Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

Bölcsőde a Mosolygón Nemrégiben adták át a Kazinczy-Iakótelepen a Mosolygó ntcában a négy lakásból átalakított harminc személyes böl­csödét. A tágas, világos helyiségekben nagyszerű körülmé­nyeket biztosítottak a kis lakóknak és a nevelőknek. A gyer­mekeknek helyben főznek, a korszerű konyhában. (Barcza Zsolt felvétele) Százkét lakás A gödöllői járás IV. ötéves tervében összesen ötvennégy lakás felépítése szerepel. Ez­zel szemben 102 készül el a tervidőszak végéig, ebből 47 tanácsi, 5 orvos-, 20 pedagó­gus- és 30 darab cigánylakás lesz. SPORT + SPORT + SPORT -I- SPORT A hatodik íorduműsom Április 13-án, vasárnap rendezik meg a gödöllői járási labdarúgó-bajnokság hatodik fordulóját A csapatok az alábbi párosításban lépnek pályára; I. osztály: Domony—Lörincz SE. Malinovszkij SE—Kistarcsa Dány I.—Hévízgyörk Kartal I.—Gödöllői Gép­gyár SE Pécel—GEAC I. Vácszentlászló—Veresegy­ház Bag—Túra I. II. osztály: Szada — szabadnapos. Túra II.—Zsámbok Mogyoród—G algahévíz Kartal II.—Isaszeg II. — a mérkőzésre 13-án délelőtt 10 órakor Versegen kerül sor. Kerepes—Dány II. — április 12-én 15 óra 30-kor. V alkó—Galgamácsa. A mérkőzések az elöl állók otthonában 15 óra 30-kor kezdődnek. Az ifi-találkozók kezdésé­nek időpontja: 13 óra 30 perc. Könny Cdov ások Motoros túrát szervez Visegrádra április 13-án a gal- gamácsai művelődési ház ifjúsági klubja. Ma — szom­baton este 19 órakor — vár­ják a rendezők az érdeklődő­ket, hogy megbeszéljék velük a túra útvonalát. II. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM 1975. Április 12., szombat A Épül a kollégium Jobb kapcsolatok, több gondoskodás Április 11-i lapunkban szá­moltunk be a gödöllői városi tanács végrehajtó bizottságá­nak arról az üléséről, ame­lyen Heltai Miklós Gábor, a Török Ignác gimnázium igaz­gatója tájékoztatta a végre­hajtó bizottságot az oktató­nevelő munka helyzetéről. Ugyanekkor — hasonló témá­ban — számolt be Gulyás Sándor, a gödöllői 202-es Ma­dách Imre Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója is. Városunkban az iparitanuló­képzés a felszabadulást köve­tően, 1948-ban kezdődött meg, akkor 126 tanulóval. Az is­kola az 1951—52-es tanévben vált önállóvá, s az 1969— 70-es tanévben érte el a leg­magasabb létszámot, amikor is egy tanteremre 237 tanuló jutott. Ezért az általános is­koláktól, a tanácstól, a KlOSZ-tól és a Petőfi műve­lődési háztól kellett termeket bérelni. Ezt az igen nehéz helyzetet oldotta meg az új iskola felépülése. A tíz tanter­mes új iskola a régivel együtt lehetővé tette az egy műszakos oktatás bevezetését. Persze, gondok így is maradtak még, hiszen nem könnyű a két épületben való tanítás, Ismeretes, hogy a szakmun­kástanulók elméleti ismeretei­ket a különböző üzemek tan­műhelyeiben ültetik át a gyakorlatba. A gödöTői inté­zet bázisvállalatai közül a Gödöllői Gépgyár, az ikladi Ipari Műszergyár, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, valamint az Autóalkatrész­gyártó Vállalat rendelkezik tanműhellyel. Az állami vállalatok vas­ipari tanulóinak többsége első éves korában az Áram- mérőgyár területén levő tan­műhelyben részesül alaokép- zésben. (Ebben a tanévben például 189-en.) Egyébként a jelenlegi tanulólétszám: 769. Az igazgató jelentése leszö­gezte, hogy az oktatáspolitikai határozat megvalósítása so­rán a korábbialtnál is jobb kapcsolatokat sikerült kiala­kítani a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatokkal, üze­mekkel, szövetkezetekkel és termelőszövetkezetekkel. En­nek egyik eredménye az, hogy a vezetők és a kisiparo­sok lehetőségeikhez képest igyekszenek gondoskodni meg­felelő foglalkoztatási helyről, a munka biztosításáról, az elő­írt juttatásokról és nem utolsó­sorban a tanulók egészségé­ről, testi épségük megóvásá­ról. Az iskola egyre magasabb összegekkel gazdálkodhat. Mindkét iskolaépületben könyvtárat hoztak létre ... Épülőben van a 200 szemé­lyes kollégium, amelyhez egy tornaterem is csatlakozik. Ezek átadása a következő tan­évben várható. Az intézetben az elmúlt tanév során indították meg a dolgozók kétéves esti szak- középiskoláját: a mostani tan­évben pedig a hároméveset is. Az üzemekkel való jó kapcsolat következtében olya­nok részére is lehetővé tették a továbbtanulást, akik két vagy három műszakos beosz­tásban dolgoznak. Ök dél­előtt és délután is járhatnak iskolába, munkájuktól füg­gően. Ugyancsak az esti tago­zaton — általában évente két osztállyal — folyik az üzemi dolgozók részére indított szak­munkásvizsgára előkészítő tanfolyam. F. B. TEVEKENY FIATALOK Arán ykoszorú Veresegyházon A veresegyházi Váci Mihály művelődési központ ifjúsági klubja 1971-ben alakult meg Dániel Kornél vezetésével. A klub, melynek székhelye a csaknem egy éve átadott if­júsági házban van, a fiata­lok szinte valamennyi műve­lődési körét összefogja, irá­nyítja. Programjaival igye­keznek megmozgatni az egész falut, sőt nemegyszer a já­rást is. Immár hagymánnyá vált, hogy évente vendéglátó gazdái a Váci Mihály iro­dalmi színpadi és klubta­lálkozónak. A klubnak mintegy 130— 150 tagja van, s keretei kö­zött több kis csoport műkö­464-es Bébi „Megkomponált" A gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság tudo­mányi karának 1963. évi köz­leményeiben dr. Magyart And­rás egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora terjedel­mes, írásban számolt be „Üj lehetőségek a tejtermelés nagyarányú növelésére: a ma­gyar tarka és a magyar szür­ke szarvasmarhafajták koszt­romai fajtával való kereszte­zése" címmel. Mennyi 100 ezer liter? A több évtizedes tudomá­nyos munka fáradhatatlan tu­dorával, az elmélet gyakorlati megvalósítójával beszélgetünk az egyetem állattenyésztési tanszékén. Dr. Magyari And­rás professzor, a tanszék ve­zetője elmondta, hogy az egye­tem 68 termelő üzemmel tart kapcsolatot. Feladatuk egyér­telmű: a legmegfelelőbb, a népgazdaság számára legjob­ban kifizetődő, a legmagasabb hozamot biztosító fajta kivá­lasztása, tenyésztése. A szarvasmarha-tejtermelés értéke jelenleg eléri a zöld­ség és a gyümölcs, valamint a szőlő termelésének együttes értékét. A magyar mezőgazda­ságban nagyon fontos szerepet tölt be a szarvasmarha-te­nyésztés, hiszen a mezőgazda­ságban előállított érték egyha- todát szolgáltatja ... Mit jelent például az, hogy 100 ezer lite­res életteljesítmény? Minde­nekelőtt nemzetközi rangot ad egy ország állattenyésztésének. A szocialista országok közül rajtunk kívül például csak a Szovjetunióban van olyan te­hén, amely eddig 100 ezer liter tejet adott. De miért is ad rangot e valóban ritkaság- számba menő eredmény? Mert eléréséhez több állatnemzedé­ken át folytatott, céltudatos tenyésztési munka áll, s igazol- ,ja a magas színvonalú, rendkí­vül szakszerű takarmányozást. A mi esetünkben itt áll pél­daképpen az oly sokat emlege­tett 464-es Bébi. Első ellése idején még nem volt két és fél éves, de attól számítva minden évben 26—70 erriber tejszükségletét biztosította. (Finnországban az ilyen te­hénnek emlékoszlopot állíta­nak.) A hús is fontos A Szovjetuniótól vásárolt szarvasmarhák első kereszte­zett leszármazottja 1953-ban, míg szóban forgó Bébink 1957- ben született, s azóta is a Lajtahansági Állami Gazdaság IV. kerületében él, ahol dr. Magyari András a kísérleteket elkezdte. A kutató professzor 1949-ben ment aspirantúrára a Szovjet­unióba, s ott ismerte meg a kosztromai fajtát. A tanszéken szekrények, vit­rinek fala között kicsiny szob­Bébi, a tejbajnok rok, grafikonok láthatók; ki­mutatások szemléltetik a ki­váló teljesítményeket nyújtó tehenek eredményeit. Itt is ki­derül, hogy Bébi érte el ha­zánkban először a 100 ezer literes teljesítményt; egészen pontosan az idén, március 11- én. Azóta is 30—32 liter tejet ad naponta. Nem lényegtelen a tej mi­nőségének megjavítása, ezért fordítanak nagyobb gondot a fehérjetermelésre. Viszonyaink között a legkedvezőbb és leg­jövedelmezőbb az évi 4—5 ezer liter tejet adó tehenek tartá­sa. A magyar tarka és a kosztromai fajták keresztező­déséből származó állatok nagy tejtermelő képességűek, s nem teszik tönkre a magyar fajta jó hústermelő adottságait. Szakosodó fajták A gödöllői Agrártudományi Egyetem e feladatok sikeres végrehajtásához igyekszik minden segítséget megadni, s jó kapcsolatokat ápol a kü­lönböző gazdaságokkal. E te­rületen csakis kollektív mun­kával érhetők el jó eredmé­nyek. Mindez záloga annak, hogy sikeresen teljesítsék a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium „fajtapoliti­káját”, melynek során meg kell teremteni a szarvasmar­hafajták erőteljesebb szakosí­tásának feltételeit. Mindebből látható az is, mi­lyen nagy jelentősége van a megfelelő szakemberképzés­nek a gazdaságokkal való együttműködésnek a kísérletek gyakorlati alkalmazásában. Az Agrártudományi Egyetem e területen is megvalósítja a kormányprogramot. Csiba József dik: a néptáncegyüttes, az énekkar, a fotószakkör, a bar- kácsszakkör, az irodalmi szín­pad, a lövész- és a film­klub. A fentiek kidolgozott munkaterv alapján, képzett vezetőkkel tartják foglalko­zásaikat. Pénteki napokon Sejtes Vendel sportdélutáno­kat vezet, amikor is az if­jak bokszolhatnak, tollaslab­dázhatnak, súlyt emelhetnek, használhatják a gumikötele­ket és a pingpongasztalt. A testedzéseket a művelődési központ színháztermében tart­ják. Valamennyi klubtag részé­re szerdai napokon rendez­nek közös foglalkozásokat, ahol előadásokra, vitákra, kerekasztal-beszéígetésekre kerül sor. Szombat esténként táncos összejöveteleket tar­tanak: kiemelkedő program­juk a havonta egyszer meg­rendezésre kerülő Forrás-fó­rum, ahol más községekből érkező csoportokkal talál­koznak. Az ifjúsági klub színvona­las, sokrétű munkája már több ízben érdemelt ki orszá­gos kitüntetést. Eddig két alkalommal kaptak kiváló ifjúsági klub kitüntetést. Az idén aranykoszorús kitünte­téssel jutalmazták a veres- egyházi klubot. A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ ASZTALOS, LAKATOS, KŐMŰVES, ÁCS SZAKMUNKÁST, betanított és segédmunkásokat. Cím: 2101 Gödöllő. Dózsa György u. 67. Telefon: 456. Szomhati f'W1 Tasli Több mint egy esztendőn át vártunk rá. Hiábavaló próbálkozás lett volna ész­re nem venni a körülötte zajló — vagy éppenséggel pangó — eseményeket, mert a gödöllői Petőfi mo­zinak megvan az az átkos sajátossága, hogy a város- központban áll. Így aztán — akár akartuk, akár nem — kénytelenek vol­tunk figyelemmel kísérni felújításának történetét. Csodálatos hónapok voltak. Mesébe illő legendák övez­tek minden homtíkkupa- cot, minden új törmelék­halmot. Találgattunk, re­ménykedtünk — dacolva a határidő-zivatarral, mente­getőző illetékesek nyilat­kozataival, s magukat jól értesültnek tartó laikusok híreivel. No de nem is ez a fon­tos. A mozi elkészült, s né­hány hete marcona képű hajdúk, szúrós tekintetű farmemadrágos fickók ké­pei függnek a parányi ki­rakatban. Izgalom, érdek- fesfítö esemény akad tehát most is. S hogy a mozi dol­gozói se legyenek passzív szemlélői az eseményeknek — hát ök maguk is rárak­nak egy-egy lapáttal né­hanapján. Tessék például elképzelni azt, hogy egy véres agyabugyálás után a főhős a zsebéhez kap, tor­kából sátáni kacaj száll a préri kék egére, aztán ... Aztán kuruttyolás hallat­szik, meg brekegés és ki­világosodik a kép. Elsza­kadt a film. Pár perc múl­va, amikor a vetítés foly­tatódik, a kacagó, zsebben matató már szelíden moso­lyog, s így a néző sohasem tudja meg, mit vett ki zse­béből. Rémregénybe illő módon írták át a vetítökamrában az eredetijét tekintve is izgalmas Lopakodó Hold című filmet. A gödöllői változatban a következő történt: a rettenthetetlen farmer a film közepén is­métlőpuskájával szitává lövi a villogó szemű fél­vért, ám néhány perc eltel­tével a lekaszabolt ellenfél ismét színre lép. Mindössze annyi történt, hogy a gép­teremben összecserélték a tekercseket. Ragyogóan bevált a mozi új taktikája is, amit a né­zők maguk közt csak úgy neveznek: kiéheztetés. A harcmodor lényege röviden a következő: a fél hatos előadást nem a meghirde­tett időpontban, hanem ne­gyed nyolckor kezdik. A hasznos játék feladata minden bizonnyal az, hogy edzésben tartsa a közönsé­get, mintegy felkészítse a bent várható borzalmakra. Napok kérdése tehát, hogy a filmvásznon fejtetőn áll­va ebédeljenek a filmcsil­lagok, vagy mondjuk arc­cal Buda felé elinduljanak Pestre. így, ilyen körülmények között folyik a vetítéf Gö­döllőn a Petőfi moziban. Tegyük hozzá: a felújított moziban, ahol a feliratok között akad néhány félre­értésre alkalmat adó is. Mert elkerülhette volna a kellemetlen találkozást az egyik jegyszedőnő tenyeré­vel az a nyolc-tíz év körüli kis srác, aki a BEJÁRAT feliratú ajtón próbált be­jutni a nézőtérre. Nem is tudom honnan vette magá­nak ezt a bátorságot. No, de szerencsére ott állt a közelben a rend suhogós őre, aki jókora nyakleves­sel irányította át a KIJÁ­RAT feliratú ajtóhoz az ifjú nézőt. Szakmai titkot árulunk el a mozi leendő látogatóinak akkor, amikor megsúgjuk: csak ez utóbbi ajtón át lehet — és mint a fenti példa mutatja, sza­bad — megközelíteni a né­zőtér jobb oldali székeit. A •tasli szomorú ifjú tu­lajdonosa nem tudta ezt. Sőt egy darabig azt sem, miért kapta a pofont. Csak nézett értetlenül, mint a moziban... Berkó Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents