Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-11 / 109. szám
1975. MÁJUS 11., VASÄRNAP 7 Új termékek — korszerű eljárások Külföldről is érdeklődnek a verőcemarosi gyártmány iránt Leningrádból Óriás gőzturbina 1 E HETI TUDOMÁNYTECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK TÉMÁJA: a technológiai újdonságok. A VILÁGREKORDER NAGYOLVASZTÖTÖL A VILÁG LEGNAGYOBB GÖR- GÖSCSAPÁGYÁIG SOKOLDALÚAN MUTATJUK BE AZ ELMÚLT IDŐSZAK EREDMÉNYEIT. Új menetvágó Szovjet feltalálóik egy csoportja új félautomata menetvágó gépet konstruált. Az egy irányban forgó tengellyel működő gépen ötletes késtovábbító megoldást alkalmaztak. A mechanizmus két, az átmérő mentén egymással szemben elhelyezett kése folyamatosan vágja ki a kívánt mélységű menetet. A félautomata bevezetésével kétszer csökkentették a csi- szolási ráhagyást. A gép termelékenysége 25 százalékkal nagyobb a korábban alkalmazott típusokénál, és egy-két osztállyal javult a menetek felületének finomsága is. Alig van nap, hogy ne számolnánk be egy-egy újabb termék gyártásáról, vagy a régi, elavult technológia korszerűsítéséről. Ez igen örvendetes, hiszen azt jelenti, hogy a megye lakossága fogyasztóként jobb minőségű, használhatóbb termékeket vásárolhat, dolgozóként pedig kényelmesebb, szebb helyen végezheti munkáját. A felújítások, korszerűsítések harmadik előnye, hogy megnő a kapacitás, termelékenyebbé válik a munka. Pest megyében a közelmúltban sok, technikailag érdekes gyártási eljárást honosítottak meg, ezek közül kettőt emelünk ki, és egy olyanról is említést teszünk, amelyiket csak néhány év múlva automatizálnak. Embert elvétve látni Két évvel ezelőtt Mendén, a téglagyárban nem akartam hinni a szememnek: létezik még napjainkban üzem, amely olyan elavult technológiával termel, hogy lovak húzzák a téglával rakott kocsikat, és tucatnyi nő hatosával, nyolcasával hordja a téglát? Sehol egy gép, nemhogy korunknak megfelelő, de még fél évszázaddal ezelőtti berendezés sem. Azóta megtudtam, hogy hasonló vagy csaknem ilyen rossz körülmények között állítják elő hazánkban az összes tégla 60 százalékát. Egyelőre, mert az iparág korszerűsítése javában folyik, sorra adják át a korszerű berendezésekkel felszerelt, sok millió építőelemet előállító gyárakat. Apró üzemek helyett épült a százmillió téglát gyártó bátaszéki, az ötvenmilliós tatai és az ugyancsak ötvenmilliós békéscsabai üzem. Elkészült a hetvenmilliós solymári gyár, s megkezdődött a pilisboi;osjenői üzem bővítése is. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat solymári 2. számú gyárának 14 ezer négyzet- méter alapterületű csarnokában csak elvétve látni embert, őket is jobbára a vezérlő termekben az ellenőrző táblák és kapcsolók mellett. A termék azonban miaidenütt jelen van: lent és fent szalagok futnak, még nedvességtől csillogó nyers téglákkal, mattra száradt szürke cserepekkel. Az üzem kitűnő gépeket vásárolt az NDK-ból, Olaszországból, Japánból és Csehszlovákiából. Az idén 46 millió tégla és cserép gyártása várható, jövőre pedig 67 milliót terveznek készíteni. Két és fél kiló arany Másfél éve az NSZK-beli Wiederhold cég rendezte be Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának nyomtatott áramkör üzemét. A HAGY 1959 óta készít nyomtatott áramköröket, az új üzem indulásáig azonban csak egyoldalú áramköröket tudtak készíteni. Manapság azonban növekszik az igény — a telefontechnika és átviteltechnika, a számítógép- ipar, valamint a távvezérlés rohamos fejlődése miatt — a kétoldalú áramkörök iránt. A rétegelt, szigetelt bakelitlemezek mindkét oldalán áramköröket alakítanak ki, s ezeket apró lyukakkal össze is kapcsolják. Az eljárás a következő: a lefényképezett áramkört nyomdai úton felrajzolják a rézzel bevont lemezre, majd a vonalak kivételével a rezet lemaratják. A nyomdafestéket oldószerrel eltávolítják, majd számjegyvezérlésű lyukasztógépeken előre elkészített programok alapján kialakítják a két oldal közötti kaposolato- kat. Egy-egy 140x160 milliméteres lemezen sokszor több ezer apró lyukat fúrnak. Ezeket fémmel bevonják. A különböző rajzolatú áramkörökből 2500 fajtát gyártanak. A lemezeken az úgynevezett csatlakozó sávot, amellyel az áramkörök beilleszkednek az adott berendezésbe, bearanyozzák, kopásálló, kemény arannyal. E célra a HAGY évente 2,5 kilogramm aranyat fogyaszt. Várhatóan a jövőben még nagyobb meny- nyiséget használnak föl, ugyanis az ország legnagyobb nyomtatott áramkört gyártó üzeme tárgyalásokat folytat nyugati exportlehetőségekről. Metall szignó A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat verőcemarosi üzemében gyártják az úgynevezett metéli szignót, amely arra alkalmas, hogy az acélművek jelölni tudják termékeiken a fém tisztaságát. A ko- killákból kikerülő bugákon kódszámok jelzik a minőséget és a gyártás idejét. A számjelek olyan kerámialapok, amelyekbe apró mágneseket építettek, ezekkel tapaszthatok öntés előtt a kokillák falára. A számjegyek kitűnő tulajdonsága — amelyet csak hosszú kísérletezések után sikerült elérni —, hogy a vörösen izzó acélból sötéten tűnnek elő, a kihűlt szürke fémből pedig fehéren világítanak. A verőcemarosi metáll szignókat egyelőre csak a Lenin Kohászati Művek használja, kiváló eredménnyel. Külföldről már több acélmű is érdeklődött az új típusú számjegyek iránt, amelyek gyártását néhány esztendő múlva automatizálják, ha megnő a kereslet. Cz. V. „Autónyi" görgőscsapágy A krivojrogi hatalmas vas- ércvagyon feldolgozására létrehozott fémkombinátban befejezéséhez közeledik a 9. számú nagyolvasztó építése, amely arról nevezetes, hogy elkészülte után a világ legnagyobb ilyen létesítménye lesz. Segítségével évente 4 millió tonna vasat termelnek majd. Nemcsak teljesítményében, felszereltségében is világviszonylatban élenjáró lesz a „krivojrogi óriás”. A tervezők a legkorszerűbb mérő- és ellenőrző műszerekkel, valamint irányító berendezésekkel látták el a nagyolvasztót. A hagyományos billenővedres adagolót 6 méter átmérőjű csőben elhelyezett futószalag helyettesíti. A rakodó berendezéseket hidraulikus vezérlőelemekkel irányítják. A nagyolvasztó egynapi „táplálásához” 26 vagon mész- porral kevert agglomerátumra, vasércpelletre és kokszra van szükség. Az új nagyolvasztó öntőterét két, egyenként 20 tonna teherbírású daru szolgálja ki. A nyersvasat négy öntőnyíláson keresztül csapolják a 140 tonna űrtartalmú öntőüstökbe. A vasolvasztó dúsítottoxigén- befúvással, magas hőmérsékletű és nyomású gázzal működik majd. Szerszámgépek Az első pillantásra hengerállványnak tűnik az az óriási szerszámgép, amely 150 tonna súlyú munkadarabok megmunkálására is alkalmas. Rendeltetésére a tükörsima gépasztal és ;— az egyetlen gombnyomásra működő — négy szupport utal. Ezek hengerkieszter- gálást, marást, gyalulást és fúrást végezhetnek. Az Uljanovi Szerszámgép- gyár egyedi nehézszerszámgépek gyártására szakosodott. Hamarosan egy új — 80 négyzetméteres asztallal ellátott — szerszámgép gyártását kezdik meg. Az energetikai ipar fejlődésének egyik jellemzője, hogy egyre nagyobb teljesítményű gépegységeket állítanak üzembe az erőművekben. A leningrádi turbinagyárban, ahol eddig „csak” 300 ezer kilowatt teljesítményű áramfejlesztőket gyártottak, most sor került egy 800 ezer kilowattos turbinatípus kifejlesztésére. A 40 méter bosszú, 1400 tonna súlyú egytengelyes gőzturbina- óriás évente annyi villamos energiát termelhet, amennyi 2 millió tonna acél elektromos kemencében történő olvasztásához elegendő, illetve 100 millió tonna szén gépekkel való kitermelését teszi lehetővé. A rövidesen sorozatban gyártandó turbina a szovjet energetikai ipar fejlődésének új szakaszát nyitja meg. „Világrekordéi"" nagyolvasztó A gépek harmóniája 1 A gyártási technológia fejlődésének köszönhető, hogy ma már hatalmas méretű konstrukciókba — exkavátorokba, présgépekbe, úszódarukba stb. — is görgőscsapágyakat szerelhetnek be a gyártómüvek. A nagy méretű csapágyak a forgó szerkezetekben a kisebb energiafelhasználás mellett pontosabb működést, ugyanakkor egyszerűbb kezelhetőséget biztosítanak. Talán kevesen tudják, hogy az óriás csapágyakat jóval nehezebb előállítani, mint a kisméretűeket, hiszen a megmunkálásnak rendkívül pontosnak kell lennie, hogy a hőingadozások hatása ellenére is kifogástalanul működjön a hatalmas acélcsapágy. A képen látható görgőscsapágy 2,3 méter átmérőjű, 6 touna súlyú, a kujbisevi csapágygyár készítménye. „Világrekordot” nem tartanak ugyan nyilván a csapágygyártásban, de valószínű, hogy erre a címre egy, az NSZK-ban gyártott 100 tonna súlyú görgőscsapágy tarthatna igényt. A technika mindmáig legnagyobb méretű gépeibe, a lépegető exkavátorokba építenek be ilyen különlegesen nagy csapágyakat. A tudomány és technika területén végzett kiemelkedő munkásságáért Lenin-díjjal tüntették ki Borisz Balaksint, a műszaki tudományok doktorát, a Moszkvai Szerszámgépipari Egyetem tanszékvezetőjét, aki új megoldásokat talált az adaptív vezérlésű fémforgácsoló gépek megmunkálási pontosságának növelésére. Az űrhajók sem A precíziós szerszámgépeken végzett munkát gyakran hasonlítják össze az ötvösművészettel. A párhuzam korántsem túlzott, a gigantikus szink- rofazotronok, az MHD-generá- torok, az űrhajók és repülőgépek nem készülhetnek el a precíziós gépek nélkül. Ezek jelenleg eg^-két műveletre specializáltak, újabb munkadarabok esetén ki kell cserélni vagy segédberendezésekkel kell felszerelni őket. A megmunkálás pontossága nagymértékben a mechanikai rendszer szilárdságától függ. A gép, a segédberendezés, a szerszám és a munkadarab között nem lehet rugalmasság, ugyanakkor az utóbbiak különféle tűrésekkel és szilárdsággal érkeznek megmunkálásra. A forgácsolószerszám minősége — ha minimális mértékben is — változó. Az ilyen törvényszerű és eseti tényezők száma olyan nagy, hogy sem a technológus, sem a szakmunkás nem tudja azokat korrigálni. A kész munkadarabot kell kiigazítani. A megkövetelt pontosságot csak a fogások számának növelésével, vagy a lassított előtolással lehet elérni, ez nagyon időigényes, ugyanakkor a széria egyes darabjai között még mindig nagy lesz az eltérés. A precizitás elérése érdekében a szerszámgép méreteit növelik, de ez ma5as előállítási költséggel jár, miként a segédberendezések alkalmazása. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a munkadarabok önköltségét is. A Moszkvai Szerszámgépipari Egyetem gépgyártástechnológiai tanszékének munkatársai — Balaksin vezetésével — új korszakot nyitottak munkájukkal a fémforgácsolásban. Balaksin még 1948-ban javasolta, hogy a precizitás fokozása érdekében és a termelékenység növelésére az egész megmunkáló rendszert menet közben kell vezérelni. A kutatások során kiderült, hogy meghatározható az egyes tényezők közötti összefüggés és a méretbeli eltérések oka. Önbeállós — Az elméleti kutatások és számtalan kísérlet után — mondotta tudósítónknak Borisz Balaksin — arra a következtetésre jutottunk, hogy a szerszámgép alkatrészeinek és segédberendezéseinek a működését automatizálhatjuk az úgynevezett önbeállós rendszer elveinek alkalmazásával. Olyan berendezést kellett készítenünk, amely nemcsak folyamatosan ellenőrzi, hanem korrigálja is a ?ép munkáját. Ebben az esetben az eseti és törvényszerű tényezők elvesztik hatásukat, ugyanakkor a gép teljes kapacitással üzemelhet. Amennyiben az egyik, vagy másik munkadarab mérete és keménysége eltér egymástól, a berendezés automatikusan korrigálja azokat, és sokkal pontosabb munkadarabok készülnek. Az új vezérlési rendszernek egyéb előnyei is vannak. Megakadályozza a szerszámgép túlterhelését, kevesebb forgácsolószerszámra van szükség, csökken az állás- és javítási idő, kisebb a balesetveszély, egy szakmunkás több gépet is üzemeltethet. A vezérlőrendszer igen kis méretű, alig tűnik fel a gépen, legfontosabb része az elektronikus blokk. A munka megkezdése előtt kell beállítani az előtolást. Ötven gyárban A megmunkálás mikéntjéről, a szükséges korrekciókról a berendezés különböző „forrásokból” értesül. így a hálózati feszültség változása miatt különböző teljesítménnyel üzemelő meghajtómotor okozta az egyik fázison jelentkező eltéréseket is kiegyenlíti. Ezt áramerősség-csökkenés, vagy a meghajtótengelyen észlelhető forgatónyomaték-változás észlelhetik. A megoldást a szerszámgép konstrukciója diktálja. A forgácsolás helyén bekövetkező hőmérséklet-változás figyelemmel követése gazdaságosabb szerszámkihasználást eredményez. A hőmérséklet növekedésével csökken a munkadarab forgácsolásának és az előtolásnak a sebessége, illetve fordítva. Az új vezérlőberendezéssel ellátott szerszámgépek százai üzemelnek ötven szovjet gyárban. Bemutatkozásuk nagyon jól sikerült, a megmunkálás pontossága sokkal magasabb fokú, ugyanakkor a termelékenység a korábbinak két-há- romszorosa. Az új vezérlőrendszer bevezetése jelentős költségmegtakarítással és anyagtakarékossággal jár. Alokszandr Birjukov (APN)
