Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
1975. MÁJUS 17., SZOMBAT «nrn |5 x-Jtímtnm Az állattenyésztési felügyelőség megvizsgálta Növekszik a megyében a tejtermelés Megvizsgálta a megyei állattenyésztési felügyelőség, hogyan haladt előre az év első ügyedében a több tej és a több hús termelésére meghirdetett országos szarvasmarhaprogram Pest megyében, és megállapította, hogy a nagyüzemi állomány szakosítása a célnak megfelelően folyik. Annak ellenére, hogy a tehénállomány növekedése jelenleg nem elegendő az 1980-ra tervezett létszám eléréséhez. Természetesen a következő években az állomány számbeli növelésének ütemét még gyorsítani, fokozni lehet és kell is. Az állami gazdaságok min- i denesetre, ha nem is sokkal, de több tehenet, összesen 5961 darabot tartottak ez év március 31-én a múlt évi 5904-gyel szemben. A termelőszövetkezetekben viszont a tavaly év végi 23 592 tehenet kitevő állomány 23 541-re csökkent, minden bizonnyal a tavalyról visszamaradt vágó’tehenek kiesése következtében. A megye tsz-ei az idén 24 967 darabra tervezik emelni tehénállományukat. A háztáji és egyéb kisüzemi gazdaságok teheneinek száma 1974. utolsó napjától, idén március végéig a tervezettnél nagyobb mennyiséggel, 190 darabbal 11 531-re csökkent. Ez év március 31-én tehát összesen 41 033 tehenet számolt a Pest megyei állomány, ami 184 darabbal kevesebb a tavalyinál. Ennek ellenére ennek az esztendőnek első három hónapjában az összesen 252 804 hektolitert kitevő tejtermelés 3530 hektoliterrel volt több az előző év azonos időszakához képest. A közelgő zöldtakarmányozás időszaka és az egyre fejlettebb tehéntartási technológia eredményeképpen június végére a tavalyi és az idei tejhozamtöbblct I különbségét mintegy tíz- 1 ezer hektoliterre lehet becsülni. Jelentős mértékben, 6144 hektoliterrel 191951 hektoliterre növekedett a tejfelvásárlás is. A tejhasznú állomány kialakítása a termelőszövetkezeti tehénállomány 30 százalékánál kisebb mértékben importált tenyészegyedekkel, nagyobb részt azonban fajtaátalakító keresztezés útján megkezdődött. Keresztezési engedéllyel ez idő szerint 14 tsz rendelkezik. Közülüli tizenhárom kezdte meg a keresztezést Holstein—Friz fajtával, egy pedig európai vöröstarka lapállyal. A megyében levő állami gazdaságok a Holstein—Fríz fajtalakító keresztezést vezették be, a Kiskunsági Állami Gazdaság pedig ennek a rendkívül nagy tejhozamú fajtának törzstenyészetét teremtette meg. Húsirányú szakosodási szándékát Pest megyében 31 tsz jelentette be, de figyelemmel a fokozódó tejigény kielégítésére, ez év január elsejétől csak 21 kapott rá engedélyt. Ezek közül is tizenegy tej- és egyben húsirányú szakosodásra rendezkedett be. Az állami gazdaságok közül három kezdte meg a kétirányú ágazat kialakítását. Két állami gazdaság és egy tsz Limonusine fajtával keresztezi, a többi pedig tiszta vérben tartja meg magyartarka állományát. A 43 termelőszövetkezeti szakosított tehenészeti telep közül eddig 35 készült el. A már tavaly is működőkből 18 telep zárta nyereséggel a múlt évet. Hogy mind a tej, mind a hústermelés fokozódjék, azt lényegesen elősegítheti, hamennél több gazdaság csatlakozik a már jól működő termelési rendszerekhez és felveszi a kapcsolatot valamelyik rendszergazdával. Több olyan termelőszövetkezet is akad, amelyik egymagában nem tudja megoldani korszerű hízómarha- és üszőneve- lőtelen létesítését, üzemeltetését. Ezek számára javasolható, hogy egyszerű gazdasági egyesülés formájában kooperálva hozzanak létre ilyen telepeket. Sz. E. Tíz nap rendeletéiből Gyermeküdültetés keretében nevelési-felügyeleti feladatokat ellátók biztosítási kötelezettségéről a Társadalombiztosítási Közlöny ez évi 4. számában találhatják meg az érdekeltek a 2—10/4/1975. számú rendelkezést. A volt Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) alkalmazottainak (pedagógusok, könyvtárosok stb.) szolgálati idejével kapcsolatos adatkérésről ugyanitt jelent meg a SZOT Tb. Főig 3—5/3/ 1975. általános rendelkezése. A kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről (pl. a kisiparosok és a magánkereskedők segítő családtagjaira stb.) a Minisztertanács 13/19/1975. (V. 10.) számú rendelete intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 33. számában, május 10-én.) A kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről szóló 13/ 1975. (V. 10.) MT. számú ren-* delet végrehajtásáról ugyanitt jelent meg a 2/1975. (V. 10.) SZOT számú szabályzat. (Meghatározza többek között, hogy ki tekinthető segítő családtagnak, mikor kezdődik a segítő családtag betegségi biztosítása stb.). Az üzemi autóbuszok selejtezésének egyes kérdéseiről az 5/1975. (V. 10.) KPM. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 33. száma.) A fejlesztési alapot terhelő kötelézettségek nyilvántartása és az arról készített adatszol gáltatásról adott ki a Pénz ügyminisztérium közleményt, amelyet az érdekeltek a Pénzügyi Közlöny 16. számából ismerhetnek meg. Lótenyésztő és sportlovas szakmunkástanulónak az általános iskolát az idén befejező, de lő. életévüket be nem töltött fiúkat FELVESZ A BÁBOLNAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT KÖZPONTI GAZDASÁGA A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen vagy levélben az oktatási osztályon. Cím: 2943 Bábolna. ÜDÍTŐ ITAL ÉS ECET PALACKOZÁSÁRA felveszünk NŐKET ÉS FÉRFIAKAT. Vidékieket is alkalmazunk. Óbudai Szeszgyár Budapest III.; Folyamőr u. 9-11. CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Megszólal a ... MILYEN ÖRÖM A SZÜLŐKNEK, amikor kisgyermekük 2—3 hónapos korában rájuk mosolyog, s ezt derűs hanggal kíséri. A csecsemő 5—6 hónapos korában kezdi utánozni a hangokat. Helyes, ha a szülők még beszélni nem tudó gyermekükhöz beszélnek, sőt énekelnek neki. Arra kell ügyelni, beszédük tiszta, ne gügyögő legyen. A kisgyermek utánzás révén egyre több' szót sajátít el az első év végétől a második év közepéig, és ennek segítségével tájékozódik közvetlen környezetében. Sokat kell játszani a kisgyermekkel, s a. mosdatásmál, etetésnél, egyéb gondozáskor beszélni kell hozzá. Ez ébreszti fel ugyanis beszédutánzó kedvét. Két és fél éves kor után ez a folyamat meggyorsul. A gyermeknek örömet szerez a beszéd. A gondolkodás és beszéd párhuzamosan fejlődik. Ezért van az, hogy ilyenkor a gyermek sokat kérdez. Nemcsak a környezetében látható tárgyak neve érdekli, hanem a tulajdonságuk is, és hogy mit mire lehet használni. A tények érzékelésén, észlelésén felül tehát összefüggést keres a jelenségek okai között. Ha a szülők észreveszik, hogy a gyermek 4—5 éves korában is selypít, raccsol, hadar, esetleg dadog, a beszédhiba miatt forduljanak orvoshoz. Szakember (logopédus) kezelése segít a hibák javításában. Az említett szülei nem foglalkoztak vele, az ablaknál ülve érdeklődéssel figyelte az országút forgalmát. Közben hangosan gondolkodott, beszélt: „Az ott autó. Az teherautó. Az autónak kereke van. A teherautónak is.” Majd az utasokra nézett, s így folytatta: „A néniknek, bácsiknak lába van. Azon mennek”. Tehát a dolgok hasonlósága, különbsége foglalkoztatta, s észrevételeit nyomban meg is fogalmazta. ■ Szülei rászóltak: „Ülj szépen, ne beszélj már annyit!” Pedig örömet szereztek volna neki, ha figyelmre méltatják „felfedezéseit”, sőt beszélgetnek vele. Hiszen tevékenységgel fejlődnek a képességek. Amikor a gyermek az első szavakat mondja, ez a szülőknek határtalan öröm. A szülők és gyermekek közötti közvetlen beszélgetés érzelmi kapcsolatuk kifejezése, s a gyermek személyiségének kedvező fejlődése szempontjából alapvető tényező marad mindvégig. Géczy Etelka tanítónő Kézimunka tartó bák mind nehezítik az iskolában az olvasás, a helyesírás tanulását. A BESZÉD az emberek közötti érintkezés eszköze. Megalapozói a szülők, főként az édesanya, aki hároméves koráig legtöbbet van gyermekével. A gyermek később is igényli, hogy szülei, környezetének felnőtt tagjai beszéljenek vele. Példaként említem azt a 4 éves kisfiút, akivel utazásqm közben találikoztam, s mivel A kézimunfcázóknak fon- beszédhi- .fos eszköze az olyan tartó, amelyben állandó helye van az éppen munkában levő kötésnek, horgolásnak, varrásnak. Kétféle tartót mutatunk most be, mindkettő könnyen elkészíthető. Az egyiknek az állványa fenyőlécből készül, a másiké könnyű fenj csövekből (tv-anitenna cső). csavarozható össze. Mindkét váz összecsukható, amit a lábak találkozásánál a laza csavarozás biztosít. A kézimunkatartó tasak- része körülbelül 60x60 centiül dália szaporítása Vágásra és ki ültetés re egyaránt alkalmas, kedvelt kerti virágunk a dália. Nemcsak a gumók szétdarabolá- sával, hanem dugványozással, az alacsony növésű un. mignon dáliák pedig magvetéssel is szaporíthatok. Dugványozással szaporítjuk a nagyvirágú kaktusz, a régi típusú, un. dekoratív és a kis gömb alakú pompon dáliákat. Az átteleltetett egészséges gumókat ültessük 20—25 cm mély ládába, vagy bármilyen más, hasonló mélységű edénybe, tápdús kerti földbe. Öntözzük be és helyezzük 16—18 fok C helyiségbe, közel az ablakhoz, a fényhez. 1—2 hét múlva sok hajtás jelenik meg rajta. Ezeket a hajtásokat addig használhatjuk szaporításra, amíg a belső részük nem válik üregessé. A hajtások akkor gyökeresednek a legjobban, ha úgy távolítottuk el a gumóról, hogy letörtük. Ugyanis a hajtás és a gumó ízesülésénél gyökeresedik a legjobban. Dugványozhatunk cserépbe, vagy bármilyen más edénybe, mosott folyami homokba. (A bányahomok nem alkalmas erre a célra, mert káros sók vannak benne). A homok mosását a következőképpen végezzük: edénybe rakjuk a homokot és eresztjük rá a vizet, folytonos keverés közben. Az edény szélén a szennyezett víz kifolyik. A dugványok 1—2 héten bedül meggyökeresednek. Gyökeresedés után ültessük cserépbe a növényeket. Amíg rosszak a fényviszonyok, rakjuk a cserepeket fólia alá. Egy nagy méretű tőről 6—■ 10 dugvány is nyerhető. A dália másik szaporítási módja az előző évi tövek szé (darabolása. Annyi részre vághatjuk, ahány hajtás, illetve rügy van a tövön. Mindkét szaporítási móddal előállított növényeket a májusi fagyok után ültetjük ki. A dugványról előállított növények csak a második évben adnak nagy virágtermést. Fodor Béla. méteres karton, vagy vászondarab. Az anyagot a színével befelé fordítva félbehajtjuk, a két szemben levő oldalát összevarrjuk, majd az így keletkezett két csücsköt — ellentétesen hajtva — egy 20 cm-es átlóval átvarr- jufc, utána az anyagot a színére fordítjuk. A nagyságot természetesen az határozza meg, hogy mekkora állványt terveztünk, és ráncolt vagy dobozszerűén 'sima- tartót állítunk be. A rajzon látható fa állványhoz a felső szélén gumipántokkal erősítjük fel a tasakot, a fém állványhoz pedig a kartonpapírral merevített doboz alak két, keskenyebb oldalán a cső váz találkozásánál rögzítjük. Receptek Finom sertéskaraj. 1 kg (kb 3 szelet) karajt kicsontozunk. (A csontjából egy csomag csirkeapro- lékkal húslevest főzünk.) a szeleteket kiverjük, és alufóliával kibélelt, olajjal kikent lábasba vagy tepsibe rakjuk. 1 dl olajat vagy megolvasztott vajat összekeverünk két evőkanál paradicsompürével, adunk hozzá ízlés szerint töröttborsot, sót, egy fej reszelt hagymát, csipetnyi cukrot és kiskanál- nyi mustárt. A masszát ráöntjük a hússzeletekre és a fóliát jól összegöngyöljük. Sütőben 35—40 percig sütjük. Rizzsel körítve és salátával tálaljuk. Almapuding. Hozzávalók: fél kg alma, 8 dkg zsemlemorzsa, 8 dkg vaj, 4 tojás, 5 dkg dióbél, 10 dkg cukor, fahéj. Elkészítése: Az almákat meghámozzuk és megreszeljük. Hozzáadjuk a zsemlemorzsát, a habosra kevert vajat, tojássárgáját, őrölt diót, cukrot és a fahéjat, jól összekeverjük. Végül óvatosan hozzákeverjük a tojás- fehérjékből felvert habot. Vajjal kikent, liszttel meghintett formába öntjük, ezt forró vizes fazékba állítjuk, az egészet meleg sütőbe tesszük és kb. l órán át főzzük. Borsodóval tálaljuk. Alma tejszínes öntettel. A megmosott almákat előbb megsütjük, majd sütés után leöntjük cukorral és fahéjjal elkevert tejszínhabbal. TAVASZI BNV’75 A BERUHÁZÁSI JAVAK SZAKVÁSÁRA MÁJUS 21-TOL 29-IG A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN X., ALBERTIRSAI ÚT 10. NYITVA: 10-TÖL 18 ÓRÁIG. A nyitás napján és a szakmai napokon: 21-én, 22-én, 23-án, 26-án, 27-én és 28-án a nagyközönség részére 14-től 18 óráig! 33%-OS VASÚTI UTAZÁSI KEDVEZMÉNY! Rendezi a: t-UNG0<FD
