Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

1975. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP „Törhetetlen akarattal szolgáljuk pártunk és népünk ügyét ” Felavatták a vád Komócsin Zoltán kollégiumot Nagy RirhArd kollégiumavaló ünnepi beszédét mondja. A képen «UH, bnlrél Jobbra: Oservenka Fe- renc-ne, Komócsin Zoltánná, dr. Lukács Ferenc, Vác város tanácselnöke és dr. Mondok Pál. Tegnap délelőtt 10 árára több ezer fiatallal népesült be a váci Konstantin tér és az oda torkolló Mártírok út­ja, Vak Bottyán utca, amely­nek beszögellésében új, há­romemeletes, korszerű közép^ iskolás kollégium magasodik^ A forradalmi ifjúsági napc/r nyitányán, március 15-én, avatták fel ünnepélyesen e .Kollégiumot, amely a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő harcosá­nak, Komócsin Zoltánnak ne­vét vette fel e napon, A megeredt márciusi eső sem zavarta a lelkes ünneplő fiatalokat, (akik mondogatták is, hogy történelmi örökség ez, hiszen 1848. március 15-én is esernyőktől feketéllett a pesti tüntető tömeg), s transz­parensekkel, forradalmi da­lokkal, történelmi hagyomá­nyainkat és a párt holnap összeülő XI. kongresszusát él­tető feliratúkkal vártáit a koilégiumiaivató ünnepség kez­detét. Az elnöki emelvényen megjelent Cservenka Ferene- né, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­ra, ár. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Barin- Icai Oszká rné, a Pest megyei pártbizottság titkára, vala­mint Pest megye járásainak, városainak párt- és állami vezetői, a megye több ország- gyűlési képviselője és ott vol­tak többen a Kommunista If­júsági Szövetség 1957-es in­téző bizottságának tagjai kö­zül, így Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságá­nak első titkára, valamint Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. Az elnökségben foglalt helyet Komócsin Zoltán özvegye, egyik fia és leánya, valamint testvére: Pécsi Kálmánné, akiket a fiatalok külön is me­leg szeretettel fogadtak. A kollégium névadóünnep­ségét a Himnusz nyitotta meg a váci zeneiskola fúvószene- karánaik előadásában, majd Keres Emil, Kossuth-díjas színművész Váci Mihály Je­genye fényben című versét mondotta el. Forradalmi da­lok csendültek fel ezután a ségügyi hálózata. örötmimel hallaná azt is, hogy Vác város ifjúsági mozgalma, a KISZ- és az úttörőmozgalom lelkes fiatalokat, aktív szer­vezeteket foglal magában. Beszéde befejezéséül azt a kívánságát fejezte ki Nagy Richárd, a Komócsin Zol­tán. kollégium lakóinak, hogy legyenek méltóak otthonuk névadójához. A fiataloknak az eső elle­nére is lelkes részvétele, tapsa mintegy kifejezte az egyetértést e gondolattal. A kollégiumi ifjúság nevében szavakba is öntötte e foga­dalmat Radeczki Aranka, a váci középiskolai kollégium diáktanácsának titkára. Sza­vaival fejeződött be az ün­nepség, melyet követően az MSZMP Pest megyei, Vác városi és váci járási bizott­sága, a KISZ Pest megyei, Vác városi és Vác járási bi­zottsága, valamint a Pest megyei Tanács, a Vác városi tanács és a váci járási hiva­tal, a Hazafias Népfront me­gyei, városi és járási bizott­ságai megkoszorúzták a kol­légium falán elhelyezett Ko­mócsin Zolstán-emléktáblát. A fölemelő avatóünnepsé­get követően a vendégek, Ko­mócsin Zoltán családja, a kollégiumba látogattak, ahol Molnár Sándor igazgató fo­gadta őket a fiatalok élén. A vendégek megismerkedtek a kollégium növendékeivel és megtekintették a korszerűen felszerelt, szép épületet, amely méltó körülményeket biztosít arra, hogy az itt tanuló diá­kok fölkészülhessenek jöven­dő életpályájukra. jelentés a kongresszusnak 4 Z MSZMP KÖZPONTI * BIZOTTSÁGÁNAK írá­sos jelentése — amelyet a XI. kongresszus küldöttei előze­tesen megkaptak — a teg­napi Népszabadságban, a párt központi lapjában nyil­vánosságra került. Holnap a rádió, a televízió élő, egye­nes adásban közvetíti a kong­resszusi megnyitót, a szóbeli beszámolót. E nagyfokú nyil­vánosság jelzi, példázza, hagy a magyar társadalom vezető, szervező ereje együtt él, gondolkodik és dolgozik az ország népével, megosztja vele örömeit és gondjait. A két kongresszus között eltelt négy és fél év ered­ményeit összegezi az előzetes jelentés, tanúsítva azt, hogy előrehaladtunk a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­sének útján. Megállapítja, hogy örvendetesen gyarapo­dott országunk lélekszámban és tapasztalatban, anyagilag és szellemileg egyaránt. Tár­sadalmunk egységesebbé vált, erősödtek szocialista vonásai. Az élet minden területén si­keresen végrehajtottuk a X. pártkongresszus határozatait. A magyar nemzeti jövede­lemnek csupán a növekmé­nye most három év alatt ak­kora, mint teljes értéke volt 1938-ban. Iparunk jelenleg alig több mint egy hónap alatt termel annyit, mint a má­sodik világháborút megelő-* zően egy teljes esztendő alatt. A villamosenergia-fel­használás pedig az elmúlt évben annyival növekedett 1973-hoz képest, mint ameny- nyi a teljes termelés volt a háborút megelőző utolsó bé­keévben. A Z ELŐZETES ADATOK, J ' a számítások szerint — ahogyan erről a jelentés rész­letesen beszámol — a IV. öt­éves terv valamennyi elő­irányzatát teljesítjük, sőttú}-, teljesítjük. A X. kongresszus határozatának megfelelően jobban, hatékonyabban dol­gozunk. A nemzeti jövedelem például a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik öt esztendő alatt. S a hatékony­ság javulását jelzi, hogy e növekedésnek várhatóan mint­egy 95 százaléka a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. Az ipari termelés növekedése az előirányzott 32—34 százalék helyett előre­láthatóan eléri a 37—39 szá­zalékot az 1971—75-ös terv­időszakban. Az ipari terme­lés szerkezete, össztétele pe­dig — részben a központi fejlesztési programok, rész­ben a vállalati kollektívák erőfeszítéseinek eredménye­ként korszerűbbé vált. A mezőgazdaságban mind szélesebb teret hódítanak az iparszerű termelési rendsze­rek, a komplex gépesítést az élenjáró agro- és zootechni- kai eljárásokkal egyesítve. Részben ennek hatására csu­pán az elmúlt négy eszten­dőben a búza hektáronkén­ti termésátlaga az 1970. évi 21.3 mázsáról 1974-ig 37,5 mázsára, a kukoricáé 33,8 mázsáról 42,5 mázsára emel­kedett. Bár a kialakult világgazda­sági helyzetből, főként a nyersanyag- és energiaárak emelkedéséből hazánk szá­mára is bizonyos vesztesé­gek, károk keletkeznek, mé­gis népgazdaságunk töret­len dinamizmussal fejlődik tovább. Erősödött szocialis­ta tervgazdálkodásunk és a szocialista országok gazdasá­gi közösségének, a KGST- nék szervezettsége, összefo­gása, tömörülése, leghatal­masabb tagállama, a Szov­jetunió köré. A tőkés- és szocialista vi­lággazdaság eltérő törvény- szerűségében, fejlődési irá­nyában — fennállásuk pár­huzamos, s egymásra is ható létük során — még soha nem voltak olyan élesek a kont­rasztok, mint éppen napja­inkban. Most újból megbi­zonyosodhatunk, hogy a KGST-orszagok 350 millió la­kosú közössége stabil. A szo­cialista tervezés által sza­bályozott gazdságuk, a tőkés spekulációs és konjukturá- lis elemektől megtisztított át­lagáraik, az elvtársi segít­ségnyújtáson,, ijaia kölcsönös előnyökön, az egyenjogúsá­gon alapuló kapcsolatok meg­óvják szocialista gazdasági közösségünket a tőkés világ anarchiájától, a nagy fokú visszaeséstől. (Egyebek közt ennek tulajdonítható, hogy az átlagos fogyasztói árszín­vonal mindössze 10,5 száza­lékkal növekedett hazánkban a legutóbbi négy év során, ki­sebb mértékben, mint a fej­lett tőkés országokban, egyet­len esztendőben, 1974-ben.) Érdemes tehát minden esz­közzel munkálkodnunk a KGST-országokhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fej­lesztésén, az integrációs fo­lyamatok meggyorsításán: TVépgazdasAgunk fej- LÖDÉSÉVEL együtt gya­rapodhatott népünk jóléte, műveltsége is. Aligha van olyan család az országban, amely életkörülményeinek alakulásában ne érzékelné a X. kongresszus határozatai végrehajtásának kedvező ha­tását. A havi átlagkeresetek például — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — 1970—1974 között 2291 fo­rintról 2874 forintra növe­kedtek. Az ipari munkások havi keresete 2803, a téesz- tagok közösből származó jö­vedelme 2540 forint volt 1974- ben. A kiskereskedelmi for­galom 34—35 százalékkal lesz magasabb 1975-ben az 1970. évinél. A száz háztartásra ju­tó hűtőszekrények száma 32-ről 60-ra, a mosógépeké 55-ről 70-re, a tv-készüléke- ké 53-ról 68-ra, a személy-r gépkocsiké 7-ről 15-re növe­kedett a legutóbbi négy esz­tendőben. S a IV. ötéves tervben előirányzott négy- százezer helyett kb. 430 ezer lakás épül az év végéig. Hosszan idézhetnénk az MSZMP Központi Bizottsá­gának részletes jelentéséből a számokat, a tényeket. PL azt, hogy az orvosok száma 11,81 százalékkal nőtt a leg­utóbbi négy évben, az óvodá­ba járó gyermekek aránya pedig 54,3-ról 71,8 százalékra emelkedett. Az általános is­kolát befejező fiatalok 83,7 százaléka tanult tovább 1970- ben, s jelenleg több mint 90 százalék a továbbtanulók ará­nya. A középiskolákban 49,8- ról 56,5 százalékra nőtt a fizikai dolgozók gyermekei­nek részaránya. ÜREDMÉNVEINK, a fej­1J lődés tényei elvitathatat­lan ok — tekinthetjük az élet bármely területét. Országunk* népünk következetesen halad á fejlett szocialista társada­lom felépítése útján. „A szo­cialista világrendszer fejlő­désének abba a szakaszába ért — olvashatjuk az MSZMP egy hete, ugyancsak a Nép- szabadságban közzétett prog­ramnyilatkozat-tervezetében —, amikor mind teljesebben érvényesülnek az új társa­dalmi rendben rejlő hatal­mas lehetőségek.” S e lehető­ségek kiaknázásához ad erőt és önbizalmat népünknek a tegnap közzétett jelentés és a holnap kezdődő XL párt- kongresszus. A Komócsin Zoltán kollégium kellemes kollégisták a névadó ünnepségen. erkélyein vettek részt Kiemelkedő sikerek Pest megyében a kongresszusi cs felszabadulási versenyben DHV: 16 ezer tonna fűtőolaj-megtakarítás /■ vádi egyesített ifjúsági ének­kar kitűnő tolmácsolásában, majd Pálmai László, az MSZMP váci városi bizottsá­ga titkárának bevezető be­széde után Nagy Richard, a .Magyar Televízió elnöke, a SKISZ 1957-es, első Intéző Bi­zottságának tagja és Közpon­ti Bizottságának titkára mon­dott megemlékező beszédet. Ismertette Komócsin Zoltán harcos, példamutató életútját, felhívta a figyelmet arra, hogy mire tanít ez a korán megtört életpálya. — Arra tanít bennünket Komócsin Zoltán elvtárs éle­te és munkássága — mondot­ta —, hogy törhetetlen aka­rattal szolgáljuk pártunk és népünk ügyét. Azt hirdette, hogy a kommunista meggyő­ződés az az olvasztó láng, amely magával ragad töme­geket és alkotó, cselekvésre késztet. Arra tanít bennünket Komócsin Zoltán emléke, hogy eszmei szilárdsággal, széles látókörrel és mélyen elemezve vizsgáljuk társa­dalmi, politikai életünket, mert helyes választ csak így adhatunk korunk kérdései­re. Arra is tanít bennünket, hogy az igazi nemzeti érzé­sek ápolásával erősítsük a szocialista hazafiság tuda­tát, 'mely így mindig har­móniában van az internacio­nalizmussal. Arra tanít ben­nünket, hogy legyen tőlünk idegen a széthúzás és kicsi­nyesség, mert csak egységben győzhetjük le a szocializmus ellenségeit, legyen ezért bá­torságunk és erőnk egyéni érdekeinket alárendelni a közös ügy érdekeinek. Arra tanít bennünket Komócsin Zoltán emléke, hogy az igazi boldogság az, ha a nép boldo­gul, melynek útja: hűség a párthoz, hűség a néphez, a szocializmus ügyéhez. A továbbiakban Nagy Ri­chard utalt arra, hogy — mint mondotta —, ha közöt­tünk lehetne Komócsin Zol­tán, akkor örömmel halla­ná, milyen sokrétűen fejlő­dött és fejlődik a festői szép­ségű Dunakanyar ipari és kulturális centruma, Vác vá­rosa, miként folytatódik a vá­ros lakás- és középület-állo­mányának rekontstrukciója, fejlődik közlekedése, korsze­rűsödik művelődési és egész­ISG: jelentősen nőtt a termelékenység anyagellátást. A termelési ér­ték így 20 százalékkal emelke­dett — javarészt a termelé­kenység jóvoltából. Ugyancsak hatékonynak bi­zonyultak a takarékossági in­tézkedések: öt százalékkal csökkent a gyártóeszköz költ­ség, a gyártmányfeljesztési te­vékenységben pedig előtérbe került az alacsony anyaghá­nyadú termékféleségek kiala­kításának és sorozatgyártásá­nak a megindítása. A munka­versenyben nem kevesebb, mint 175 szocialista és munka­brigád vesz részt. A brigádok­nak az ISG-ben oroszlánrészük van az üzemi demokrácia fej­lesztésében: a termelési ta­nácskozásokon, aki csak teheti, aktívan részt vesz, s a szocia­lista közösségek vezetői egyen­rangú partnerként vitatnak meg minden fontos kérdést a gazdasági vezetőkkel. K. P. Az Ipari Szerelvény és Gép­gyár ez év január 29-én ünne­pelte alapításának negyedszá­zados évfordulóját. Méghozzá azzal a tudattal, hogy a jól összeszokott kollektíva törté­netének legeredményesebb esztendejét zárta 1974-ben. Már most bizonyosra vehető a IV. ötéves terv célkitűzéseinek a túlteljesítése. A vállalat túl azon, hogy tevőlegesen bekap­csolódott a közúti járműprog­ramba — 1974-ben 293 millió forint értékben szállított össze­szerelt tengelyeket az Ikarus­nak —, a hazai igények maxi­mális kielégítése mellett a kül­földi piacokon is egyre többet hallát magáról. A gazdasági hatékonyság növelése érdeké­ben számos intézkedés reali­zálódott: folytatódott a célgé­pesítési program, átdolgozták a gyártástechnológiák jelentős részét, s végre sikerült vi­szonylag zavartalanná tenni az párhuzamosan a korábban ki­kísérletezett és bevált korom­tisztítást valamennyi kazánnál rendszeresítették. A munka­verseny feladatait intézkedési terv rögzíti, a brigádok válla­lásaiban kizárólag olyan témák szerepelnek, amelyek megvaló­sításához a gazdasági vezetés garantálja a feltételeket. A 33 szocialista közösség tagjai kö­zött 1974-ben 150 ezer forint jutalmat osztottak szét vállalatot felkérni. Felmérték a rendelkezésre álló kisgép- és emelőeszköz-parkot, s a javí­tási munkák meggyorsítására villamos kézi fúró- fűrész- és ütvefúró gépeket vásároltak. Számos új, hatékony munka- módszer bevezetésére is sor ke­rült. A 7-es kazánnál a Petra- sich-égőket kicserélték szovjet nyomásporlasztásos égőkre — a begyújtás így egyszerűbb és főlee biztonságosabb. Ezzel pantak a berendezések elhasz­nálódásából eredő veszteség­növelő tényezők. A szigorúan vett takarékossági intézkedé­sek fő törekvése a DHV-nál az állás- és veszteségidők mi­nimálisra szorítása. Egyetlen példa erre: beszereztek egy 20 tonnás szállítókocsit, hogy a nagyobb villanymotorok, szi­vattyúk, gépek üzemen belüli szállítására ne kelljen külső A Dunamenti Hőerőmű Vál­lalat kapacitása az elmúlt év­ben három, egyenként 215 me­gawatt teljesítményű blokkal gyarapodott. Ugyancsak ebben az évben a vállalat — a be­rendezések optimáls üzemelte­tési feltételeinek biztosítósával — csaknem 16 ezer tonna fű­tőolajat takarított meg. Meg­felelő karbantartással sikerüli elérni, hogy jócskán megcsap­lyen döntően a termelékenység emelkedésének a következmé­nye. Az egyes üzemek és a tele­pülések közötti kapcsolat élőb­bé, szorosabbá vált: a brigádok társadalmi munkavállalásai serkentőleg hatnak a megye egész területén a lakosságra. Nem véletlen hát, hogy az or­szág legsűrűbben lakott me­gyéjében az egy lakosra eső társadalmi munka értéke 1974- ben elérte a 200 forintot. Je­lenleg a kongresszusi és fel- sräbaduläsi munkaverseny má­sodik szakaszának a vállalásai fogalmazódnak, bármerre is járunk, ugyanakkor folyik a legeredményesebb kollektívák kitüntetésére vonatkozó javas­latok elbírálása. Ezúttal a me­gye iparának két markáns, meghatározó, a kiváló címre joggal aspiráló vállalatának erőfeszítéseiről adunk rövid tá­jékoztatást a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny félidejében. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny első sza­kaszának eredményei — amint azt a párt megyei vég­rehajtó bizottsága a közelmúlt­ban megállapította — mesz- sze felülmúlták a várakozást. Az elmúlt esztendőben tovább erősödött, s mind meghatáro­zóbb politikai erővé vált a szocialista brigádmozgalom. A már korábban szocialista cí­met elnyert munkáskollektí­vák mellett nem kevesebb, mint újabb 2000 brigád tűzte ki célul a szocialista cím el­nyerését, vállalva a hármas követelménnyel járó erőfeszí­tést, életformát. Ugyanakkor ,egy-egy nagyobb feladat meg­oldására számos komplexbri­gád is alakult — kifejezetten a magával ragadó munkaverseny inspirálására. Mindinkább pol­gárjogot nyer a DH munka- rendszer és az egy brigád — egy újítás mozgalom. A ter­melés növekedése a legtöbb he-

Next

/
Thumbnails
Contents