Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

\ Támogatjuk a demokráciáért harcoló' portugál népet! (A* MSZMP KB május 1-i jelszavaiból.) Hétfő: Thieu saigoni diktátor lemondásra kényszerül — Nagyszabású tömegtüntetés Athénben, a „feKete ezrede­sek” hatalomátvételének év­fordulóján — Karjalainen finn külügyminiszter Budapesten —- Hármas arab csúcstalálkozó Ríjad ban. Kedd: Sztrájk Olaszország­ban a fasiszta merényletek el­leni tiltakozásul — A líbiai kormányfő Berlinben. Szerda: Ismét elhalasztják Kissinger latin-amerikai útját — Háromnapos győzelmi ün­nep Kambodzsában — Katonai államcsíny Honduras ban. Csütörtök: A szíriai külügy­miniszter Moszkvában tárgyal — Ford első „Vietnam utáni” beszéde — Lemond a saigoni kormány. Félitek: Alkotmányozó nem­zetgyűlési választások Portu­gáliában — DIFK-nyilatkozat a tárgyalási teltételekről — Ter­rorista akció a stockholmi NSZK nagykövetség ellen. Szombat: Az európai közvé­lemény kongresszusa Brüsszel­ben — Az osztrák külügymi­niszter befejezi prágai látoga­tását. Hét nap krónikája Saigon sorsa megpecsételődött Thieu távozott, de hívei még nem... - Kambodzsában már a győzelmei ünnepelték — A közel-keleti útjelző táblák Géni leié mutatnak Véleményfelmérés Portugáliában Az amerikaiak úgy tettek, mintha valakinek három dol­lárt ajánlanának, hogy men­jen el és szálljon meg egy luxushotelben — így keser­gett Nguyen Van Thieu, sai­goni diktátor, aki nyolcesz­tendős országiás után, a hét első napján teátrális beszédé­vel lemondott. Távozása ko­rántsem volt önkéntes. Egy­milliós hadserege összeom­lott; rendszerének zsugorodó területein pánik és zűrzavar lett úrrá; a külföldi nagykö­vetségek sorra csomagoltak a fővárosban s végül már az amerikaiak sem tudták \és akarták fizetni a saigoni számlát. Nem kívánunk Washington prókátorai lenni, de az ameri­kai vezetés ezúttal nem szol­gáit rá Thieu haragjára. Még a párizsi egyezmények aláírá­sa után is óriási összegekkel pumpálták Thieu rezsimjét, ál­dásukat adták a szerződés is­mételt megszegésére, de min­den liiába. Most aligha jelent lelkesítő tudatot az ameri­kaiaknak, hogy csak a köz­ponti fennsíkon egy milliárd dollár értékű amerikai hadfel­szerelést zsákmányoltak a sza­badságharcosok, javarészt fel- használnató állapotban ... Üjabb amerikai segélyek már nem menthetik meg a saigoni rezsim soisat, legfeljebb iueig- óráig tartó hosuzaobítást jü- lentnetnének. A Fehér Ház is úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a csatlósok alámerülésének tétlen szemlélésénél már csak egy rosszabb lehet, ha be­avatkoznának ti újrakezdenék a vietnami háborúi. így a ne­héz kompromisszum arán ösz- szeiiozoít dollársegély legfel­jebb a könnyebb távozást se­gíti elő. Ford elnök csütörtöki beszédét már az első „Vietnam utáni” megnyilatkozásként jel­lemezték és az ügyesül* Álla­mok vezetése szemmellátható- lag szeretne pontot tenni a délkelet-ázsiai fiaskó Után, még a jövő évi elm ükválasztási harc megindulása előtt. A dél-vietnami harctere­ken a héten viszonylagos csend uralkodott. A DIFK változatlanul hajlandó tár­gyalásokra a párizsi egyez­mények szellemében, de ért­hetően három feltétellel: Thieu híveinek is távozniuk kell a vezetésből; az Egyesült Államoktól független politi­kát kell folytatni; helyre kell állítani a demokratikus jogo­kat. A forradalmi kormány közben nagy erőfeszítéseket tesz a felszabadított terüle­tek konszolidálására: nem könnyű a rendet, közigazga­tást, ellátást megszervezni. Kambodzsában a héten már a győzelmet ünnepelték, há­rom napon tisztelegtek az el­esettek emlékének, s már a jövő feladatait körvonalaz­ták. Máris megállapítható te­hát, ' hogy