Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

Változatlanul 352 mandátum PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA aOX ÉVFOLYAM, *6. SZÁM ARA I IORIAT 1975. Április 13., vasárnap T (idomán j N em a meghökkentse, csapán az elgondol - koztatás kedvéért két tény. 1974-ben a tudomá­nyos kutatás ráfordításai hazánkban meghaladták a 12 milliárd forintot. Ugyancsak tavaly a ven­déglátóipar forgalma 28.2 milliárd forintot tett ki. Egyik adatnak semmi köze a másikhoz. Mégis, meg­sejtet valamit abból, hogy nem túl drága — amint azt a tényeket figyelmen kívül hagyok állítják — a tudo­mány. Kérdés persze, a befektetett pénz miként kamatozik? Gödöllőn, a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet­ben — a belső és a megbí­zás alapján tevékenykedő külső erők együttes létszá­ma — nyolcszáz ember érzi kötelességének, hogy a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása mi­nél gyorsabb legyen. Ab­ban még nincs semmi kü­lönös, hogy eredményesen alkalmazzák a csoport­rendszert — az ún. teamot —■, de abban már igen, hogy rendszeresen to- vábbképezik a gépkezelő­ket/ megismertetik velük a friss eredményeket, s e to­vábbképzést az a kutató irányítja, aki az adott téma teamjét vezette. Évente 40—50 tanfolyamot szer­veznek ilyen alapon az in­tézetlek, azt tartva, hogy á tudománytól az aprómun­ka, a köznapiság sem ide­gen. S egy termelőszövet­kezeti, állami gazdasági dolgozó így válik a tudo­mány személyes ismerősé­vé, s persze, kamatoztató- jává. Egy újabb adalék. Osztályt szerveznek az in­tézetben az energiagaz­dálkodási szempontok ér­vényesítésére, mert eddig ez a fontos jellemző a gé­pek, berendezések fejlesz­tésénél, vizsgálatánál, mi­nősítésénél nem játszott különösebb szerepet, sőt sűrűn semmilyet. Üj köve­telmény — gyors reagálás. S zándékosan választot­tunk olyan példákat, amilyenekkel aligha büszkélkedik a tudomány, mert hiszen korántsem látványos, nagy horderejű dolgok ezek, inkább csak kísérői a tudományos te­vékenységnek. Mégis, be­pillantást engednek abba, hogy a tudomány nap­jainkban természetes erő­forrása a termelő tevé­kenységnek, s nélküle, eredményei híján elképzel­hetetlen a további gazda­sági növekedés, a termelés fejlesztése. Súlyának megfelelően ér­zékeljük-e ezt a minőségi változást? Korábban ugyanis hosszú évekig el­dolgozhatott 'egy-egy gyár úgy, hogy semmiféle kap­csolata nem volt a tudo­mány embereivel, oda sem figyelt arra, születnek-e számára felhasználható ku­tatási eredmények. Széle­sebb körben lényegében csak a hatvanas években kezdődött meg egy lassú folyamat, tudomány és termelés közeledése, akkor lehettünk tanúi annak, hogy a megye jelentősebb üzemei sorra kötötték a kutatási szerződéseket a különböző intézetekkel. Volt ebben része helyes felismeréseknek, s volt a divatnak is ... A divat el­illant, a felismerések meg­maradtak, csak éppen gya­korlati alkalmazásuk von­tatott. Ezért állapítja meg a párt XI. kongresszusá­nak határozata, hogy: „az eddigieknél nagyobb erőfe­szítéseket kell tennünk, hogy hazánkban is gyor­sabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, és párosuljon a szocialista társadalom előnyeivel”. Százhalombattán, a Du­nai Kőolajipari Vállalatnál esztendőnként 17—18 mil­lió forintot használnak fel műszaki fejlesztési felada­tokra. Ebben a korszerű nagyüzemben közfelfogás­sá vált, hogy nincs semmi, ami ne lehetne tökélete­sebb. Est elsősorban a ku­tatási főosztályon tevé­kenykedőit hangoztatják, s persze, tettekkel bizonyít­ják is. Itt, ahol az egész ipartelep legfőbb jellemző­je a fém — tornyok, csö­vek birodalma ez a laikus számára —, a legnagyobb ellenségek egyike a rozsda. A korrózió elleni védeke­zés új lehetőségeinek, módjainak meglelése me- gintcsak olyan téma, me­lyet a kívülálló alig érzé­kel, s azt kérdezheti, ml ebben a tudomány?" Ám itt a korrózió megakadá­lyozása, kártételének csök­kentése nemcsak millió fo­rintokban mérhető hasznot hoz, hanem fontos segítője a zavartalan üzemmenet­nek, a nagyjavítások anyag- és időigénye mér­séklésének. E gyetlen terület a sok közül. Mert ugyanígy említhetnénk leutalá­saik eredményeiből a ben- zinreformálasnál a haté­konyabb katalizátor alkal­mazását, a kenőolajpárla- tok forráshatárának csök­kentését A finomítóba nem bevonult a tudomány, hanem az üzem születésé­nek kezdeti időszakától fogva ott van, s szerepe, jelentősége azóta csak nö­vekedett. Amit tanúsít hogy ma már szoros kap­csolataik teremtődtek a kutatóintézeteken túl egye­temi tanszékekkel is. Szabály vagy kivétel a százhalombattai tapaszta­lat? Néhány éve még ki­vétel lett volna, most már nem az, de még nem is szabály. Példa. Annak bi­zonyítéka, hogy dinamikus fejlődés csak ott érhető el, ahol értően ötvözik a fej­lesztést és a termelést, ahol a tudományban fölfe­dezik a termelés nélkülöz­hetetlen támaszát. Persze, közbevetheti az olvasó, könnyű megtenni ezt a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál, ahol magas a dolgozók képzettségi szintje, ahol a legkorszerűbb technikát építették be a feldolgozó és továbbfeldolgoző blokkok­ba. Igaz. Csakhogy a száz- halombattaiak nem mások­hoz, hanem a maguk lehe­tőségeihez igazították a mércét, s úgy érték, érik el sikereiket! Ez a döntő különbség! A gyárak, a vállalatok szí­vesebben hivatkoznak az akadályozó tényezőkre, má­sok előnyösebb helyzetére, s csak keservesen Ismerik el, hogy maguk is tehetné­nek ezt meg azt, csak ép­pen akarniuk kellene. Él az a tévhit: a tudomány a lát­ványos, nagy felfedezések hordozója, művelői nem bíbelődnek köznapi, üzemi dolgokkal. Sokféle tévhit eloszlott már, s itt is nagy szükség van erre. Tenni érte épp­úgy dolga a kutatóknak, mint az üzemeknek. A sorrenden, ki menjen ki­hez, kár vitatkozni. Az a fontos, hogy megtalálják egymást. Mészáros Ottó Befejeződtek a magyar-mongol külügyminiszteri tárgyalások Szombaton a Külügyminisz­tériumban Púja Frigyes és Lodongijn Rincsin vezetésé­vel folytatódtak és befeje­ződtek a magyar—mongol külügyminiszteri hivatalos tár- galások. A tárgyalásokon közös köz­leményt fogadtak el, melyet a 2. oldalon közlünk. Phnom Penh „végórái...” A Phnom Penh-i rezsim parlamentje szombaton dél­után rendkívüli ülésen egy­hangúlag megszavazta a hata­lom átadását a hadseregnek. Long Borét miniszterelnök parlamenti beszédében felszó­lította a képviselőket, hogy az ország ügyeinek intézését bízzák egy héttagú „legfelsőbb bizottságra”, amelynek rajta kívül tagja Sak Sutsakhan vezérkari főnök és a három haderőnem képviselője. Hang­súlyozta, hogy a „legfelsőbb bizottság” bel- és külpolitikai téren folytatja a Lon Nal­rendszer eddigi politikáját. A parlamenti szavazás után elhangzott rádióbeszédében Sak Sutsakhan tábornok ki­hirdette a statáriumot. Az Egyesült Államok kor­mánya fejet hajtott Szihanuk herceg, a Kambodzsai Nem­zeti Egységfront elnöke előtt és beleegyezett Szihanuknak abba a korábbi javaslatába, hogy zárják be az Egyesült Államok Phnom Penh-i nagy- követségét. A francia külügyminiszté­rium ázsiai osztályának ügy­vivő igazgatója tájékoztatta szombaton délután Ok Sa- kunt, a Kambodzsai Királyi Nemzeti Egységkormány pári­zsi missziójának vezetőjét ar­ról, hogy a francia kormány elismerte a Szihanuk államfő hatáskörébe tartozó kambod­zsai kormányt — jelentette az AFP khmer forrásra hivat­kozva. A Fehér Ház szóvivője szom­baton este közölte: miután az aknatűz miatt lezárták a Phnom Penh-i repülőteret, amerikai repülőgépek meg­kezdték hadianyag és után­pótlás ledobását ejtőernyővel a Phnom Penh-i rendszer had­erőinek kezében levő övezetek felett. Június 15-ére tűzték ki a képviselőválasztást A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően 1975. június 15-ére kitűzte az országgyűlési képviselők általános vá­lasztását. Az Elnöki Tanács az országgyűlési választókerületek számát — változatlanul — 352-ben állapította meg, de terü­letüket több helyen — a megváltozott körülményeknek meg­felelően módosította. A választójogosult állam­polgárokról választói névjegy­zék készül, amelybe fel kell venni azokat a magyar állam­polgárokat, akik 1957. június 16-a előtt születtek, vagy akik házasságkötésük alapján nagy­korúvá váltak. A választók névjegyzékében nem szerepel­het az, aki a közügyektől, ille­tőleg a választójog gyakorlá­sától eltiltó ítélet hatálya alatt áll; aki szabadságvesztés bün­tetését tölti, vagy előzetes le­tartóztatásban van; aki rend­őrhatósági felügyelet alatt áll, vagy aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alá helyezték-e vagy sem. A helyi tanácsok a választás kitűzéséről és a választók név­jegyzékéről április 14-én hir­detményt tesznek közzé. A vá­lasztók névjegyzékének össze­állítása a közelmúltban meg­tartott népességösszeírás ada­tai alapján történik. Akik a nápességösszeírásból valamely ok miatt kimaradtak, összeírá­sukat a helyi tanácsnál kér­jék. A tanács végrehajtó bi­zottsága állapítja meg, hogy kik vehetők fel. a választók névjegyzékébe. A névjegyzéket május 5—14. között a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében köz­szemlére teszik. Ezzel egyide­jűleg minden választó írásban értesítést kap a névjegyzékbe történt felvételéről. Törvény- ellenesen senki sem hagyható ki a választói névjegyzékből, ugyanígy a törvény megszab­ta feltételekkel ellentétben senki sem vehető fel a listára. Ilyen esetekben május 5—15. között bárki kifogással élhet az illetékes tanács végrehajtó bizottsága titkáránál. A választók névjegyzékéből törvényellenesen kihagyott személyek adatait pótnévjegy­zékbe kell felvenni. A végre­hajtó bizottság az általa, ille­tőleg a járásbíróság által el­fogadott kifogások alapján hi­vatalból módosított névjegy­zéket, valamint a pótnévjegy­zéket május 31. — június 3. között ismét közszemlére te­szi és az utólagos felvételről értesítést küld. Ha a választó állandó lak­helye a névjegyzék elkészítése után megváltozik, az új lakó­helye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától június 14-ig kérheti felvételét a vá­lasztók névjegyzékébe. A ké­relemhez csatolni kell a ko­rábbi lakóhely szerint illeté­kes végrehajtó bizottság Igazo­lását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe fel­vették. Akik a választás napján elő­reláthatóan nem tartózkod­nak lakóhelyükön, azok a la­kóhely szerint illetékes végre­hajtó bizottságtól választó­joguk igazolását kérhetik. En­nek alapján tartózkodási he­lyükön a szavazatszedő bizott­ság lehetővé teszi a szavazást. A választás lebonyolítására, a Hazafias Népfront javasla­tára, választási szervek ala­kulnak. A törvényesség bizto­sítása érdekében országos vá­lasztási elnökség alakul má­jus 2-án. A fővárosban, a me­gyékben, a megyei városok­ban, a fővárosi kerületekben, a nagyközségekben és a kOa-' ségek helyi választási elnök­ségek működnek majd ugyan­csak május 2-ától. Valameny- nyi országgyűlési választóke­rületben május 2-án választó- kerületi bizottságok alakulnak.’ A szavazás lebonyolítására szavazatszedő bizottságokat szerveznek június 4-én. A választópolgárok jelölési joguliat május 12—május 22 között jelölőgyűléseken gyako­rolhatják. A jelöltekre a Ha­zafias Népfront szervein kí­vül a társadalmi szervezetók, a dolgozó kollektívák és az egyes állampolgárok is javas­latot tehetnek. Egy választó­kerületben több személy U jelölhető. A jelölőgyűléséket a Hazafias Népfront helyi bi­zottságai a választási elnöksé­gek és az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok köz­reműködésével szervezik. Kép­viselőjelöltek azok lesznek, akik a jelölőgyűléseken a vá­lasztók egyharmadának szava­zatát megkapták és jelölésük a törvényes követelményeknek megfelel. Erről az országon választási elnökség május 26- án dönt A választási elnökségek Jú­nius 5-én teszik kosáé a kép­viselőjelöltek nevét. A szava­zás június 15-én 6 órától IS óráig tart. Indokolt esetben azonban korábban is megkezd­hető. Ha a névjegyzékbe fel­vett választok valamennyien szavaztak, a szavazás 18 óra előtt is lezárható. A megvá­lasztott képviselőknek megbí­zólevelüket június 18-ig kell átadni. Az országgyűlési képviselő­választásokkal egy időben — mivel elhalálozás, elköltözés vagy más okok miatt egyes tanácstagi helyek megüresed­tek — sor kerül tanácstagok időközi választására is. Befejeződtek a Pest megyei pedagógiai napok Ösztönzés továbbképzésre Tegnap délben Vácott be­fejeződött a Pest megyei pe­dagógiai napok első ízben megrendezett háromnapos eseménysorozata. Április 10- től 12-ig a résztvevő mintegy 1200 pedagógus hét előadást hallgatott végig — több szek­cióban, érdeklődési körök szerint — a pedagógia tudo­mányának aktuális törekvé­seiről. A tanácskozás befejez­tével Rudolf Ottót, a Pest megyei továbbképzési kabi­net vezetőjét, a pedagógiai napok egyik szervezőjét kér­tük meg, foglalja össze olva­sóink számára a tanácskozás jelentőségét. — Az MSZMP Központi Bizottságának oktatáspoliti­kai határozata kötelezően ír­ta elő számunkra a tovább­képzés színvonalának emelé­sét — mondotta Rudolf Ottó. Javítják a száztonnásokat A Volán 22. számú Vállalat váchartyáni ipari üzemében javítják azokat a 12—100 tonna teherbírású trélereket, amelyek a nagyberuhá­zásokra szállítják a nehéz gépi berendezéseket. Képünk a 2. szemle- műhelyben készült, ahol évente 100—120 darab ilyen járműóriási; vizs­gálnak át és szerelnek. Gárdos Katalin felvétel« A pedagógiai napokat ennek jegyében rendeztük meg. Az előadássorozatnak az volt a legfőbb célja, hogy a legfon­tosabb időszerű kérdésekre irányítsa a nevelők figyel­mét, hogy a három nap alatt hiteles és meggyőző tájékoz­tatást kapjanak arról, mi ké­szül a tudomány műhelyei­ben, milyen gondok, kérdések foglalkoztatják a pedagógia elméletének kutatóit. Remél­jük, a hét előadás hozzájá­rult alihoz is, hogy a konk­rét informálódáson felül — megyénk pedagógusait ön­művelésre, az elhangzottak továbbgondolására, a szakiro­dalom folyamatos tanulmá­nyozására ösztönzi. — A pedagógiai napok ok­tatáspolitikai keretét dr. Kor- nidesz Mihálynak, az MSZMP KB osztályvezetőjének nyitó- előadása szabta meg. A má­sodik napon három előadás hangzott el. Nagy József, a szegedi tudományegyetem docense az iskolára való elő­készítés fontosságáról beszélt az alsótagozatos pedagógusok és óvónők számára. Előadá­sának fő mondanivalója azt hangsúlyozta, hogy azoknak a különbségeknek a meg­szüntetését, amely a gyere­kek társadalmi-családi kör- nyezete miatt jön létre, már az iskoláskor előtt meg kell kezdeni. Az általános iskolai tanárok számára dr. Gáspár László, a szentlőrinci iskola igazgatójá számolt be az is­kolájukban folyó izgalmas kí­sérletről. Ennek lényege a hagyományos tantárgyi kere­tek megszüntetése. Ez a kí­sérlet lényeges következmé­nyekkel jár a pedagógusokra nézve is. Az egységes tanulói világkép, amelyre a kezde­ményezés tör, a jelenleginél sokoldalúbb nevelőket köve­tel. A gimnáziumi tanárok számára dr. Welker Ottó, az Oktatási Minisztérium osz­tályvezetője ismertette a kö­zépfokú oktatás korszerűsíté­sének 1978-ban életbe lépő terveit. Ezek szerint — töb­bek között — megszűnnek a tagozatos osztályok és he­lyettük — már a második osztályokban — bizonyos tár­gyakból fakultatív oktatást vezetnek be. Tegnap, a tanácskozás har­madik napján szintén három előadás hangzott el. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára a mozgalmi vezetők számára a közéletiségről beszélt, min­denekelőtt arról, mi a peda­gógus szerepe az iskolai de­mokratizmus fejlesztésében. Kelemen Endre, az Iskolate­levízió műsorszerkesztője módszertani jellegű előadást tartott arról, miképpen lehet a televíziót az iskolai okta­tásban a legeredményesebben és a leghatásosabban fel­használni. Maróti Andor, a budapesti tudományegyetem adjunktusa a permanens mű­velődés fontosságáról szólott, mintegy összegezve a peda­gógiai napok legfontosabb tö­rekvéseit. O. !>. KÖZÉLET Dr. Maróthy László, *z MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, ä KISZ központi bizottságának első titkára, dr. Orbán László, kulturális mi­niszter, dr. Berecz János és dr. Komidesz Mihály, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, Szűcs Istvánná, a Magyar Út­törők Szövetségének főtitkára is részt vett szombat este a Gellért Szállóban a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese jubi­leumi ünnepségén. Szurdi István belkereske­delmi miniszter szombaton egyhetes látogatásra Havan­nába érkezett. Dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár vezetésével szom­baton hazaérkezett Moszkvá­ból a magyar kultúra napja1 rendezvényein részt vett dele gáció.

Next

/
Thumbnails
Contents