Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

Üveg-, porcelán- és müanyagvásár március i-tői i5-;g 20-40%-os árengedménnyel Hívják és várják Önt a PIK szaküzletek! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1975. MÁRCIUS 5., SZERDA — Eltűntetni a mezsgyéket, idobálni a mezsgyekarókat, hhez nagyon nagy erő és sok jt kellett. S nem kevesebb zoknak a láthatatlan bék­áknak a szétszaggatásához, melyek a közös gazdálkodás lső idejében még kötötték a arasztságot. Így idézte föl a négyedszá- ad előtti történelmi napok idulatait Szécsi György, a agyiiá tai Magyar—Koreai tarátság Tsz elnöke a gazda­ág 25 éves fennállásának ju- tleumára hétfőn összehívott ■közgyűlésen. A művelődési lázban rendezett ünnepségen -soma Lajos mezőgazdász kö- zöntötte a tagság körében negjelenteket, Pataki Már­ont, a nagykátai járási párt- «zottság első titkárát, Kovács íntalnét, a Hazafias Népfront i’est megyei Bizottságának dfckárát, Keszi Józsefet, a já- 'ási hivatal elnökét, a község, i szomszédos gazdaságok és a ubiláns termelőszövetkezetek, íz üzleti kapcsolatban álló ; leírni szeri pari és feldolgozó /általatok vezetőit, valamint U Zong Jongot, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság íagykövetségének tanácsosát, Xtm Jong Csán harmadtitkárt is Kim Von Ho attasét. Az ország akárhány terme­lőszövetkezetében hasonló ké­pet festhettek volna a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének első lépéseiről, nyil­ván minden községben akad­nának és nem is kevesen, akik úgy emlékeznének, mint az alapító tagok immár ezüstös hajú gárdájából az egyik nyugdíjas paraszt: „Életem legnehezebb pillanatait akkor éltem át. Micsoda napok vol­tak azok, forró ősz tele izga­lommal, a gép, a traktor ke­vés, a magtárak üresek. Mi lesz velünk? — gondoltuk”. Mi lett? Mint az ünnepi szónak, a gazdasíig einöke mondta: fejlődést, haladást ß múlthoz méri az ember. S né­hány számszerű adalék min­dennél ékesszólóbban bizonyít. 1950-ben például a tagok száma mindössze 35 volt s 225 hektárt műveltek meg. Ma 640 tag — jó részük nyugdíjas — több mint 3600 hektáron gazdálkodik. Az induláskor 41 szarvasmariiájuk volt, az idén 834-et tartanak, kezdetben másféiszáz sertés gömbölyö- dött az ólaikban, ma 8 és fél Szécsi György tsz-elmVk ünnepi Li Zong Jong és Pataki Márton száz, az első év statisztikája- ban 419 juhot tartottak nyil­ván, a legutóbbi számláláskor 1518-at. Az induláskor gépko­csijuk, traktoruk egy darab sem volt, most 17,5 millió fo­rint gépeik és gépjárműveik’ értéke. A közelmúltlban tartott zár­számadáson arról számolhat­tak be a Magyar—Koreai Ba­rátság Termelőszövetkezet ve­zetői, hogy a termelőszövet­kezet vagyona meghaladja a 45 milliós értéket, bruttó jö­vedelmük 18 millió 604 ezer, nyereségük 4 millió 431 ezer forint volt. Egy tízórás mun­kanapra átlagosan 96 forint 60 fillér jutott tavaly, az évi átlagkereset 28 ezer 152 fo­rintra rúgott. Biztos kenyeret, mi több, jó megélhetést nyújt a szövetkezet. Az ünnepi közgyűlésen fel­szólalt Li Zong Jong követsé- gi tanácsos, beszámolt a ko­reai mezőgazdaság fejlődésé­ről. Tolmácsolta a diplomata az unbongi Koreai—Magyar Barátság Termelőszövetkezet tagjainak üdvözletét, elmond­beszédet mond, mellett« balról Koppány György felvétel« 1 va, hogy a távoli ország föld­művelői ismerik és számon tartják nagykátai testrvérszö- vetlcezetük eredményeit. Az ünnepi zárszámadáson Gedei István, Kocsi Pál és Varga Mihály nyugdíjasoknak, a szövetkezet alapító tagjai­nak a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést nyújtot­ta át a tsz elnöke; többen el­ismerő oklevelet kaptak és pénzjutalomban részesültek. A. Z. Megmaradt milliók nyomában (I) Holt tőkék Dabason Öröm a családban, ha sike­rül félre tenni egy kis pénzt, s lehet venni a régóta áhított bútort, háztartási gépet, autót. Rendszerint több hónapos, több éves takarékoskodás ered­ménye az ilyen vásárlás. Nem­csak a család, hanem a> na­gyobb község is elégedett, ha gondos takarékossága nyomán szebbé, kényelmesebbé teheti környezetét, ha új házat, óvo­dát," iskolát építhet. Itt is, akárcsak a szűkebb családban sokszor évekig tart a kupor- gatás. Év végén, az új év ele­jén összeszámolják a forinto­kat, tervezgetnek, meddig kell még gyűjteni, mikor lesz együtt a szükséges összeg. Amíg azonban a család öröm­mel szemléli a takarékbetét­könyvben a szám után a nul­lák szaporodását, ugyanez pél­dául egy községnek nem kis gondot okozhat. Szerződés van — építkezés nincs Á dabasi járásban három község portáján néztünk körül. Csaknem mindenütt gond a gyerekek óvodai elhelyezése. — Ha kétszer annyi pénz állna a községek rendelkezé­sére, az is keyés lenne — mondja Gogolák Balázs, a já­rási hivatal pénzügyi osztály' vezetője, útban a dabasi nagy­községi tanácsháza felé. — Egy sor külső ok, vagy belső hiba miatt azonban minden évben a zárszámadáskor száz­ezres, milliós tételek jelentkez­nek mint megmaradt, fel nem használt összegek. Gyakran adódnak olyan el­lentmondásos helyzetek, ami­lyenről például Czeroczki Több mini félmilliárd totó-lottó szelvény * Csaknem egymilliárd nyeremény A Sportfogadá­si és Lottó Igaz­gatóság a két népszerű játék, a totó és a lottó ta­valyi forgalmáról, idei terveiről adott tájékozta­tást. Tavaly heti át­lagban 10,5 millió, összesen 547,5 millió totó- és lot­tószelvényt adtak el. Ezek közül a nyertes szelvé­nyekre 845,4 mil­lió forintot fizet­tek ki. Hozzászá­mítva a tárgy­nyereményekre fordított 128,1 millió forintot is a totózók és a lot­tózók egy év alatt csaknem egymil­liárd forintot nyertek. A két já­tékban egyébként a fogadók az idén már egész sor re­kordot döntöttek meg. A totóban az 5. héten küldték be a játék kezde­te óta a legtöbb, 4,3 millió szel­vényt, a lottóban a 7. heti 9,1 mil­lió szelvénnyel meghaladták a ta­valyi azonos heti 8,9 millió szelvé­nyes csúcsot. Ta­valy összesen ki­lenc telitálálatos lottószelvény volt, az idén a második héten — eddig példátlanul — egyszerre 4 ötta- lálatos szelvény is akadt. Az igazgatóság ebben az évben a tárgynyere- mény-húzásokon újfajta — nem névre, hanem be­mutatóra szóló — vásárlási utalvá­nyokat sorsol. Az utalványok nem­csak a Lottó áru­házakban, hanem más Centrum áruházban, vidé­ken p>edig az ÁFÉSZ-áruházak- ban is beváltha­tók, kívánságra nemcsak árura, hanem különféle szolgáltatásra is. A tavalyi ked­vező tapasztala­tok alapján a leg­nagyobb ünnepiek — főleg az év vé­gi csúcsforgalom — előtt külön ak­ciókkal, rendkí­vüli jutalamsorsoi- lással ösztönzik a szelvények mi­előbbi beküldését. Az igazgatóság a nyári Totó Kupa mérkőzések ide­jén a hagyomá­nyoknak megfele­lően, az idén is rendez rendkívüli ajándéksorsolást és októberben is­mét kibocsátja a rendkívüli tv-lot- tószelvényeket. András, a (jabasi nagyközségi tanács elnöke beszélt: — Igyekszünk a lakosság igényei szerint összeállítani a tervünket, a lakosság kérései szerint építünk óvodát, lakó­házat, javítunk járdát stb. Csakhogy a kivitelezők nem mindig tartják meg a határ­időket. Természetesen mi ad­3 nem fizetjük ki a teljes árat, amíg az építkezés nem fejeződött be. így aztán az év végi zárszámadáskor kiderül, iogy maradt egy csomó pén­zünk, aminek valójában meg­van a helye. De ha új építke­zésbe kezdenénk, s a megyé­ül kérnénk pénzt, azt mon­danák, minek adjunk, amikor még maradt is. Ha viszont nem kezdjük el időben a munkát, a lakosság minket, a .anácsot szidja, mert nem is­meri az okokat. — Nem tájékoztatják őket egy-egy építkezés elhúzódásá­nak okairól? — Dehogynem, rendszere­sen, de a tárgyalások minden fázisáról, a legapróbb részle­tekről lehetetlen mindenkit informálni. így, mire eljut a lakossághoz az egymondatos hír, bőven van idejük minket emlegetni. Az idén a fejlesztési alap­ból 600 ezer, a költségvetésből 500 ezer forint a „megmaradt” összeg Dabason. A községi ta­nács aktuális gondjai: egy har­minchat lakásos ház felépíté­se, egy napközi konyha és egy, társadalmi összefogással ké­szülő óvoda tető alá hozása. A lakóház építési költségei 11 millió forintot tesznek ki. Már tavaly előkészítették a ka­pacitásigényeket, az alapozást a helyiek elvégezték, a tanács dabasi munkásokat toborzott az építőipari vállalatnak. Mun­káskéz tehát lenne, elkezdhet­nék az építést, ha jönne egy építésvezető Ceglédről, aki irá­nyítja az embereket. A szükséges födémpaneleket is megszerezték a dabasiak a Szolnoki Vasbetonipari Mű­vektől. Eddig egymillió forin­tot fizettek ki a tervezésre, az előkészítésre, a ceglédi vállalat most mégis halogatja a dol­got, nem akar belefogni a munkába. A lakásigénylők egy része nagy családos, akiknek az igé­nyeit elsősorban ebből a 36 la' káéból elégítené ki a tanács. Körülbelül öt család lakik ro­mos, műemlékjellegű házban. Az igénylők közül sokan a ház felépítésének a hírére adták be lakáskérelmüket. Ez év no­vember 15. az átadási határ­idő. Most márciust írunk, s egyelőre építkezés helyett csak vita van, s várhatóan pereske­dés lesz az ügyből. — De mit tehetünk, még ha kötbért is fizet a ceglédi vál­lalat? Lakás abból még nem lesz. Ahhoz pedig már késő van, hogy új beruházót keres­sünk — sajnálkozik a tanács­elnök. Lehet hatmillióval több ? A megmaradt pénzek sorá­ból, keletkezésének okaiból in­dultunk ki, s egyszeriben az égető lakásgondoknál tartunk. Nem kevesebb fejtörést okoz a tanácsnak az az 1500 sze­mély ellátására tervezett nap­közis konyha, amely a három — a sári, a dabasi és a gyóni — elavult, régi helyett oldaná meg a három községrész óvodá­sainak, iskolásainak étkezését. Jászberényben működik ha­sonló konyha, ennek a tervei szerint készülne a dabasi is. Tavaly márciusban megren­delték a Pest megyei Beruhá­zási Vállalatnál az építést. A teljes üzemköltség (beleértve a szállítóeszközöket, amelyekkel a friss étel eljut a másik két községrészbe) a tanács számí­tásai szerint négymiTlió forint. A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat a megfelelő elő­készületek után augusztusban megküldte a dabasi tanácsnak az árkalkulációt. Ebből kide­rült, a községi tanács igénye szerinti konvhát nem 4, ha­nem tízmillióból tudnák csak létrehozni. Ezt a tanács nem tudta, vállalni, ezért október­ben lemondták, a megbízást és átadták saját építőipari költ­ségvetési üzemüknek, amely már a napokban megkezdi a munkát. íme, egy újabb példa: meg­maradt a pénz tavalyról, mert nem tudták felhasználni. A határidő is csúszik, 1975 he­lyett csak jövőre adják át azt a konyhát, amelynek elkészül­téig, három, a KÖJÁL által kifogásolt, elavult konyha lát­ja el a gyerekeket. A lakosság segítsége bizfos pont Az eddigi példák olyan épít­kezésekre vonatkoztak, ame­lyeknél — jellegük miatt — nem lehet igénybe venni a la­kosság társadalmi segítségét. A gyerekek óvodai elhelye­zése azonban minden kisgyer­mekes család számára talán a legfontosabb. Ezért is döntöt­tek úgv. hogy az építendő 7»; személyes óvoda kivitelezés/ költségét a helyi gazdasági szervek adják össze, s nagyban támaszkodnak a lakosság se­gítségére is. Természetesen a tanácsnak is hozzá kellene já­rulnia a költségekhhez — de jelenleg nem rendelkeznek semmi tartalékkal. Pedig óvodai helyek tekinte­tében rosszul állnak. Annak ellenére, hogy a IV. ötéves tervben megduplázzák az óvodaépítkezést, csak 50—60 százalékban tudják majd ki­elégíteni az igényeket. Böl­csőde egyáltalán nincs a köz­ségben. Szükség lenne rá, de anyagi és egyéb lehetőségek hiján még csak tervben sem szerepel. A tanács biztos ab­ban, hogy az óvoda hamarabb elkészül, mint a korábban em­lített beruházások. Biztos pont ugyanis a lakosság segítsége. A társadalmi munkaverseny­ben eddig már három megyei első és egy második helyezést értek el a dabasiak, akik szí­vesen jönnek az önkéntes munkára, hiszen szemük előtt, saját kezük nyomán épül, gya­rapodik községük. Máté Judit (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents