Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA xix. évfolyam, 92. szám AR.l 1 FORINT 1975. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP Magas A ki valamennyire is jár­tas a termelőmunka nagyobb, egy-egy munkahelyet meghaladó összefüggéseiben, az kézen­fekvő igazságként fogadja el, hogy a termelés állóesz- , köz-igénye folyamatosan növekszik. Köznapibban szólva annyit tesz ez, hogy a termékkibocsátás magas színvonalának nem mellé­kesek a költségtényezői sem. A megye egyik neves gazdaságának, a hernádi Március 15. Termelőszövet­kezet elnöke figyelemre méltó gondolatokat pendí­tett meg erről, egyebek kö­zött hangsúlyozva, hogy a magas termésátlagok mö­gött észre kell venni a na­gyobb energia-, műtrágya-, növény védőszer-felhaszná­lást is. Ami egyszerű dolog lenne akkor, ha pusztán mázsákat és tonnákat he­lyeznénk a mérlegre, ám a gazdálkodás eredményes­ségét így nem lehet elbí­rálni. Ahhoz arra van szükség, hogy ismerjük az úgynevezett fajlagos költsé­geket. Ha ezekből sikerül lefaragni, akkor valóban eredményes a gazdálkodás. Tágítsuk a kört: ahogy Hemádon, úgy másutt — akár az iparban, akár a mezőgazdaságban — jut-e figyelem a magasabb ter­melési színvonal költségei­re? Számon tartják-e a termelőegységek, mmi mibe kerül, s eltöprengenek-e azon, szükségszerü-e, hogy a költség akkora legyen, amekkora? Látszatra jelen­téktelen apróságokkal bíbe­lődnek a Nagykőrösi Kon­zervgyárban. Péládul a termeléshez felhasznált víz fajlagos csökkentésével. Az­zal tehát, hogy egy tonna készárura kevesebb víz fel- használása jusson, mint ed­dig. Apróság? Annak lát­szik. Csakhogy a nagykőrö­siek ezzel az aprósággal — mert ebben a gyárban na­gyon is tisztelik azt a köz­helyet, hogy fillérből lesz a forint — egy esztendő alatt 530 ezer forintot taka­rítanak meg, azaz ennyivel csökkentik a termelési költséget. H a csak ennyivel csök­kentenék ! Ám van más is a tarsolyukban. Egyebek mellett az, hogy mérséklik a készáru-ton­nákra jutó gözfelhasználást, ha valamelyik gyártási te­rületen eddig száz kilo­gramm gőz kellett egy tonna áruhoz, most ezt le­szorítják kilencvenre. Ami persze sokféle műszaki, technológiai intézkedést kö­vetel, feltételezi a dolgo­zók fegyelmezett munkáját, ám mindezek fejében több mint másfél millió forint megtakarítását teszi lehető­vé! Csupán a két tételt ösz- szeadva már kétmillió fo­rint felett vagyunk. S nem csak ez a két tétel van! Térjünk vissza a herná­diakhoz. Itt — sok más között — azt okoskodták ki, hogy a naponta feldol­gozott 40 ezer baromfi ed­dig veszendőbe ment hul- iadékjából értéket lehet csinálni. Húslisztet, nagyon fontos árut, amit dollárért vásárol a népgazdaság, mert idehaza nincs elegen­dő belőle. Jogos a kérdés: csak az említett helyeken vannak ilyen lehetőségek? Igaz, té­nyek tanúsítják, hogy a kongresszusi, a felszabadu­lási munkaversenyben elis­merést érdemlő eredmé­nyek születtek ezen a terü­leten is, de kétségtelen: a költségek alakulása ma még korántsem kap akkora fi­gyelmet, mint Nagykőrösön vagy Hernádon. Egy-egy időszakban ugyan ráterelő­dik valamennyi fény, de azután megint beborítja a homály. Miközben a terme­lés növekedésének jellem­zői, adatai már-már kizá­rólagos mércének tűnnek ahhoz, hogy megítéljék a gyár, a vállalat, a szövet­kezet tevékenységét, senki nem firtatja különösebben, hogy ez a növekedés mibe került, hogy a fajlagos költségek csökkentek-e, s ha emelkedtek, akkor ez el­fogadható-e, indokolható-e, vagy pazarlást, fegyelme­zetlenséget takar? Öt esz­tendő alatt a népgazdaság­ban a termelés fajlagos költségei 2,5 százalékkal csökkentek. Ez minimális javulás, a követelmények­hez mérten is, s a lehetősé­gekkel összevetve még in­kább! V olt időszak, amikor a költség másodrangú szerepet játszott, mert égető hiányokat kellett megszüntetni, azaz a meny- nyiségi növekedés állt az első helyen. Amikor alap­vető anyagokból, félkész- és késztermékekből nincs elegendő, akkor valóban háttérbe szorulhat, hogy előállításuk mennyibe ke­rül. Ennek azonban vége, mert kemény leckéket adott az élet, megtanítva arra, hogy a termelésfejlesztés hosszú időn át nem vá­lasztható el a költségek elemzésitől, hogy valami akkor igazán hasznos a tár­sadalomnak, ha az számára — vigyázzunk: fajlagosan! — kevesebbe kerül. Az óhajtott cél ma is a termelők többségénél o nö­vekedés, de annak elhanya­golásával, hogy ez a növe­kedés a társadalomnak valójában mibe kerül. He­lyes, szükséges gazdaság- politikai teendőket takaró­ként használva próbálnak magyarázatot adni a ter­melés jó néhány' területén a fajlagos költségek emel­kedésére. Ilyen takaró sok esetben a korszerűség han­goztatása, amikor a méreg­drágán vásárolt külföldi berendezések napi két-há- rom órát dolgoznak, ami­kor a dollárért vásárolt alapanyagból olyan termék készül, amilyet forintért is nehéz eladni, nemhogy ru­belért vagy dollárért. Hal­lottunk olyan esetet, hogy a takarékosságra, a költsé­gek csökkentésére hivat­kozva megszüntették a gyár nyugdíjasainak évenkénti találkozóját... Nem ké­rünk az ilyesfajta költség- gazdálkodásból ! Ma még szinte egyedural­kodó a költségek utólagos elemzése. Szükség van er­re, sokféle tanulsággal szolgál. Ám még nagyobb a szükség a költségek előze­tes elemzésére, különös te­kintettel az energia- és az anyagigényekre, s azok forintban kifejezhető érté­kére. A termelés magas színvonala nem vonja ma­gával a költségek magas színvonalát, csak addig a mértékig, ameddig nem kétséges, hogy mit érdemes, s mit nem érdemes megten­ni. A költségtényezők el­hanyagolása miatt ma még sok olyasmit is megtesznek a termelőegységeknél, amit nem érdemes. Sőt, amit nem szabad. Mert a társa­dalmi érdekek ellenében hat. Holott helyben fejlő­désnek tűnik. Mészáros Ottó BNV 25 ország 1500 kiállító Budapest kőbányai vásár- centrumában koncentrált erők­kel dolgoznak az építők, hogy egy hónap múlva, a május 21-i kapunyitásra minden készen fogadja a beruházási javakat bemutató tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár látogatóit, A tavalyi, sikerült szakosí­tási premier után tovább nö­vekedett az érdeklődés az idei, a második tavaszi BNV - iránt. A hazai vállalatokkal, üze­mekkel és szövetkezetekkel együtt eddig 25 országnak több mint 1500 kiállítója je­lentkezett e nemzetközi sereg­szemlére. A szakosításnál! megfelelően nyolc szakcso­portban: a műszeripar, a hír­adástechnika és számítástech­nika, az energiatermelés és villamos gépgyártás, a fém- megmunkálás és kohászat, az építőipar, a közlekedés és anyagmozgatás, a könnyűipari alapanyag- és gépgyártás, va­lamint a vegyipar és bányá­szat szektorában állítják ki a hazai és a külföldi terméke­ket. Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye a kongresszusi zászlók és oklevelek odaítéléséről Pest megyei vállala tok a kitüntetettek között Sikeresen befejeződött az élenjáró dolgozók által egy éve kezdeményezett és orszá­gos méretűvé szélesedett szo­cialista munkaverseny első szakasza. A dolgozók, a szo­cialista brigádok jó munká­val, nagyszerű eredmények­kel köszöntötték pártunk kongresszusát és felszabadu­lásunk ünnepét. A szocialis­ta munkaverseny nagymér­tékben hozzájárult az 1974. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fe­jezd ki a XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére kibontakozott szocia­lista. munkaverseny vala­mennyi résztvevőjének. A munkaversenyben elért kimagasló eredményeket fi­gyelembe véve, a Központi Bizottság 25 kongresszusi zászlót adományozott az élen­járó vállalatok és szövetke­zetek kollektíváinak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a szocialista munkaverseny­ben elért 1974. évi kimagasló eredményeikért kongresszusi zászlóval tünteti ki a Tiszai Vegyi Kombiná­tot, a Borsodi Szénbá­nyák Vállalatot, a Duna- menti Hóerőmű Vállalatot, a Csepel Vas- és Fémművek Trösztöt, az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági RT-t, az Ózdi Kohászati Üzemeket, a Videoton Rádió és Televí­zió Gyárat, a Híradástechni­ka Szövetkezetei, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatot, a Hajdú megyei Állami Épí­Iparszerű rendszerben — ceglédi központtal A lucerna iparszerű ter­mesztése, betakarítása, fel­dolgozása megoldható, hiszen a szükséges nagy teljesítmé­nyű gépsorok, szárítóberen­dezések könnyen beszerezhe­tők. A fejlődés színvonala mégis elmarad a lehetősé­gektől, pedig a lucerna a korszerű nagyüzemi állattartás alapja. Az e termelési ágazattal foglalkozó kutatók — köztük Jánossy Andor akadémikus, a tápiószelei Agrobotanikai Intézet igazgatója — azért is javasolják, hogy a gazdasá­gok vetésterületüknek leg­alább 14 százalékán termesz­szék ezt a növényt. A teendő világos: javítani kell a termesztés színvonalát, megoldani — hasonlóan egyéb kultúrákhoz — az ipar­szerű, szigorú technológiára alapozott termesztést. Az első lépés a minap történt ez ügyben — legalábbis Pest megyében — a ceglédi Lenin Épül a diósdi nagycsarnok tóipari Vállalatot, a Cement és Mészműveket, a Pamut­nyomóipari Vállalatot, a Za­laegerszegi Ruhagyárat, a Ti­sza Cipőgyárat, a MÁV Mis­kolci Csomópontot, a Soproni Postaigazgatóságot, a Volán 20. sz. Vállalatot, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatot, a nagyrédei Szólóskert Termelőszövetke­zetet, a szentesi Árpád Ter­melőszövetkezetet, a Tiszán­túli Vízügyi Igazgatóságot, a Papíripari Vállalatot, a Cent­rum Áruházat, a Chemolim- pex Külkereskedelmi Válla­latot, továbbá Kongresszusi oklevelet adományoz a nehéziparból 30 brigád­nak, a kohó- és gépipar­ból 40 brigádnak, az épí­tő- és építőanyagiparbői 35 brigádnak, a könnyűiparból 23 brigádnak, a közlekedés és hírközlés területéről 29 bri­gádnak, a mezőgazdaságból és élelmiszeriparból 32 brigád­nak, a belkereskedelemből 22 brigádnak, a külkereskede­lemből 4 brigádnak, a vízügy területéről 5 brigádnak, ösz- szesen 220 szocialista brigád­nak. A Központi Bizottság meg-* győződése, hogy a dolgozók­nak a verseny első szakaszá­ban kibontakozott kezdemé­nyezése, lendülete és áldozat- készsége jellemzője lesz az egész 1975. évi munkának, a verseny második szakaszá­nak is. Budapest, 1975. április 19. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Tsz és a Vetőmag Termeltető és Ellátó' Vállalat monori központja, megállapodást kötött egy luccmaszéna- és vető­magtermesztési társulás létrehozására. A társulás biztonságos jö­vedelemforrást ígér a mag­termesztő gazdaságoknak. Hasonlóan biztatóak a lucer- naszéna-terniesztés kilátásai. És hogy mit nyújt a vál­lalkozást összefogó Lenin Tsz a társgazdaságoknak? Termelési technológiát, szaktanácsot, segítséget a ter­mesztéshez, betakarításhoz és feldolgozáshoz szükséges gépsorok, illetve berendezé­sek beszerzéséhez. Ezenkívül közgazdasági helyzetfelmé­rést, szakmai továbbképzést. A fejlesztési terv 12 év távlatait öleli föl, ez idő alatt a lucernatermés átlagát 80 százalékkal kíván­ják emelni. \i MSZMP KB május 1-i jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! 3. Éljen korunk legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus —leninizmus! 4. Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a hala­dás, a béke szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! 6. Éljen és erősödjék a szocialista világrendszer egy­sége! 7. Éljen és erősödjék a nemzetközi kommunista moz­galom egysége! 8. Éljen a szocializmus és a béke! 9. Erősödjék a világ népeinek harca és összefogása az' imperializmus ellen! 10. Békét és biztonságot Európának! 11. Támogatjuk Indokína népeinek igazságos, antiim- perialista harcát! 12. Éljen a hős vietnami nép! 13. Igazságos rendezést a Közel-Keleten! 14. Szabadságot a szocializmus, a haladás, a béke ügyéért bebörtönözötteknek! 15. Szabadságot a chilei népnek és Louis Corvalánnak! 16. Támogatjuk a demokráciáért harcoló portugál né­pet! 17. Éljen május 9., a fasizmus felett aratott győzelem napja! 18. Éljen a 20 éves Varsói Szerződés szervezete, a vi­lágbéke őre! 19. Tovább a lenini úton, a fejlett szocialista társa­dalomért! # 20. Munkások! Párasztok! Értelmiségiek! Előre a XL kongresszus határozatainak végrehajtásával a fej­lett szocialista társadalomért! 21. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 22. Éljen társadalmunk vezető ereje, a munkásosztály! 23. Éljen a munkás-paraszt szövetség! 24. Éljen és erősödjék a szocialista nemzeti egység! 25. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 26. Köszöntjük a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! 27. Előre a IV. ötéves terv sikeres befejezéséért! 28. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Gödöllőn rendezik Pest megye ünnepségét A munka ünnepéig még jó néhány naji eltelik, de már Pest megyében is készülődnek a nemzetközi munkásosztály, a szolidaritás eszméihez méltó eseménysorozat • színpompás, demonstratív megrendezésére. Az ünnepi gyűlések, vállalati ünnepségek, megemlékezések fényét emeli majd, hogy ezek A Magyar GördiUöcisapágy Művök diósdi gyárában az év végére elkészül az új gyártócsarnok. Az 5300 négyzetméter alapterületű, részben légkondicionált csarnokban kap helyet a köszörüüzem és a szereidé. Nagy Iván felvétel« adják át a kongresszusi mun­kaversenyben és a termelés­ben kiemelkedő eredményt nyújtó vállalatoknak, szövet­kezeteknek és kollektíváknak a zászlókat, az okleveleket, és más kitüntetéseket, elismeré­seket. Ekkor adnak át rendel­tetésének több új intézményt Csakúgy, mint a korábbi évek­ben vidámságban, jókedvben sem lesz hiány. Sok helyütt térzenére ébrednek reggel. Fel­vonuláson vesznek részt az üzemek, szövetkezetek dolgo­zói. Bemutatókat, vetélkedőket, utcabált rendeznek, amatőr művészeti együttesek szóra­koztatják majd közönségüket Pest megy központi ünnep­ségét az idén Gödöllő városá­ban rendezik, a nagygyűlés szónoka Jámbor Miklós, a Pest megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, az SZMT ve­zető titkára lesz. A járási ki­emelt ünnepségeket; a budai járásét Érden, a ceglédit Abonyban, a dabasi járásét Dabason, a gödöllőit Túrán és Aszódon, a monori járásét Pi­lisen, a nagykátaiét Nagyká- tán, a ráckevei járásét Sziget- szentmiklóson, a szentendrei járásét Pomázon, a váci já­rásét Kemencén és Szobon rendezik meg. A kiemelt ren­dezvények többségén megyei szakszervezeti vezetők mon­danak ünnepi beszédet

Next

/
Thumbnails
Contents