Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

1975. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK l Búcsú Fodor Gyulától Szerdán mély részvéttel kí­sérték utolsó útjára a Mező Imre úti temetőben Fodor Gyu­lát, a párt és a magyar forra­dalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosát. A mun­kásmozgalmi pantheon fedett ravatalozójában a koszorúkkal övezett ravatalnál díszőrséget állt politikai, társadalmi éle­tünk számos vezető személyi­sége: a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság, a SZOT, az Építő-, Fa, és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezete, a Magyar Partizán Szövetség képviselői, továbbá a Nyugdíjfolyósító Intézet ve­zető munkatársai, Fodor Gyu­la régi harcostársai, barátai. A Magyar Szocialista Munkás- i párt Központi Bizottsága, az i Építő-, Fa- és Építőanyagipari j Dolgozók Szakszervezete nevé­ben Gyöngyösi István főtitkár, a KB tagja búcsúzott az el­hunyttól. A gyászoló család, a bará­tok, a harcostársak, a Parti­zán Szövetség nevében Resze­gi Ferenc, az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke bú­csúzott Fodor Gyulától. Elutazott a szovjet veteráiíkiildöítség Elutazott Budapestről a szovjet háborús veteránok bizottságának 15 tagú kül­döttsége, amely — a Magyar Partizán Szövetség meghívá­sára — N. Sz. Fomin vezér- ezredes, a Szovjetunió hőse vezetésével részt vett a fel- szabadulási évforduló ese­ménysorozatán. A küldöttség tagjai valamennyien részt vettek a hazánk felszabadí­tásáért folytatott harcokban. Ugyancsak elutazott Buda­pestről a bolgár, a csehszlo­vák, a jugoszláv, valamint a román veteránküldöttség. Vizsgalat a megye öt járásában Hogyan alakul a tanyák jövője? Tegnap délelőtt az ÉVM- ben Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes tájékoztatta az új­ságírókat a tanyás területe­ken végezhető építkezések szabályozásáról. A miniszterhelyettes beve­zetőjében elmondotta, hogy az ország lakosságának mintegy 8,5 százaléka, 860 ezer ember még ma is tanyákon él, az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb viszonyok kö­zött. Bár a tanyarendszer átalakulása megkezdődött, ez az átalakulás azonban hosz- szantartó folyamat. A tanyák megmaradásának döntő oka változatlanul a gazdasági alap. Ez azt jelenti, hogy a tanyák megszűnése továbbra is elsősorban azokon a területeken következik be, ahol a gazdasági létalap megszűnik. Ezért számolni kell azz-Z, hogy az ország egyes területein, elsősorban nyolc megyében — köztük Pest megyében is — hosszú távon fennmaradnak a ta­nyák. Az , jjlygn terülatekaa. gondoskodni kell a jeteniest­nél magasabb színvonalú el­látottság biztosításáról, to­vábbá egyes esetekben az építés lehetőségének a ki­terjesztéséről. Biztosítani kell tehát, hogy a tanyák a tele­püléshálózat részeként, azzal összhangban és koncentrál­tan fejlődjenek. — Ennek érdekében — mondotta a miniszterhelyettes — el kell határolni a népgaz­dasági célkitűzése^ megvaló­sításához nem szükséges ta­nyás vidékek közül azokat a területeket, ahol a gazdasági alapok és egyéb célkitűzések továbbra is szükségessé teszik a tanyák hosszú távú fennmaradását. Tartósan fennmaradónak te­kinthetők azok a tanyás te­rületek, ahol négyzetkilométe­renként legalább negyven ta­nya található és a tanyacso­portban levő lakóházak szá­ma legalább nyolcvan. Kivé­telt képeznek az üzemi célú lakótelepek, ha azok az üzemi vagy üzemegységi központhoz kapcsolódva helyezkednek el. A tartósan fennmaradó ta­nyás területek egy része bel­területté nyilvánítható vagy belterületbe vonható abban az esetben, ha azt a megyei településhálózat-fejlesztési terv, továbbá szükség esetén a település általános rendezé­si terve indokolja. A továbbiakban arról szólt a miniszterhelyettes, hogy a néhány nap múlva megjelenő miniszteri rendelkezés értel­mében a tartósan fenmaradó tanyás területeken a tulajdo­nos, illetőleg gyermeke a ta­nyát felújíthatja, korszerű­sítheti, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mel­léképületeket építhet. A lakó­épület alapterületét az ál­lampolgárok által építhető lakások nagyságáról szóló kü­lön jogszabályban megállapí­tott mértékben bővítheti, ha ezáltal önálló új lakás nem jön létre. A napokban meg­jelenő miniszteri rendelkezés ahhoz is lehetőséget teremt, hogy a mezőgazdasági műve­léssel élethivatásszerűen fog­lalkozó tulajdonos a lebontás­ra kerülő elavult lakóépülete helyett, illetve az ilyen fog­lalkozású gyermeke másik la­kóépületet is építhet a tanyá­hoz tartozó területen, ha az nem esik lakástulajdon-szer­zési korlátozás' alá vagy ez alól felmentést kapott. Üj intézkedés az is, hogy a tartósan fenn nem maradó tanyás területeken a tanya tulajdonosa, illetőleg gyer­meke a tanyát felújíthatja, korszerűsítheti, melléképüle­teket építhet és a lakóépület alapterületét legfeljebb ' 25 négyzetméterrel bővítheti. Szintén kimondja majd a miniszteri rendelet, hogy a belterületbe nem vont, de hosszú távon is fennmaradó tanyás területeken a helyi ta­nácsnak gondoskodnia kell a la­kosság alapfokú ellátásá­nak fokozatos javításáról. Lapunk munkatársának kérdésére Szilágyi Lajos mi­niszterhelyettes elmondotta, hogy a közelmúltban Pest megye öt járásában — a ceg­lédi, a dabasi, a monori, a nagykátai és a ráckevei já­rásban — vizsgálták a tanya­világ helyzetét. Pest megyé­nek ebben az öt járásában, Cegléd és Nagykőrös városok­kal együtt, 27 831 tanyát tar­tanak számon, amelyeken 61 500 ember él. Ezek több­sége sor-, illetve szórvány­tanya. A megyében 22 olyan ta­nyasűrűsödés alakult ki, ahol a tanyavilág tartós fennmaradására számít­hatunk. Ezek közé tartozik az albert- irsai, a ceglédi, a csemői, a gyáli és a táviószőlősi tanya­világ. A felmérések anyagát megküldték a megyei tanács­nak, s a tanács végrehajtó bizottsága dönt majd végső soron a tartósan fennmaradó tanyás területek sorsáról. Erre a döntésre előreláthatólag az esztendő közepén kerül sor. Prukner Pál Elismerés Pest megyeieknek A könnyűipar .A'.-.. ­A * rí?önny8ipari Miniszté­rium a vele együttműködő szakszervezetekkel egyetértés­ben 1974. évi munkájuk alap­ján az ágazatban legjobb eredményt elérő vállalatok­nak odaítélte a kiváló vállalat címet. Kiváló minisztériumi vál­lalatok: 16 más vállalattal együtt a Papíripari Vállalat, amelynek Szentendrén is van gyára. kiváló vállalatai A tanácsi könnyűipari ki­váló vállalatok sorában sze­repel a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat. A kiváló szövetkezetek közül Pest megyében dolgozik a Pomázi Fatömegcikk Ktsz, az Alagi Bőripari Szövetke­zet, a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet, Gödöllő és Környéke Háziipari Termelő Szövetkezet és az érdi köz­pontú Dél-budai járási Szol­gáltató Szövetkezet. Újabb tanácsi támogatás Mvi beruházásokhoz, fejlesztésekhez A Pest megyei Tanács vb jóváhagyta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1975—1976 évi besorolását A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megvitatta a járási hi­vatalok munkáját, valamint a Pest megye 1974. évi költség- vetési és fejlesztési tervének végrehajtását. Mindkét napi­rend témáját a soron követ­kező tanácsülés elé terjesztik. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta és elfogadta azt a tájékoztató jelentést, amely a személyi nyilvántartás korsze­rűsítése és egységes rendszer­be foglalása tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy a tanács dolgozói, valamint az összeírásban segédkező peda­gógusok, s más nem termelési dolgozók, akik ebben a mun­kában január 2 és január 22 között részt vettek, eredmé­nyesen dolgoztak. Azért is van Pest megyében különös jelen­tősége az összeírásnak, a pon­tos nyilvántartásnak, mivel az ország lakosságának tíz száza­léka él itt.. Az előkészítő időszakban is jelentős feladatokat oldottak meg a tanácsok: számba kel­lett venniük az új települé­seket, a szanálásokat, ellen­őrizniük kellett az utcaneve­ket, pótolniuk a hiányzókat, sok helyen újraszámoztak. Az 1974 augusztusától tartott elő­zetes felmérések szerint 925 ezer lakost számláltak össze. A nagy figyelmet kívánó és sok gonddal, nehézséggel já­ró munkát a megyei tanács vb elismeréssel értékelje. Vízvezeték, óvodák, orvosi rendelő A tegnapi ülésen a mező- ] Az ipari-mezőgazdasági szö- gazdasági szövetkezetek 1975 vetkezeti kategóriába 4 tsz-t —1976. évi besorolását is jó­váhagyta a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A kor­mány határozata szerint a mezőgazdasági szövetkezete­ket nem mezőgazdasági jelle­gű tevékenységük aránya sze­rint kétévenként felülvizs­gálják és mezőgazdasági, me­zőgazdasági-ipari vagy ipari­mezőgazdasági csoportba so­rolják. A szövetkezetek e be­sorolás alapján adóznak. Pest megyében a mezőgazdasági szövetkezeti kategóriába 84 tsz, 8 szakszövetkezet, 21 tár­sulás tartozik, összesen 113 tsz. Közöttük olyan híres ter­melőszövetkezetek, mint az érdi Bent a völgye, az abonyi Ságvári Endre, az albertirsai Dimitrov, a dánszentmiklósi Micsurin,, a kőröstetétleni Al­földi Tej, a vácszentlászlói Galgatej és más i szövetkeze­tek, amelyek 1374. évi árbe­vételüket száz, illetve csak­nem száz százalékig a mező- gazdasági tevékenységükből nyerik. A mezőgazdasági-ipari szö­vetkezeti kategóriába 10 tsz, két szakszövetkezet és két társulás tartozik. Többségük 60—40 százalékarányban nyer­ték mezőgazdasági tevékeny­ségből 1974. évi árbevételüket. és egy halászati tsz-t soroltak be. Ezek elsősorban nem me­zőgazdasági jellegű tevékeny­ségből nyerték 1974. évi árbe­vételüket : a mezőgazdasági te­vékenységből 24—26 százalé­kot értek eL A megyei tanács végrehajtó bizottsága csaknem hárommil­lió forinttal segíti az 1975. évi központi kötlségvetési tartalé­kából egyes községek gond­jainak megoldását. Így a többi között a Szentendrei-sziget hasznosítási tervének gyors elkészítését szorgalmazza anyagi hozzájárulással. Budajenő községben ve­szélyben van a Kossuth Lajos utcai pincesori a közút alá be­húzódó pincék beomlása ugyanis akadályozza a forgal­mat. A megyei tanács több mint 300 ezer forinttal járul a probléma megoldásához. Ugyancsak jelentős összeg­gel — 789 ezer forinttal — ja­vítja Pomaz nagyközségben a II. számú általános iskola öt­száz tanulójának tanulási kö­rülményeit. Ceglédbercelen a gyermekjóléti intézmények korszerűsítésére és közös kony­ha építésére biztosított több százezer forintot. Amikor a vb a pótelőirány­zatot megszavazta, akkor a se. gítés szükségességén túl azt is megvizsgálta, hogy a községi tanácsok megszervezték-e, biz­tosítják-e az építési kapaci­tást, jól és időben hasznosít­ják-e a pénzt. Ahol nem tud­ják kellően szervezni a mun­kát, onnan más községeknek juttatják a tervezett összeget. A megyei tanács vb, felosz­totta azt a rendelkezésre álló pénzösszeget is, amely az 1974. évi többletbevételből szárma­zott. A fejlesztési alapból a többi között jutott a megyei KÖJÁL laboratóriumának épí­tésére, a törökbálinti tbc- gyógyintézet emeletráépítésére, az aszódi szakközépiákola gépi berendezésére. A költségvetési forrásból mintegy ötven feladat megol­dásához tudnak támogatást adni. Ezek között több v íztár­sulatot segítenek, számos óvo­da épül ebből a pénzből, így a gödöllői, a nagykőrösi, a száz­halombattai, a gyáli, a túrái, a dunaharaszti és még niás köz­ségek óvodái. Épül a rendelke­zésre álló összegből islcola, tornaterem, könyvtár, orvosi rendelő. Tökölön például nyolctantermes általános isko­la építéséhez, Szokolyán, Cse- mőn négytantermes általános iskolához, Galgamácsán szin­tén iskolaépítéshez adnak se­gítséget. A többletbevételből származó milliókat teljes egé­szében a lakosság közvetlen hasznára fordítja a megyei ta­nács. Négy — a százharminckettőből Ö sszeülnek ma a megyei tanács dísztermében — tizenkét esztendő óta immár hetedszer — Pest megye orvosai, hogy gyógyító tevékenységük mellett szakadatlanul foly­tatott kutatásaikról, tudo­mányos , munkásságukról beszámoljanak. Mert az orvostudományban — bár egyesek gyakran tesznek éles különbséget — a gyó­gyítómunka, a gyakorlat és a megfigyelések rögzítése, új módszerek kutatása, ki­próbálása, vagyis a tudo­mányos munkásság tulaj­donképpen egymástól el nem választható. Ám — mivel túl nagy az elfog­laltságuk — nem minden egyes orvosnak jut ideje rá, hogy dolgozatot készít­hessen, különösképpen nem rendszeresen, amikor hosszas, évekig tartó kísér­letezés, megfigyelés nélkül nem születhet értékes ér­tekezés. Megyénk orvosi kara azonban ezeken az orvosi napokon minden al­kalommal bizonyságot tesz arról, hogy a gyógyítás tu­dományát tökéletesíteni igyekszik, és ilyenkor egyesek átadják leszűrt ta­pasztalataikat a többiek­nek. Nemcsak megyebeli kollégáiknak, hanem az orvosok összességének. A kórház ma már nem­csak gyógyító intézmény; körzete orvosi hálózatának és egészségügyi dolgozói­nak továbbképzését is el­látja, tehát az egyetemek­től ugyan távol, de előre­tolt állása a betegségek el­len egyre korszerűbb esz­közökkel és módszerekkel VII. PEST MEGYEI ORVOSI NAPOK Még jobban gyógyítani küzdő, napjainkban roha­mosan fejlődő tudomány­nak. A kórházak között pedig magától értetődik, hogy a megyei, a Semmel­weis Kórház élen jár ezen a téren. A Pest megyei Ta­nács egészségügyi osztá­lyával és az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságá­val együtt tehát rendezője a három napig, csütörtök­től szombatig tartó megyei orvosi napoknak. P est megye többi kór­házában is nagyon tevékeny tudományos körök működnek, és idő­ről időre mindegyik meg­rendezi a többi kórház or­vosi karának bevonásával, a saját tudományos elő­adássorozatát. Érthető te­hát, ha a többi kórház or­vosai is szép számmal vesznek részt ez alkalom­mal is az előadók között. A városi és a járási szak­orvosi rendelők és a gon­dozóintézetek orvosainak a náluk megforduló nagy be­teganyag ad bő lehetősé­get a tudományos búvár­kodásra. Élnek is vele, s megfigyeléseik, új módsze­reik tömkelegéből most is többet átadnak a megyei orvosi napokon kartársaik- nak. De nem hiányzik az előadók sorából a körzeti orvos sem. Vagyis nemcsak jelen van, hanem tevékeny részt is vállal programjá­ból a legkülönbözőbb őrhe­lyekre állított, minden rendű, rangú orvos. A valaha keletkezett közmondás: „a jó pap hol­tig tanul”, ma mindenkire, de elsősorban az orvosok­ra vonatkoztatható. Nem elég azonban csak tanulni, a megtanultakat tovább is kell adni. Ez történik a Pest megyei orvosi napok ma kezdődő tudományos s eregszemlé j én. A magasszintű előadá­sokat orvosok orvo­soknak tartják, még­pedig a laikus számára szinte érthetetlen tudomá­nyos nyelvezettel. Egyik sem úgynevezett népszerű tu­dományos előadás, nem a nagyközönség felvilágosí­tását szolgálja, amit kü­lönben orvosaink más al­kalommal sűrűn és dicsé­retesen gyakorolnak. Most azonban egymáshoz be­szélnek. Mi, a pácienseik mégis megelégedéssel ve­hetjük tudomásul, hogy tu­dásukról így is számot ad­nak és ezáltal elméletileg is szolgálják tudományukat. Egyáltalán nem öncélú tu­dományos összejövetel a Pest megyei orvosi napok, mert vitathatatlanul az emberek, jelen esetben el­sősorban a megyei lakos­ság egészségének érdekét kívánja szolgálni. Fejlesz­teni, még jobbá tenni a gyógyítómunkát. Szokoly Endre Négy termelőszövetkezet: a a bag—hévízgyörki Petőfi Tsz, a mogyoródi Arany János Tsz, az aporkai Egyetértés Tsz, a kókai Kossuth Tsz szanálá­sáról is döntött a megyei ta- ‘ nács vb. Megállapította, hogy e termelőszövetkezetek közül a többség jó adottságokkal ren­delkezett, mégis rosszul gaz­dálkodott. A bag—hévízgyörki tsz például évről évre csökken­tette fejlesztési alapját és el­sősorban részesedési alapját növelte jövedelméből. Gazda­sági épületei csak 11—39 szá­zalékig megfelelők és gépeik­nek csaknem 70 százaléka használhatatlan. Elriasztó pél­dának említette a vb, hogy Hévízgyörkön a tsz mégalaku- lása óta tizenhat elnök váltot­ta egymást. A mogyoródi Arany János Tsz mérleghiányos munkájá­ról a többi között megállapí­totta, hogy halmozott terme­lési értékének több mint 40 százalékát kiegészítő, illetve alaptevékenységen kívüli mun­kából adta. Még lakatosüzeme is veszteséges. Olyan vállal­kozásokba kezdett, amelyek­nek sem anyagi, sem műszaki feltételét nem biztosították. A tanács vb valamennyi sza­nálási eljárásnál megállapítot­ta a vezetők felelősségét és fel­szólította a járási hivatalokát, kezdeményezzenek a tsz köz­gyűlése előtt fegyelmi eljárást is a felelősségrevonásra. Ugyanakkor felhívta a vb arra is a figyelmet, hogy az ellen­őrzést szigorítani kell. Nem sérti a tsz önállóságát, ha a hibák, a bajok láttán időben fellépnek. Megvannak azok a rendelkezésre álló társadalmi és felügyeleti ellenőrző szer­vek, amelyek gátat vethetné­nek annak, hogy néhány gyen­ge, nem rátermett, vagy veze­tésre alkalmatlan ember akár­csak egy rövid ideig is a tíz­nek kárt okozzon, felelőtlenül gazdálkodhasson. Jobban kell élni a tsz-demokrácia lehető­ségével. A megye 132 szövetkezete közül az a három-négy, amely gyengén gazdálkodott, kapko­dó vagy felelőtlen munkát ta­núsított, valójában elenyésző, mégsem hagyható figyelmen kívül. Mindenütt megvan a jó munka alapja, a most szaná­lásra kerülő termelőszövetke­zetekben is. Ehhez nyújt anya­gi és erkölcsi segítséget a me­gyei tanács. Végül a belföldi idegenfor­galom növekedésével foglalko­zott a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. Az ezzel össze­függő turistaellátást vizsgálva megállapította, hogy a turista­házak hálózata eddig szűkebb rétegek ellátását biztosította, de a megnövekedett idegen- forgalommal már nem tudott megbirkózni. Ezért az OTSH és a Belkereskedelmi Minisz­térium vezetői között létrejött megállapodás alapján meg­szüntetik a Turista Ellátó Vál­lalatot és a turistaházakat vál­lalatoknak, turistaegyesüle­teknek, illetve erdőgazdasá­goknak adják kezelésbe. A me­gyében levő mintegy húsz tu­ristaház működéséről részben a Pest megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat, a Pilisi Parkerdő- gazdaság, a Pannónia Szálloda és Étterem Vállalat, a Pest- Budai Vendéglátó Vállalat gondoskodik. S. A. Hazaérkezett az MSZBT delegációja Szerdán hazaérkezett Moszk­vából a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttsége, amely — Apró Antal haza­térte után — Duschek Lajos­áénak, az MSZMP KB tag­jának, a SZOT titkárának, az MSZBT Országos Elnöksége tagjának, vezetésével részt vett a Szovjetunióban a ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken.

Next

/
Thumbnails
Contents