Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
4 ~xMiap 1975. MÁRCIUS 9., VASARNA Ha segít a vállalat Szakmunkás-bizonyítvány és érettségi Jövőre újabb osztály indul Az MSZMP Központi Bizottságának 1972-ben az állami okta- P • tás kérdéseiről szóló határozata számos feladatot rögzít annak érdekében, hogy a fizikai dolgozók, az egyszerű emberek kzá- mára is sokrétűbben kell biztosítani a művelődés, a továbbtanulás lehetőségét. Napjainkban, a határozat megvalósításá- ű nak időszakában számos ésszerű kezdeményezés született. Nemcsak az illetékes minisztériumok, oktatási irányító szer- I vek tesznek meg mindent a határozat megvalósítása érdeké- I ben, de a különböző iskolák, intézmények, vállalatok számois | intézkedéssel, közös összefogással igyekeznek többet tenni, a I műveltebb, a sokoldalúan képzett, a kultúra dolgaiban jártasabb emberért. TV-FIGYELŐ Három tanév Egy középiskola és egy vállalat dicséretre méltó kezdeményezésének, és a közös fáradozás eredményének lehetünk tanúi a dunaharaszti Baktay Ervin gimnáziumban. Itt működik a nagykőrösi Toldi Miklós élelmiszeripari szakközépiskola levelező tagozatának első, kihelyezett osztálya. Erről az osztályról, létrehozásának céljáról és az osztály • tanulmányi munkájáról beszélgetünk a gimnázium igazgatójával, Pfeiffer Adámmal és Artner Ottóné tagozatvezető tanárnővel. — Kik tanulnak az osztályban? — Néhány hallgató kivételével a dunaharaszti sütőipari vállalat szakmunkásaiból alakult az osztály — tájékoztat az igazgató — azzal a céllal, hogy a szakmunkás-bizonyítvány birtokában szakközépiskolai érettségi megszerzését tegye lehetővé a dolgozóknak. — Hány éves képzésről van szó? — Három tanév elvégzése után lehet • leérettségizni. A hallgatók csak közismereti tárgyakat tanulnak: magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát, kémiát. Szakmai tantárgyak nincsenek. Milyen életkorú szakmunkások tanulnak itt? — A legfiatalabb tanítványunk még nincs 18 éves, a legidősebb munkás 1929-ben született, tehát közel jár az ötvenhez. Hadd tegyük hozzá, nehéz és fárasztó fizikai munkát végeznek ezek az emberek a munkahelyükön, legtöbbjük állandóan éjszakai műszakban dolgozik, és nemcsak Dunaharasztiból, hanem a vállalat különböző telephelyeiről például Ráckevéról, Dabasról is járnak hozzánk iskolába! — Hány tanítási nap van egy héten? — Hetenként egy alkalommal van tanítás, de minden második héten Jcéí foglalkozás van. Beszámoló után — fizetésemelés — Hogyan segíti a vállalat a munkások tanulását? — Szinte nap mint nap tapasztaljuk a vállalat segítőkészségét. Hadd említsük meg Polgárdi József vállalati igazgató nevét, aki sokat tett és tesz azért, hogy munkásaik leérettségizzenek. A tanévnyitóra eljött az igazgató, a párttitkár, a szakszervezeti titkár, szóval az egész „vezérkar”, és azóta is rendszeresen figyelemmel kísérik az osztály életét és munkáját. — A vállalat vette meg a dolgozóknak a tankönyveket, füzeteket, a különféle taneszközöket — veszi át a szót Artner Ottóné tagozatvezető —■, a rendeletekben előírt munkaidő-kedvezményt, tanulmányi szabadságot rendszeresen biztosítják az embereknek. Sőt, a levelező tagozaton szokásos negyedévi beszámolók sikeres letétele után fizetésemeléssel is buzdítják munkásaikat a továbbtanulásra. És azt is tegyük hozzá, hogy itt az iskolában az osztálytérem takarítását, fűtését is a vállalat finanszírozza. Hát kell ennél több? Ügy érezzük, a vállalatnak szívügye, hogy a munkásai tanuljanak és ez a rendszeres gondoskodás, ösztönzés nagy összetartó erőt jelent. — Vannak-e nehézségek a tanulásban? — Persze, hogy vannak. Akik régebben jártak iskolába, azoknak többet kell bepótolniuk az általános iskoCegléd a megye egyik nagy és népes városa. Majd negyvenezren lakják. Egykor alföldi mezőváros volt, .ina pedig egyre inkább az ipar lesz itt is a meghatározó. A változást bizonyítja, hogy a város tizennyolcezer dolgozója közül 7840 az iparban és az építőiparban talált munkát s a mezőgazdaságban már csak 4320 keresi kenyerét. Sokoldalú szórakozás A város lakóinak kulturális igényeit lényegeben a Kossuth Művelődési Központnak kell kielégítenie. Az intézmény — néhány esztendő óta — a lehetőségekhez képest mindent megtesz e cél érdekében. Ti. zenegy klub, tíz tanfolyam, hat amatőr művészeti csoport és egy szakkör működik eredményesen, Csak tavaly 270 ismeret terjesztő előadást rendeztek, elsősorban sorozatokat a munkás-, ifjúsági és szülők akadémiája keretében. Évente tíz színházi előadást tartanak: öt alkalommal a kecskeméti Katona József, ötször pedig a szolnoki Szigligeti színház együttese játszik, a nézők többsége ma már bérle ttulaj- donos. Amíg az 1972—1973-as évadban még csak 233, a mostaniban már 332 bérlettulajdonost tartanak számon. A színházi bemutatót jól egészítik ki azok az irodalmi estek, amelyeken eddig Harsányi Gábor, illetve Bessenyei Ferenc lépett dobogóra, valamint a budapesti Irodalmi Színpad együttese mutatta be Eszmélet című József Attila műsorát. S a sorban rövidesen Gobbi Hilda következük. A legfiatalabbak részére az Ál. lami Bábszínház ad rendszeresen műsorokat, a tizenévesek számára pedig könnyűzenei koncerteket rendeznek e műfa] legjobb képviselőivel. Műsorok az üzemekben Az év programja további előbbrelépést ígér. A felnőttek részére rendezett színházi előadásokhoz hasonlóan bérletakciót terveznek a tanulóifjúságnak, a Bartók Gyermek- színház, az Állami Déryné Színház, a kecskeméti Katona József Színház és a szolnoki Szigligeti Színház ifjúsági témájú előadásaira. A felnőttek színházi programját pedig — a meglévők mellett — a szegedi vagy debreceni színház egy operaelőadásával jkívánják kiegészíteni. A munkásművelődés hatéGvadányi\ Dugonics első kiadása Sikeres könyvvásár Vácott A felszabadulás óta eltelt 30 év alatt nem volt Vácott lehetőség az antikvár könyvek eladására. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat most, a sokirányú kívánságnak eleget téve, egynapos felvásárlást tartott a város Széchenyi utcai könyvkereskedésében. Sorba álltak az eladók az üzletajtó előtt. Eseményszámba ment a város életében az ősi könyvárus hagyományokra emlékeztető könyvvásár. Szamos György, a könyvrégiségek ismert szaktekintélye fáradhatatlanul rendszerezte, értékelte munkatársaival a bevitt anyagot. Lexikonsorok, szép- irodalom, szakirodalom egyformán nagy halomban sorakozott. Előkerült a váci családoktól néhány ritkaság is: Gvadányi József Egy falusi nótárius budai utazása című kötetének 1794-ből való első kiadása, s megvásárolták Dugonics András 1805-ben kiadott Etelkájának első kiadását. Könyvcsemege Orosz József Daguerrotypiá-ja (Poson, 1832) is. Behoztak az üzletbe több helytörténeti vonatkozású, váci kiadványt. Ezek megvásárlására a helyi múzeum és a helyi könyvtár kapott elsőbbséget. P. R. konyább segítéséért kapcsolatot kívánnak teremteni a városban dolgozó több mint hétszáz szocialista brigáddal, hogy segíthessék kulturális vállalásaik teljesítését s részt kérjenek rendezvényeik meg- szevezésében. Az eddiginél gyakrabban rendeznek majd programokat — irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kulturális műsorok — a város üzemeiben, termelőszövetkezeteiben. S ami szintén idei feladatuk: hatékonyabb segítséget kívánnak nyújtani az üzemi fiataloknak részint új ifjúsági klubok létrehozásához, részint a meglevők eredményesebb működéséhez. És hosszan folytathatnánk a sort, mi minden van még a Kossuth Művelődési Központ idei tervében. Az 1 millió 100 ezer forintos évi költségvetés is azt bzonyítja, hogy az adottságokhoz képest gazdag, tartalmas programoklcal várják a város művelődni, szórakozni vágyó lakásait. Ne csak a tanács Az adottságokhoz képest. Ezt hangsúlyozni kell. Mert a lehetőségeknek határt szab a rendelkezésre Mló anyagi fedezet. Ez pedigV- az ifjúsági park üzemeltetését is beleszámítva — évi 473 ezer forint. Ennyi támogatást tud nyújtani a város tanácsa és ez nem is kevés. Különösen akkor nem, ha figyelembe vesz- szük, hogy ezen felül az elmúlt esztendőben még 200 ezer forintot biztosított a tanács a művelődési központ korszerűsítésére s további 80 ezret két ifjúsági klub berendezésére. De kevés akkor az évi 473 ezer forintos működési támogatás, ha hozzátesz- szük, hogy ez még a művelődési központ béralapjának — 498 ezer forint — o kifizetésére sem elegendő s hol van akkor még a fűtés és a világítás, s más alapvető működési kiadások nem is csekély ösz- szege! Mindennek következtében a jelenlegi költségvetés szerint a művelődési központnak az idén 630 ezer forintot kell megtermelnie, hogy megoldja a kitűzött feladatokat. Félreértés ne essék, mindezt nem azért mondtuk el, mert keveseljük azt az összeget, amit a város tanácsa a művelődési központ támogatására fordít. Ügy érezzük, hogy még erején felül is segíti a városban folyó közművelődési munkát. Mégis, mindennek ellenére, a gyorsabb előbbre lépés érdekében több pénzre van HÚSZ perc veszteség. Nagyon könnyű lenne megvédeni azt a televíziós műsort, amelyet pénteken láttunk a színházi szakemberek, írók, rendezők, színészek budapesti nemzetközi konferenciájáról Hogy például kevés volt az idő — húsz perc valóban nem sok erre a témára —, hogy bonyodalmas volt az elemzett kérdéskör; végül is ki tud igazságot tenni az írók, rendezők oly régi, bár napjainkban új formát, új színeket kapott vitájában? Egyszóval tényleg könnyű lenne a műsor hibáit mente- getni-magyarázni. De miért védjük? Hiszen húsz percet áldoztunk rá. Ennyi idő alatt elolvashattunk volna legalább tíz-tizenöt oldalt egy kitűnő könyvből, megírhattunk volna egy régen esedékes levelet, megkérdezhettük volna mostanában kószálásra hajlamos kamasz fiúnkat, hogyan is áll valójában a másnapi felkészüléssel, vagy — nemcsak azért, mert éppen nők napja volt — elmosogathattunk volna a konyhában. Ehelyett — eltékozolva, elpazarolva amúgy is szűkös időnket — a színházi vitáról szóló műsort néztük. Sajnos, mindenféle haszon nélkül. Pénteken a televíziózás őskorába repültünk vissza. Abba a? időbe, amikor már magától a technikai teljesítménytől — tehát attól, hogy egy látszatra nem túlságosan komplikált barna fadoboz egy gombnyosürgetve szükség a hatékonyabb köz- művelődés elősegítésére. Csak egy példát ennek bizonyítására: az 1970-es népszámlálási adatok szerint a város lakosságának mintegy a fele nem rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával! A módszer követendő Vitathatatlan tehát: az eddiginél több pénzre van szükség. De vajon honnan? Hadd említsük meg Dunakeszi példáját, amely ugyan még nem város s a lakóinak száma sem több huszonkétezernél, művelődési központja mégis ugyanolyan költségvetés szerint — évi 1 millió 100 ezer forint — dolgozik, mint a ceglédi. A korábbi években mindössze 250 ezer forint állami támogatás állt rendelkezésükre, ma viszont a támogatás összege meghaladja a 850 ezret! Hogyan? Miből? Azaz pontosabban kitől kapnak ennyit? Itt már megváltozott a termelőüzemek vezetőinek szemlélete; érzik, tudják, hogy a munkásság művelődése érdekében — természetesen lehetőségeiken belül — nekik is tenni 'kell, mert az emberek művelődésének segítése nem lehet csupán a tanács feladata. Ennek az eredménye, hogy az idén januártól a nagyközségi tanács 266 ezer forintját 588 ezerrel tetézik meg a helyi üzemek és intézmények. Így p. művelődési központ rendelkezésére álló 854 ezer forint már nem csu- pán a rezsiköltségek — bérek, fűtés, világítás, dologi kiadások — fedezetére elegendő, hanem a művelődéspolitikai- lag fontos és hasznos rendezvények támogatására is. Itt többé már nem függvénye a bálok és beatkoncertek bevételének az, hogy meghívhatnak-e neves művészeket, előadókat, az egyes fontos témák legjobb szakértőit. A Dunakeszi példa Cegléden is érvényes. A város ipari üzemei, termelőszövetkezetei épp úgy rendelkeznek kulturális alappal, mint a dunakeszi termelőegységek. A kérdés csak az, hogy a csoport- érdek — közösségi érdek ösz- szehangolása — ez utóbbi javára —, mikor válik itt is olyan, szinte kézzel fogható valósággá, mint Dunakeszin. E kedvező változás bekövetkezésének a sürgetése a város egész lakosságának az érdeke. Nagyobb léptekkel haladni a a közművelődés útján — a párthatározat szellemében — csak így lehet. Prukner Pál másra behozza lakásunkl nagyvilágot — elájultunk, re az elgyengülésünkre — dülésünkre akkortájt a tv mított is; nagyon gyakrar zony éppen a lényeggel törődött. Péntekig azt hittük, hog az egész már régen a m Aztán jött a felületes, sem mondó színházi riport, s a temetettnek hitt múlt hirí feltámadt és teljes eleve gében megjelent a szén előtt. Ezért aztán hirtelen for sá és jelentékennyé vált ' műsor. Abban az értélén persze, hogy hangsúlyosan emelte: lényeges mondani nélkül nem szabad a ni elé állni. Nem szabad, de úgy lát: néhanapján mégis lehet. A bemutatás vége. Pént< befejeződött a Hazai esték rozata: Hódmezővásárhely Zalaegerszeg, illetőleg a gedi és a pécsi főiskolások 1 sengésével véget ért a tel zió monstre vállalkozása. 1 hátravan ugyan a záró adá sorozatban részt vett négy iskola versenye, de mine nak, ami ennek a műsor ni lényege volt, tehát jó néh városunk bemutatása, anna végére értünk. A majdnem egy esztendő: tartó adássorozat — ezt mo hatjuk összegezésül — cs ugyan nagyszerű műsor i Ha szabad ilyen emelkedel fogalmaznunk, nyűgöd mondhatjuk, műsor köz gyönyörűséges órákat töl tünk a képernyő előtt. E aránt örülhetünk annak, lyen nagyszerű főiskoláink főiskolásaink, s milyen n léptekkel fejlődő városa vannak. Hogy találkoztunk a műs ban jó néhány hibával, ügj lenséggel, bosszantó felülel séggel? Persze hogy találk tunk. Számunkra, Pest r gyeiek számára például kt nősen fájdalmas volt, hí Cegléd és a nyíregyházi fc kolások érdemeik ellenére s győztek. De ettől és a mű más egyéb esetlegességeitől tekintve is el kell ismémül szép volt, jó volt ez az ad sorozat. Hogy miért? Talán mini nekelőtt azért, mert világo tette a nézők számára: 30 e tendővel ezelőtt valami i gyón fontos történt Magy; országon. Hazánk, amely sz te egész történelme folyam — a kivételeket egyik kezű ujjain megszámolhatjuk — utolsók között kullogott európai fejlődésben, hirte1 az elsők közé került. Azt mert — s ezt dokumentálta televízió sorozata — 1945 f szabadította a nép alkotó ént giáit és erőit. Ezt az igazsál ugyan tételesen a műsor tál egyszer sem mondta ki, de r akik végignéztük ezt a fiat los, lendületes vetélkedőt, tu juk, hogy egészében ezt a go dolatot, mondanivalót horde ta, képviselte. Ökrös László 5600 katedra várja a nevelőkei Az Oktatási Minisztériu meghirdette az idén betö tendő pedagógusállásokat, pályázati felhívás a hazai ol tatási intézményekben együt véve mintegy 5600 álláslehetőséget sorol fel. Ezeket most azok szárnál hirdették meg, akik már ji lenleg is pedagógus munkt körben vagy másutt állna munkaviszonyban és pedagt gus képesítésűek. Július 10-től a tanácsi ol tatási-nevelési intézménye még betöltetlenül maradt t a későbbiekben megüresed állásait a megyei művelő désügyi osztályok folyamata san nyilvántartják, s a másul munkaviszonyban álló peda gógus képesítésű érdeklődők nek felvilágosítást adnak el helyezkedésük lehetőségeiről Az idén végző pedagógus- jelöltek számára április 25-én teszik közzé a betölthető ál iásokat. Az előrejelzései szerint várható, hogy mos is több munkahely várja i friss diplomásokat, mini amennyien végeznek; A Heves megyei Finommechanikai Vállalat lőrinci „FULL” Autószervize vállalja személy- és kistehergépkocsik alsó és felső mosását, vegyszeres mosását, kerékkiegyensúlyozását, futóműbeállítását, futó-, kis-, közepes- és nagyjavításokat. Szakszerű és pontos i’elvilágosítással állunk a tisztelt megrendelők szolgálatára. * Dunakeszin igen, Cegléden nem? A közös fenntartást lai anyagból, mert sokmindent elfelejtettek. De az igyekezetük, a szorgalmuk biztosíték a felzárkózásra. Dicséretre méltó a hozzáállásuk, a tanulási kedvük, s ha nem is olyan csiszoltak, választékosak a mondataik egy-egy felelet során, az emberi érettség, az igyekezet átsüt minden gondolatukon, minden kimondott mondatukon. Továbbfejleszteni a formát — Mik a további tervek? — kérdezzük az igazgatót. — Jövőre, tehát az 1975/76. tanévben szeretnénk újabb elsős osztályt nyitni, és továbbfejleszteni ezt az oktatási formát, természetesen felhasználva az első esztendő igen értékes tapasztalatait. Tehát a tervek, elképzelések megvannak. Ha az első év eredményeit nézzük, akkor bizonyára lesz erejük valóra is váltani a terveket, annak érdekében, hogy az iskolapadba ült munkások, fizikai dolgozók képzettebb, műveltebb tagjai legyenek munkahelyüknek, egész társadalmunknak. Kiss György Mihály
