünkhöz vi­szonyított aránya még elma­rad például a fejlett nyugat­európai országokban kialakult szinthez képest. A BNV-nek tehát nagy a jelentősége a kooperációs kapcsolatok előké­szítésében, az új lehetőségek feltárásában is. Egyébként a BNV alkalmából sok és jelen­tős üzleti tárgyalással számol­hatunk, hiszen a külföldi szak­emberek érkezése már hetek­kel ezelőtt megkezdődött, máris folyamattan vannak különféle üzleti tárgyalások. Ezekre az eszmecserékre, üz­leti-együttműködési lehetősé­gek feltárására a BNV kitűnő lehetőségeket nyújt. A béke- es barátsági hónap programjában Tanácskozás a környezetvédelemről A környezetvédelem aktuá­lis kérdéseiről, nemzetközi helyzetéről, gazdasági és poli­tikai összefüggéseiről rende­zett tudományos tanácskozást szerdán az Országos Béketa­nács Országos Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének környe­zetvédelmi munkaközössége a népfront Belgrád rakparti székhazában. A tanácskozáson — amely része a béke- és a barátsági hó­nap eseménysorozatának — dr. Láng István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkár-he­lyettese tartott vitaindító elő­adást. Elmondotta, hogy az emberiséget foglalkoztató nagy problémák, a háború és a bé- t “ kérdése, a népesedés és az íielmiszer-ellátás mellett jö­vőnket illetően egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezet szennyeződésének megakadá­lyozása. Közismert, hogy az ezredforduló táján a világ la­kosságának száma eléri a hat- milliárdot. A demográfiai nyo­más kényszerítő hatást fejt ki a termelés fokozására, és az élelmiszergyártás gyors ütemű fokozására. Ez egyben azt is jelenti, hogy elkerülhetetlenül számolnunk kell a környezet bizonyos fokú rombolásával, A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a kör­nyezetvédelem kérdésének sú­lya, jelentősége a jövőben to­vább növekszik és egyre in­kább összefonódik a nyers­anyagok — az energia — és az élelmiszer-előállítás — konkrét programjaival. Mind­ez megköveteli, hogy a kör­nyezetvédelem közgazdasági problémáival az eddiginél bő­vebben és konkrétabban fog­lalkozzanak a szakértők. Fel­hívták a figyelmet arra is, hogy napjainkban országszerte számtalan szerv és szervezet foglalkozik a témával. Ar­ról azonban kevés szó esik, hogy nemcsak környezetünk védelméről, hanem annak tervszerű fejlesztéséről és tu­datos, tudományosan megala­pozott átalakításáról kell gon­doskodnunk. Ez a feladat kor­mányszinten és az államigaz­gatásban többé-kevésbé meg­oldott, társadalmi szempont­ból azonban nem eléggé ösz- szefogott és koordinált, főleg vidéken nem. Kiváló a Galgamenti Tsz Ünnepi tanácskozást tar­tottak tegnap délután Túrán, a nagyközségi pártházban abból az alkalomból, hogy a Galgamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet második alkalommal nyerte el a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiváló szövetkezet kitüntetését. Dolányx László, a termelőszövetkezet párt­titkára megnyitójában üdvö­zölte a vendégeket, a tag­ság képviselőit, közöttük dr. Soós Gábort, a Mezőgazda- sági Minisztérium államtit­kárát, Lalcatos Tibort, a Pest megyei Tanács elnök- helyettesét, Murvai Lászlót, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának osztályvezető-he­lyettesét, Kis Emilt, a gödöl­lői járási pártbizottság első titkárát, dr. Süpek Zoltánt, a járási hivatal elnökét és Ko­vács Zoltánt, az Észak-Pest megyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárát. Az üdvözlő szavak után Lévai Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke tartott be­számolót a közös gazdaság tavalyi eredményeiről, mun­kájuk tapasztalatairól. El­mondotta, hogy január elseje óta az egykori közép-nagy­ságrendű szövetkezet határ” 6 ezer hektárra tágult, s ezen Túra és Galgahéviz 1700 szövetkezeti tagja gaz­dálkodik. — Kiváló eredménnyel zártuk a tavalyi esztendőt — mond ta. — A csaknem 1000 hek­táron termelt kenyérgaboná­ból 37 mázsás hektáronkénti átlagtermést takarítottunk be. 500 hektáron termeltünk ku­koricát, amelynek átlagter­mése 36,9 mázsa volt. A szö­vetkezet tavaly mintegy 550 hektárnyi zöldségtermelő te­rületéről csaknem 900 vagon zöldséget értékesített —foly. tatta az elnök. Az elnök ezután az állatte­nyésztési főágazat eredmé­nyeit ismertette. Az 1973-as évhez képest 20 százalékkal több tejet, vagyis összesen 14 ezer 730 hektolitert termelt a ter­melőszövetkezet, s így az egy tehénre jutó tej­termelés évi átlaga meghalad­ta a 3200 litert. 1974-ben 4226 mázsa sertés- és marhahúst ér­tékesítettek, 9 százalékkal töb­bel, mint 1973-ban. A gazda­ság 1974-ben 95 millió forint­nyi termelési értéket állított elő, ez 24 százalékkal haladja meg az elmúlt három esztendő átlagát. Az elnök beszámolója után dr Soós Gábor köszönte meg a termelőszövetkezet tagságá­nak tavalyi jó munkáját, s át­nyújtotta Lévai Ferencnek, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa nevében a kiváló szövetkezet címmel járó okle­velei. A sikerhez elsőként Murvai László gratulált, a Pest megyei pártbizottság képvise­letében, majd felolvasta Cser- venka Ferencnének, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga első titkárának a termelő- szövetkezet tagságához írt le­velét, amelyben sok sikert kívánt a kollek­tívának a jövő feladatai­nak teljesítéséhez. Dr. Soós Gábor ezután kitün­tetéseket nyújtott át. Tavalyi munkája elismerésiül a mező- gazdaság kiváló dolgozója cí­met kapta: Kiss Miklós főága- zatvezetö, Gregori Mihály bri­gádvezető, Szilágyi Mihályné kertészeti dolgozó, Príma Jó­zsef traktoros, Száraz Ferenc fogatos, Bagó István üzemve­zető. Mészáros Mihály állatte­nyésztési dolgozó, Franka Jó­zsef fogatos, és Szabó László- né kertészeti dolgozó. Miniszteri dicsérő oklevelet kapott Kókai lstvánné állatte­nyésztő, Berec Lászlóné ker­tész, és Czira lstvánné konyhai dolgozó. Az ünnepségen 27 termelőszövetkezeti dolgozó­nak nyújtották át a termelő- szövetkezet kiváló dolgozója jelvényt. B. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents