Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

» 6 \Junai9 1975. MÄRCIUS 16., VASARNAP Vita — asztal körül A népfront művelődéspolitikai munkája a ráckevei járásban A népfrontmozgalomnak olyan közvetítő és nevelési bázisnak kell lennie, amely a maga sajátos jellegével és po­litikai módszereivel tevőlege­sen hozzá tud járulni ahhoz, hogv a felnőtt lakosság a szo­cializmus fejlődésének megfe­lelő színvonalán éljen és gon­dolkodjék, állapítja meg a közművelődési párthatározat. Szükséges tehát, hogy a köz­művelődés folyamatai kiszéle­sedjenek és elmélyüljenek, az intenzitás növekedjék és az egész folyamat meggyorsuljon. E feladatok végrehajtása ér­dekében a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottsága kü­lönböző találkozók rendezését kezdeményezte, amelyeken mindig a társadalom más-más rétegei vettek részt kötetlen beszélgetéseken. Nagyüzemi munkások a faluért Tökölön és Szigetszentmár- tonban nagyüzemi dolgozók ülték körül az asztalt. Megje­lent számos szocialista bri­gádtag is. Ök elmondották, hogy közösségük milyen mó­don és milyen eredménnyel fejleszti műveltségét. A be­szélgetés során kitűnt: keresik a módját annak is, hogy egyes szocialista brigádtagok a lakóhelyükön is bevonják munkatársaikat a művelődési lehetőségekbe. Klubesteken és más találkozók alkalmával mondják el élményeiket, ta­pasztalataikat. Nem kivétel, hogy a helyi úttörőcsapattal is megkeresik a közös progra­mok lehetőségét A szocialista brigádok önmaguk és társaik művelésén kívül részt vállal­nak községük fejlesztésének gondjaiból is. Kommunista műszakokat szerveznek. Tökö­lön például játszótér és park létesítésére. A szigetcsépi ter­melőszövetkezet párttitkára el­mondotta, hogy gazdaságuk­ban erősödik a szocialista bri­gádmozgalom. Ennek kereté­ben többen keresik meg a ta­nulási lehetőségeket, minek eredményeként a termelési eredmények is javulnak. A szigetszentmártoni községi párttitkár lelkesen számolt be arról, hogy a nagyüzemi dol­gozók milyen aktívan vesznek részt a község fejlesztésében és művelődési életében. Tag­jai a tánckarnak és az ének­karnak, ott vannak a klubes­teken és a TIT-előadásokon. Közülük többen tanácstagok és a népfrontbizottságban is tevékenykednek. A sziget­szentmártoni népfrontbizott­ság alelnöke arról számolt be, hogy megszervezték a dolgo­zók esti iskoláját, s az ered­mények máris mutatkoznak. Gyermeknevelés — együtt a szülőkkel Ráckevén pedagógusokkal rendezett találkozót a nép­front. Előkerültek a közös gondok. Csak példának emlí­tem: milyen hatással van az alkoholista szülő a gyerme­kekre és ez hogyan hat ki az iskolára? A beszélgetés során világosan kitűnt, hogy a ta­nárok aggódnak a gyermeke­kért, az iskoláért, a nevelés eredményeiért. A pedagógu­sok keresik a kapcsolatot a szülőkkel, mert túlnéznek az iskolák falain. A jó együtt­működés eredménye mutatko­Személygépkocsira vezetőt azonnal felveszünk. MTA Cotanikai Kutató Intézet, Vácrátót Jelentkezés a gazdasági osztályon. zik az ifjúság nevelésében és a felnőtt lakosság művelődé­sében. .4 szülői munkaközös­ségek segítségével közelebb kerülnek a lakossághoz és se­gíthetik a társadalmi kérdé­sek megoldását is. Dunavarsányban a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai ül­ték körül az asztalt. Szó esett I itt ár- és bérkérdésekről, az emberek képzéséről, lakásépí­tési gondokról. Elmondták az eredményeket is. Gyarapodott a tsz, s ez kihat a tagok élet- körülményeire. Fejlődött az emberek technikai igénye, de felébredt