Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
x/űrtm> 1975. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP A X. PÁRTKONGRESSZUS ÓTA MEGVALÓSULT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK ÉS REKONSTRUKCIÓK Fehérgyarmat-/ Q Banya A Kőolaj- és földgáztermelés l Villamoserőmű A Acélmű »J Timföld- és alumíniumgyártás fi Hengermű Ht Gépipar Fémfeldolgozás Vegyipar Építőanyag-ipar Házgyár Ub Üveg- és Kerámia i Faipar & Papíripar ** Textilipar ll Műbőrgyártás Ruhaipar I Bőripar Q Élelmiszeripar Vasút-villamosítás = Autópálya-építés D Telefonközpont Q Főiskola, tudományos intézmény N emzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető, szervező ereje az MSZMP, ameiy a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan tö rekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdulták a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszervezetében a párttagok száma jelenleg 754 ezer, mintegy 92 ezer fővel több, mint a X. kongresszus idején. 1970. óta az országban közel 150 ezer új párttagot vettek föl, akiknek egyharmada nő és 44 százaléka a pártba való felvételkor még nem töltötte be a 26. életévét. Pest megyében is hasonló a fejlődés: négy év alatt 34 ezer 599-ről 41 ezer 529-re emelkedett a párttagok száma. A párttagságnak több mint a fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt 4 és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetétele. Többen vagyunk egy nagyváros lakosságával Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait, szinte minden területen kedvező változások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén tízmillió 410 ezer fő volt, 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak számával több, mint 1970-ben. A lakosság fele városokban, fele pedig a községekben él. Tavaly az ezer lakosra jutó élvesizületések száma 17,8 százalékra emelkedett, ami több mint az elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezren vették igénybe a felemelt gyermekgondozási segélyt. Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma, és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada — Pest megyében 80 százaléka — dolgozik hazánkban, ök alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. Hárommillió munkás Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka, hárommillió dolgozó tartozik a munkás- osztályhoz. Megyénket különleges hely illeti meg ebben a folyamatban. Mint köztudomású, Pest megye az ország legnagyobb munkáslakta megyéje. Lakosságának sízáma meghaladja a 920 ezret. A keresőképesek foglalkoztatása teljes. Az aktív keresők aránya 50 százalék. A szövetkezeti parasztság száma az utóbbi években csökkent: 1973-ban az aktív keresőknek már csak 14,6 százaléka tartozott ehhez a társadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dolgozók közül főleg az értelmiségiek és szakalkalmazottak száma és aránya nőtt; 1970-ben az aktív keresők 22,3 százaléka, 1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. i A közösség szolgálatában Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt irányításával teljesítik sajátos feladataikat. A csaknem négymillió dolgozót tömörítő szakszervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, nevelik tagjaikat a szocialista építés feladataira, de egyben képviselik, Védelmezik a dolgozók érdekeit, törvényekben biztosított jogait. 7573 üzemi, intézményi alapszervezetben, szakszervezeti bizottságban, több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A szakszervezetek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a munkavédelmi felügyelet ellátására. Ebben a munkában a kevés számú függetlenített munkatárs mellett, mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktíva vesz részt. Pest megyében behatóan foglalkoztak a szakszervezetek a munkásszállásokon lakók életkörülményeinek javításával, a munkások érdekvédelmével, a társadalombiztosítás fejlesztésével, a dolgozók üdültetésével. Figyelemmel kísérték a dolgozó nők, fiatalok élet- és munkakörülményéit, és számos esetben kezdeményezőként léptek fel a kedvezőbb körülmények megteremtésében. A tanácstörvény végrehajtásáról szóló parlamenti beszámolóban hangzott el: „A tanácsi szervezet a tanácsok munkája, társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltételeik javulásában. ’ Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenység iránti köz- érdeklődés.” A tanácsok szerepe elsősorban a gazdasági szervező munkában, a terület- és település- fejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben jelentős. A tanácsok állami gazdasági szerveihez évente 5 és félmillió beadvány érkezik. A közösséget szolgálva. átlagosan másfélmillió ügyben döntenek, és csaknem 30 millió esetben adnak felvilágosítást, eligazítást az állampolgároknak. A különböző szintű tanácsok száma, a köz- igazgatás korszerűsítése és a terület-átszervezések miatt lényegesen csökkent. Jelenleg 1711 tanács működik az országban. Pest megyében 6 városi, 52 nagyközségi és 83 közséA fontosabb növények termésátlaga M megyében Kongre sszustól gi tanács működik. Huszonkilenc közös tanács, 68 településen fejti ki tevékenységét. A tanácsok megnövekedett önállósága, hatáskörük bővülése, népképviseleti, önkormányzati jellegük erősítése ösztönzőleg hatott Pest megyében is a tanácsi tevékenység megélénkülésére. Szélesedett társadalmi bázisuk, szorosabbá vált kapcsolatuk a lakossággal és munkahelyi kollektívákkal. Fokozottan segítették a kitűzött társadalompolitikai célok megvalósítását. A helyi tanácsok tevékenysége mindinkább megfelelt az új követelményeknek. Felelősséggel szervezik a lakosság igényeinek lehetőség szerinti kielégítését. Különösen figyelemre méltó a tanácsok, üzemek intézmények és szövetkezetek közös erőfeszítéseinek eredménye a városokban. Sikerült eleget tenni annak a feladatnak, hogy gyorsuljon meg a megye hat városának fejlődése. A járási hivatalok a kezdeti nehézségek után gyorsan megtalálták helyüket a tanácsi igazgatás rendszerében. A nagyközségek és a 68 községi települést magában foglaló közös tanácsi községek fejlődése is meggyorsult. A városokét megközelítő fejlődési ütem tapasztalható néhány nagyközségben. Megyénkben a helyi tanácsok évente 700 ezernél több ügyiratot kezelnek, és mintegy Pest megyében az ipari üzemek árbevétele meghaladja az évenkénti 60 milliárd forintot. Az ipari üzemekben a gazdálkodás fejlődésének fő jellemzője az intenzív gazdálkodás feltételeinek kialakítása. Gyarapodott azoknak a termékeknek a száma, amelyeket már korszerű eszközökkel, technológiával készítenek, gyártásuk gazdaságos és bármely piacon értékesíthető. Például új típusú villanymotorok, árammérők, fénycsövek, stúdiómagnetofonok, fotócikkek, írószerek, ruházati és divatcikkek. A megyei átlagot meghaladóan nőtt a nehézipar termelése, amelyhez nagymértékben hozzájárult a Duna- menti Hőerőmű Vállalat, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Pest megyei Műanyagipari Vállalat eredményes munkája. Mindennek nyomán Pest megye ipara az elmúlt négy évben az országos átlagot meghaladó mértékben növekedett. A növekedés üteme 6,8 százalék volt, az országos 6 százalékkal szemben. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Megyénkben több mint 23 milliárd forint volt ez az összeg, 52 százalékkal több, mint a megelőző időszakban. Az új tervidőszakban erre a célra országosan előreláthatóan 560 A tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma Pest megyében 140 ezer hatósági határozatot hoznak. Intézkedéseiknek bizonyos fokú mércéje, hogy az érdekeltek a határozatoknak alig 3—4 százalékát fellebbezik meg. Ifjúság a közéletben Hazánk népességéből a 14—26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egyötödét kitevő ifjúság nevelésében, szervezésében nagy feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ taglétszáma 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékenykednek. Pest megye 1580 KISZ- alapszervezetében mintegy 36 ezer KISZ-tag dolgozik. Számuk 1970. óta 7,6 százalékkal növekedett. A X. kongresszus óta ifjúságunk nagyobb szerepet játszik a közéletben, mind nagyobb számban és arányban vesznek részt különböző testületek munkájában, felelős posztok betöltésében. A fiatalok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken közel egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A forradalmi ifjúsági napok programjain évente mintegy 2 millió fiatal vesz részt. A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt Vesznek a szocialista brigádmozgalomban. A KlSZ-véd- nökséggel épülő nagy létesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. A tanuló ifjúságból 100 ezren munkálkodnak különféle szakkörökben. Az elmúlt öt év alatt közel 200 ezer diák fordította szabad idejének egy részét arra, hogy nyári építő- és árvízvédelmi táborokban dolgozzon. Hatékonyabb munka, gyorsabb növekedés Szocialista gazdasági építőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem az 1970—74. között átlagosan 6,5 százalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt, a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén a növekedés több mint 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alakulását előmozdította a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munka- szervezés fejlődése, valartiint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny. milliárd forintot fordítunk. Jelentős részben ez teszi lehetővé, hogy ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Az ipar átlagánál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar. A számítógép- gyártás megszervezésével új termelési ág alapjait teremtettük meg A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonstrukciók sikeres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszeripar-termelés is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb létszámigénybevételével oldotta meg növekvő feladatait. 1970—74. között a termelés növekedésének — a tervezett 75—80 százalék helyett — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából. Pest mégyében a termelékenység évenkénti üteme 6 százalékkal nőtt, szemben az előző tervciklus 5,1 százalékával, Kenyér és hús Népgazdaságunk másik döntő ága, a mező- gazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente 4 százalékkal haA NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Évi átlagos növekedés (7») 1970-74 . 1970-75 összesen 35
