Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-04 / 53. szám
BEFEJEZŐDÖTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Farkas Lajosáé, a Pest megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának helyettes vezetője Sokféle kötelezettség sűrűsödik abban a fogalomban, hogy művelődésügy — kezdte felszólalását Farkas Lajosné. A kötelezettségek bősége ellenére örömmel ^állapíthatjuk meg, hogy a megyében a művelődésügyi ágazat minden lényeges feladatát teljesítjük a IV. ötéves tervben. A teendők elvi megalapozásához és irányának kijelöléséhez nagy segítséget nyújtott a párt Központi Bizottsága oktatási, Illetve közművelődési határozata. Az ezek nyomán hozott megyei állásfoglalások, illetve intézkedési tervek hosszabb távra is kijelölik a megoldandó feladatokat. Sikerült elérni, hogy a párt és az állami szervek a megyében teljes összhangban tevékenykednek. .Munkájuk az oktatásügyben arra irányul, hogy a tartalmi követeiméA szünetben városuk látképe — a bejárati öekoráéió — cIStt 3 váci muukáskUlüött: Gulyás Pál és Klucsik József a hajógyárból, cs J-isik Ferenc a DCM-ből. (Folytatás az 1. oldalról) ben még nagyobb lépésekkel haladunk előre a szocialista építésben. Mindenekelőtt arról van szó — mutatott rá •“. hogy tovább folytatjuk bevált külpolitikánkat,' gazdasági, életszínvonal- és kulturális politikánkat. Ennek talaján kell a reális előrelépést megterveznünk, mint ahogyan az irányelvek teszik az elkövetkező négy-öt évre és a programnyilatkozat hosszabb távra. A társadalmi, termelési viszonyokat úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy még jobb feltételeket teremtsenek a meglévő termelő erők, termelési eszközök, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázásához, hogy még eredményesebben tudjuk hasznosítani azt a hatalmas termelő erőt, amely a szocialista építő munkával eddig létrejött. Szükséges az előrehaladáshoz, hogy népünk szorgalma és alkotókészsége még gyümölcsözőbbé válj éle a következő években. — A célok, a távlatok, a továbbhaladás igényének megfogalmazása — mondatta — a forradalmi párt kötelessége. Ennek történelmi felelőssége elől egyetlen marxista párt sem térhet lei. Nemcsak hatalmon levő pártok, hanem még azpk sem, amelyek most küzdenek a hatalomért. Pártunk kötelessége, hogy perspektívát adjon, pontosan kimunkálja a célkitűzéseket és reális feladatokat határozzon meg a cél elérése érdekében. Azért kell a termelési, a tulajdonviszonyok továbbfejlesztésének irányát helyesen meghatározni, hogy a mindennapi feladatok ne keresztezzék, hanem erősítsék a fő irányvonal érvényesülését. Természetesen mindenkor az össznépi érdekeket alapul véve kívánunk előrelépni. Rámutatott arra is a továbbiakban, hogy jól bevált politikánkat kívánjuk folytatni a gazdaság fejlesztésében is. Az ezzel kapcsolatos teendőkre részletes választ adott a Központi Bizottság tavaly decemberi határozata. Változatlanul folytatjuk életszínvonal-politikánkat is. Ezzel kapcsolatosan nagyon fontos, hogy a közvéleményben erősítsük azt a felfogást, miszerint az életszínvonal több tényezőből együttesen adódik. Így főként a reálbérek, a reáljövedelmek alakulásából, a társadalmi juttatásokból, ellátásból együttesen és természetesen az árszínvonalból is. Elmondotta Győri Imre felszólalásában, hogy a kongresszusi dokumentumok vitái során erőteljesen kerülit felszínre az az igény is: javítsuk tovább a szocialista közgondolkodást, tegyük meghatározóvá társadalmi életűinkben a marxizmus—leni- nizmust, behatóbban foglalkozzunk a szocialista életmód alakításának feladataival. A párt úgy kíván előrelépni, e téren is, hogy a kialakult szocialista élveken nyugvó nemzeti egység tovább erősödjék. A szocialista életmód kialakításának igényéről szólva azt. jelölte meg a legfontosabbnak a Központi Bizottság titkára, hogy társadalmunkban sokkal jóbban, mint eddig, tegyük a megbecsülés fő mércéjévé a munkát. Csakis így léphetünk előre a szocialista életmód formálásában. Mindezek a kérdések — mint rámutatott — jelentik a párt politikája fő vonalának továbbfolytatását, s ennek szellemében készülünk a XI. kongresszusra. — Pest megye kommunistái — jelentette ki beszéde végén — méltón készültek fel e kongresszusra, s méltón készülnek fel hazánk felszabadulása harmincadik évfordulójának megünneplésére. E kettős felkészülés az elmúlt évek eredményeinek jegyében újabb nagy, történelmileg is mérhető sikereket hozott. Ezért és a felmentésre kerülő megyei pártbizottságnak, a két kongresszus között kifejtett eredményes munkájáért, a Központi Bizottság nevében köszönetét mondok, s a megye kommunistáinak, valamennyi dolgozójának is áldozatos tevékenységéért. nyék növelésére helyeződjék a hangsúly, s ebben vezető szerepet vállaltak azok a kommunisták, akik az állami oktatásban dolgoznak. Farkas Lajosné kitért arra, hogy nem gond nélküli a korszerű közoktatás kereteinek megteremtése. A tárgyi feltételek ugyanis csak fokozatosan jörAiek létre, s bár emelkedik az óvodákban, a napközi otthonokban elhelyezhető gyermekek száma, ugyanezt nem mondhatjuk el a jól felkészült pedagógusok táborára, gyarapodására. Kevés a szakképzett óvónő, az általános iskolákban növekszik a képesítés nélkül tanítók aránya. Sem az oktatás színvonala, sem távlatai szempontjából . nem jó, ha arra kényszerülünk, hogy szinte intézményesítsük a szakképesítés nélkül dolgozók rendszerét, mert hiszen milyen szakmában lehetne szakképesítés nélkül tevékenykedni? Ha egyéb szakmákban nem lehet, vajon belenyugodhatunk-e, hogy olyan kényes területen, mint a nevelés, ez megtörténhet? A megyei tanács osztályvezető-helyettese ezután arról szólott, hogy Nagykőrösön Dr. TresserPál, a dunavarsányi termelőszövetkezet elnöke Rövid áttekintést adott a járás mezőgazdasági üzemeinek fejlődéséről, s hangsúlyozta, hogy a hús- és zöldségtermelésben jelentős a változás. Rámutatott, az iparszerű termelési rendszerek terjedésének fontosságára., ami elválaszthatatlan a mezőgazdasági üzemek területi koncentrációjától. A terület egyesítésének azonban együtt kell járnia az eszközök ésszerű hasznosításával is. Ennek legfontosabb tényezője, ha első hallásra furcsán hangzik is, az ember. A technikai, a műszaki fejlesztés melleit ugyanis a termelés emberi oldala sem szorulhat háttérbe, hiszen az iparszerű zártrendszerek rendkívül szigorú technológiai fegyelem mellett hozzák csak meg a várt eredményeket. Ezt megértetni, elfogadtatni az emberekkel nehéz. A korábbi, viszonylag egyszerű mezőgazdasági feladatok nem hasonlíthatók az iparszerű rendszerekben levőkhöz. A tudat, képzettségi igazodás tehát elengedhetetlen, és ennek szerves része a közművelődési feladatok súlyának növelése. Gyigor József, a ceglédi városi pártbizottság első titkára A városi pártbizottság munkájáról és a ceglédi munkásság helyzetének javulásáról tájékoztatta a pártértekezletet a felszólaló. A várospolitika egyik alapvető feladatának jelölte meg a munkásokról való állandó és rendszeres gondoskodást. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottságtól és a tanácstól ehhez is figyelemre méltó segítséget kap a város. A ceglédi pártbizottság ipar- fejlesztési politikáját ismertetve hangsúlyozta, hogy ebben a tevékenységben — anélkül, hogy lemondanának új üzemek létesítéséről — a meglevők korszerűsítése, fejlesztése, rekonstruálása kiemelt fontosságú, azaz a ceglédi kommunisták az intenzív iparfejlesztés útját járják. A továbbiakban a tervek teljesítését és ebben a kommunisták munkáját, a szocialista brigádok tevékenységét vizsgálta Gyigor József, és elmondotta, hogy a kommunisták eleget tettek termelési feladataiknak, vállalt kötelezettségeiknek. Mindennek nagyon fontos szerepe van abban, hogy a ceglédi üzemekben tovább erősödött a szocialista munkaverseny és hogy az ipar fejlődésének üteme évente 9 százalék. A termelést vizsgálva foglalkozott a felszólaló ezenkívül az üzemi demokrácia fejlesztésének feladataival, a termékszerkezet átalakításának eredményeivel. Ezzel kapcsolatban egyebek közt elmondotta, hogy volt olyan kétszáz főt foglalkoztató üzem, amelyben 192 féle terméket gyártottak. Aligha kell bizonyítani, hogy itt tényleg szükség volt az átszervezésre, ész- szerűsítésre. Ugyancsak a fejlődést bizonyítják azok az adatok is, amelyek szerint például tavaly az exporttermelés megd uplázódott. már működik, Gödöllőn pedig szeptembertől megkezdődik a középfokú óvónőképzés. Más területek kádergondjainak enyhítése érdekében Cegléden 1975 szeptemberétől két osztállyal egészségügyi szakközépiskola létesül. Ez kétségkívül enyhít valamennyit a gondokon, de elengedhetetlen, hogy mind a megyében, mind országosan növekedjék a pedagóguspálya vonzása, rangja, erkölcsi megbecsülése. Ehhez szükség van arra, hogy a fiatalok jobban megismerjék e hivatás szépségeit, s arra is, hogy központi intézkedések növeljék a pedagógusok társadalmi elismerését. Ezt követően a szövetkezeti elnök arról beszélt, hogy gazdaságukban fölismerték a köz- művelődési munka jelentőségét, de azt még nem mondhatják el, hogy a tagság is kivétel nélkül érti ennek fontosságát. Rámutatott: különösen az ifjúsági esetében elengedhetetlen e feladatok, s az igényfelkeltés szorgalmazása. Meg kell értenie a felnövekvő nemzedékeknek, hogy a műveltség társadalmi igény, s elkerülhetetlen velejárója a társadalmi fejlődésnek. Dr. Tr^sser Pál felszólalása befejezéseként, beszámolt arról, amit szövetkezetükben e céi érdekében konkrétan tetteik. Foglalkozott a ceglédi küldött az ötéves terv teljesítésével is és hangsúlyozta, hogy ez a munka jó ütemben halad. A tervezett 1834 lakásnál az év végére valamivel több készül el, 120 helyett 500 óvodai helyet biztosítanak a legkisebbeknek. A gondokról szólva kiemelte a város belső útjainak rossz állapotát. A felszólaló részletesen taglalta a munkásosztály társadalmi szerepének növekedését, a munkások élet- és munka- körülményeinek változását. Ezzel kapcsolatban mutatott rá, hogy bár a legfeltűnőbb bérezési aránytalanságokat már megszüntették, a ceglédi átlag azonban mégis elmarad a megyeitől. Javasolta továbbá, hogy a várost is jelöljék ki munkáslakás-építési akcióDr. Tóth Márton, a gödöllői Kisállattenyésztés! Kutató Intézet igazgatóhelyettese Beszámolt arról a komplex kutatási programról, amelynek alapján az intézet dolgozik. Fő feladatuk a barom,i- és nyúlhústermelés fejlesztése. A cél az, hogy kísérleteik alapján a gazdaságok számára hasznosítható eljárásokat alakítsanak ki. Mint a . felszólaló elmondotta; az intézet dolgozói országos jelentőségű , terveiket teljesítették. Elért eredményeik a gyakorlatban is jól beváltak. Kutatásaik alapján bebizonyosodott, hogy a gazdaságos kisállattenyésztés megkívánja a takarmányozás tudományos kidolgozását. A felszólaló részletesen ismertette az intézet ezzel kapcsolatos munkáját, kiemelve egyebek közt, hogy arra törekedtek, ne importanyagokat, hanem hazai termékeket használjanak fel ezek kidolgozásához. Ennek is köszönhető, hogy például az intézet a nyúlkutatási programban 2 ezer vagon exportálásával 25 millió dollárt szerzett a népgazdaságnak. Felszólalása további részében Gödöllő város küldötte elmondotta, hogy a jó eredmények az intézet állami és társadalmi vezetése között kialakult szoros együttműködés alapján jöttek létre. Ezt bizonyítják a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny sikerei is. A munkaszervezés kérdéseit taglalva rámutatott,, hogy az utánpótlás biztosítása az intézetben nehézségekbe ütközik. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a fiatalok nem szívesen jelentkeznek kutatómunkára, hanem inkább az üzemi gyakorlatban helyezkednek el. További gond a műszerezettség állapota, amely nem felel meg mindenben az intézet feladatainak, nem mindenben alkalmas a kutatási programok teljesítésére. Kis Emil, a gödöllői járást pártbizottság első titkára Elmondotta, hogy a megyei pártértekezlet tanácskozása, valamint a járási, városi tanácskozások is felkeltették a dolgozók érdeklődését, ez a figyelem teljesen érthető és nyilvánvaló: a csaknem egymilliós lakosú megye két kongresszus közötti munkájának mérlege valamennyi lakost közelről érint. A gödöllői járás kommunistáinak, dolgozóinak érdeklődése azt is kifejezi, hogy cselekvőén támogatják az MSZMP politikáját és kérik folytatását. A négyesztendős munka eredményeit vizsgálva a járási pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy az 51 hónap alatt bekövetkezett változásokban egyértelműen a fejlődés, az előrehaladás dominál. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben nagyobb szerepet kapott a gödöllői járási pártmunkában az ellenőrzés, a, határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése és számonkérése, mint korábban. A gazdasági munkát, az üzemek és a termelőszövetkezetek tevékenységét elemezve á tsz-ek egyesülésével foglalkozott legrészletesebben Kis Emil. Az egyesülés, az erő koncentrálása — mint hangsúlyozta —, gyorsan és eredményesen zajlott le. 1960- ban például még harminc termelőszövetkezet működött a járásban, ma viszont már csak tíz. Ráadásul az egyesülések többsége az utolsó öt esztendőben zajlott le. Ez azonban nem hogy zavarokat okozott volna, inkább a további fellendülés biztos és szilárd alapjává vált. A gödöllői járás küldötte beszámolt a pártértekezletnek a kongresszusi dokumentumok járásbeli vitájáról, amelyre a cselekvő egyetértés, a párt politikájának határozott támogatása volt a legjellemzőbb. A szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a járás dolgozói egyetértenek a párttagokkal szemben támasztott követelményekkel, hiszen elsősorban a kommunistáknak kell megfelelniük a szocialista normáknak. Helyes az is, hogy a mulasztókat, a fegyelmezetleneket a jövőben szigorúbban vonják felelősségre.