szellemi igényessé­gük is. Nyáron olvasótáborok­ba küldik a gyerekeket, par­kosítják munkahelyük környé­két, kedves ünnepségen emlé­keztek meg Petőfi 150. szüle­tésnapjáról s szobrot állítottak emlékének. Dömsödön ÁFÉSZ-dolgozók- kal rendeztünk találkozót. A téma a község kereskedelmi hálózatának helyzete volt. örömmel hallhattuk, hogy bő­víteni szándékoznak az üzlet- hálózatot, főleg a tanyák köze­lében és a külterületeken. Na­gyon jó kapcsolat alakult ki a vevők és az eladók között. En­nek eredménye a közös meg­becsülés. Az ÁFÉSZ vezetősé­ge gondot fordít a dolgozók képzésére és ez megtenni gyümölcsét. Kiskunlacházán a kisiparo­sokkal folytatott beszélgetésen az anyagellátás, ak iparitanuló­képzés volt a téma. A községi tanács sokat törődik velük, s az iparosok igénylik is a tá­jékoztatást, a különböző elő­adások megrendezését adózás­ról, jogvédelemről, könyvelés­ről és sok más hasznos témá­ról. Nagycsaládosok beszéltek Egyik legérdekesebb beszél­getésünk a ráckevei cigány lakossággal zajlott le. Gondos előkészítés után zsúfolásig megtelt az iskola terme. Tá­jékoztattuk a megjelenteket a községi tanács vb határozatá­ról, amelyet lakásviszonyaik rendezése érdekében hozott. A megjelenteket szép irodalmi műsorral köszöntötték a gyer­mekek, majd a községi tanács vb-tagjai tájékoztatták a résztvevőket az ingyenes tel­kek igénybevételének lehető­ségéről, az OTP-kölc6önről, amelyet a cigány lakosság szá­mára biztosítanak. Sokan ott helyben jelentkeztek lakás­építésre, s azóta is egyre töb­ben veszik igénybe a felkínált lehetőségeket. Nagycsaládos szülőkkel két alkalommal is találkoztunk, egyszer Ráckevén a járási székhelyen' és egyszer egy nagyközségben, Makádon. Kü­lönösen érdekes volt a maká- di beszélgetés. Itt még nincs bölcsőde, s ezért az anyák munkába állása megoldatlan Mindkét beszélgetés során az asszonyoknak olyan igénye je­lentkezett, hogy a férfiak fo­kozottabban vegyék ki részü­ket a gyereknevelésből és se gítsék a nők, az asszonyok munkáját. Elmondották, hogy szívesen járnának tanfolya­mokra, s hasonló kerekasztal- beszélgetésekre. A gyermekek­kel kapcsolatban kiderült', hogy az anyák a szülői mun­kaközösségtől és a pedagógu­soktól is nagyobb támogatást kérnek a gyermeknevelés se­gítésére. ígéretesek a művelődés! munkaközösségek E néhány példa is bizonyít­ja, hogy ezek az asztal körüli viták milyen hasznosak a mi számunkra és a résztvevők számára^ is. Ezeken a különféle rótegtalálkozókon a járás nép­frontbizottság tagjain kívül több helyen részt vettek a községek pártvezetői, ország- gyűlési képviselők, megyei ta­nácstagok és a tanácsok veze­tői is. A jövőben nagyon számí­tunk arra, hogy a megalakult művelődési munkaközösségek segítik és egyre elevenebbé teszik a közművelődési fóru­mokat, s kiaknázzák a helyi lehetőségeket. Az a céljmk, hogy egyre nagyobb tömege­ket vonjunk be a közművelő­dés különböző formáiba, s egyre több művelődési mun­kaközösséget alakítsunk. Első­rendű feladatunk, hogy kéres­sük meg az embereket ott, ahol élnek, és ahol dolgoznak. Oltsuk beléjük a művelődés, a teljesebb élet iránti vágyat, s biztos, hogy ezekután maguk fognak eljárni a művelődési házba, a klubestekre, a könyv­tárba, s jelentkeznek az esti iskolákba. Dékány Sándor, a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottságának titkára Pályázati felhívás Az MSZMP Pest megyei Bi­zottság Oktatási Igazgatósága az 1975—76. évi tanévre fel­vételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozatai­ra: 1. Hároméves általános tago­zat 2. Szakosító tagozatok 3. Speciális továbbképző ta­gozatok. hároméves ALTALANOS TAGOZAT: Középszintű politikai képzést nyújt a marxizmus mindhárom ágából. A hallgatók az első tanévben fi­lozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban ma­gyar és nemzetközi munkásmozga­lom-történetet tanulnak. Féléven­ként vizsgáznak. Az egyetem befe­jezése után végbizonyítványt kap­nak, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesíti az állami oktatásban továbbtanuló­kat (egyetem, főiskola, aspirantura — kivéve a társadalomtudományi szakokat) a marxizmus—leniniz- mus vizsgák alól. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei Oktatási Igazgatóságon (Budapest XIV., Amerikai út 96. Irányítószám: 1145), továbbá valamennyi járási székhelyen, illetve városban, és a Csepel Autógyárban működnek. ESTI EGYETEMI SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK: Felsőszintű politikai és elméleti továbbképzést nyújtanak a követ­kező szabadon választható szako­kon: — filozófia, — politikai gazdaságtan (kapita­lizmus — szocializmus), — magyar munkásmozgalom tör­ténete, — nemzetközi munkásmozgalom története. Jelentkezés feltételei: marxizmus/ —leninizmus esti egyetemi (általá­nos tagozat), 1 éves pártiskolai vég­zettségnek megfelelő tudásszint. A tanulmányi idő 2 év. A szakosító tagozat hallgatói eredményes osztályvizsgák után ál- f lamvizsgát tehetnek. A sikeres ál- I lamvizsga feljogosít kiegészítő sza- ' kon a marxizmus további két ágá­nak 1—1 éves tanulmányozása után ezekből is államvizsga letételére. Ebben az esetben a tanulmányi idő 4 év, és a 17/1963. (VII. 2.) sz. kormányrendelet értelmében a hallgatók főiskolai végzettséget bi­zonyító oklevelet kapnak. A szakosítók az MSZMP Pest me­gyei Bizottság Oktatási Igazgatósá­gán működnek. SPECIALIS TOVÁBBKÉPZŐ TAGOZATOK: A speciális továbbképző tanfo­lyamok az esti egyetem általános tagozatát (vagy 1 éves pártiskolát) végzettek — vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkezők szá­mára nyújtanak továbbképzést a marxizmus—leninizmus egy-egy speciális ágából. A következő spe­ciális továbbképző tanfolyamok in­dulnak: — Szociológia, — Marxista etika, — Marxista valláskritika, — Allamélet — szocialista demok­rácia, — Szocialista gazdaságpolitika és tervgazdálkodási rendszer főbb kér­dései. — Szocialista vállalatvezetés, üzem- és munkaszervezés főbb kérdései. A tanulmányi idő 1 év. A hallga­tók év végén vizsgát tehetnek, és akkor a tanfolyam elvégzéséről bi­zonyítványt kapnak. Az előadásokat a megyei okta­tási Igazgatóságon tartjuk. A fog­lalkozásokat, amennyiben egy-egy járásból-városból legalább 15 részt­vevő van, kihelyezetten a járási székhelyen tartjuk. ALTALANOS TUDNIVALÓK: — A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. Az általános tagozatra je­A burzsoá ideológia formaváltozásairól A polgári ideológiának min­denkor az a feladata, hogy véd­je a burzsoá érdekeket. Ehhez egyrészt a tőkés rendszer vi­szonyait elemzi és magyaráz­za, másrészt harcot folytat a marxizmussal, a szocialista rendszerrel. A polgári ideoló­gia megfelelő cselekvési irány­vonallal igyekszik felvértezni a tőkés osztályt és kiszolgálóit, ugyanakkor eszmei fogságá­ban törekszik tartani a dolgo­zó tömegeket A szocialista or­szágok dolgozóit pedig igyek­szik szembefordítani saját rendszerükkel. A burzsoá ideológusok álta­lában nem a valóságnak meg­felelően, hanem osztályhelyze­tükből fakadóan torzítva pró­bálják diagnosztizálni a jelen- ségeket. A valóságnak olyan részleteit ragadják ki, ame­lyek a tőkés rend tartósságá­nak, életerejének, fejlődőké­pességének elfogadható látsza­tát keltik, s ugyanakkor felna­gyítják a szocializmus építése során elkövetett esetleges hibá­kat. A polgári ideológia az 1950- es évek elején a fejlődés ne­hézségeit nagyította és ezeket a gondokat a tervgazdálkodás­sal, a társadalmi tulajdonnal, a magánvállalkozás szabadsá­gának hiányával magyarázta. A 60-as évek elején, amikor a szocializmus konszolidáló­dott, az életszínvonal jelentő­sen emelkedett és kitűnt, hogy ez a rendszer gyökeresen meg­változtatta és javította a dol­gozó nép sorsát és sikerrel versenyez a kapitalizmus fej­lett országaival is, a két rend­szer konvergenciájáról szóló el­méleteket fogalmazták meg. E szerint az elmélet szerint a két rendszer egyre inkább ha­sonul egymáshoz. „Új ipari állam” Tipikusan és színvonalasan nyilvánult meg ez a koncepció a 60-as évek közepén divattá vált „új ipari társadalom”-ról szóló elméletben, amelynek kidolgozása John Kenneth Galbraith nevéhez fűződik — és amit tömegesen hirdetett a burzsoá ideológusok egész so­ra Európától Amerikáig és Ázsiáig. Galbraith szerint a ka­pitalizmus az új fejlődési sza­kaszban átalakul. Az átalaku­lást az eredményezi, hogy a fejlett kapitalizmusban, példa- | ul Amerikában „tervgazda­ság” van, és ez ki fog széle­sedni, másrészt a jövőben e társadalomban nagyobb szerep jut az ésszerűségnek. Ez azzal jár együtt, hogy az értelmiség növekvő szerepével párhuza­mosan megvalósítja az „ész társadalmátAz új ipari ál­lentkezőknél a marxizmus—leniniz­mus esti középiskola, szakosítókra jelentkezőknél az esti egyetem megfelelő szakának tananyaga ké­pezi a felvételi vizsga tárgyát. — Felvételt nyerhet az, aki a fel­vételi vizsgán megfelelt, egyidejű­leg más egyetemnek, tanfolyamnak nem hallgatója, tanulást engedé­lyező orvosi igazolással rendelke­zik, felvételi kérelmét munkahelye és annak pártszervezete támogatja. — A tanév szeptember 1-től Jú­nius 30-ig tart. — Az általános és szakosító ta­gozaton hetenként, a speciális to­vábbképző tagozatokon kétheten­ként meghatározott napon és idő­ben előadás vagy osztályfoglalko­zás van, amelyen a részvétel köte­lező. — A tandíj egy tanévre: általános tagozaton 170 Ft szakosítón 250 FI speciális továbbképzőn 170 Ft — Az általános tagozat hallgatói tanévenként 21 munkanap: a sza­kosító és kiegészítő tagozatok hall­gatói tanévenként 21 munkanap és államvizsgánként 7 munkanap ta­nulmányi szabadság Igénybevételé­re logosultak: a munkaügyi mi­niszter 23/1974. (IX. 4.) MŰM sz. rendeletének 7. paragrafus 2. és 3. bekezdése alapján. (A rendelet megjelent az 1974. szept. 4-i 62. szá­mú Magyar Közlönyben.) — A Jelentkezés valamennyi ta­gozatra a járási-városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályain beszerezhető jelentkezé­si lapokon történik. A jelentkezéssel, tanulással kap­csolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. — A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellát­va, a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságra kell beküldeni 1975. április 25-ig. — A felvételi vizsgák májusban lesznek. Pontos Időpontról a je­lentkezők értesítést kapnak. Az esti egyetem valamennyi tan­folyamára pártonklvüliek Is kérhe­tik felvételüket. Az MSZMP Pest megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága lamiban — Galbraith szerint — kialakul az úgynevezett tech­nostruktúra, amely felváltja a hagyományos tőkés és mened­zser-rendszert és a termelés­ben döntést hozók kezébe jut­tatja a hatalmat. Az „új ipari állam” koncep­ció épp úgy, mint a korábbiak, megtévesztő képet alkotott a valóságról. A tények tanúsít­ják, hogy az Amerikában meg­valósuló állammonopolista sza­bályozás nem az egész társa­dalom, hanem a monopoltőké­sek szűk csoportjának érdeke­it szolgálja, és ezért ott a ha­talom jellege nem változott meg, változatlanul a monopol­tőkés osztály van uralmon. Az elmúlt évtized is mutat­ja, hogy a két rendszer nem hasonult egymáshoz. Ellenben a tőkés rend általános válsága tovább mélyült. Ezek a tények bizonyítják, hogy beteg a ka­pitalizmus társadalma. A válság nem csupán gaz­dasági területen érvényesül. Szemléletesen írta erről szól­va Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra „Demokratikus kihívás 1974” című művében: „Van egy szó, amely ott lesz ezentúl minden hírmagyarázó és min­den vezető politikus szótárá­ban: a válság. Akár gazdasági kérdésekről, vagy az olajpoli­tikáról, akár ifjúságról, vagy a hagyományos erkölcsi értékek­ről legyen szó, a diagnózis mindig ugyanaz: a francia tár­sadalom válságban van.” Zérónövekedés Ez a megállapítás az egész kapitalista világra vonatkozik. Erről adnak hírt nap mint nap a tömegkommunikációs eszkö­zök világszerte. Még 1970-ben, majd 1972- ben megjelentek az úgyneve­zett „Római Klub” összefogla­ló jelentései a világfejlődés tendenciáiról. Ezek szerint 2050 illetve 21O0-ra az emberiséget elkerülhetetlenül pusztulás fe­nyegeti, hogyha az eddigieknek megfelelően folytatódik az ipa­rosodás, a kemizálás, a népes­ség növekedése és a környezet szennyeződése. Bármelyik, a megjelölt tényezők közül kö­vetkezményeiben lehetetlenné teszi a normális emberi életet a földön. A megoldást ezek a prognózisok az úgynevezett zé­rónövekedésben, vagyis a fej­lődés befagyasztásában jelöl­ték meg. Ez a helyzet termé­szetesen rögzítené a fejlett és a fejletlen országok közötti különbségeket, a milliárdos, az éhhalál küszöbén élő emberte­len körülmények között élő tö­megek nyomorát. Ezzel azon­ban e jelentések szerzői mit- sem törődtek. Ügy vélték, hogy „az emberiség jövője” megkí­vánja ezt az áldozatot (annál könnyebben is belenyugodtak ebbe a sorsiba, mert őket — lé­vén a fejlett tőkés országok teoretikusai — az elviselhetet­len viszonyok közvetlenül nem érintik.) A tőkés válság körülményei között kapóra jön a zérónö­vekedés elmélete. A termelés növekedése megáll, sőt vissza­esik, vagyis a fejlődés elérte a zérót. Ezt azonban most úgy lehet feltüntetni, mint a jövő­beni élet feltételét, mint az emberiség életmentését. A ka­pitalista rend anarchiája kísé­rő jelensége és következmé­nye a válság, így válik a tő­kések „humanitásának”, „elő­relátásának” és „az emberiség jövőjével való törődésnek” bi­zonyítékává! A ma szenvedé­sét és létbizonytalanságát a jövő generáció érdekében kell elviselni — magyarázhatják a polgári ideológusok, miközben bőségesen hivatkoznak a zéró­növekedés prognózisra. Menekülés az utópiába A tőkés válság magyaráza­taitól való megfutamodás je­lensége az aktuális kérdések­nek való hátatfordítás, a kü­lönböző társadalmi utópiák megalkotása. Ilyen társadalmi utópiák közé tartozik „a poszt- indusztriális társadalom” kon­cepciója is, amely az utóbbi években meglehetősen elter­jedte vált. A „posztindusztriális társa­dalom” elmélete szerint a mai iparinak elnevezett tőkés tár­sadalom válságától úgy kellés ienet megszaoátiulni, hogy a tudományos-technikái