Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
1975. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP %?Wtm Tanácskozik az MSZMP Pest megyei küldöttértekezlete Szőnyi Józsefné, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának csoportvezetője A textilipari rekonstrukció gyárukban lezajlott részletéről beszélt felszólalása elején Szőnyi Józsefné. Elmondotta egyebek mellett, hogy a fejlesztésre 110 millió forintot költöttek, s ez nagyobb összeg, mint amennyit korábban 30 év alatt összesen beruházásokra fordítottak. Az új géoek, berendezések és üzemrészek lehetővé tették, hogy lényegesen köny- tiyítsenek a nehéz fizikai munkát végzők helyzetén, ami — tekintve, hogy a dolgozók többsége nő — nagy eredmény. Az új technika és technológia természetesen megkövetelte a szellemi átállást is, azaz mind a szakmai képzettség növelését, mind az új gondolkodás- mód jogosultságának belátását. Itt azonban még akadnak problémák — mutatott rá —, mivel a szakképzés és az egyéni érdekeltség nem találkozik eléggé. Arról van szó ugyanis, hogy o szakmunkás fonónő mindössze öt százalékkal kap többet annál a társánál, aki betanított munkásként tevékenykedik. Ezért sokan nem tartják érdemesnek elvégezni a szakmunkás tanfolyamot. Szőnyi Józsefné a továbbiakban a zömmel nőket foglalkoztató gyár ilyen irányú gondjairól beszélt. Rámutatott, hogyan érvényesül munkahelyén a párt nőpolitikái határozata, mind gazdasági, mind társadalmi tisztségekben jó néhány nő található. Ugyancsak hathatós segítséget kapnak a nagycsaládosok, a nvermeküket egyedül nevelő anyák lakásgondjaik megoldásához, és más problémáikhoz. Így például a nagycsaládosok gyermekeit az üzem ingyen viszi nyaranta üdülni. Ez a törődés azonban csak részben tudja ellensúlyozni a három műszak okozta ismert nehézségeket, amik óhatatlanul közrejátszanak abban, hogy új nagy termelékenységű berendezéseik kapacitását sem tudják teljesen kihasználni. A kistarcsai gyár munkásnője befejezésként azt hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a gyermekintézmények fejlesztésére, mert o gyermek- gondozási segély után munkára jelentkező mamák sokszor nem tudják elhelyezni kicsinyeiket, s így meghiúsul munkavállalásuk. Ezért mind a településen, mind az üzemeknél a következő ötéves tervben nagy szükség van a bölcsődék és az óvodák bővítésére, illetve újak építésére. Dr. Mondok Pál\ a Pest megyei Tanács elnöke A tanácsok tevékenységét elismerően summázó szavakat jóleső örömmel hallgattuk — kezdte felszólalását a megyei tanács elnöke —, majd azt hangsúlyozta, hogy a párt X. kongresszusa óta a területfejlesztésben sikerült jelentős eredményeket elérni. A területfejlesztési teendők mind a központi, mind a helyi szervek munkájában előtérbe kerültek. Elősegítették a megye helyes megítélését azok a vezető párt- és kormányszervek által hozott határozatok is, amelyek a megye sajátos adottságait súlyuknak megfelelően kezelték. Dr. Szabadfalvi András, a ceglédi városi kórhái igazgató-főorvosa Természetesnek tekintjük az egészségügyi ellátás mai ma gas szintjét — mondotta be vezetésként a felszólaló —, holott ezek a valóban kiemelkedő eredmények nagyon nagy erőfeszítések árán és után születtek meg. Cegléden 102 esztendővel ezelőtt létesült az első kórház 24 ággyal, és igen mostoha körülmények között, s még 1910-ben, amikor a város lakosainak a száma már 30 ezerre emelkedett, ugyanez a kórház látta el Cegléd betegeit. A felszabaduláskor 122 kórházi ágy volt a városban, ma pedig, illetőleg az esztendő végére ez a szám 900-ra emelkedik. A kórházban 67 orvos, 324 szakdolgozó tevékenykedik, az alkalmazottak száma összesen 664 fő. A ceglédi városi kórház igazgató-főorvosa költségvetési adatokkal is bizonyította ezt a fejlődést, kiemelve, hogy a város idei költségvetésének 120 millió forintjából 60 millió jut egészségügyi és szociális célokra. Ez a dinamikus fejlődés mindenki számára biztosítja az ingyenes orvosi ellátást. A szocialista rend szerint mindenki képességei szerint dolgozik és munkája szerint részesül a közösség vagyonából. Az egészségügyben ez másképpen van, itt minden beteg a szükségletei szerinti ellátást kapja. Ennek a magas szintnek biztosítottuk a feltételeit, noha természetszerűleg vannak gondjaink, megoldatlan problémáink, feladataink is. Dr. Szabadfalvi András a gondok között említette az ápolónők hiányát. Méltatva munkájuk fontosságát, egyebek közt rámutatott, hogy a jelentős volt az 1973-as tiva- szi béremelés. Ennek nyomán az ISG-ben például a kovácsok fizetése ma 31 százalékkal, a sajtolóké 42 százalék.lzal, a segédmunkásoké 20 százalékkal magasabb, mint 1970 előtt volt. Ezzel együtt jelentősen ja- v ' a munkások élet- és munkakörülményei is: csökkent a munkaidő, bevezették a gáztüzelést, és jó ütemben halad a rekonstrukció. Ennek legszemléletesebb példái: nemcsak hogy megszűnt az elvándorlás az üzemben, hanem a fiatalok közül is egyre nagyobb számban jelentkeznek üzemi munkára, növekednek termelési eredmények és a légkör, a munkások zete. A további fejlődés kében javasolta a hogy a megyei tegyék lehetővé az saját öntödei bázis tését. A társadalmi közéletről szólva javasolta fölszólaló, hogy áz állami ségviselők, a tanácsi lök többet járjanak az mekbe, esetleg ott tartsák gadóórájuk egy részét, ezek legtöbbször vannak, amikor az üzemi gozóknak nincs módjuk kon részt venni. néhány év előtti elnéptelenedést, a szakma iránti közönyt jó néhány intézkedéssel, bérrendezéssel, munkaidő-csökkentéssel sikerült enyhíteni, de végleges megoldást csak a szakképzés fejlesztésével érhetünk el. Egészségügyi szak- középiskola létesítésére lenne szükség, s erre Cegléd, amely Dél-Pest megye egészségügyi központja, adottságai miatt kitűnően alkalmas. Javasolta a felszólaló: a megyei tanács teremtse meg a lehetőségeit egy egészségügyi szakközépiskola létesítésének. A továbbiakban a felszólaló részletesen elemezte az orvosetika néhány időszerű kérdését. Hangsúlyozta, hogy mint a társadalomban általában, az egészségügyi dolgozók és természetesen az orvosok között is erősödik a szocialista köz- gondolkodás. Vannak azonban, akik azt tartják, hogy a szocialista morállal összefér a megalkuvás, az anyagiasság és a közöny. Ilyen természetű gondjainkon mindenekelőtt a nevelés és a szemléletformálás segíthet. Az egészségügy fejlesztésének objektív feltételeiről az állam gondoskodik, a szubjektív feltételek biztosítása, vagyis a nevelés, a szemléletformálás az egészségügyben dolgozókra hárul. Pest megye népesség-növekedése rendkívül gyors, ez az ország legnépesebb és legsűrűbben lakott nagy közigazgatási területe. Olyan települések találhatók a megyében, mint például Érd, ahol a lakosság száma már megközelíti a 40 ezret, s ahol a beáramlás továbbra is folytatódik. E gyors népességnövekedést — húzta alá dr. Mondok Pál — sokáig csak a statisztika tükrözte, s csak alig, vagy egyáltalán nem a kommunális fejlesztés lehetősége. Az egy lakosra jutó kommunális fejlesztési forint összeg itt volt a legalacsonyabb, s bár a IV. ötéves tervben tagadhatatlan a fejlődés, még mindig sok a pótolnivaló ilyen értelemben is. Elősegítette a települések s a terület átgondoltabb fejlesztését az, hogy a IV. ötéves terv időszakában a tanácsok saját középtávú programot állíthattak össze, mert ez nemcsak a gazdasági teendők ésszerű rendjét szabta meg, hanem szilárd alapot nyújtott a politikai munka sok kérdésében is. A megyei tanács elnöke felszólalása második részében beruházási kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott egyebek között, hogy a IV. ötéves tervben a megyében mintegy 6—6,5 milliárd forint értékű kommunális fejlesztést hajtanak végre, emögött 800 kisebb-na- gyobb beruházási egység áll. Látni kell azonban hogy a nagyarányú beruházási tevékenység több területen még mindig nélkülözi a kellő hatékonyságot, így például a lakóépületek kivitelezési ideje rendkívül eltérő, a költségek között is nagyok a különbségek, és sok esetben laza a szerződéses fegyelem. Lassú az úgynevezett műszaki hiánypótlások elvégzése, mert a megszabott 30 nap helyett két- négy hónapot is igénybe vesz, s ez megintcsak hátráltatja a létesítmények átadását. Szükséges új típustervek kidolgozása, mert napjainkban például a közintézmények szinte kivétel nélkül egyedi tervek alapján épülnek, s ez gazdaságtalan, mivel a tervezési költségek egy-egy közepes objektumnál is 1,5—3 millió forint között mozognak. Ugyancsak elkerülhetetlen a beruházó, a tervező, a kivitelező és a beruházást lebonyolító szervek azonos érdekeltségének megteremtése, mert ma ez is hiányzik, s hiánya rányomja bélyegét sok építkezésre. Román Imre, az ISG csoportvezetője A budai járás küldötteinek és az Ipari Szerelvény és Gépgyár kommunistáinak nevében köszöntötte a megyei párt- irtekezletet a felszólaló, majd a munkásság szempontjából elemezte az agglomerációs övezet fejlesztésének eredményeit, gondjait. Egyebek közt elmondotta, üzemükbe a budai járás nyolc községéből járnak be dolgozók, akik a főváros körüli gyűrűben élve jól ismerik az agglomerációs gondokat. Mint mondják, kevesebb ma már az ezzel kapcsolatos panasz, mint akár négy esztendővel ezelőtt is. Az üzemi dolgozók elismeréssel beszélnek a változásokról, a budaörsi, budakeszi lendületes lakásépítésekről, a kereskedelmi hálózat színvonalának javulásáról és a fejlődés többi eredményéről is. De nemcsak beszélnek, hanem ők maguk is tevékenyen igyekeznek elősegíteni a fejlődést. Rendszeresen részt vesznek a patronáló mozgalomban, az óvodák, iskolák felújításában, felszerelésének biztosításában. A továbbiakban az üzemi munkások helyzetéről beszélt Román Imre. Elmondotta, hogy néhány évvel ezelőtt bizonyos feszültséget észleltek az üzemben, a munkások egy része, nemegyszer kiváló szakemberek, elhagyták a gyárat és különböző termelőszövetkezetek jobban fizető melléküzemágaiba álltak he dolgozni. 1972-ben a Központi Bizottság novemberi határozata után azonban kezdett változni ez a helyzet: a X. kongresszusnak a munkásokkal kapcsolatban hozott határozatainak felgyorsult végrehajtása sokat segített az üzemek helyzetén. Különösen Dr. Novak Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója A Csepel Autógyár lényegében változatlan létszámmal a legutóbbi négy esztendőben megkétszerezte a termelési értéket — kezdte felszólalását a vezérigazgató. — Ez természetesen nem volt egyszerű folyamat, sem emberi, sem műszaki értelemben. A termékszerkezet változása kezdetben súlyos erkölcsi teherként nehezedett a gyár közösségére, az emberek egy része elbizonytalanodott, sokan kiléptek a gyárból, mert úgy látták, hogy az üzem előtt nincs jövő. Napjainkban már csökkent a munkaerő-vándorlás, a kilépettek egy része visszatért: ez kétségtelenül áz eredmények közé sorolható. Az, hogy a gyár jövője kétségessé válhatott, abban része volt a nem eléggé megalapozott központi döntéseknek éppúgy, mint a vállalat késedelmes reagálásának. Ma sem egyértelmű még minden tekintetben a gyár helyzete — húzta alá dr. Novák Béla —, de a közösség nagy reményeket fűz a szovjet—magyar együttműködés vállalati lehetőségeihez. Ennek formáit és megoldásait a szakértők most tanulmányozzák. A szervokormányok és hidramechanikus sebességváltók nagy sorozatú előállítása, amennyiben megvalósul, olyan szovjet—magyar együttműködést teremtene, amely véglegesen megoldaná a Csepel Autógyárban a termékszerkezet átalakítását, és hosszú távon nagy jövőt biztosítana a kollektíva alkotó erejének. A vezérigazgató ezt követően arról beszélt, hogy ma már a gyár teljes termelési értékének mindössze negyven százalékát teszik ki az úgynevezett hagyományos termékek. s ugyanakkor az új árukból egyre több készül. Így például a kongresszusi munkaverseny során, 1974-ben kilencezer önjáró autóbusz- aiváz helyett 9 ezer 311 darabot adtak át az Ikarusnak, s a fejlődés tovább tart. Ahhoz, hogy a termelési feladatok megoldása sikerült, tetemesen hozzájárult a párt Központi Bizottsága 1972 novemberi határozata, amely ösztönözte a nagyüzemi munkásság szerepének alapos vizsgálatát, és több területen e helyzet rendezését. A Csepel Autógyárban négy esztendő alatt 31,3 százalékkal növekedett a munkások átlagkeresete, s ez döntő tényezőnek bizonyult a hangulat, a légkör megváltozásában. Dr. Novák Béla felszólalása befejezéseként üzem- és munkaszervezési problémákkal foglalkozott. Rámutatott, hogy a gyáregységek vezetői sűrűn hivatkoznak objektív nehézségekre, amivel valójában saját mulasztásaikat próbálják leplezni. Éppen ezért a gyárban szigorú következetességigei törekednek az irányítás korszerűsítésére, s ha kell — márpedig kell —, akkor a személycseréktől sem riadnak vissza. Végezetül arról beszélt, hogy a gyár várhatóan 1,5 milliárd forinttal túlteljesíti a IV. ötéves tervét, s remélhetően november 7-re az ötéves tervfeladatót végrehajtják. Fieszi Béla, az Országos Műemléki Felügyelőség főépítés-vezetője Visegrád községi pártszervezetének titkára az idegenforgalommal és annak társadalmi szerepével foglalkozott felszólalásában. Kiemelte a többi között a belső idegenforgalom gyors fejlődésének fontosságát, hangsúlyozta, hogy a jövőben ezt fokozottan figyelembe kellene venni a területfejlesztési tervek kimunkálásakor. Egyre inkább égetővé válik a Dunakanyarra vonatkozó olyan átgondolt, minden részletre kiterjedő fejlesztési terv, mint amilyen a Balatonra és a Velencei-tó környékére már korábban elkészült. E terv nagy segítséget adna az üdülőterületeken tevékenykedő politikai és közigazgatási szervezeteknek. Fi eszi Béla ezt követően az idegenforgalom és az eszmei nevelőmunka kapcsolatait elemezte. Kiemelte, hogy a hazánkba látogató külföldiek nagy része őszinte érdeklődéssel és barátsággal ismerkedik mindennapi életünkkel, de akadnak olyanok ts, akik kihívó viselkedésükkel, stílusukkal megpróbálnak hamis látszatot "kelteni, azt a tévhitet elültetni, hogy Nyugaton mindenki ragyogóan éL Ez a magatartás a felnőtteknél kevésbé, a fiataloknál azonban olykor hamis illúziókat kelt. Arra van tehát szükség, hogy a felvilágosító munkában ne csak a gazdasági kérdéseket tárgyaljuk nagy alapossággal, hanem a szocialista gondolkodásmód kialakítása is kellő figyelmet kapjon. Szálljunk szembe a kispolgári, a burzsoá nézetekkel, de ne ráolvasásszerűen, hanem tényekkel érvelve. Befejezésül az OMF főépítésvezetője arról szólott, hogy az idegen- forgalommal közvetlenül érintkezők körében különösein nagy szükség lenne a rendszeres politikai képzés megszervezésére és arra, hogy körükben növekedjék a párttagok aránya, mert ma még csak nagyon kevés található ilyen területen.
