Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-04 / 53. szám
1975. MÁRCIUS 4-, KEDD BEFEJEZŐDÖTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Köziponti Bizottsága következetesen elemezte a dolgozó tömegek véleményét és álláspontját, s csak e mérlegelés után hozta meg döntéseit. Az intézkedések sora nem úgy jött létre, hogy egy elvont központi akarat nyilvánított véleményt, hanem a Központi Bizottság a kommunisták egész közösségére támaszkodNincs megállás a szocialista építésben va kívánta megoldani a feladatokat, s mint az élet bizonyítja, meg is oldottuk azokat. Az eredmények hiteleznek Gazdasági kérdésekről szólva a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a vitában sokan és jogosan beszéltek az elért eredményekről. Valóban nem önelégültség, ha ezeket a sikereket elsoroljuk, mert hiszen két kezünk, s átgondolt munkáik öltött azokban testet Az eredményeiket magunkénak érezve, azokra alapozva, elsősorban a teendőket kell látnunk. Nem azért, mert ez így illik, hanem, mert a szocialista építésben nincs megállás. így például továbbra is nagy figyelmet szükséges szentelni a nagycsaládosok, a fiatal házaspárok lakáshelyzetének javítására, a megye településeinek kommunális fejlesztésére, azon belül első helyen az egészséges ivóvíz előteremtésére, a közlekedés gyorsítására és korszerűsítésére, s így tovább. Józan mérték tart ássd Cservenka Ferenoné beszélt ezután a különböző érdekek összehangolásáról, arról, hogy az egyéni és a csoportérdekeket az össztársadalmi érdek alá kell rendelni. Mint mondotta: jogos igény, hogy a nevelőmunka legyen hatásosabb, átgondoltabb, minden jellemzőre kiterjedő. Ugyanakkor — hangsúlyozta — rendkívül nagy türelemmel szabad csak e kérdésekkel foglalkozni, mert a türelmetlenkedés súlyos károkat okozhat.» Arról sem feledkezhetünk el, hogy elsősorban a kommunisták között, a párt- alapszervezetekben kell rendet tartani. Csak akkor van erkölcsi joguk és alapjuk a kommunistáknak a meggyőzéshez, vagy akár a számonkéréshez, ha ők maguk maradéktalanul megfelelnek az önként vállalt kötelezettségeiknek. Kitért azokra a felszólalásokra, amelyek az anyagiasság jelenlétét kárhoztatták. Természetesnek tarthatjuk, hogy valaki a jövedelmének megfelelő színvonalon él és ebben nem találhatunk semmi kivetnivalót. Nem is kívánunk egyenlősdit teremteni. Azt azonban nagyon határozottan le kell szögeznünk — mondotta —, hogy mindenki annyit kapjon a közös javakból, amennyit munkája ér. Ha értékes munkával, társadalmat gyarapító tevékenységgel szerzi meg valaki a nagyobb jövedelmet, attól azt senki sem irigyelheti, hiszen megdolgozott érte. Akkor kell a sarkunkra állni, akkor kell nemet mondani; amikor valaki kellő ellenszolgáltatás nélkül akar a közösből többet kivenni. Szilárd erkölcsi alapon Megengedhetetlen hogy akadjanak olyanok, akik fennen hirdetik a kommunista erkölcs fontosságát, csak éppen a maguk személyét vonják ki annak követelmény- rendszere alól. Az ilyesfajta „küzdelemre” semmi szükségünk. A kommunista erkölcs szilárd, megvannak a szabályozói. Ezek a szabályozók régóta ismertek és senki nem mentheti magát azzal, hogy az új követelményeknek nem tudott megfelelni. A kommunista erkölcsön nem volt és nem lesz semmiféle kibúvót kínáló rés, úgynevezett kiskapu, még akkor sem, ha olykor-olykor akadnak néhányan, akik ezt szívesen vennék. — Éppen ezért nagyon! örvendetesnek tarthattuk -4 állapította meg a megyei párt- bizottság első titkára —, hogy a különböző morális kérdések érintette területekről, így a termelőszövetkezetekből,, az egészségügyből ma már belülről hallatszik a kritika. Az ott dolgozó kommunisták fölismerték, hogy elsősorban az érintett társadalmi területen tevékenykedők tehetik a legtöbbet az immorális problémák felszámolásáért, a mindenki számára betartandó követelmények számonkéréséért. Mindezekben a feladatokban, mind a másféle teendőkben döntő szerepet játszanak a pártálapszervezetek. A párt egész tevékenysége lényegében arra alapozódik, ami a párt- alapszervezetekben végbemegy és megvalósul a politikából. Amit a kommunisták százezrei tesznek dolgos hétköznapokon, az a szó igaz értelmében országot, népet formál és ezért mint eddig, a jövőben is minden segítséget meg kell adni a pártálapszervezetek munkájának tökéletesítéséhez, a még jobb megoldások megkereséséhez. Cservenka Ferencné befejezésül arról beszélt, hogy a XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulójának köszöntése egybefonódik a dolgos hétköznapokkal, az V. ötéves terv kidolgozásával. Az ünneplés és a munka e szoros egysége a biztosítéka annak, hogy tovább gyarapíthatjuk meglevő eredményeinket, és teljes szívvel szolgálhatjuk a szocialista építés ügyét Határozathozatal A megyei pártbizottság első titkárának vitazáró beszédével a pártértekezlet befejezte az első napirend tárgyalását. Az elnöklő dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára szavazásra bocsátotta a megyei pártbizottság írásbeli beszámolóját, a szóbeli kiegészítést és a vitazárót. A pártértekezlet küldöttei egyhangúlag elfogadták az azokban foglaltakat, úgyszintén a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalást. A megyei pártértekezlet egyhangúlag megszavazta a megyei pártbizottság határozati javaslatát és ennek megfelelően — egy kiegészítő javaslattal — az alábbi határozatot hozta: O A Pest megyei pártértekezlet jóváhagyóan elfogadja az MSZMP Pest megyei Bizottságának beszámolóját az 1970 óta folytatott munkáról. Megállapítja ennek alapján, hogy a megyei pártbizottság, a megye valamennyi pártszerve eleget tett a kapott megbízatásoknak, érvényesítették a megyében az MSZMP X. kongresszusának határozatait, tevékenységükkel erősítették szocialista társadalmi rendünket. ® A megyei pártértekezlet elismerését fejezi ki a megyében dolgozó valamennyi pártszervnek, minden kofnmunistá- nak azért a sikeres munkáért, amelyet az előző pártértekezlet óta kifejtett. Cservenka Ferencné: A megyei pártértekezlet vitaösszefogiaiója A megyei pártbizottság első titkára köszönetét mondott a Központi Bizottság elismeréséért, amit Győri Imre, a Központi Bizottság titkára tolmácsolt a pártértekezletnek. — Ügy érezzük — mondotta —, hogy fáradozásunk megfelelő eredményekkel járt, s ezt húzta alá mind a Központi Bizottság elismerése, mind a vita, amelyben a küldöttek a megye különböző tájainak, szervezeteinek számottevő erkölcsi, anyagi gyarapodásáról beszélhettek. Egységes megítélés — Nagy öröm számunkra, és jogos bizakodással tölt el bennünket — jelentette ki —, hogy a pártértekezleten felszólaló elvtársak a legfőbb kérdésekben egységesen és elismerően ítélték meg a párt politikáját. Az élet minden területét tükröző vita azt igazolta, hogy a X. kongresszus óta eltelt több mint négy esztendőben, különösen a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata óta, sikerült feloldani a korábbi feszültségek legtöbbjét, olyan megoldásokat találni, amelyek megfelelték az össztársadalmi érdekeknek. Joggal megállapíthatjuk: nemcsak meghirdettük, hanem végre is hajtottuk a párt politikáját, azt a politikát, amelyet a marxizmus—leninizmus eszméi vezérelnek, s amely jól szolgálja Magyarországon a szocializmus építését. — Lényeges belső fejlődés ment végbe a párton belül is — mondotta ezután —, s ezt igazolták az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések éppúgy, mint a járási, a városi pártértekezletek. A párt belső fejlődése felelősségtudatot tükrözött, azt igazolta, hogy a kommunisták megértették a korszerűbb munka- módszerek szükségességét, s azt, hogy ilyen tekintetben is elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatniuk. Cservenka Ferencné emlékeztetett a párt X. kongresz- szusa előtt lezajlott megyei küldöttértekezletre, s arra, hogy ott számos belső feszültségről sok szó esett. Most minőségileg egészen más helyzetben vitatkozunk — emelte ki —, mert a vitatott, nyugtalanító kérdésekben a párt X. kongresszusa jó határozatokat hozott, és ezeket a határozatokat sikerült a gyakorlati életbe is átültetni. E minőségileg más helyzetben döntő tényező, hogy a párt Az újonnan megválasztásra kerülő pártbizottságnak első feladatai közé tartozik — hangsúlyozta ;—, hogy a településfejlesztéssel, a kommunális bővítéssel, az oktatással és más hasonló témakörökkel kapcsolatban elhangzott javaslatokat feldolgozza, s megtegye az adott lehetőségekhez mért intézkedéseket. A pártértekeziet dekorációjának kivitelezése az Agrártudományi Egyetem és a dunakeszi járműjavító kommunistáinak, dolgozóinak munkáját dicséri. Barinkai Oszkámé a pártértekezlethez érkezett üdvözlő táviratokat ismerteti. O A megyei pártértekezlet megbízza a megválasztásra kerülő megyei pártbizottságot, hogy a XI. kongresszus után dolgozzon ki feladattervet — figyelembe véve a pártértekezlet útmutatásait is — a kongresszusi határozatok végrehajtására. • (Folytatás a 4. oldalon.) zelebb kerültek egymáshoz a lakosság és a városban élő művészek. Ezek az egyre fejlődő, szorosabbá váló kapcsolatok nem felszínesek és felületesek, hanem a művészek munkájával is összefüggésben állnak. A szobSimon János, a szentendrei városi pártbizottság első titkára Szentendre nemcsak a megye kulturális életének egyik fontos központja, hanem országosan is ismert és tekintélyes város — mondotta felszólalása elején a szentendrei városi pártbizottság első titkára. — Sokan egyenesen azt gondolják, hogy a város legalább olyan nagy, mint Győr, vagy Békéscsaba. Mire alapozódik ez a hírnév? A kérdésre nem nehéz válaszolni; a város fejlett művészeti élete játssza ebben a főszerepet. A felszólaló ezután példákkal illusztrálta, hogy ezt a fejlődést a megyei pártbizottság ösztönözte és segítette. Többek között ennek nyomán jött létre a híressé vált kerámiakiállítás az országban: naponta mintegy 700— 800 ember nézi meg. De jelentős létesítmény a falumúzeum, a Ferenczy család gazdag gyűjteménye, a rövidesen megnyíló Czóbel Béla kiállítás és a további fejlődést szolgáló tervek is. Hangsúlyozta, hogy a határozatok végrehajtásában, a művészeti életünk további fellendítésében maguknak a szentendreieknek kell természetszerűen elöl járniuk. A felszólaló rámutatott, hogy a város vezetői támaszkodhatnak is a lakosság várossze- retetére. — Mi azt mondjuk —folytatta a felszólaló —, a múzeumok és az új lakások, a múzeumok és az új üzletek egyaránt Szentendre képéhez tartoznak. A hagyományok ápolása és az új létesítése nem választható el egymástól. A hét végi sok tízezer kiránduló, telektulajdonos is részesül a város javaiból, de a szentendrei lakosok számára épültek ezek az új létesítmények elsősorban, a város lakóinak ellátását teszi könnyebbé a bevásárlócentrum. Részletesen elemezte és példák sorával bizonyította fejtegetéseiben a szentendrei pártbizottság első titkára, hogy az utóbbi esztendőkben a jó megyei művelődéspolitika hatásaként is köEzután az elnöklő Barinkai Oszkárrié bejelentette a pártértekezletnek, hogy még 34-en jelentkeztek felszólalásra. Javaslatára a küldöttek (így határoztak, hogy az idő rövidsége miatt a jelentkezők írásban adják be felszólalásukat az újonnan megválasztandó párt- bizottságnak. A felszólalásra jelentkezettek a következők voltak: Aradi Lajosné, a KPM Közúti Igazgatóságának csoportvezetője, Benedek János, Gödöllő városának tanácselnöke, dr. Benussy Silvio, Érd nagyközség tanácselnöke. Bognár Gyuláné, MGM Diósdi Gyára betanított munkása, Boros Gyuláné dr., a Kisipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnöke. Czinege Imre, az ipari szakmunkásképző intézet igazgatója, Csípés Lajos, a budaörsi VIZÉP főgépésze, Darvast Pálné, a gödi Egyesült Dunámén ti Tsz tagjá, dr. Faragó Elek, a Munkásőrség Pest megyei parancsnoka, Füsi Pál, a Repülőgépes Növényvédő Állomás műszerésze, Gaál György, az MN Gépgyár lakatosa, Gogh Mátyás, a Herceghalmi Állami Gazdaság igazgatója, Guba Pál, a monori járási pártbizottság első titkára, dr. Honti János, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Kar- kus Ottóné, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának fonónője, Kiss László, a Forte gyár pártbizottságának titkára, Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Kovács István, az SZMT titkára, Kovács László, a hé- vízgyörki Petőfi Tsz elnöke, dr. Kovács Mária, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Pest megyei Bizottságának titkára, Leblanc Gyö- zöné, a Mechanikai Művek pártbizottságának titkára, Lelkes Béla, monori általános iskolai igazgató, dr. Major Miklós megyei főügyész, Mo- vik Lászlóné, Püspökhatvan vezető óvónője, Rózsa Kálmánná, az érdi általános iskola igazgatója, Saska Ferencné, a Ganz Árammérőgyár műszerésze, dr. Sátori Árpád, a dunakeszi rendelő főorvosa, Schillinger Attilláné, a Dunai Kőolajipari Vállalat laboránsa, Sinka Sándorné, a tápiógyör- gyei Zöldmező Tsz tejkezelője, dr. Somodi István, Abony nagyközség pártbizottságának titkára, Szalai László, Pilisvö- rösvár, OÉÁ nehézgépkezelő, Takács László, a DKV művezetője, Titi Mária, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem soroksári tangazdasága pártvezetőségének titkára, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke. A felszólalások lezárását követően Cservenka Ferencné foglalta össze a vita, tanulságait. rászok például fiz üzemekkel közismert munkakapcsolatot tartanak fenn, s ezek olyan kölcsönhatást hoznak létre, amely mindenképpen kedvező légkört teremt a megyei pártbizottság művészetpolitikai határozatának további megvalósítására. Szentendre — fejtegette tovább a felszólaló — kisugárzó hatását a megyében is igyekszik megjmutatni és erősíteni. Ebből a szempontból is új és jelentős vállalkozásnak tűnik a Százhalombattán felállítandó emlékmű. A nagyszabású emlékmű tervét a művész és a megrendelő város képviselői — köztük természetesen a munkások is •— szinte együtt dolgozták ki. Ez olyan új vonásokat jelent a közönség és a művészek kapcsolatában, amelyeket a jövőben tovább kell erősíteni. Harmincnégy felszólalás írásban