forrada­lom ereomenyeKeppen megva­lósul a „posztindusztriális tár­sadalom", ameuy óriási lehető­ségeket tár fel az eiaoer előtt. A „posztindusztriális társa­dalom ’ 1. az árutermelő gaz­daságról a szóig ál tatások gaz­dasagára térnek át; 2. a szak­emberek és a technikusok osz­tálya túlsúlyoa kerül; 3. az el­méleti ismeretek elsőbbségre tesznek szert; 4. a technoló­giai növekedést tervezik; 5. lét­rehozzák az intellektuális tech­nológiát. Ennek a- elméletnek hívei azt állítják, hogy egy ilyen állapot, amely az ipari­nak mondott társadalmat vált­ja fel, kivezet a jelenlegi hely­zetből és az emberiség jövőjét jelenti. Amint látható, ebben az el­méletben — a polgári reklám szabályainak megfelelően — megtalálható minden, mi „szem-szájnak ingere”. Mi a szépséghibája ennek a koncep­ciónak? Hiányzik belőle az, hogy egyáltalán miként is fog megvalósulni ez a mesés tár­sadalom. A szerzők nem veszik figyelembe, hogy minden tár­sadalmi, gazdasági alakulat alapja a termelési viszonyok összessége és rendszere és ezen belül a döntő elem a tulajdon­viszonyok. Figyelmen kívül maradnak a társadalmi struktúrát megha­tározó tényezők, a termelési és osztályviszonyok. Az, elmondottakból az is ki­tűnik, hogy a „posztindusztriá­lis társadalom” elméletének képviselői a társadalom átala­kulásában meghatározó szere­pet tulajdonítanak a techniká­nak és a technológiának. Azon­ban arról egyáltalán nem szól­nak, mit is fognak tenni a tő­kések a tulajdonviszonyokban is rögzített privilégiumuk és hatalmuk elvesztésének akár­csak a veszélye esetén is? Azt, hogy mire képesek akkor, hogy ha hatalmukat csorbítják, a többi között Chile, Brazília, Bolívia, Uruguay bizonyítja. Mélységesen hallgatnak arról, hogy minden régi társadalom túlhaladásának feltétele az osztályharc, a társadalmi for­radalom volt és az is marad a tőkés társadalom esetében is. Azt gondolni, hogy az új tár­sadalomra való áttérés enélkül megvalósulhat — talajtalan képzelgés. A hanyaílás magyarázatai Hogyha a dolgozó tömege­ké, nem nyugtatják meg ezek az „elvi” magyarázatok, a pol­gári ideológusok a jelien poli­tikai és gazdasági tényeket próbálják úgy interpretálni, hogy a válság valóságos okát a tőkés rendszer működéstör- vényeit és következményeit el­leplezzék. Így születnek mega visszaesés és hanyatlás olyan különböző „magyarázatai”, mint pl. az, hogy oka az olaj­válság, amelyekért az olajki­termelő országok felelősek, a világpiaci egyensúlyhiány, ami a fejlődő országok becsvágyó feltörekvéséből adódik, az arany fel vásárlási láz, amelyet egyes spekulánsok idéztek elő, stb. A kapitalizmus válságjelen­ségeivel szemben, miként a kongresszusi irányelvek írják: „A szocialista világrendszer si­keres fejlődése korunk leg­fontosabb vonása. A szocialista országok tervszerűen megold­ják a maguk elé tűzött társa­dalmi-gazdasági feladatokat, emelik a dolgozók életszínvo­nalát. Továbbfejlődésükhöz megvan minden feltételük. Nö­vekvő politikai súlyukkal és vonzerejükkel, gazdasági ha­talmukkal mind nagyobb mér­tékben hatnak az emberiség sorsának alakulására.” A kapitalizmus hanyatlása és a szocializmus előretörése idején rendkívül aktuálisak azok a feladatok, amelyeket a párt kongresszusi Irányelvei ideológiai feladataink. között így jelölnek meg: „Különösen fontossá válik szocialista táv­lataink világosabb körvonala­zása, a szocialista életmód fö­lényének bemutatása a kapita­lista életformával szemben." Kiss Judit I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents