Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-03 / 78. szám
NÉPPEL. Szigethalmon tavaly ősszel helyezték üzembe a Csepel Autógyárai, 22 ezer négyzetméter alapterületű padlóváz-szerelőcsarnokát. Itt: évente 10 ezer különböző típusú padlóvázat gyártanak az Ikarus Ka- [ fosszéria és Járműgyárnak. A képen az NDK-ban gyártott konvejor- S pályás szerelősor látható. A megye egyik nagy üzeme, a Nagykőrösi Konzervgyár évről évre fejleszti termelését. Tavaly például az előző évhez képest 70 millió forinttal nőtt a gyár termelési értéke. A tervek szerint az idén a, tavalyinál mintegy ezer vagonnal több konzervet adnak át a kereskedelemnek. Gyönyörű falucska Pilisszentlászló. A Visegrádi-hegység rejtekéből indulnak a Szentlászló- vagy az öregpap- hegyre, a Nyestbércre a kirándulók. Történelmi emlékeket idéznek a földrajzi elnevezések, az időt, amikor III. Endre a királyi vadásziakból kolostort építtetett 1291-ben, a pálosoknak, akik a törökdúlás után, a kipusztult lakosság helyébe a maiak szlovák elődeit idetelepítették a felvidékről. Az egyik legszebb település az országban. Az erdők ölén, hegyek között, jó vázlatokat készíthetne itt akármelyik me- sekönyv-illusztrátor. Ahány porta, annyi szintmagasság, egyetlen kert sincs, amelytől a szomszéd ne lenne lentebb, vagy föntebb valamivel. Csupa módos ház, az udvarokon ölberakott — erdőtáji szóval: sa- rangolt — tűzifa, a kerítések mögül hamis szemállású lon- csos kutyák acsarognak. A gyerekek még az utóbbi esztendőkben is építhettek hóembert. Amikor másutt szikra csapadék sem volt telente, a környékbeli hegyek ködsipkát húztak, s a felhőkből még néhány hete is nagy, puha hó- i pelyhek szálldostak alá. I Veteményes la Ribnicskán = Csöndes a falu. Napközben I különösen. A kenyérkeresők I reggel buszra ülnek, s csak ké- jső délután érkeznek haza. Föld. ! bői keveseknek jut komolyan ! számításba vehető jövedelem, j kizárólag ebből pedig éppen- I séggel csak egyetlen ember él. ! Az igazsághoz tartozik, hogy a j föld sohasem nyújtott megél- j hetést, szűkös a szentlászlói ha- | tár, mindössze 368 hold szán- = tó, legelő és rét szorult a í völgybe. A régiek eljártak nap- l számba kapálni, piszkét szedni i a tehetősebb izbégi gazdákhoz, I a szentendrei, leányfalui villa- ! tulajdonosokhoz kertet gondoz- i ni, s bizony rákényszerültek, [ hogy keresetkiegészítésként : fát szerezzenek az erdőről. Ma- | napság még termelnek vala- = mennyi rozsot, búzát, burgo- jnyát, de hallom valakitől: i rendőrt kéne állítani a határ ; szélibe, zavarja vissza, aki a l földjére megy, ne fecsérelje fe- ! leslegesen az idejét, merthogy = a termésen rendszerint osztoz- sTÍi keli g, szarvassal, vaddisznóinál. Tómnak -a régi halastó = medrét, áz egykori rendeltetést i nevében őriző Ribnicskát ér- i demes megművelni, jó zöldség I terem rajt, majd minden családnak van is ott egy darabka | veteményese. I Nem lehet hát csodálni, ha a I községi tanács hirdetőtábláján I föltűnik egy-egy cédula, ame- llyen az áll, hogy X vagy Y el- |adja földjeit. Akad is vevő, a |falu körül, tölgyesek szegélyé- = ben egyre-másra épülnek a | hétvégi kuckók, s némely hi- | valkodóbb, cifrább lakok. [Századok után f- fordulat | Kirándulóhely, üdülőhely i Pilisszentlászló, de ezen túl, | vagy még inkább ezen innen §970 lelkes község, ennyi ember I életének, sorsaváltozásának | színhelye. Az utóbbi, azaz a § sors fordulatja, változása új- : donatúj jelenség, hiszen alig- \ alig változott itt évszázadokig íiiiiiiiiiiiiiiHMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiimiiiiiMiii Falu a lankás oldalán A fejlődés egy község életének tükrében Száz-száztíz ezer telefont gyártanak évente Nagykátám. A színes készülékek kisebb része külföldre kerül, többségük pedig magyar otthonokat, hivatalokat és gyárakat kapcsol a telefonhálózatba. Jövőre új szerelőcsarnokban kezdik meg a jelenleginél nagyobb gondot és Ügyeimet igénylő számítástechnikai alkatrészek gyártását. valami. A modem könyvtár előcsarnokában kifüggesztettek egy tablót, rajta fényképek, amelyek, a technika fejlődését ismerve, tudvalévőén nem lehetnek a túlontúl régi idők tanúi. Az egyik fénykép térdre rogyni készülő vályogház előtt álldogáló megilletődött parasztot ábrázol, mögötte az ablak oly piciny, hogy ... hogy télidőben, amikor hideg szelek süvítenek a hegyek közül, könnyűszerrel befalazható legyen. A többi fotográfián látni, mint csépelték kézi erővel, cséphadaróvaj. a gabonát, meg nyomtató lóval. Mint hordták be a termést a földekről háton, s ugyanígy cipelték a rozsét a görnyedő, inas asszonyok. A sorsfordulat időpontja e tabló közelében lelhető föl: a könyvtár bejárata mellett falba süllyesztett, márványtábla adja hírül, hogy 1944 karácsonyát követő napokban, december 27-én, amikor az ország jó részét még a háború szaggatta, a közeli főváros körül dúlt az ostrom, ide, egy szovjet előőrs képében beköltözött a béke. Ami azelőtt volt, arra kevesen emlékeznek már. S ami azóta történt? Erről más-más emléket őriz a javakorabeli, az élete delén álló és az ifjabb nemzedék. Egy valamiben mégis megegyeznek: a szentlászlói krónika oly eseményeit említik, ha az élet változásai kerülnek szóba, ami jelképe is, len- dítője is ennek a változásnak. Évtizedek históriája A harminc esztendő históriája valahol ott kezdődik, hogy egy Vaszil nevű szovjet őrmester és négy katonája összeszedte a környéken elszórt gránátokat, s a helyiekre hagyományozott néhány legyengült lovat. Kinyitott az üzlet, de áru nem érkezett, élelmiszer kevés volt, noha valamennyi jutott iég a cserélőknek is, akik elő- a pesti pincékből, ruhát, :ipőt, kötött holmit hoztak, krumpliért, tojásért, lisztért, kukoricadaráért. A faluban ineg éppen jól jött a ruhanemű, mert a felszabadító csapatok előtt egy elcsigázott magyar alakulat kvártélyozta be magát Pilisszentlászlóra, lehettek kétszáz-egynéhányan, majd a szovjetek hozzájárulásával kivetkezve a mundérból, hazamehettek. Volt köztük, akinek már csak vászonnadrág meg szalmakalap jutott, úgy indult — s meg is érkezett — Győrbe. Április 4-én megjött a hír, hogy az utolsó magyar községből is kiverték a németeket, május 9-én, hogy véget ért a háború. Ezek voltak a piros betűs napok. A gyászosak pedig, amikor pünkösd vasárnapján felrobbant egy ágyúlövedék, és meghalt öt gyerek, amikor számba vették az elesetteket, Dombai Jánost, Franyó Istvánt, Kocskovszki Jánost, Kocsnovszki Fülöpöt, Kocs- novszki Györgyöt, Petko Laxviuuieaívcti, cii demes megművelni, jó zöldség 1 terem rajt, majd minden családnak van is ott egy darabka | veteményese. 