az idei esztendő alapvető változásokat hozott Indokína történetében. A Közel-Kelettel kapcsola­tos fejlemények kevéssé lát­ványosak voltak, de igen fon­tosak. Az iraki alelnök után a héten az egyiptomi és a szíriai külügyminiszter keres­te fel a szovjet fővárost s egy közeli Arafat-látogatással is számolnak. Az útjelző táblák Genf felé mutatnak, ezek a konzultációk a békekonfe­rencia ötszáz napos, hosszúra nyúlt szünetének végéit je­lenthetik. A portugál választásokról — e sorok írásakor — még nem ismeretesek a hivatalos végeredmények. Ügy tűnik, hogy a kormánykoalíció négy pártja — köztük a kommu­nisták, s a hozzájuk közelál­ló MDP—CDE — biztosítja magának a többséget. E vá­lasztások, a fél évszázados fa­siszta diktatúra utáni demok­ratikus fordulat első évfordu­lóján, az alkotmányozó nem­zetgyűlés tagjainak kijelölé­sére, egyfajta véleményfel-' mérésre szolgáltak. Figye’em- be véve a rendkívüli körül­ményeket, a fegyveres erők mozgalma, valamint a de­mokratikus erők eleve meg­felelő politikai és gazdasági biztosítékrendszert hoztak létre, hogy folytathassák a megkezdett utat. Európában külónb«n a tár­gyalások hete zajlott. A finn külügyminiszter Budapesten tanácskozott, az osztrák kül­ügyminiszter Prágában járt, a líbiai kormányfő Berlinben, a lengyel minisztereinük Belg­rad ban, s Moszkvában Brezs- nyev is fogadta Mitterrand francia szocialista vezetőt. Bonnban a Eorenz-tigy idején létrehozott válságkabinet tár­gyalt, miután anarchista ter­roristák felrobbantották az NSZK stockholmi nagy-követ­ségét. (Az elkövetkező vasár­nap jelentős tartományi vá­lasztások lesznek a 17 millió, Eszakrajna-Wesztfáliában, s az ultrabalosok akciója nyilván ezzel is kapcsolatban volt.) Bécsben pedig minden előké­szület megtörtént, hogy úira találkozhassanak a ciprusi népcsoportok képviselői. Brüsszelben összeült az eu­rópai közvélemény képvise­lőinek tanácskozása, hogy kontinensünk haladó társa­dalmi erői ismét hallathassák szavukat. Nem kétséges, hogy ez a kongresszus, amelyen a magyar társadalom küldöttei is jelen vannak, síkraszáll majd a kibontakozás meg­Costa. Gomes tábornok, portugrál államelnök, Lisszabon egyik vá­lasztókerületében adta le szavazatát. * H-M | MniM fű . CDS / fcO* □ LCI *> Ilii : »>f>P U0f* PPD í r i J | 1*S Ó PCP ; :.-;i L.J I FSP EJ F EC <M-L> m fői \tr s 1;-4 n POP W> ; " f” <• %% \ iää Az allkotmányozó nemzetgyűlési választások szavazólapja a pár­tok jelvényeivel. Jobboldalt, felülről a negyedik a Portugál Kommu­nista Párt, vele egy sorban, baloldalt a Szocialista Párt rovata lát­ható. gyorsítása, az európai bizton­sági konferencia mielőbbi, csúcsszinten történő befejezé­se mellett. Réti Ervin Hét végi jelentések VO DONG GIANG ezredes, a kétoldalú katonai vegyes bi­zottság DIFK-tagozatának he­lyettes vezetője szombaton reggel sajtóértekezleten cá­folta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a DNFF tűz szünetet léptetett volna élet­be, hogy lehetővé tegye a saigoni rezsimnek a politikai megoldás előkészítését. „Csa­pataink tovább nyomulnak előre” — mondotta az ezredes, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÜLÖNREPÜLÖGÉPÉN, ti­zenöt társával és tíztonnányi poggyásszal Tajpej be érkezett szombaton reggel Nguyen Van Thieu, a tisztségéről hétfőn lemondott saigoni elnök. A SAIGONI nemzetgyűlés szombaton csaknem egyhangú­lag kompromisszumos határo­zatot szavazott meg. Ebben támogatásáról biztosította Tran Van Huong elnököt és felha­talmazta arra, hogy „szükség esetén” jelöljön ki egy olyan személyiséget, aki az ő helyé­be lépve béketárgyalásokat folytathat. Politikai megfigye­lők Saigonban úgy értelmesük a döntést, mint ami udvarias formában ugyan, de mégis le­mondásra szólítja fel az elnö­köt. A most kezdődő hét ese­mény naptár ábód : Hétfő: Ciprusi görög—török tárgyalások Bécsben — A ku- wai'ti emir Párizsban — Rumor olasz külügyminiszter Kairó­ban — Az iráni sah Szaúil- Arábiában — Macovc6cu ro­mán miniszterelnök látogatása Jugoszláviában. Kedd: Mitterrand, a Francia Szocialista Párt főtitkára befe­jezi látogatását a Szovjetunió­ban — A ikuwaiti emir Párizs­ból hazautazik — Rumor Kai­róból hazautazik — Common­wealth kormányfő találkozója Kings* ónban — Az iráni sah hazautazik Szaúd-Arábiából. Csütörtök: Chirac francia miniszterelnök Luxembourg­ban. Pánlek: Giseard d’Est aing francia elnök Rabatba utazik. Kedden temetik Jacques Dudos-t KÁDÁR JÁNOS RÉSZVÉTTÁV IRAT A Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a párt Központi Bizottsága nevében táviratban fejezte ki a magyar kommunisták mély részvétét Jacques Duclos, a francia nép nagy fia, a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiemelkedő harcosa elhunyta alkalmából a francia testvérpárt központi bizottságának. Jacques Duclos, az FKP Po­litikai Bizottságának tagja — mint már jelentettük — pén­teken este hirtelen szívroham következtében meghalt. Halá­la széles körű részvétet keltett az egész francia közvélemény­ben. Georges Marchais, az FKP főtitkára kijelentette: Jacques Duclos halála mélyen megráz­ta a kommunistákat, hiszen élete egybeforrott pártunk tör­ténetével. Az FKP Központi Bizottsága nyilatkozatában hangsúlyozta: nehéz lemérni azt a vesztesé­get, amely Jacques Duclos ha­lálával érte a francia népet. A nyilatkozat részletesen méltat­ta Jacques Duclos életútját, s emlékeztetett arra, hogy Duc­los a párt egyik alapítója volt, s élete utolsó napjáig fárad­hatatlan energiával vett részt a párt harcaiban, a szociális haladásért, a nemzeti függet­lenségért vívott küzdelmekben. A nyilatkozat végül hangsú­lyozza, hogy Jacques Duclos termékeny életével, melyet tel­jesen eszmei szo’gálatának szentelt, példát mutatott „e kommunista élete, melyet a nagyság és egyszerűség jel­lemzett, örökké emlékezetes lesz”. Pierre. Joxe, a szocialista párt országos titkára kijelen­tette, hogy a szocialisták tisz­telegnek Duclos emléke előtt, akivel a francia munkásmoz­galom egyik nagy alakja tűnik el. Duclos nagy népszerűségére és köztiszteletben álló szemé­lyiségére jellemző, hogy po i- tikai ellenfelei is nyilatkozat­ban méltatták emlékét, így Edgar Faure. a nemzetgyűlés elnöke, Albin Chalandon, az UDR főtitkár-helyettese és több más kormánypárti poli­tikus is. Az FKP Köziponti Bizottsága kö&üLte, hogy Duclos temetése kedden délután lesz. A francia munkásmozgalom nagy ha­lottját előbb a montreuil-i vá­rosházán, majd hétfőn az FKP párizsi székházában ravataloz­zák fel, s kedden délután he­lyezik el hamvait a páriz i Pére-Lachaise temetőben. A temetőben rendezendő gyász­ünnepségen Georges Marchais, az FKP főtitkára mond majd beszédet. A magyar-dánkapcsolatokról A Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kétoldalú kapcsolatai fejlődnek, de szá­mos kihasználható lehetőség van még politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. Dánia NATO-ország és a Kö­zös Piac tagja, de a békés egymás mellett élés elvei alap­ján keressük a kölcsönös érint­kezési pontokat. Az országaink közötti hiva­talos kapcsolatok eseménykró­nikájához tartozik, hogy 1966. augusztusában Budapesten tár­gyalásokat folytatott Per Ha- ekkerup, akkori dán külügy­miniszter. Látogatását Péter János külügyminiszter 1971. februárjában viszonozta. 1974 júniusában a Dán Szociálde­mokrata Párt küldöttsége — Anker Jörgensen pártelnök ve­zetésével — Budapesten szé­les körű eszmecserét folytatott az MSZMP vezetőivel. Jörgen- sent fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára is. Magvar parlamenti delegáció járt Dá­niában 1973. szeptemberében. A dán parlament küldöttsége 1974 szeptemberében látogatott Magyarországra, 1973. decem­berében skandináviai körútja során Gáspár Sándor Koppen­hágában hivatalos tárgyaláso­kat folytatott a dán szakszer­vezeti vezetőkkel. Szépvölgyi Zoltán 1974. novemberében Koppenhága polgármesterének meghívására látogatott a dán fővárosba. Dánia 1973. január 1. óta tag­ja a Közös Piacnak. A tubái közös, piaci országhoz hason­lóan 19 i4-re beviteli kontingen­seket állapított meg Magyaror­szággal szemben. 1974. decem­ber 31-i lejárattal — a közös piaci előírásoknak megfelelőin — Dánia felmondta hosszú le­járatú kereskedelmi megálla­podásunkat. Üj alapokon szük­séges rendezni tehát kétoldalú* gazdasági kapcsolatainkat, h sz Magyarországon a dán expor­tot diszkriminatív intézkedés1..k nem korlátozzák. Magyar rész­ről azt várjuk a dán hatósá­goktól, hogy — a Magyaror­szág GATT-csatlakozási jegy­zőkönyvében vállalt kötelezett­ségeiknek megfelelően — fo­kozatosan megszüntetik a még f e nn mara d t diszkrimi na tív korlátozásokat. Pillanatkép a Santiago do Cacem-i Vörös Csillag Termelőszövet­kezetből. A szövetkezet nevezetessége: elsőiként alakult Portugáliában. Május 1. útján „Diadalmasan visszük a te zászlódat...“ A nyolcórás követeléstől az állami ünnepig munkásösszefogás vörös zász­laja. Izmosodott, erősödött a május, sszélesedett platformja, nőtt tömegbázisa. Az első nagyméretű imperia­lista összecsapás 1904—1905- ben, majd az első orosz for­radalom idején megtartott má­jus elsejei tüntetéseken a régi A világtörténelemben alig található még egy olyan ün- jelszavak mellett mind gyakrabban és mind erőteljesebben nép, amely annyi küzdelem és véráldozat árán vált valóban hangzottak fel a tiltakozások a tőkés hatalmak fegyverkezési nemzetközivé, mint a május elseje. Hosszú, kemény harccal versenye, a hódító háborúk politikája ellen, s mind szervezet­és munkásvérrel kikövezett út volt a május útja a mii- tebbé vált a proletárszolidaritás. waukee-i és chicagói tragédiától napjaink májusáig. Az első május emlékére Május elseje először az amerikai munkások által követelt nyolcórás munkanap elfogadásának 1886. május 1-i határnap­jaként, a békésen kezdődött milwaukee-i, majd chicagói mun- kásmenet és a reakció dühödt haragjának véráldozataival végződött munkásitüntetés napjaként került be a munkásosz­tály harcának történetébe. 1890-ben, a 11. Internacionálé Pá­rizsban összeült alakuló kongresszusának határozata emelte ezt a napot a munkások nemzetközi szolidaritásának napjává: „Meghatározott napon nagy tüntetést rendez a munkásság, mégpedig minden országban és minden városban ugyanazon a napon, amikor a munkások felszólítják a hatóságokat, hogy a munkanapot törvényes úton nyolc órára korlátozzák és egy­ben követelik a párizsi kongresszus többi határozatainak mag- valósítását ...” A békéért, a népelnromás ellen Már az első — e határozat szellemében — szervezett má­jusi megmozdulások nagy lökést adtak a nemzetközi mun­kásmozgalomnak. Egész sor országban ez volt az első nagyobb méretű tömegtüntetés napja. Pedig hányszor ütötte ki a mun­kások kezéből a sortűz és a gumibot, a halál és a börtön a proletár nemzetköziség örök szimbólumát: a vörös zászlót. S hányszor mindhiába: a sortüzek, a kegyetlen terror fölé mind magasabbra és mind nagyobb számban emelkedett a Az első világháború kirobbantósakor a soviniszta uszítás Buzicskay György rajra

Next

/
Thumbnails
Contents