Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
2 \Míd,m 1975. Április 20., vasárnap Hét nap krónikája Dőlnek a dominók Hétfő: Libanonban a falan- gűsták és a Palesztin Felszabadítás! Szervezet tagjai között összetűzések robbantak ki — Csáti Köztársaságban a vasárnapi puccs nyomán hatalomra került tiszti csoport megszilárdította helyzetét. Kedd: Portugáliában államosították a vasút-, a hajó- és légitársaságokat, az erőműveket, az olajvállalatokat — Kairóban közzétették Mahmud Saalem új kormányának névsorát. Szerda: Ülést tartott az 8ZKP Központi Bizottsága, s plenum 1976. február 24-re ösz- szehívta a XXV. kongresszust — Újfasiszta merénylet Milánóban. Csütörtök: Phnom Penh felszabadult — A Biztonsági Tanács három hónapra meghosz- szabbí tóttá a közel-keleti ENSZ-erők megbízatását — Az amerikai szenátus elutasította a eaigoná rezsim számára kért segélyt. Péntek: Kim ír Szén Peking- ben, a Koreai Munkapárt főtitkárát fogadta Mao Ce-tung — Összehívták a NATO csúcstalálkozóját. Szombat: Súlyos harcok Xuan Lóénál — Kínai—belga tárgyalások Pekingben — Megélénkülő diplomáciai tevékenység a Közel-Keleten. Az indokínai lángnyelvék és a lőporfüst közepette is Moszkvára figyelt a világ, amikor összeült az SZKP Központi Bizottsága. A plenum — Leonyid Brezsnyev beszámolója alapján — döntött a XXV. kongresszus ösz- szehivásáról, ugyanakkor pedig — Andrej Gromikó 'beszámolóját megvitatva — áttekintette a szovjet külpolitikát és meghatározta a nemzetközi tevékenység irányvonalát. Ha valaki Nyugaton változást várt, felsült vele: a plenum teljes felhatalmazást adott a párt politikai bizottságának és Leonyid Brezsnyevnek, hogy — mint eddig tette — céltudatosan és hatékonyan folytassa továbbra is a XXIV. kongresszuson meghatározott békepolitikát. A központi bizottság ülésén jelentősnek minősítették a legmagasabb szinten folyt diplomáciai munkát, és az ennek nyomán a szovjet—amerikai kapcsolatokban végbement kedvező fordulatot. A pJénum a nemzetközi problémák élén sorolta fel a közel-keleti kérdéscsoportot: a Szovjetunió politikai rendezést 6ürget, de nem valami illuzórikus, hanem tényleges politikai megoldást. helyeselné! Nem találtak többet, mint százból 11-et (!), aki igent mondana egy újabb délvietnami amerikai intervencióra! Ez a közhangulat tükröződött az amerikai szenátusban is, amely nem volt hajlandó több mint íélmilliárd dollárt adni a saigoni rezsim további katonai megsegítésére. A kormányzat által előterjesztett törvényjavaslatot visszautasították a honatyák. A külföldi megfigyelők az amerikai elszi- getelődési politika feléledését és megerősödését a szenátus magatartásában látják. Az elszigetelődésnek régi hagyományai vannak az USA-ban, hiszen még Washington György írta búcsúüzenetében, 1797- ben honfitársainak: „Igazi politikánk az lehet, hogy távol tartjuk magunkat a külvilág bármely részével való állandó szövetségtől.. Üjra és újra hallani a dominóelméletről, látni karikatúrákat, amelyek a délkeletázsiai dominók eldőltét mutatják. Kambodzsa már végleg felborult. A népi erők, a „vörös khmerek” felszabadították a fővárost, amelyet fél esztendeje körülzárva tartottak. Lón Nol rendszere csak az amerikai támogatásból tudta tartani ideig-óráig magát... Most már Khieu Samphan, a kambodzsai felszabadító sereg vezére az úr a fővárosban. Ide várják Pekingből Norodom Szihanukot, aki kerek öt évet töltött ott a kínaiak vendégeként. A herceg, aki már volt Kambodzsa királya, elnöke, kormányfője, most úgy gondolja visszatértét, hogy ismét az ország élére áll, de a kormányzást Khieu Samphanraés a „vörös khmerekre” bízza. Az első nyilatkozatok az új Kambodzsa semleges külpolitikáját helyezik kilátásba. Figyelmet érdemel Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének pekingi látogatása. Kim ír Szén egy fogadáson kijelentette, hogy ha Dél-KoreáCsütörtökön hajnalban felszabadult Phnom Penh, Kambodzsa fővárosa. A képen: Sziltanuk herceg (jobboldalt), a kambodzsai királyi egységkormány Pekingben élő vezetője Khieu Samphonnal, a kambodzsai hazafias erők katonai vezetőjével, kinek egységei április 17-én bevonultak Phnom Penhbe. ban forradalom tör ki, ami a szöuli rezsim elnyomó akcióinak következménye lehet, akkor a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem fogja ölhetett kézzel szemlélni az eseményeket, hanem támogatni fogja Dél-Korea harcát. Kim ír Szén az amerikaiak címére intézte ezt a figyelmeztetést: „Ha az USA valóban békét akar Koreában, akkor fel kell hagynia a dél-koreai árulók támogatásával, el kell állnia attól a tervétől, hogy két Koreát hoz létre, az amerikaiaknak távozniuk kell Koreából.” Kim ír Szén sürgette, hogy Szöulban — ahogyan a nép követeli — egy demokratikus személyiség kerüljön hatalomra, aki nemzeti öntudattal rendelkezik. A Thieu-k, a Pák Csöng Hi-k — a jelek szerint — hamarosan Lón Nol sorsára kerülnek. Pálfy József Hét végi jelentések AZ EURÓPAI kommunista és munkáspártok képviselői szombaton tanácskozásra ültek össze Rómában, ANDREJ GROMIKÓ szovjet külügyminiszter szombaton Moszkvában megkezdte tárgyalásait egyiptomi kollégájával, Iszmail Fahmival, aki hivatalos, baráti látogatásra érkezett Moszkvába. MIKÖZBEN sokasodnak a kommunistaellenes provokációk Portugáliában, Alvaro Cunhal a S. Juliao da Toj albán tartott választási gyűlésen kijelentette: nincsenek kétségeik afelől, hogy „terrorista felforgató csoportok puccsokra készülnek a központi szervekben”. TÖBB MINT 70 ORSZÁG ismerte el eddig a kambodzsai királyi nemzeti egységkormányt — jelenti a VNA. A most kezdődő bét ctsc- ménynapöárábófl: Hétfő: Fahmi Moszkvában — Sza clat—Asszad—Klialed csúcstalálkozó Rijadbian — Dzsallud líbiai miniszterelnök folytatja bécsi tárgyalásait — Scheel NSZK-elnök Párizsba utazik — Rumor olasz külügyminiszter Svájcban — Nyerere tanzániai elnök elutazik Jugoszláviából — Tindemans norvég miniszterelnök Pekingben — Simon amerikai pénzügyminiszter Sri Lankában. Kedd: Scheel megkezdi tárgyalásait Párizsam — Dzsallud befejezi bécsi látogatását. Szerda: Tindemans befejezi pekingi látogatását — Kissinger latin-amerikai körútja megkezdődik —- Báelka Prágában. Csütörtök: Husszein Jordániái király PárizsbanPéntek: Portugáliai nemzet- gyűlési választások — Scheel elnök Párizsból hazautazik. Szombat: Az európai közvélemény kongresszusa Brüsszelben — Bielka befejezi prágai látogatását. Az SZKP Központi Bizottsága az indokínai helyzetről »Megállapította, hogy a saigoni rezsim, amely nem is gondolt a párizsi megállapodások végrehajtására és szakadatlanul szervezte a provokációit, az összeomlás szélén áll. A Szovjetunió azért lép fel, hogy szűnjön meg a Vietnam belügyeibe való külső beavatkozás és hogy a párizsi megállapodásokat valamennyi fél szigorúan tartsa be. Ma már a nyugati polgári »ajtó is elismeri, hogy az 1973 januári párizsi megállapodásokat a saigoniak sértették meg. A párizsi Le Monde például bizonyítékként újra leközölte a megállapodásoknak azokat a pontjait, amelyek arra vonatkoztak, hogy 90 napon belül meg kellett volna szervezni a nemzeti megbékélés tanácsát, a három dél-vietnami politikai erő: a, Nemzeti Felszaba- dítási Front, a saigoni rezsim és a semleges irányzat képviselőiből. Ezt Thieu klikkje elszabotáltá. Két teljes év elteltével aztán a Nemzeti Felszabadítási Front megtorolta a sorozatos szerződésszegéseket, úgy hogy Thieuéknek menniük kell. A saigoni bábrezsim sorsa már kevéssé érdekli a világot, annál inkább az, hogy mit szól mindehhez Amerika? Az az Amerika, amely tíz éven keresztül százmil- liárdokat áldozott dollárban, s még 50 ezer katonájának életét sem sajnálta azért, hogy mesterségesen fenntartson egy korrupt, korhadt, népellenes rendszert. Nos, különös módon: Amerika szinte közönyös, alig reagál minderre. A chicagói külpolitikai tanács megrendelésére közvélemény-kutatást végeztek az Egyesült Államokban, ezzel az eredménnyel: amerikai polgárok csak akkor éreznének indokoltnak Ázsiában bármilyen katonai beavatkozást, ha Tajvant érné kínai támadás. De még ezt is csak a megkérdezettek 17 százaléka Egy bolgár újságíró jegyzetfüzetéből (4) A zene szárnyán... Bulgária nagyon sok tehetséges művészt nevelt a világnak, a legnágyobb operaszínpa- dokon énekeltek és énekelnek ma is olyan utolérhetetlen művészek, mint Borisz Hrisz- tov, Elena Nikolaj, Rajna Kabaivanszka, Nikola j Gjaurov... De a legnagyobb bolgár zenei tehetségről nemrég kezdtek el beszélni világszierte. Még fiatal gyerek, de neve mindenütt ismert. A „csodagyereket” Emii Nau- movnak hívják. Legutoljára a repülőtéren találkoztam vele, hosszú útra készült. Figyeltem mozdulatait, beszédét..; Semmiben sem különbözött a többi hasonló gyermektől. Csupán egy „furcsaságáról” számolhatok be: ha tehette, dú- dolgatott és táskamagnetofonon dobolta hozzá ujjaival a ritmust. Életrajzát, a legapróbb részletekig, nálunk mindenki ismeri. ötéves korában kezdett zenét tanulni és három év elteltével már első önálló zongora- hangversenyére is sor került Kilencéves korában elnyeri egy nemzetközi zenei verseny aranyérmét. Tízéves, amikor Párizsban Grand prix-vel tüntetik ki egyik szerzeményét ... A kisfiú vidáman válaszolgat a rengéteg kérdésre, amelyeket mindenütt feltesznek neki, és időről időre szüleire pillant, vajon ők elégedettek-e válaszaival. Több Idegen nyelven jól beszél — nyelvtehetségét édesanyjától örökölte. Édesapja zenét kedvelő orvos: az ő titkolt vágya teljesült, hogy Emilből „zenész” lett. A szófiai zeneiskolában kezdte tanúimé A népi művészegyüttesek tánccsoportjainak műsora szintién a múltbéli táplálkozik... A népi folklór hagyományainak ápolása a bolgár zenei élet aliapja. nyait. felfigyeltek különleges képességeire s rövidesen elviszik a párizsi konzervatórium professzor-nőjéhez. Nadia Boulanger- hez. A híres zenepedagógus elvállalja Emil tanítását. Nevét a párizsi konzervatórium hallgatójaként kapja szárnyra a világhír. Első művének címe, melyet énekkarrá, szólóra és zenekarra komponált, a „Partizán ballada”. Tavaly pedig Moszkvában először hangzott fel a bolgár szocialista forradalom 30. évfordulója tiszteletére komponált „A haza ifjúsága” című nyitánya. Mitkó Palau- zovról, a gyermekpartizán-mártirról írt dalait Gavrovóban tanulták be és adták elő. A bolgár néphadsereg művészegyüttesének műsorán állandóan szerepel a „Dal a békéről” című kompozíciója. — Tanárnőm — mondja Emil Nadia Bou- langer-ról — kérlelhetetlen, ha tanulásról van szó. Napi nyolc órát dolgozom. De nem haragszom rá, hiszen ő olyan jó .;. öröm hallgatni, ahogy a zeneértő közönséggel való találkozásairól beszél. Arról, hogy milyen híres művészekkel szerepelt már együtt Párizs, Róma, Berlin, Moszkva, Budapest pódiumain... Tizenegy éves korában a Fontanaiblcu-kastélyban rendezett nemzetközi zenei verseny díjazottja. És milyen izgalommal beszél Emil arról a hangversenyről, melyet múlt évben Párizsban Emil Bu- kowal adott! Órák a konzervatóriumban, zeneszerzés otthon, koncertek... A benne rejlő tehetség, a zene szeretete teljes egészében lefoglalják szabad idejét, egy szabad perce sem marad játékra. Pihenni is csak akkor tud, mikor utazik. Ügy érzem, ezért szeret oly’ annyira utazni.;. Genadi Sztanev (Vége) A magyar—finn kapcsolatok problémamentesek, sokoldalúan és intenzíven fejlődnek Karjalainen finn külügyminiszter hazánkba látogat I Karjalainen finn külügyminiszter hétfőm Púja Frigyes magyar külügyminiszter meghívására, hivatalos látogatásra Magyar- országra- érkezik. Finnország — amely földrajzi fekvése szerint Izland után a világ legészakibb országa, 337 OOO négyzetkilométer területét tekintve Európa egyik legnagyobb állama, 4,7 milliós népességével viszont kontinensünk legkisebb lakosságú országai közé tartozik — a IX. világháború után folytatott békeszerető külpolitikájával, a nemzetközi enyhülés és biztonság erősítésére irányuló kezdeményezéseivel jelentős tekintélyre tett szert a nemzetközi életben. Kapcsolatai a Szovjetunióval az 1948-ban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményen alapulnak. A békére és a nemzetközi együttműködésre irányuló politikát folytató finn kormány fontos céljának tekinti az északi országokkal való együttműködés fejlesztését is. Finnország elismerésre méltóan sokat tett az európai biztonsági és együttműködési konferencia megrendezésének támogatásáért, valamint a két német állammal való kapcsolatok normalizálásáért. Nagyban erősítette Finnország külpolitikai tekintélyét, hogy Helsinkiben rendezték meg 1973 júliusában, az európai biztonsági és együttműködési konferencia első — külügyminiszteri szintű szakaszát, és — mint várható — a harmadik (záró) szakasz tanácskozásainak színhelye is a finn főváros lesz. Érdemes felidézni, hogy Finnország 1969. május 5-én, nerti sokkal a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása uitán memorandumot intézett az európai országok, továbbá az USA és Kanada kormányához, amelyben készségét nyilvánította a konferencia és az azt előkészítő tanácskozások megszervezésére. A finn kormány ezt követőem is több pozitív kezdeményezéssel segítette elő a konferencia ügyét. A magyar—finn kapcsolatok hosszabb ideje problémamentesek, sokoldalúan és intenzíven fejlődnek. Politikai kapcsolataink alakulását elősegíti, hogy a két ország kormánya a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos vagy egymáshoz közeli nézeteket vall. Kapcsolatainkat kedvezően befolyásolják a magyar és a finn vezetők gyakori személyes találkozói. Államférfiatok látogatásai Az utóbbi évek krónikájában kiemelkedő jelentőségű Kádár János 1973 szeptemberében tett baráti látogatása Finnországban, Urho Kekko- nen, a Finn Köztársaság elnöke meghívására. Kekkonen 1969 szeptemberében tett hivatalos látogatást Magyarországon, ezt megelőzően, 1963- ban nem hivatalos látogatáson járt hazánkban. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kekkemen elnök hivatalos magyarországi útját 1971 augusztusában viszonozta finnországi látogatásával. Kormányfői szinten Fock Jenő miniszterelnök 1971 januárjában látogatott Finnországba. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök 1974 szeptemberében járt hazánkban. A hatvanas évek közepétől bővültek — az események számát és tartalmát tekintve egyaránt — a miniszteri szintű kapcsolatok Magyarország és Finnország között. Érdemes megemlíteni, hogy Karjalainen külügyminiszter mostani magyarországi útja ebben az esztendőben már az ötödik miniszteri szintű látogatás lesz. 1973. és 1975. között Finnországban járt, a magyar miniszterek közül dr. Bíró József, Bondor József, Czinege Lajos, dr. Csanádi György, dr. Di- mény Imre, Keserű Jánosné, I Szurdi István és dr. Polinszky Károly. Finn részről az oktatási, a külkereskedelmi, a bel- ügy- és építésügyi, a közlekedésügyi és az igazságügyminiszter tett látogatást Magyar- országon. Parlamentjeink között több delegációcserére került sor az utóbbi időben. Párt- és tömegszervezeti kapcsolataink széles körűek; e téren is számos magas szintű találkozóra került sor. Gazdasági kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti külkereskedelmi kapcsolatokat a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló 1975. január 1-én életbe lépett megállapodás szabályozza- Ez a megállapodás előirányozza, hogy mindkét fél a másik országból származó áruk meny- nyiségi korlátozását azonnal, a vámokat pedig meghatározott ütemterv szerint 1977. július 1-ig megszünteti. A megállapodás hatálya kiterjed valamennyi iparcikkre és a magyar—finn forgalomban szereplő mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek jelentős részére is. Áruforgalmunk volumene és értéke az elmúlt években jelentősen növekedett. A magyar exportban hengerelt áruk, acélcsövek, a friss zöldség- és gyümölcsfélék, a magyar importban pedig a papír és cellulóz, valamint az esetenként vásárolt papír- és cellulozipari berendezések volumene a legjelentősebb. Napi aktualitású hír, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara április 21. és 25. között magyar műszaki és gazdasági napokat rendez Helsinkiben. Társadalmi élet, kultúra Sajátos /formáját jelenti a magyar—firm kapcsolatoknak a háromévenként Magyarországon és Finnországban egyidejűleg megrendezésre kerülő barátsági hét. Eddig három alkalommal rendeztünk ilyen akciót, amely — a tapasztalatok tanúsága szerint — jól szolgálja a magyar és a finn nép barátságát. A hetek során magas szintű politikai delegációk mellett 300—300 tagú — a magyar és a finn társadalom minden rétegét képviselő — csoportok kölcsönös látogatására is sor kerül Finnországban, illetve Magyarországon. Kulturális és tudományos kapcsolataink — melyek a magyar—finn együttműködés legnagyobb hagyományú részét jelentik — sokrétűek, tartalmasak, kiterjednek az élet szinte minden területére. A kapitalista országok közül elsőként Finnországgal kötött Magyarország kulturális egyezményt 1959-ben. Az egyezmény alapján kétéves munkatervek adnak programot az együttműködéshez. Egyebek között két magyar lektor dolgozik Finnországban, egy-egy finn lektort fogadunk az ÉLTÉ-n, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Évi 50—50 hónap összidőtartamra áll rendelkezésre ösztöndíj egyetemi oktatók és kutatók számára. Széles körű és tartalmas a színházi, zenei és egyéb művészeti csoportok cseréje. Az elmúlt években a két ország nemzeti színháza kölcsönösen szerepelt Budapesten és Helsinkiben. Jól fejlődnek a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok. Az elmúlt évben 100 finn nyelv- és irodalomszakos tanárt fogadtunk egyhetes továbbképző szemináriumon. Az 1973-ban Budapesten tartott finn kulturális hét viszonzásaként ez év április 3 és 15 között magyar kulturális napokat rendezték Helsinkiben. Kulturális és társadalmi kapcsolataink gazdagodásában, fejlődésében egyre nagyobb szerepet vállalnak a magyar— finn testvérvárosok.
