Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

Pest megyében befejezéshez közelednek a jelölőgyűlések Biszku Béla Nyíregyháza jelöltje Pénteken országszerte foly­tatódtak a jelölőgyűlések. Sza- bolcs-Szatmár megye 2. szá­mú országgyűlési képviselői választókerületének lakosai a Taurus Gumigyár nyír­egyházi üzemében tartották meg jelölőgyűlésüket, ame­lyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Kellner Fe- rencné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titká­ra javasolta, hogy Biszku Bé­lát jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. A javaslatot egyhangúlag el­fogadták. Biszku Béla köszö­netét mondott a bizalomért. Pest megyében befejezé­séhez közelednek az ország- gyűlési képviselőjelölő . gyűlé­sek. TAPIŰSZECSÖ Az 5. választókerület Tá- piószecsőn megtartott jelö­lőgyűlésén részt vett Csonka Csaba, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának munka­társa. Gulyás György, a nagy- kátai jáfási pártbizottság munkatársa, a Hazafias Nép­front nevében, képviselője­löltnek dr. Vámos Marietta tóalmás! körzeti orvost ja­vasolta. A résztvevők a ja­vaslattal egyetértettek. PILIS A 11. választókerület. Pi­lisen megtartott jelölőgyűlé­sén részt vett Nagy J. Tibor- né, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa, és dr. Kéri Miklós, a megyei vá­lasztási elnökség tagja, a Pest megyei Állategészségügyi Állomás igazgató-főorvosa. Reis József iskolaigazgató ja­vaslatát a jelölőgyűlés elfo­gadta, a kerület képviselő­jelöltje dr. Varga János, a Szintek C súnya a kifejezés, de nincs más helyette. Az ipari termelés irá­nyításának különböző szintjein eltérőek a felada­tok — vagy kellene, hogy eltérőek legyenek, az ész­szerű munkamegosztás je­gyében —, s kézenfekvő, ha valamelyik szinten aka­dozik vagy rossz a mun­ka, akkor annak hatása be­folyásolja a többi tevé­kenységét. Ma minden tekintetben megfelelőnek ítélhetjük a Magyar Gördülőcsapágy Müvek debreceni központ­ja s a diósdi gyár kapcso­latát. A két szint — a vál­lalati és a gyári — zavar­talanul illeszkedik egymás­hoz, érvényesül a józan be­látáson alapuló munka- megosztás —, nem Debre­cenben akarják azt eldön­teni, amit Diósdon jobban tudnak —, s ez lényeges tényezője annak, hogy ki­alakíthatták a több évre szóló fejlesztési terveket, a diósdi gyár pontosan tud­ja, mit fognak át jogai és kötelességei. Hasonló, jó irányban fejlődő belső irá­nyítási rendszernek kö­szönhető, hogy a Kohászati Gyárépítő Vállalat s tápió- szelei vasszerkezeti gyára között nincsenek időt, energiát emésztő viták a szintek párhuzamossága, esetleg kereszteződése miatt, tisztázott, ki miben illetékes, miben határozhat, miben kell döptenie, s ki miért felel. H a ezek után azt állít­juk, hogy az irányí­tás különböző szint­jeinek találkozása, illeszke­dése döntő elem a haté­konyság növelésében, ak­kor cseppnyi túlzást sem engedhetünk meg magunk­nak. A két példa ugyanis azt 'igazolja, hogy — mert nem mindig volt így! — Diósdon is, Tápiószelén is akkor kezdődött meg a gyors fejlődés, a teendők értő, azokat nemcsak fel­soroló, hanem rangsoroló összegezése, amikor a vál­lalati vezetés fölismerte a szintek különbözőségének fontosságát. Jó lenne, ha ezt általá­ban, minden esetben ta­pasztalhatnánk. Sajnos, nincsenek, nem lehetnek illúzióink. Nehezen érthető, hogy miközben egyre sürgetőbbé válik a hatékonyság növe­lésének követelménye, a vállalati belső irányítás kérdései alig kapnak fi­gyelmet, holott ha valahol, itt rejlenek a hatékonyság fokozásának tartalékai. Ma a felemásság a jellemző. Mégpedig az, hogy bizo­nyos kérdésekben már nem a régi módon, de még nem is a megkívánt formában működnek a belső irányí­tás különböző szintjei, is­métlődnek emiatt a zava­rok, növekszik az alkalma­zotti létszám, ugyanakkor csökken a felelősség. A szervezet nincs össz­hangban a feladatokkal — így jellemezhetjük ezt a helyzetet, s a baj az, hogy az összhang megteremtése rendkívül lassú. Ha csupán a vállalatok belső irányí­tási szintjeinél lelhetnénk meg ezeket a feszültségeket és ellentmondásokat, az is nyomatékos figyelmeztetés­ként hatna, ám akad gond bőven az irányítás más, át­fogóbb szintjeivel is. A párt Központi Bizott­ságának a XI. kong­resszuson elhangzott beszámolója rámutatott:' „Már a X. kongresszuson is elhangzott az a figyel­meztetés, hogy a Vállalatok önállóságának növelése nem csökkenti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét. A gazdál­kodó egységek nagyobb ön­állósága, a hatáskörök, a döntési jogkörök tekinté­lyes részének decentralizá­lása még fokozottabpan igényli a hatékony köz­ponti irányítást és ellenőr­zést”. E megállapításból természetszerűen követke­zik, hogy az irányítás fel­sőbb szintjén sem sikerült maradéktalanul kialakítani azokat az utakat, módsze­reket, amelyek segítségével meggyorsítható a szervezet és a feladatok közötti össz­hang megteremtése. Néhány nagyvállalat — így a Taurus Gumiipari Vállalat, • az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági Rt. — biztató eredményeket ért el belső szervezetének fejlesztésében, korszerűsí­tésében, s ez megyebeli gyáregységeikben is ked­vezően érezteti hatását. Ezek a tapasztalatok azon­ban sajnos, megmaradnak a vállalat keretein belül, nem azért, mintha titok­ként kezelnék azokat, ha­nem, mert mások nem ér­deklődnek irántuk! Ügy tűnik: szégyen tanulni, okulni, hasznosítani a jó példát. Rosszul dolgozni, a lehe­tőségektől elmaradni nem szégyen? Hiszen majd’ va­lamennyi vállalat büszkén mutogatja új üzemcsarno­kait, gépeit, ám arról, hogy ezeket az eszközöket mi­ként működteti a belső szervezet, szinte szó sem esik. Márpedig ott van a gondok gyökere, hogy a meglevő eszközök, források hasznosítása jóval alatta marad a lehetőségeknek, s azért, mert a szintek nem vagy rosszul illeszkednek, mert az ésszerű kapcsoló­dás helyett zavarossá te­szik párhuzamosságaikkal a belső viszonyokat, s vele azt, kinek mi a dolga, ki miért felel. Ha egy kérdés­ben a lehetséges illetékesek száma öt, könnyen megtör­ténik, hogy az öt közül senki sem mozdul, mert a másikra vár. Napjainkban ez nem ritka eset. Mészáros Ottó Monori Állami Gazdaság gom­bai kerületének állatorvosa lett. KISKUNLACHAZA A IS. választókerületben, Kiskunlacházán, a művelődési házban tartottak jelölőgyű­lést. A képviselőjelöltre Jó­nás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára tett javaslatot. A képviselőjelölt dr. Novák Béla, a Csepel Au­tógyár vezérigazgatója lett. PILISVÖRÖSVAR A 23. választókerület Pi- lisvörösvárott, a művelődési házban megtartott jelölőgyű­lésén részt vett Árpási Zol­tán, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a KISZ Pest megyei bi­zottságának első titkára. Osz­tás János, az MSZMP budai járási bizottságának titkára a népfront nevében két jelölt­re tett javaslatot. A gyűlés képviselőjelöltnek állította Nagy Imrét, a PEVDI pilis- szentiváni bőrdíszműüzemé­nek villanyszerelő csoport- vezetőjét és Manhertz Józse­fet, az Országos Érc- és Ás­ványbányák pilisvörösvári üzemének esztergályosát. POMÄZ A 24. választókerület Pomá- zon megtartott jelölögyülésén részt vett Angyal Károly, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának megbízott osztályveze­tője. Kovács Antalné, a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi- zattságának titkára képviselő- jelöltnek S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát javasolta. Az indítvánnyal a jelölőgyűlés egyhangúlag egyetértett. Megújított bizalom A 6. számú választókerület tápióbicskei jelölőgyűlése a község, a szomszédos Pánd — amelynek polgárai is jelen voltak — és a nagyka iái járás eredményeinek összegezése és a további feladatok megjelölé­se jegyében zajlott. Maga a környezet adta meg ehhez az alaphangot, a szép, tágas, vi­lágos művelődési ház, amely Tápióbicskén példa nélkül álló társadalmi összefogással az elmúlt években épült. A jelö- lőgyűiiésen részt vett Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizottság első titkára. He­rényi György, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára, aki rövid beszédet mondott és javaslatot tett a jelölt személyére, maga is lel­kes támogatója volt a bicskei erőfeszítéseknek, még inkább az volt azonban — és ez a jelölögyülésén hangot is ka­pott —, a képviselő, Matula Pál, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyárának művezetője. Becsülettel meg­felelt a négy év alatt a biza­lomnak és nemcsak Tápióbics­kén, hanem a választókörzet minden községében. A képviselőjelölt — mert is­mét az lett, egyhangú jelölés­sel — és a polgárok jó isme­rősként vitatták meg egymás­sal az eredményeket, gondo­kat. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM AIU »0 FILLÉR 1975. MÁJUS 17., SZOMBAT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG KEZDEMÉNYEZÉSERE Kibontakozó társadalmi összefogás a kistarcsai kórház gyors felépítésére Mint a közelmúltban hírt adtunk- róla, Kistarcsán új kórház épül, a tereprendezés munkálatai már megkezdőd­tek. Pest megyében minden 10 ezer lakosra átlagban 39 álta­lános kórházi ágy jut a me­gye és a főváros gyógyintéze­teiben. Az új kistarcsai kórház felépítésével ez az arány 44,2- re emelkedik. A szám nyilván­valóan elsősorban a statiszti­kákban jártasaknak mond so­kat, többet fejez ki azonban mindannyiunknak, hogy az új kórház — 550 ágyas lesz. Szak­nyelven szólva: a tervek szerint 1978. áp­rilis 4-én a megye lakossá­gának 559 új általános kórházi ágyat adnak át. Viszonylag rövid idő alatt hatalmas értékű egészségügyi intézmény tető alá hozása és berendezése vár tehát a terve­zőkre, beruházóra, építőkre, a fő- és alvállalkozókra. Na­gyon alaposan átgondolt és összehangolt munkára lesz te­hát szükség, hogy határidőre felépüljön a kórház és kifogás­talan minőségben. A megye lakossága, az üze­mek, gazdaságok kollektívái, szocialista brigádjai már most, a kezdet kezdetén élénk ér­deklődéssel figyelik a kórház­építésről nyilvánosságra kerü­lő híreket és nem cupán fi­gyelik, hanem mind gyakrab­ban jelzik is: szívesen segíte­nének. Ki-ki a maga módján. Az elmúlt hetekben sok kérés, javaslat érkezett az MSZMP Pest megyei Bi­zottságához, tegyék lehetővé, hogy részt vállalhassanak a kórházépítés munkájából. Mindezek alapján a megyei pártbizottság széles körű tár­sadalmi összefogást kezdemé­nyezett. Ennek egyik első ál­lomása volt az a tegnapi ta­nácskozás, amit a megyei párt- bizottság hívott össze székhá­zéban. Részt vettek ezen. a tervező, a beruházó, az építő- és szerelő vállalatok, az egyes társadalmi szervek vezetői és képviselői. Részt vettek a ta­nácskozáson — amelyet dr. Bíró Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára nyitott meg — Császár Ferenc, a Pest me­gyei tanács általános elnökhe­lyettese, Gabányi Lajos, vala­mint Balogh László, a megyei pártbizottság osztályvezetői. Dr. Bíró Ferenc elmondotta, hogy nemcsak egészségügyi szempontból, hanem politikailag is nagy jelen­tőségű a kifogástalan mi­nőségű munka, az átadási határidő betartása és a társadalmi segítség hasz­nos igénybevétele. A megyei pártbizottság nevé­ben javasolta a vállalatoki képviselőinek, hogy megfelelő előkészítés után, későbbi idő­pontban kössenek egymással szocialista szerződést, melynek kidolgozására az Építők Szak- | szervezete Pest megyei bizott­ságát és a Pest megyei Beru­házási Vállalatot javasolta. Ezután Gabányi Lajos kért szót és elmondotta: — Jó tapasztalataink van­nak a nagyberuházásoknál — például a DHV-nál — kötött szocialista szerződésekről, mert az üzleti, a hivatalos megállapodásokhoz igen jelen­tős pluszt adnak. Szabó Sándor, az Építőik Szakszervezetének megyei tit­kára ezt a gondolatot húzta alá. — Azt jelentené ez a szer­ződés — mondotta —, hogy a vállalatok a hivatali kötele­zettségen túl erkölcsi kötele­zettséget is vállalnak. Valóban, vállaljuk — erősí­tették meg szavait a vállala­tok képviselői. Szükség van erre az összefogásra — hang­súlyozta Farsang Péter, a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat igazga­tója —, örömmel akarunk csatlakozni a szerződéshez és intenzív munkára számí­tunk. Fontosságának megfelelő hangot kapott a tanácskozá­son, a jelek szerint a jövőben tovább szélesedő, társadalmi munka vállalása. Frankó Já­nos, a gödöllői járási pártbi­zottság titkára a járás kollek­tíváinak véleményét tolmá­csolta; tekintve, hogy a kór­ház a gödöllői járás területén épül, a járás lakói, kollektívái, szocialista brigádjai külö­nösen figyelik, hogy mi­kor segíthetnek, az elsők ' között. A társadalmi segítség ideje, módja egyelőre még nyitott kérdés. — Rendkívül nagy politikai és erkölcsi jelentőségű, hogy a jelentkező társadalmi mun­kaerőt a vállalatok megfele­lően, a lehető leghatékonyab­ban foglalkoztassák — mon­dotta Gabányi Lajos. Ugyan­csak erre hívta fel a figyel­met Császár Ferenc: nemcsak az a fontos, hogy megfelelően szervezzük a társadalmi mun­kaerőt, ugyanilyen .jelentős foglalkoztatásuk folyamatos biztosítása is. A tanácskozás részvevői a többi között megállapodtak abban, hogy operatív bizott­ságot hoznak létre a szocia­lista szerződés feltételeinek kidolgozására, valamint a tár­sadalmi felajánlások összefo­gására és a szervezett foglal­koztatás feltételeinek megte­remtésére. A bizottság várja a válla­latok átgondolt foglalkoz­tatási tervét, igénylistáját. Balogh László mondotta: a mai nap nagy eredménye a kinyilvánított egységes akarat és törekvés. Dr. Bíró Ferenc zárszava után joggal mond­hatjuk, ennél több is történt, az első lépés a célok valóra váltására. D. G. Jubileumi ülésszak Gödöllőn HARMINCNÉGY TUDOMÁNYOS ELŐADÁS A Duna mentén Hármas jubileum — hazánk felszabadulásának, valamint az egyetem fennállásának 30. és a tanárképző intézet megalaku­lásának 25. évfordulója — al­kalmából tegnap jubileumi tu­dományos ülésszakot rendeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A tanácskozáson megjelentek a társintézmé­nyek, főiskolák, valamint a varsói és a berlini egyetemek küldöttei. Dr. Pethő Györgynek, az egyetem rektorának megnyitó­ja után dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője méltatta a mezőgazda­ság három évtizedes fejlődését. Előadása után dr. Heckenas József egyetemi tanár emléke­zett meg a szaktanárképzés 25 éves eredményeiről, majd a tudományos ülésszak négy szekcióban folytatta munká­ját. Az üléseken 34 előadás hangzott ed. A KPM Közúti Igazgatóságának árokásó gépe Ta hitótfaiu és Dunabogdány között tisztítja az út- menti vízelvezető árkot. Az okos szerkezet, ha itt végzett, a Svemendrei-sziget kiszélesített új útja melletti árc trendszert teszi gondozásba. Gárdos Katalin felvétele Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra tegnap küldöttség élén haza­érkezett a Szovjetunióból, ahol az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására tartózkodott és az SZKP pártépítési mun­káját tanulmányozta. Szurdi István, belkereskedel­mi miniszter az Országos Ide­genforgalmi Tanács elnöke az Idegenforgalmi Világszervezet közgyűlésére tegnap Madridba utazott. Dr. Csikós Nagy Béla, ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének vezeté­sével hazaérkezett Szófiából az a magyar küldöttség, amely részt vett a KGST anyagi-mű­szaki és ellátási együttműkö­dési bizottságának második ülésén. Nagy János, külügyminisz­ter-hely etes látogatást tett Reykjavíkban és megbeszélést folytatott P. ThorSteinsson kül- ügyminisztériumi főtitkárral a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a ma­gyar—izlandi kapcsolatokról,

Next

/
Thumbnails
Contents