Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

VÁC I NAPLÓ XIX. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1975. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK A Hazafias Népfront segítségével Rehabilitációs bizottság alakul A rehabilitáció szó a Ma­gyar Nyeiv Ertelemző Szótá­rában a következő jelentéssel szerepel: „A munkaképesség helyreállítása, illetve a csök­kent munkaképességűeknek nekik megfelelő munkakörben való foglalkoztatása. Ügy tűnik azonban, hogy nemcsak az idegen hangzattol idegenkedünk, hanem a szó tartalmától is. Persze nem ar­ról' van szó, hogy társadal­munk nem gondoskodik azok­ról, akik a munkában töltött évek után elfáradtak, nem képesek régebbi, hasznos tevé­kenységüket folytatni. Soha­sem volt ilyen jó beteggondo­zás Magyarországon. Egyre több a nyugdíjas és a korna- tár előtt nyugdíjazott, olyanok, akik munkaKépe&égük felét valamilyen betegség vagy bal­eset következtében elveszítet­ték. Túlságosan is sokan vannak ilyenék. Nem azért, mintha a munkaképesség-csökkenést megállapító bizottságok bol­dog-boldogtalannak osztogat­nák a kedvezményt. Minden bizottság emberekből áll — és a bizottságok néha feifelé ke­rekítenek. Tudják, hogy a be­teg régi munkáját valóban nem tudná ellátni. Más pedi^ nem akad számára. Olyan munka, ami az addigi hasznos évek után ne lenne sértő, fájó számára. Arról van szó, hogy a kovácsot, a martinászt ne küldjük tollat fosztani. De egyáltalán nem biztos, hogy ilyen munkahely akadna a számára. Sokan vannak olyapok is, akik többé-kevésbé kilábaltak a betegségükből. Fiatalságu­kat, duzzadó erejüket azonban már sohasem nyerik vissza. Az orvostudomány megtette a magáét, rehabilitálta őket. Ne­kik, a néhány éve létrehozott üzemi rehabilitációs bizottsá­goknak kell megfelelő munkát keresni. Olyan munkát, ami könnyebb, mint a valamikori, de értejmes, hasznos munka. Egy kiadott kérdőívre né­hány váci üzemből azt vála­szolták, hogy az üzemi rehabi­litációs bizottságok megvan­nak, dolgoznának, ha volna mit,- de tavaly nem akadt dol­guk. Valóban így lenne? Nem valószínű! Az üzemorvosi rendelőkben, a rendelőintézet belgyógyászati és reumaren­delésein mindig nagyon sokan várnak. A szakorvosok szerint évente sok száz az olyan be­teg, akinél a jsezelés befejező­dött ugyan, de könnyebb mun­kát javasoltak nekik, mert kü­lönben előbb-utóbb visszatér a régi kór. Nem nehéz belátni: az egészségügyi rehabilitáció tár­sadalmi érdek. Aki évtizede­ken keresztül hasznos munká­sa volt gyárának, egészsége megromlott, de nem rokkant meg, nem szívesen vjp beteg­állományban és a rokkantsági nyugdíjat se fogadja szívesen. Főként akkor, ha még van kedve s ereje dolgozni. Az eddigiekkel, azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk. Legfeljebb nem tettünk az ügyben semmit sem. Vácott azonban dr. Fieszl Borbála, a rendelőintézet reuma^ológus főorvosa hónapok óta mun­kálkodik azon,, hogy a rehabi­litáció Vácott is közüggyé váljék. Nem is eredménytele­nül. A következő hetekben megalakul a Hazafias Nép­front városi rehabilitációs bi­zottsága. Tagjai az újjáéledő üzemi rehabilitációs bizottsá­gok aktívái, orvosok, tanács­tagok lesznek. A bizottság tagjai el akarják érni, hogy a csökkent munka- képességű embereknek min­den üzemben találjanak meg­felelő, egészséges munkát, úgy, hogy keresetük se csök­kenjen. Az üzemek és a vá­rosi tanács közösen is létre­hozhatna ilyen foglalkoztatót. Akad erre néhány követendő példa az országban. A rehabilitációs bizottság nem csupán a már beteg em­berekkel akar törődni. Az egy­oldalú testmozgással járó munkahelyeken mindenütt be akarják vezetni a műszakon­kénti tornát. Meggyőzik az üzem vezetőit arról, hogy a gyár szempontjából is a leg­gazdaságosabb a megelőzés. Állítsanak fel üzemi fiziko­terápiás gépeket, tornaszere­ket, amelyeken munkásaik anélkül, hogy kiesnének a munkából, kisebb panaszaik­ra helyben megkapják a ke­zelést. Az utóbbi kezdeményezés­nek máris vannak hívei a vá­ci üzemekben. Az üzemi reha­bilitáció ügye azért összessé­gében Vácott még a kezdet kezdetén tart Reméljük, nem sokáig! Csulák András Váci kisszótár KRAKÖ: A váci felsőváros­ba ékelődött, nyelvjárásban és vallásában is elkülönülő családok lakhelye. Nyelvjárá­sával már foglalkoztak, de a Krakó név eredetét még nem kutatták váci kapcsolatával együtt. Nem valószínű az a felte­vés, hogy a lengyelországi Krakkóval van bárminő kap­csolatban is. Két feltételezé­sem van. A régi Hont, majd Nógrád megyében létezett egy Krakó nevű nagy puszta, amelynek birtokos lakosai kö­zött több olyan nevű akad, akik Kisvácott, illetve Vácott is helyi lakosokként ismertek (Varsányi, Simonyi, Lévai, Kasza, Imre, Jánosi, Deák, Deveoseri, Petróczy, File). Le­hetséges tehát, hogy Mária Terézia korában belső tele­pítéssel kerültek városunkba, ahoV vagy megtartatták val­lásukat, vagy protestánsok lettek. Ugyanakkor tudom, hogy az ország nemegy városában volt Krakó település, általá­ban a várostól vagy falutól különállóan, cigányak és a városból kiszorulta!^, kunyhói­val, putrijaival. A név tehát gunyoros jellegű. A váci, úgy­nevezett Cigányváros a kisváci területen feküdt. Lehet, hogy ez a név került át egy na­gyobb területi egység megne­vezésébe. BÜKI: A hagyomány sze­rint az áradáskor elmerülő, „bukik”, sziget neve. Valószí­nűbb a németből átvett Bucht (öböl), buchtig (öblös) magya­rázat, amely szerint a német szó magyarosításáról van szó. POVAJACS: Bizonyosan szlovák jövevényszó. Povolac (povoljacs) naplopót, semmi­rekellőt jelent. A szó megvan a lengyelben is, de ma már alig használt a beszélt nyelv­ben. R. T. Március 16-án Váci hármas vásár Március 16-án, vasárnap — mint a Tanácsok Közlönye hí­rül adja — országos állat- és kirakodóvásár lesz Vácott, a Rádi úti nagytéren. Ugyan­azon a napon országos autóvá­sárt tartanak a Diadal téren. Az olvasó kérdez » az illetékes válaszol Lm hírlapárusító pavilon Beákváron I Olvasóink levélben fordul­tak szerkesztőségünkhöz, és azt hiányolták, hogy a deák­vári lakótelepen nincs nyil­vános hírlapárusítás. Pomozi Miklós, a váci pos­tahivatal helyettes vezetője a következő felvilágosítást ad­ta: A posta már tavaly szerette volna megoldani a deákvári lakótelepen a hírlapárusítást és egy pavilon felállítására engedélyt kapott a városi tanácstól és a DCM-től. A pa­vilont megvásárolták, kiszál­lították a helyszínre, s csak akkor derült ki, hogy az ÉDÁSZ 1 az elektromos háló­zatba a pavilont nem tudja bekötni. Ezután kérték a pa­vilon áthelyezését, melyet engedélyeztek az említett szervek és így még ebben a hónapban sor kerül a pavi- -lon áthelyezésére, villamos bekötésére és az ABC-áruház- zal szemközti oldalon meg­kezdhetik a hírlapárusítást. Eseménydús a váci Állami Zeneiskola tavaszi műsornaptára Ismét less térzene a Duna-sétányon Kis zenészek a * t Öit estén keresztül félévzá­ró hangversenyek sora követ­te egymást Vácott, az állatni zeneiskolában. A régebbi évek EGY KIS HELYTORTENET Szenei Molnár Alb Négyszáz éve született a ré­gi magyar irodalom nagy no­mádja, Nyugat-Európa protes­táns országaiban üstökösként fel-feltűnő Szenei Molnár Al­bert, a Balassi Bálint utáni kor nagy alkotója, filológiánk őse. A magyar irodalom az .el­felejtett), de ismét megtalált szellemtörténeti nagyságunkra méltó keretek között emléke­zik. Ez a rövid vázlat is ünne­pelni kívánja emlékezéssel a mi bolygó csillagunkat, mert Vác város is emlékezni tud róla, kicsit magáénak is vallja. Bár városunknak irodalomtör­téneti kapcsolata nem volt a zsoltárfordítóval, egy időszak mégis összekapcsolja nevét a várossal. 1936-ban a kisváci elemi is­kola új kántort kapott: Kon­koly Elemért. Sárospatak és Nagykőrös irányából érkező friss néptanítók hozták ma­gukkal a felszabadított „kán­tust”, Márton Barna éneklő Országos ifjúsági bajnokság Váci Híradás-Sasbalon 5:0 (2:0) Folytatódott a bajnokság az ifiknél: a váciak első mérkő­zésüket Sashalmon játszották, a következő összeállításban: Saári, Mészáros, Bálint, Leány­KEZILABDA Óriási küzdelem a váci két csapat között Nem sok babér termett a Váci Híradásnak a vasárnapi fordulóban Balassagyarmaton! Először az Ózdi Kohász NB I. csapatától kapott ki a Hír­adás, majd óriási csatában, hallatlan erőfeszítéssel tudta csak az egyik pontot megsze­rezni a Váci Fonótól. Ózdi Kohász—Váci Híradás 21:13 (11:6) Váci Fonó—Váci Híradás \ 15:15 (10:4) V. Híradás: Seres, Váli, Vi- rágh, Szalontai (3), Sári, Kohl- mann (3), Székely (6), Kozma (2) , Nyári (1), Illés, Hornyák (3) , Boczkó (7), Berczelly (3). V. Fonó: Králik, Schwarcz, Mayer, Básti, Toldi (3), Da­nyi, Kovács, Szabó (1), Pápa (6), Török (4), Oroszki (1), Ki­rály. Az ózdi mérkőzésen a Hír­adás csak az első félidő tizen­ötödik percéig volt egyen­rangú ellenfél. Sokat kap­kodtak a játékosok, a takti­kai utasításokat nem hajtot­ták végre és megérdemelt ve­reséget szenvedtek. Nagy érdeklődés előzte meg a váci két együttes összecsa­pását. A Fonó heverte ki job­ban az előző mérkőzés fá­radságát és 10:4-re elhúzott az első félidőben. Ebben a játékrészben Králik Ottó ka­pus bravúros védések soro­zatát produkálta. A félidei „fejmosás” jót tett a Híradásnak és fergete­ges hajrát _ indított. Sorra ve­zette a gyors akciókat és si­került a befejezés előtt egy perccel az egyenlítés. Ellentétes félidők jellemez­ték a találkozót, az eredmény mindkét csapatra nézve hí­zelgő. A Fonóból Králik, Pápa, Török; Danyi, a Híradásból Váci, Székely, Hornyok, Sza- lontai és Kohlmann jeleske­dett. b. cs. ván, Horváth, Udvari, Sram, Nyári (Zechner), Szádóczki, Bera, Farkas (Müller). A nagy akarással játszó váci fiatalok biztos győzelmet arat­tak. A csapat minden tagja di­cséretet érdemel. A gólokat Bera (3), Nyári és Sram sze­rezték. Sportbemutató A váci Gábor József Álta­lános Iskola pedagógus szo­cialista brigádja kezdemé­nyezésére március 6-án, csü­törtökön délután fél 6-kor a Madách Imre Művelődési Központ nagytermében „Sport, egészség, fiatalság” címmel sportbemutatót tartanak. A műsorban fellépnek válogatott tornászok, a Testnevelési Fő­iskola bemutatókeretének tag­jai és a Gábor József iskola tanulói. A tornabemutató be­vételét az iskola az úttörők nyári táborozására használja fel. olvasói level Mikor úszhatnak az ovisok? Örömmel olvastam a Váci Napló szerdai számában a „Célunjt az úszósport fejlesz­tése” című cikket. Körülbelül most egy éve jelent _ meg a Postabontásban az „Üszólecke óvodásoknak” című levelem egy része. Sajnos, az illetéke­sek nem válasaoltak rá. Azt javasoltam ugyanis, hogy az óvodákból a gyerekeket séta helyett vigyék el úszni. Az úszómesterek, Janik Já­nos és kollégái felajánlották, hogy az összes jelentkezőt megtanítják úszni, teljesen in­gyen, csupán az utánpótlás nevelése céljából. Persze mi, szülők az ingyen oktatást nem kívánhatjuk, csak azt szeret­nénk, hogy a városi művelő­dési osztály tegyen lépéseket. Az óvodák felsőbb utasítás (engedély) hiányában nem merik, vállalni azt a felelőssé­get, hogy azt a 15—20 gyere­ket, akiknek a szülei hozzájá­rultak, elvigyék úszni. fagyon jó lenne, ha a gye­rekek kiskorukban megsze­retnék ezt a szép, egészséges sportot. Ehhez viszont mind­nyájunk segítségére szükség van. Ne csak beszéljünk az egészséges sportról, hanem te­gyünk is érte valamit! Cservenák Ferenc eklézsiáját. Az új néptanító is szervezett a kisváci munká­sokból és gazdákból énekkart, ahogy akkor nevezték dalár­dát, és Szenei Molnár Albert­ról nevezték el. A váci mun­kásdalárda mellett városban ez volt a második „éneklő testü­let”, ahol lehetőség mutatko­zott a népéneklés minden szép­ségének gyakorlására, össze­tartó erejére, a szárnyaló lé­lek „nagyvoltára” — ahogy Szenei Molnár Albert ezt ki­fejezte. Nem volt ez az ének­kar valami kicsiszolt, a polifó­niában jártas együttes, ki-ki- hallatszottak egyéni hangok, de a szándék, az éneklő or­szág előszele, ahogy ezt Bar­tók és Kodály megálmodta, már érződött az. éneklés szán­dékán. Mennyien megmoso­lyogták ezt az énekkart a vá­rosban, ilyen „furcsa” névvel... Konkoly Elemér után 1940- ben az énekkart Erdélyi László tanító vette át. Az együttes már zongorával is rendelkezett és az országos hí­rűvé vált kisváci magyar este­ken többször felléptek, ahol Makkai Sándor és Zilahy La­jos írók is megfordultak és Kóréh Endre Európa-hírű éne­kesünk is ária- és dalesteket tartott, ami emelte a rendez vények színvonalát. Erdélyi László tragikus ha­lála után az énekkart Rápol- thy Viktor új, képzett tanító vezette és karvezetői munká­jában érvényt kaptak Márton Barna népéneklési és zenepe­dagógiai koncepciói. Ha más nem is, de egy volt énekkar legalább névvel jelez­te Vácon Szenei Molnár Albert jelenlétét, a költőt, a népéne­kek szerzőjét. Petővári Gyula nagy színpa dón (Gyimesi felvétele) jól bevált módszere alapján, most is tanárok és tanítvá­nyok szerepeltek közösen a gonddal összeállított, színvo­nalas műsorban., Megtelt a nézőtér: naponta 200—230 fő­nyi közönség hallgatta és tap­solta végig a produkciókat. Ez egyben az 1975. évi út­törő kulturális szemle része is volt, ahol a következő kis­dobosok és úttörők értek el helyezést: * Arany fokozat: Fördös Ildikó, Jávor Melin­da, Fehér Ágnes, Vécsey Be­atrix, Kovács Csilla, Albach Zsolt, Kurdi Erzsébet; ezüst­fokozat: Csókás Mónika, Jám­bor Mónika, Benke Gábor, Csókás Éva, Cs. Nagy Ildi­kó, Gabányi József, Skripecz- ky Mariann, Hegyi Balázs, Nemes Edit, Rozmann Zsuzsa, Kmetty Ildikó, Németh Eri­ka, Bán Andrea, Kárpáti Eri­ka, Kapuszta Attila, Hadnagy László; bronz fokozat: Hor­váth Márta, Lackó Gábor. Eseménydúsnak ígérkezik a váci Állami Zeneiskola ta­vaszi műsornaptára. Cs. Nagy Tamás igazgató elmondta, hogy az iskola fúvószeneka­ra közreműködik 15-én a Ko­mócsin Zoltán Leánykollé­gium átadási ünnepségén és április harmadikán a Szabad­ság téren felállításra kerülő új felszabadulási emlékmű avatásán. Felújítják — ked­ves hagyományként — a Du­na-sétányon a térzenét. Az említett fesztiválon az ország legjobb — e korcso­portba tartozó — fúvós-, ve­gyes és vonószenekarai vesz­nek majd részt. Megyénként egy-egy zenekar állhat a pó­diumra. A Konstantin téri épület a zenei rendezvényeken kí­vül helye lesz a következő hó­napokban az orvosi közgyű­lésnek, a táplálkozási szimpo- zionnak, a szavalóverseny­nek. A felszabadulás 30. és a városalapítás 900. évfordulóján néhányszor ide­irányul majd a város, s kis­sé aZ ország figyelme is. P. R. R negyei mezei futóverseny A város és járás atlétái helytálltak a Dunakeszin rendezett megyei futóverse­nyen, az első helyezések mel­lett értékes eredményeket ér­tek el. A 360 induló nagysze­rű időben küzdötte végig a távokat. EREDMÉNYEK: 1964/1000 m: 3. Szaranfioglu Filipász (Főt), csapatban: 3. Főt (Szarandoglu, Harkány, Farkas). 1963/600 m: 1. Holovics Ka­talin (Dunakeszi VSE), csa­pat: 3. Dunakeszi (Holovics, Pánczél, Párnoki). 1962/800 m: csapat: 3. Főt (Csonka, Somogyi, Varga). 1962/1500 m: 2. Schmidt Gá­bor (Vác), csapat: 2. Főt (Bi- lek, Várnai, Mátyás), 3. Vác (Schmidt, Molnár, Bodnár). 1961/1000 m: 1. Oláh Kata­lin (Vác), csapat: 1. Vác (Oláh, Vargadi, Kiss), 3. Főt (Kotka, Múzsái, Szűcs). 1960/3000 m: 1. Bóka Ele­mér, 2. Konecsni Péter, 3. Kettler Tamás (mind váci), csapat: í. Vác (Bóka, Konecs­ni, Kettler). 1959/1800 m: 2. Lukács Györgyi, 3. Geistler Mária (váciak), csapat: 1. Vác (Lu­kács, Geistler, Csernok). 1959/4000 m: 3. Kiss Simon Vilmos (Főt), csapat: 1. Főt (Kiss, Kontra, Budavári), 2. Vác (Vasas, Varga, Megyes). 1956— 57—58/5000 m: 1. Be­ne János (Dunakeszi), csa­pat: 1. Vác (Szigeti, Takse- rer, Barazutti), 2. Dunakeszi (Bene, Valentit, Fritz). 1957— 58/2000 m: 1. Kondér Éva (Vác), csapat: 3. Vác (Kondér, Farkas, Soltész). Felnőtt/6000 m: 1. Papp Ár­pád (Vác), 3. Forgács József (Vác), csapat: 1. Vác (Papp, Forgács, Sebestyén). S. L. lit játszik a Madách mozi? Március 7—9.: 141 perc A befejezetlen mondatból (két­részes, színes, magyar film). — Szombaton délután 14.30 és este 21.30-kor: Elvira Madi- gan (színes, svéd film). — Va­sárnapi matiné: Gól, bünte­tésből (NDK-film). — Március 10—12.: Csata a havasokban (magyarul beszélő, csehszlo­vák film).

Next

/
Thumbnails
Contents