Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

Éljen korunk legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus- Ieninizmus! (Az MSZMP KB május 1-i jelszavaiból.) A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA MEGÁLLAPÍTOTTA: Szigorúbb ellenőrzést a tervek végrehajtásában holnapra összehívták a megyei tanácsülést Tegnap délelőtt ülést tartott a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága. Dr. Mondok Pálnak, a megyei tanács elnökének előterjesztésére elhatározták, hogy április 25-re összehívják a megyei tanácsülést. A tanácsülés napirendjére javasolják a járási hivatalok munkájának, valamint Pest megye 1974. évi költségvetési fejlesztési terve végrehajtásának megtárgyalását. Nőtt a gazdálkodási fegyelem Eddig csak a Szovjetunióban Új atomenergetikai berendezés a KFKl-ban Szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Központi Fi­zikai Kutatóintézetében fon­tos új kísérleti berendezést avattak. Mint Pál Lénárd akadémi­kus, a KFKI igazgatója el­mondta, a biztonságosain és gazdaságosan működő atom­erőművek építése, az energe- tikahaszsnosítás szempontjá­ból a reaktorban lejátszódó nukleáris, neutronfizikai fo­lyamatokon kívül rendkívül jelentős hőátadási és hidrodi­namikai folyamatok vizsgálata is. Ezt szolgálja az új kísér­leti berendezés, amelyhez ha­sonló a szocialista országok közül csak a Szovjetunióban működik. Négy év alatt, szá­mos magyar vállalat közremű­ködésével készült el a nagy­értékű berendezés, amelynek létrehozásához jelentős segít­séget nyújtott a Nehézipari Minisztérium, az Országos Atomenergia Bizottság, és a Magyar Tudományos Akadé­mia. A szakemberek számára kiemelkedően fontos segítsé­get jelentettek a szovjet Kur- csatov Intézettel fennálló, ha­gyományosan jó kapcsolatok. A berendezés a VVR-típusú erőművi reaktorokban leját­szódó hőátadásd és hidrodina­mikai folyamatok vizsgálatá­ra szolgál. A Magyar Tudományos Aka­démia, az MSZMP Társada­lomtudományi Intézete, Párt­történeti Intézete és Politikai Főiskolája rendezésében ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója al ital mából szerdán kétnapos tudományos ülésszak kezdődött az MTA dísztermé­ben. A tanácskozáson áttekin­tést adnak a szocializmus épí­tésének főbb kérdéseiről, az eltelt időszakban hazánkban végbement társadalmi, gazda­sági változásokról, illetve a társadalmi tudat alakulásáról. Az el nőiesé gben foglalt he­lyet többek között Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke és dr. Kornidesz Mihály, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. Erdey-Gruz Tibornak, az MTA elnökének megnyitó sza­vai után Vass Henrik, a Párt- történeti Intézet igazgatója A szocializmus építésének főbb kérdései az alapok lerakása után címmel tartott előadást. Lakos Sándor, a Társadalom­tudományi Intézet igazgatója Társadalmi, gazdasági válto­zások az elmúlt 15 évben Ma­gyarországon címmel adott elő. Ezután Köpeczi Béla, az MTA főtitkára a társadalmi tudat alakulásáról szóló előadását tartotta meg. Az ülésszak ezt követően két szekcióban folytatta munkáját. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése Szerdán tartotta évi rendes közgyűlését a Magyar Nemzeti Bank. Jelen voltak: dr. Falu­végi Lajos pénzügyminiszter, továbbá az állam — mint rész­vénytulajdonos — képviselői, valamint a bank igazgatóságá­nak és elnökségének tagjai. Dr. László Andor államtit­kár, a bank elnöke beterjesz­tette az 1974. évi gazdasági évről szóló jelentést, a mérle­get és az eredményelszámolást. A közgyűlés jóváhagyta az 1974. évi tevékenységről szóló jelentést és elfogadta — az eredményelszámolással együtt — az 1974. december 31-i zá­rómérleget. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága minden évben napirendre tűzi a költségveté­si és felügyeleti-gazdasági re­víziók tapasztalatának meg­vitatását, így került sor teg­nap az 1974. évi vizsgálatok eredményeinek értékelésére is. Az értékelésnek, a napi­rend megtárgyalásának kü­lön hangsúlyt adott a párt XI. kongresszusának határo­zata, amely kimondotta, hogy a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonalának eme­lése, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcé­lok és -eszközök teljesebb összhangja nagyobb ellenőr­zést kíván. Hatékonyabbá kell tenni a tervek végrehajtását és a gazdasági fegyelem meg­tartásának ellenőrzését. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a tanácsi fel­ügyelet alá tartozó vállala­toknál, intézményeknél ör­vendetes javulás tapasztal­ható, a revíziós vizsgálatok szerint évről évre mind tar­talmában, mind módszeré­ben szilárdul a fegyelem. Kü­lön elismerte a megyei ta­nács pénzügyi osztályának irányító, ellenőrző munká­ját, amely hozzájárul ennek a fegyelemnek megszilárdí­tásához. A tanácsi pénzügyi, szakigazgatási szervek 1974- ben 474 költségvetési szervet ellenőriztek, hússzal többet, mint 1973-han. A megyei ta­nács szakigazgatási terve száz százalékig, a városi tanácsok 97,9 százalékig teljesítették ellenőrzési tervüket. Nem ilyen egyértelmű a terv tel­jesítése a járási hivataloknál, de különösen nem a nagy­községi, községi tanácsoknál, A revíziós vizsgálatok ha­tékonyságát növelte az is, hogy a leglényegesebb kér­déseket ellenőrizték, és ahol mulasztást állapítottak meg, felelősségre vonást kezdemé­nyeztek, s ez nemcsak erköl­csileg, de anyagilag is sújtot­ta a felelősöket. A vizsgálatokat nehezítet­te, hogy sok vállalatnál in­tézménynél nem szervezték meg, vagy ha megszervez­ték, még mindig laza a belső ellenőrzés. Sok vezető nem ismerte még fel a belső El­lenőrzés jelentőségét, azt, hogy a hibák megelőzésére, a fegyelmezett gazdálkodás biz­tosítására, ellenőrzésére el­sősorban a belső ellenőrök hivatottak és azok a vezetők segítői. A vezetők szemléle­tének változtatása, a belső ellenőrzés szigorítása, a háló­zat megszervezése első he­lyen szerepel a tegnapi vb határozatai között. Bírálta a tanács vb, hogy az ellenőrzött szerveknél nem elég rugalmas például a bér­gazdálkodás. A megüresedett állásokat nem igyekeznek be­tölteni, helyettesítésekkel, túl­óráztatásokkal oldják meg gondjaikat, és év végére nagy bérmaradványokkal rendel­keznek, amit — s ez a másik nagy hiba —, egyenlősdi alap­ján év végén jutalomként szétosztanak Különösen az oktatási és egészségügyi in­tézményekre vonatkozik ez a megállapítás: évről évre in­dokolatlanul nő a bérmarad­vány. Gyakori hiba, hogy a kü­lönféle épületek műszaki ál­lapotát nem időben értéke­lik, elmulasztják felújításu­kat megtervezni, s. ezért a kapkodás miatt szétforgácso- lódik a felújítási eszköz, egy- egy feladatot nehézkesen és feleslegesen hosszú idő alatt végeznek el, újítanak fel. Bí­rálta azt is a vb, hogy jó- néhány vállalat rosszul gaz­dálkodik a küldetési, a gép­kocsi térítési díjakkal, a túl­órákkal, sokszor fizetéski­egészítésként kezelik. Szinte valamennyi vállalatot elma­rasztaltak azért, hogy az év folyamán keletkezett bevé­teli túlteljesítések, illetve ki­adási maradványok esetén sem módosítják előirányza­taikat. Felhívta a tanács vb arra is a figyelmet, hogy a köz­ségi és nagyközségi tanácsok számára több segítséget kell adni vizsgálataikhoz, külö­nösen a tanácsok mellett mű­ködő bizottságok aktivitását, szakemberek bevonását szor­galmazzák. Ezzel nemcsak alacsony létszámukat, de sok­szor a fiatal, tapasztalatlan tanácsi dolgozók szakértel­mét is megsokszorozhatják. Bár 474 vizsgálat alapján 262 személy felelősségre vo­nását kezdeményezték a revi­zorok, a tanács vb úgy ítélte, hogy a kár összege (egymillió forint) és a vizsgálatok szá­ma is tükrözi: nagyobb aggo­dalomra nincs ok. Azt azon­ban hangsúlyozta, hogy a kisebb szabálytalanságok, gondatlanságok, fegyelmezet­lenségek ellen is fel kell lép­ni. Különösen az építőipari munkán dolgozó közüle- tek és kisiparosok jog­talan elszámolásaira hívta fel a figyelmet. Megemlítet­A tanács vb megtárgyalta és elfogadta azt az értékelő jelentést, amely az egészség- ügyi dolgozók élet- és mun­kakörülményeit vizsgálta és annak alapján megállapítot­ta, hogy sokat fejlődtek az egészségügyben dolgozó ká­derek élet- és munkakörül­ményei. Ezt segítette a bér­rendezés, a megyében létesí­tett új egészségügyi intézmé­nyeit, a lakásgond enyhítése, a nővérszállások, több he­lyen az üzemi étkezés meg­szervezése. A megyében dol­gozó mintegy 9100 egészség- ügyi káder a korábbi évek­hez képest jobb körülmények között tehet eleget hivatá­sának. A negyedik ötéves tervben például a megyei ta­nács 15 millió forintot fordí­tott a műszerezettség növe­lésére, s így könnyebbé vált a munka. A végrehajtó bizottság tag­jai azonban sok olyan ész­revételt tettek, amelyek for­rásai lehetnek a munka to­vábbi javításának. Így a töb­bi között kifogásolták, hogy a jelentést készítő osztály az egészségügyi szakszerve­zet Pest megyei bizottsága nélkül, s ezért sok minden­ben egyet nem értve fogal­mazta meg a fejlődést, és a feladatokat. De figyelmen kí­vül hagyta az egészségügyi osztály az egészségügyi bizott­ság észrevételeit is. A többi között bírálták, hogy nem adott számot az egészségügyi dolgozók poli- tilcai arculatáról, politikai to­vábbképzéséről, nem kereste az okát és megoldásmódját annak, hogy az egészségügyi dolgozók, de leginkább az or­vosok között miért olyan alacsony az olvasottsági szint, a művelődési igény. Az or­vosoknak például 60 százalé­ka nem tartott tudományos előadást, és 73,4 százalékuk­nak nem jelent meg tudo­mányos közleménye. Nem adott választ arra. mit szán­dékozik tenni azokkal a nem szakképzett dolgozókkal, alak nem végezték el a nyolc ál­talános osztályt. Mi a teen­dő azért, hogy javítsák a ttiunkásellátást, a munkavé­delmet, hiszen amíg 1973- ban 52, addig 1974-ben 149 baleset történt, a kiesett mun­kanapok száma száz százalék­kal nőtt. Javítani kell a mun­kafegyelmet, az igényességet, te azt is, hogy szigorúan kell eljárni olyan vállalatok, illet­ve a mulasztást elkövető sze­mélyek ellen, amelyek, illet­ve akik ugyanazt a szabály­talanságot többszöri figyel­meztetés ellenére is elköve­tik, nem veszik tekintetbe a vizsgálati megállapításokat, így megemlítették a Pest megyei Tözegkitermelő Vál­lalatot, ahol' az utóvizsgálat is megállapította, hogy baj van a selejtezésekkel, az utó- kalkulációval, a számlarend- szerrel. A Pest megyei Vil­lanyszerelő Vállalatot is el­marasztalták, mert haszon­kulcsának emelésével és az ipari termelésre a közvetett költségek szabálytalan fel­számításával túlzott mértékű nyereséget biztosított. Ugyan­akkor elismerőleg nyilatko­zott a PEVD1 és a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat munkájáról. összességében a megyei ta­nács vb úgy ítélte meg, hogy néhány kivételtől eltekint­ve o vállalatok többsége tervszerűen és jól gazdálko­dik, dinamikusan fejlődik, a lakossági szolgáltatás javul. Nagyobb gondot fordítanak a munka- és üzemszervezés­re, a gazdaságos termék­szerkezet kialakítására, meg­alapozottak a műszaki fej­lesztési koncepciók, Szabá­lyosan képezik a vállalati ára­kat és a nyereséget. Erősö­dött a közgazdasági szemlé­let, egyre inkább érzik az elemző munka szükségessé­gét. mert az sok kívánnivalót hagy maga után. S mindenek előtt felhívta a vb a figyelmet a munkahelyi demokrácia szé­lesítésére. 