1 Nem lehet hát csodálni, ha a I községi tanács hirdetőtábláján I föltűnik egy-egy cédula, ame- i lyen az áll, hogy X vagy Y el- |adja földjeit. Akad is vevő, a l falu körül, tölgyesek szegélyé- = ben egyre-másra épülnek a | hétvégi kuckók, s némely hi- | valkodóbb, cifrább lakok. fSzázadok után f- fordulat | Kirándulóhely, üdülőhely i Pilisszentlászló, de ezen túl, | vagy még inkább ezen innen [ 970 lelkes község, ennyi ember I életének, sorsaváltozásának | színhelye. Az utóbbi, azaz a = sors fordulatja, változása új- ■ donatúj jelenség, hiszen alig- ! alig változott itt évszázadokig íiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiinniiiiii"miiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiii jóst, Szloboda Jánost, Vasvári Vilmost és Vrhovina Józsefet, akik milliók között a fronton pusztultak. A falu meggyászolta a holtakat, és nekigyürkő- zött az életnek. Kezdetben szekérrel, kézi kocsival fát hordtak Pestre, aztán egyre. több munkaalkalom adódott, a visegrádi, a dunabogdányi kőbányába kerestek embereket, fa- kitermeléshez az erdészetben, meg asszonyokat a csemeteültetéshez. Megszólal a telefon Szűkös esztendők követték egymást, jegyrendszer — a járandóság fejenként 3 deka cukor és 20 deka kenyér —, aztán beszolgáltatás, sokan áttelepültek a lakosságcsere idején Szlovákiába. A jeles események, az emlékezetesek: megalakul a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, forintért lehet vásárolni, telefont kap a falu — a leveleket persze gyalog hordja Szentendréről a kézbesítő —, megalakul a könyvtár az iskolában, Dombai Pál tanító úr igyekszik ráka- patni az olvasásra a lakosságot. A fiatalok színjátszó csoportot szerveztek, futballcsapatot alakítottak, sportoltak, az egyik helyi kerékpáros nyerte például, kölcsönbringával, az első járási országúti kerékpárversenyt. Az idősebbek szerint a legnagyobb fordulatot az 1950-es esztendő hozta a falu életében, s így lehet, hiszen az évszázados elzártságból törtek ki akkor. Október 22-én a korábbi elöljáróság helyébe megválasztották a községi tanácsot, amelynek első ténykedése volt kérelmezni a MÁVAUT-tól, hogy kapjon a falu autóbusz- járatot. Az első autóbusz A tanács egyik alapító tagja — később egy ideig elnöke is, ma a postahivatal vezetője — az ifjúsági szervezet egyik’aktivistája, Kováts Géza lett. Így ptyi 1 plrp7i Ír • — A MÁVAUT-főnökségtől kiszállt egy bizottság, közölték, hogy indítanak buszjáratot, de csakis akkor, ha elegendő utas lesz, különben azonnal megszüntetik. 1951. február 28-án megérkezett az első autóbusz, vezetője Németh József volt, Szentendréről, a kalauznő a leányfalui Pali Margit. Ünnepélyesen felszállt vagy húsz ember, hogy beutazzon a városba. Március 1-től már néhány hetijegyes utas is akadt, de félő volt, hogy a vállalat a gyér forgalom miatt megszünteti a járatot. Ekkor Szellő József tanácstitkár megkérte az embereket, hogy akinek van egy kis ideje, üljön buszra, az útiköltséget majd kifizeti a tanács. 1950-ben vezették be a villanyt az erdők rejtette falucskába, kigyúlt a fény az otthonokban, s míg korábban csak 5—6 telepes fejhallgatós rádió volt, ettől kezdve mind többen vásároltak az olcsó néprádiókból. Ma is él az az idős asz- szony, aki elcsodálkozott, hogyan férhet el a cigánybanda egy kis fadobozban. Táguló határok Az új élet második évtizedét a szétszóródás időszakának nevezhetnénk. Az első szakmunkástanulók nevét megjegyezte a falu, mint ahogy bizonyára megőrzi majd hosszú évék múltán is a mai utolsó földművesét, Dombai Rezsőét. Tán, amikor a villanyvezetéket húzták be, akkor kaptak többen is kedvet az ipari munkához, elsőként Krkos István és Hóiba József álltak ipari tanulónak. S elindultak a férfiak a kőbányákba, fakitermelőknek az erdészetbe. lakatosok, esztergályosok, villanyszerelők lettek a szentendrei gyárakban, később fölkerekedtek az asszonyok is, odaálltak a gép elé a pomázi és budakalászi szövö- dékben. De kerül munkás a mezőgazdaságba is, külön buszt küld reggelenként értük az Óbuda Tsz. Kitágult hát a község határa, s ki a látóköré is, jutni valamire, jobban élni, többet tudni, ez a szándék vezeti az embereket. S nem csekély a hajlandóság: mindezért közösen tenni. A falubeliek összefogása hozta tető alá az új óvodát — még az építkezéshez szükséges követ is társadalmi munkában fejtették a nadvinyicskai bányában —, 1969 decembérére emeletes, szép új iskola is épült, öt éve megnyílt a könyvtár. A gyerekek szlovák anyanyelvűket tanulhatják az iskolában, az olvasók szlovák nyelvű könyveket kölcsönözhetnek. Nemzetiségi nyelven Milyen ma az igény a pallé- rozódásra? Az utcán fagyos orrú, bojtos sapkás, apró kisleánnyal találkozom, a hóna alatt vaskos könyv. Iskolás lenne már ez a gyerek? Igen, mondja, elsős, Szabó Annusnak hívják, éppen csak megtanult olvasni, de már nemcsak a képeskönyveket forgatja. A komoly könyv talán egy hasonló lánykáról szól, címéből ítélve, hisz az így szól: Kisanna Erdőországban. Megfordultam a KISZ-esek klubjában, ahol irodalmi, művészeti, politikai vagy technikai folyóiratok, a legfrissebb napi- és hetilapok — köztük a Ludove Noviny — sorakoznak az olvasópolcon, s lapoztatnak. is gyakorta. Egy falragaszra lettem figyelmes, a tanácsházán, ily módon közzé téve, hogy mikor indul a színházi busz Pestre. Később hallottam, hogy a buszról az erdészet gondoskodik, saját dolgozói tehát elsőséget élveznek a színházjegyigénylők között. Volt is fölzúdulás a faluban — miért nincs több jármű, kérdezték —, amikor lemaradtak a Képzelt riport egy popfesztiválról című vígszínházbeli előadásról. Hát ennyit a pilisszentlászlói változásokról. Azért még hadd tegyem hozzá: a postatakarékban őrzött betétállomány a napokban elérte a hétmillió forintot, s hogy az utóbbi években sok ház épült, de egyetlen sem fürdőszoba nélkül. Apor Zoltán «Társadalmi rendszerünk megkülönböztetett figyelmet fordít a lakásépítésre. Egyre főbb ház magasodik a megye városaiban és községeiben is. Az utóbbi néhány évben mintegy 25 lakótelep adta meg sajátos arculatát egy-egy településnek. Solymáron (a képen) a Pest megyei Műanyagipari vállalat építtetett dolgozóinak lakásokat. Három évtized alatt milliárdokat fordított az ország új művelődési intézmények építésére, korszerűsítésére. A sóskúti klubkönyvtár egyike a megye legszebb intézményének. Esténkimt mozgalmas itt az élet, szívesen keresik fel a község lakói, idősek cs fiatalok egyaránt. Két esztendeje nyújt nappal otthont a kicsinyeknek a kiskunlae- házi 70 személyes bölcsödé. Gondos kezek látják el a gyermekeket itt éppen úgy, mint a megye többi bölcsődéjében. Azt tervezték, hogy az utolsó őt évben 580 kicsi befogadására épülnek hasonló intézmények és ma már 000 gyermek befogadására alkalmasak a megye bölcsődéi.