1972-ben az intéz­mények 53,5 százalékában tartottak munkaértekezletet, de azon csak a dolgozók 27,4 százaléka vett részt. Ez az arány 1973-ban tovább rom­lott, az intézményeknek már csak 48,4 százalékában tar­tottak munkaértekezletet, s azon 24,4 százaléka jelent meg a dolgozóknak. Ez a szám fi­gyelmeztet Mind a politikai, mind a szakmai továbbképzésre az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Sok tevékeny, a kö­zösségért élő orvos és szak- képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó példá­ja mutatja, milyen társadal­milag hasznos, felelős mun­kát tudnak végezni. Nemcsak szívesen, de eredményesen is dolgoznak — nem lehet a tanács számára közömbös, hogyan fejlődnek politikailag a Pest megyében dolgozó ká­derek. Nem lehet abba bele­nyugodni, hogy az egészség- ügyi dolgozóknak mindössze 87 százaléka szakszervezeti tag, de abba sem, hogy amíg a gyógyszerészek mindegyike tagja a Vöröskeresztnek, ad­dig az orvosoknak és a kö­zépkádereknek mindössze 53,6 százaléka. Pontosabb, átfogóbb elem­zésre, a felsorakoztatott szá­mok alaposabb tanulmányo­zására van ahhoz szükség, hogy a kidolgozásra váró in­tézkedési tervet elkészítsék. Csak így lehet az intézkedési terv alapja az élet- és mun­kakörülmények objektív és szubjektív feltételei megfo­galmazásának. Pest megyében az utóbbi években sok központi, helyi, párt- és tanácsi intézkedés, anyagi és erkölcsi támoga­tás, megbecsülés bizonyítot­ta az egészségügyi dolgozók tevékenységének elismerését. Minden alap megvan ahhoz, hogy tovább fejlődjenek élet- és munkakörülményeik. Az erre vonatkozó tervek meg­valósulását a tanácsi és a szakszervezeti együttműkö­dés alapján végzett munka, a feladatok jó összehangolása, elemzése, az eddiginél haté­konyabban segítheti. S. A. Felkészülten — újabb feladatokra Befejeződött a megyei népfrontvezetők háromnapos tanácskozása Pezsgésben van belpolitikai életünk, % egymást követik a mindennapjainkat és jövőnket meghatározó események. Volt tehát mit megbeszélni a köz­ségek, városok és járások népfrontvezetőinek háromna­pos dobogókői tanácskozásán. A tanácskozást a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága szervezte. Cservenka Fe- rencnének, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első tit­kárának a XI. kongresszus ha­tározataiból adódó feladatokról szóló előadásával kezdődött; tegnap Léderer Róbertnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa osztályvezetőjének külpolitikai előadásával feje­ződött be. Társközségek együttműködése — Örülök, hogy itt voltam mondja Remitzky Zoltán, a márianosztrai községi nép­frontbizottság titkára, szobi művelődésügyi felügyelő —, hasznos volt ez a három nap, eredményesebb volt, mint a tavalyi balatonaligai. Tavaly túlságosan zsúfolt volt a prog- ram, s nekünk, akiknek a nép­frontmunka társadalmi munka, minden szóra jobban oda kel­lett figyelni. Az elmtút három napon bő alkalmunk nyílt ar­ra is, hogy megismerjük egy­mást, s az én esetemben pél­dául a közös tanácsú községek népfrontmozgalmának eredmé­nyeit, gondjait, s ami talán a legfontosabb: a munkamódsze­reket. A három napon egymás mellett ültünk a társközség, Kóspallag népfrontelnökével, Péntek Ernő tanárral, s ez akár jelképes is lehetne, ö a második nap délutánján, a já­rási vitán fel is szólalt. El­mondta és elmondhatom én is, hogy együtt dolgozunk, azonos célért; munkaterveinkben is szerepel az együttműködés. Most például a két népfront­bizottság együtt szeretne eljár­ni egy kóspallagi kútfúrás ügyében az illetékes fórumok­nál. . Területi bizottságok — Lehetőségünk volt arra, hogy külön mi, városi nép­frontvezetők is leüljünk egy­mással és megvitassuk dol­gainkat — mondja Bernáth Tibor, a szentendrei városi népfrontbizottság titkára, a Pest megyei Fémipari és Kézi­szerszámgyártó Vállalat igaz­gatója. — Számos sajátos vo­nása van a. városi népfront- muhkanak, egyik ilyen a kör­zeti népfrontbizottságok szer­vezése, tevékenysége. Szoro­san kapcsolódik ez a közeljö­vőben sorra kerülő országgyű­lési képviselő-választásokhoz. Olyan forma ez, amely alkal­mas arra, hogy élénkebbé te­gye a közéletet, a választások előtti időszakban és később is. Szentendrén, szorosan együtt­működve a területi pártái ap- szervezetekkel, a KlSZ-szerve- zetekkel és a tanácstagokkal, jelenleg négy területi nép­frontbizottság tevékenykedik. Jelentős részük volt abban, hogy Szentendre első lett a vá­rosok között a megyei telepü­lésfejlesztési versenyben, ki­tűnően agitálnak, szerveznek, és eljutnak a város külső terü­letén élő emberekhez is. Az izbégi területi népfrontbizott­ságnak például külön nőbi­zottsága és rendezvényszervező bizottsága is van. Ezek a nép- ír ontszervek nagyon aktívan közreműködnek ezekben a na­pokban a lakóbizottságok vá­lasztásában is, különösen az új lakótelepeken. Béke, barátság, szolidaritás — Jó érzéssel hallgattuk ba­rátaink, kollégáink vélemé­nyét, amely szerint nálunk, a budai járásban évről évre kü­lönösen sikeresek a májusi béke és barátsági hónap ren­dezvényei — mondja Benesik Antal, a járási népfrontbizott­ság titkára. — Mi legalábbis erre törekszünk. A járási meg­mozdulások nyitó eseménye az idén is hagyományosan, május 9-én Püiscsabán a szovjet hős-i emlékműnél lesz, ahol béke­gyűlést és magyar—szovjet ba­ráti találkozót tartunk. Az idei rendezvényeken megemléke­zünk a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójáról is. Ügyszólván a járás valameny- nyi községében lesz békegyű­lés, szolidaritási megmozdulás, baráti találkozó. A budai já­rásban kimondottan nemzeti­ségi község nincsen, egyes köz­ségekben azonban jelentős számú nemzetiség éh A baráti találkozók szervezésénél ezt figyelembe vettük, Törökbálin­ton például magyar—NDK, Sóskiiton magyar—csehszlo­vák baráti találkozót rende­zünk. Május 22-én Érden, a Vörösmarty Gimnáziumban sor kerül az immár hagyomá­nyos magyar—szovjet pedagó- gustálálkozóra, az estet Solo- iíov munkásságának szentel­jük. A találkozók keretében minden évben egy-egy nagy orosz vagy szovjet író életével, műveivel is megismertetjük a részvevőket. Solymáron, az if­júsági klubban tovább él a magyar—kubai barátság esz­méje, a nyár folyamán magyar —kubai találkozó lesz. A választások küszöbén — Nagyon aktívak voltak a népfrontvezetők — mondja Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára —, nagyon so­kan mondtak véleményt, az előadásokat követően közös munkánkról. A megnyilatkozá­sokból kitűnt, hogy a nép­frontvezetők többsége ma már nagyon is felelősnek érzi ma­gát azért, hogy hogyan alakul lakóterületén a politikai, társa­dalmi közélet. Többen elemez­ték azokat a formákat, ame­lyeken keresztül a népfront az eddiginél hatékonyabban segít­heti gazdaságpolitikai céljaink valóra váltását. Sokan szóltak területfejlesztési, művelődés­politikai eredményekről, kez­deményezésekről. A népfront­vezetők örömmel számoltak be arról, hogy mind alkotóbb az együttműködés a népfront és a különböző munkahelyek szo­cialista brigádjai között, a brigádok tevékenysége egyre inkább kiterjed a lakóhelyre is, részt vesznek a különböző rendezvényeken, társadalmi munkában segítik a település fejlesztését. Mind több helyen népfront—szocialista brigád találkozókat szerveznek, és a népfrontelnökség ülésedre meg­hívják az üzemek képviselőit is. — A háromnapos tanácsko­zássorozat középpontjában ál­lott a felkészülés a küszöbön­álló országgyűlési képviselő- választásokra. Többen is el­mondották, hogy a választási időszak újabb jó alkalom lesz arra, hogy megismertessük eredményeinket, a párt, a XI. kongresszus határozatait, prog­ramját, — Nagy munka hárul az el­következő hetekben is a nép­front aktívahálózatára és szé­lesítve ezt a kört és a három­napos tanácskozás tapasztala­tait áttekintve azt mondhatom, hogy a megye népfrontmozgal­ma megbirkózik feladataival. A tudatformálás az egészségügyben dolgozók között is fontos kötelesség Az Akadémián Kétnapos tudományos ülésszak a felszabadulás évfordulója alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents