Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-13 / 61. szám
íVcra W Krímem 1975. MÁRCIUS 13, CSÜTÖRTÖK Érdi példa Műfordítói műhely az iskolában Napjainkban az iskolai oktató-nevelőmunka során az intenzívebb, színvonalasabb tanítási órák előkészítése és megtartása mellett egyre nagyobb ^ jelentőséget kap a tanítási órákon kívüli tervszerű pedagógiai tevékenység, a különböző szakkörök, tudományos diákkörök életrekelté- sének és működtetésének a kérdése. Amiben versenyképesek A pedagógiai munka újszerű megoldásait, módjait állandóan kutató ember hírében áll Somfai István is, az érdi Vörösmarty gimnázium magyar-orosz szakos tanára. Az iskolai munkát jól ismerő szakember számára- is kissé meghökkentő ötlettel állt elő: az orosz nyelvi szakkör keretén belül műfordítói műhelyt hozott létre, s irányításával a tanulók a műfordítás alapvető titkait próbálják ellesni azáltal, hogy oroszból \ irodalmi alkotásokat fordítanak le magyar nyelvre. — Hogyan támadt ez az ötletei — kérdeztük Somfai Istvánt. — Az orosz nyelvi szakkörnek régebben kettős feladata volt: az elsős, másodikos gyengébb tanulók részére a korrepetáló jelleg dominált, a harmadikosok, negyedikesek számára pedig az egyetemre való felkészülés lehetőségeit kellett biztosítani. E kettős irányú munka során ötlött fel bennem az a gondolat, hogy csak az érdeklődőket gyűjtöm össze, azokkal alakítunk %ki egy kis munkaközösséget, akik szívesen vállalják az ezzel járó többletmunkát, akik szívesen vállalkoznak arra, hogy valami mást csináljanak, ne azt, amit az órákon megszoktak. Mivel nálunk nincsenek orosz nyelvi tago- ,^atos osztályok, arra is rájöttem, hogy a beszédkészség szempontjából mi a többi gimnáziumnak nem jelentünk konkurrenciát, de a fordítás szintjén versenyképesek vagyunk. Ezen a téren mi is tudunk szép, tartalmas munkát produkálni. Közös munka — Kizárólag, csak műfordítással foglalkoznak a szakkörben? — Nem. A beszédkészség fejlesztése érdekében is számos módszert felhasználunk: filmeket vetítünk, lemezeket hallgatunk, szovjet dalokat tanulunk, diaképek témáiról beszélgetünk, barkochbázunk orosz nyelven, közben pedig havonta elkészítünk egy-egy műfordítást is. — Mi a munkamódszerük a fordítások elkészítésekor? — Cirillbetűs írógépen sokszorosítjuk az eredeti orosz nyelvű szöveget, mindenki kap egy példányt, otthon dolgozik rajta, majd a szakköri foglalkozáson közösen megbeszéljük az egyes fordítások erényeit, hibáit, s közösen megpróbáljuk végleges formába önteni az anyagot. A munka 80—85 százaléka a tanulókra hárul, nekem csak a finomítás, a szépítés dolgába kell beleszólnom. A fordítás elkészítésének a folyamatában a tanuló nemcsak az orosz nyelv sajátos szépségeit, érdekes nyelvi fordulatait látja' meg és érzékeli, hanem anyanyelvi kultúrája is •színesedik, gazdagodik, hiszen egy-egy nehezebb, érdekesebb kifejezés lefordításakor a magyar nyelv szinonima-rendszerének a mélyére kell nyúlnia ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő és odaillő kifejezést. Vers és történelem — Milyen alkotást fordítottak le a közelmúltban? — Vlagyimir Lif sic: Ballada az utolsó óráról című költeményét. Háborús témájú a vers. A német fasiszták Jugoszláviában, egy Kraguje- vác nevű kisvárosban elrettentő dologra vállalkoznak: bosszúból lelövöldözik a gimnázium tanulóit. — Mért éppen ezt a témát választotta? — A fasizmus napjainkban még itt-ott gyakran felüti a fejét. A fasizmus veszélye még nem^szűnt meg teljesen. Ezért kell róla beszélni. — A gyerekeknek nem volt unalmas a háborús téma? — Nem. Döbbent csendben hallgatták végig a versről szóló kommentárt, s nagyon A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8 osztályt végzett fiúk jelentkezését várja szakmunkás-tanulónak, az 1975-76-os tanévre: VILLANYSZERELŐ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, FAPADLÓZÓ ÉS MŰANYAG BURKOLÓ, ACS-ALLVANYOZÓ, KOZPONTIFÜTÉS-SZERELÖ, KŐMŰVES, ÉPÜLETASZTALOS, ÜVEGEZŐ, VASBETONKÉSZ1TÖ, TETŐFEDŐ-SZIGETELŐ, MOKŐKÉSZITÖ, BÁDOGOS, ÉPITŐGÉPSZERELÖ, SZOBAFESTŐ-MÁZOLÓ (TAPÉTAZÓ). Vidékieknek kollégium, teljes ellátás. Az ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, szigetelő és vasbetonkészítő szakmákban 200 Ft ösztöndíjkiegészítést fizetünk. Vállalatunk felvételre keres budapesti és Budapest környéki munkahelyeire: — kőműveseket, — ács-állványozókat, — vasbetonszerelőket, — vizsgával rendelkező láng- és ívhegesztőket, — kubikosokat és — segédmunkásokat. A jelentkezők részére a vállalat biztosítja a kollektív szerződésben előírt juttatásokat. jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat Munkaügyi Osztályán: 1751 Budapest XXII., Kiss J. altb. u. 19-21. (Megközelíthető a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). lelkesen láttak munkához. Megértették a kiválasztott vers kapcsán, hogy ez nemcsak egyszerű fordítás, hanem politizálás is! — Kik a legjobb műfordítói? — Joó Piroska negyedikes tanuló. Az országos tanulmányi verseny megyei fordulójára készül éppen. Idegenvezető szeretne lenni, s az orosz nyelv mellett még az angolt is intenzíven tanulja. Csibrák Csaba másodikos fiatalember. Ö a tanársegédem. Általános iskolás korában 5 osztályt szovjet iskolában végzett, perfektül megtanulta a nyelvet. Nagyon sokat segít a szakkör munkájában. Végül Nédermann Anna elsős kislány az egyik legtehetségesebb tanítványom. Az általános iskolában megyei első helyezést ért el az orosz nyelvversenyen. — Mit fordítanak le magyarra legközelebb? — Majakovszkij halálának közeledő évfordulójára Sztye- pán Scsipacsov egyik versét fogjuk lefordítani. Kiss György Mihály Vásárhelyi Zoltán kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vásárhelyi Zoltán Kos- suth-díj ásnák, a Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanárának, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének öt évtizedes pedagógiai és művészi munkássága elismeréséül 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje második fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője és dr. Orbán László kulturális miniszter. — Letéti könyvtár. Az SZMT központi könyvtára letéti könyvtárat létesít a Kertészeti Kutatóintézet ceglédi állomásán. A kutatóban természetesen eddig is működött könyvtár, hatszáz kiadvánnyal és hatalmas fo- lyóirattáirral. Az új letéti könyvtár arra ad lehetőséget, hogy a kutatók más témájú, nem szakmai könyvekhez is könnyen hozzá- juthasanak. Harminc év — száz kötet Könyvek felszabadulásunk évfordulójára A felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvek bőséges választékában minden olvasó megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő művet. A Szépirodalmi és a Magvető Kiadó közös vállalkozásaként indul a Harminc év — száz kötet sorozat, amelyben az elmúlt 30 év jelentős szépirodalmi alkotásai jelennek meg újra, egységes kivitelben, egyforma kötésben. A Szépirodalmi Kiadónál jelenik még ebben az évben például Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz című műve, Szabó Pál: Isten malmai című regénye, Gyurkó Lászlótól a Lenin, Október, Illyés Gyula válogatott drámái, Illés Béla: Honfoglalás című regénye két kötetben, Dobozy Imrének — a filmről is ismert A tizedes meg a többiek című alkotása. Néhány példa a Magvető újdonságai közül: a Magyar írók tanúságtétele című * antológia, Darvas József: Város az ingoványon, Déry Tibor: Alvilági játékok, Nagy Lajos: Pincenapló című kisregénye és Kassák Lajos: Kis könyv haldoklásunk emlékére című műve. Az Európa Kiadó pontosan április 4-re jelenteti meg a Magyar földön című könyvet, amely szovjet írók elbeszéléseit tartalmazza, Magyarország felszabadulásáról. Méltán nevezhetők évfordulós könyveknek A győzelem könyvtára sorozat kötetei is. Öt év alatt 35 kötet lát majd napvilágot, valamennyi olyan mű, amely már ismerős a magyar olvasók előtt, s újrakiadásukat irodalmi értékeiken kívül — tartalmúk, a szerzők hazájának a hitleri fasizmus alól való felszabadítása, az órszágépítő munka bemutatása indokolja. Sorozaton kívül jelenik meg az Európánál a többi között a Várj rám lírai antológia, amely az idősebb szovjet költőgeneráció legszebb háborús verseit tartalmazza. Zsebkönyvsorozatot indít az évforduló alkalmából a Gondolat Kiadó is, Magyar história címmel. Körülbelül 25— 30 kötetből áll majd a sorozat, s bemutatja a teljes magyar történelmet. HETI FILMJEGYZET Hainal a Dráván Jelenet a Hajnal a Dráván című bolgár filmből. Felszabadulásunk közelgő harmincadik évfordulója külön aiktualitást kölcsönöz ennek a Zakó Heszkija által rendezett' kétrészes bolgár filmnek. Egyben felhívja a figyelmünket egy köztudott, de talán nem eléggé közismert tényre: hazánk déli részének felszabadításában igen jelentős szerepet játszott az I. bolgár hadsereg, mely a harmadik ukrán fronthoz (Tolbuhin marsall hadseregéhez) csatlakozva, a Dráva menti harcokban súlyos véráldozatok árán tisztította meg Baranyát és Zalát a fasiszta német haderőtől. A filmnek ez az eseménysor nem központi része. A történet elsősorban arról szól, hogyan sikerült ezit a bolgár hadsereget valóban népi erővé formálni, miként tudták a harcolók közé állt kommunisták — élükön a film főhősével, Bóján Vasziljewel — leszerelni a régi, cári bolgár tisztek mesterkedéseit. Heszkija a szélesen hömpölygő filmeposz módszerét választja filmjéhez, s ez nem mindig válik előnyére, mert helyenként terjengőssé és von- tatottá teszi az alkotást Erénye viszont a jó színészi játék, a bolgár színészek mellett szovjet és NDK-beli művészek is közreműködtek. Két férfi a városban Több francia filmet láttunk már a francia igazságszolgáltatás és a rendőrség hibáiról, rideg-merev, néha már a rosszindulatúság határát súroló, máskor a korrupciótól és a kegyetlenkedéstől semvisz- szariadó magatartásáról. Jósé Giovanni filmje, a Két férfi a városban, az ebbe a témakörbe tartozó filmek sorát gyarapítja, de a bű'áU^úő ítémát sajátos oldalról közelíti meg. Ez az oldal az úgynevezett rehabilitáció problémája. Azaz: a büntetését letöltött, újra a társadalomba kerülő ember beilleszkedésének kérdései. Hogyan reagál ő a társadalomra, vissza tud-e találni a törvényes keretek között maradó élethez, életformához, foglalkozáshoz, vagy folytatja ott, ahol börtönbe kerülésekor abbahagyta? S vajon a társadalom befogadja-e, elismeri-e, hogy a börtönnel letudta bűnéért a büntetést, és tiszta lappal indul. A film ezt a dilemmát Gi- no, a bankrablás miatt tizenkét évi börtönbüntetést kapott fiatal férfi, s a börtönbeli idős, tapasztalt, humanista nevelő, Germain egymáshoz való viszonyában exponálja. Germain (Jeam Gabin játssza kitűnően) tudja: Gino megváltozott, becsületes ember lett, jó szakmát tanult ki (nyomdász lett), szerető fele- ‘ ség várja, s nem kíván újra éveket adni. az életéből a börtönnek. De a régi' banda utánanyúl a fiatal férfinak, s állandóan zaklatja egy rendőrfelügyelő is, az, aki annak idején letartóztatta, s aki csak annyit tud a bűnözők lélektanáról, hogy aki bűnözött, az bűnöző marad örökre. A rendkívül érdekes filmben sajátosan keveredik a bátor bírálat, az érzelmes, máshol idegtépő effektusokkal. Különösen a kivégzés képsorai teszik próbára az érzékenyebb nézőt Alain Delon viszont — aid Ginét játssza — itt nyújtja a legmegrázóbb színészi pillanatokat. Takács István Csendes öröm Tegnap a Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc-termében Pethő Tibor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke adta át a filmkritikusok díjait. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének film- és tévétoritikusok tagozata Fábry Zoltán rendezőt a 141 perc a befejezetlen mondatból című film alkotásáért a filmkritkusok díjával tüntette ki. Illés György a 141 perc a befejezetlen mondatból című filmben nyújtott operatőri teljesítményéért, Maár Gyula a Végül című első filmjéért, Galgóczi Erzsébet a Pókháló című film forgatókönyvéért kapott díjat. Ugyancsak elnyerte a filmkritikusok díját Csomós Mari, a Makra és a 141 perc a befejezetlen mondatból című filmekben, valamint Josef Kroner és Szabó Gyula a Végül című filmben nyújtott művészi alakításáért. A filmkritikusok díjainak odaítélése mindig egy kicsit a számadás és a számbavétel alkalma is. Egyetlen esztendő a filmművészetben ritkán szokott döntő (sőt: perdöntő) periódus lenni. Nem gyakori, hogy ilyen rövid időszak alapvetően megváltoztatná a korábban kialakult összképet, akár pozitív, akár negatív irányban. Mint minden művészet, a filmművészet is folyamat, amelyben hosszabb idő kell egy-egy tendencia kibomlásához, megerősödéséhez vagy elhalványulásához. Az évenkénti díjazások — melyek csak (csak?!) eszmeierkölcsi értéket képviselnek — a magyar filmművészetben mégis jelentős pillanatoknak bizonyultak a korábbi években is. A kritika feladatai ugyanis többrétűek. Az egyik réteg a napi kritika, a filmek bemutatásakor megjelenő írások, melyek — többnyire — jól tájékoztatják a közönséget, s egyben kijelölik a filmek értékrendi helyét is. A másik réteg az átfogó, szintetizáló, jelenségeket felismerő, vizsgáló összegezés, melyre többnyire szaklapok hasábjain kerül sor. Valamiképp ennek ve- tületei •— ha erősen leegyszerűsített és a mindig meglevő vitákat már nem, csak azok végeredményét közlő formában is — a filmkritikusok díjai. Ezek a díjak évről évre mindig a kiemelkedő alkotásokat és alkotókat igyekeztek megbecsülni. Ha összeállítanánk az évtizedes listát, a díjazott filmek, rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, színészek névsora kiadná a legjobb magyar filmek és rendezők, v operatőrök sorát is. Nincs ez másképp most sem. Fábri Zoltán filmje, a 141 ptere A befejezetlen mondatból (amint azt a film bemutatásakor közölt kritikánkban is hangsúlyoztuk) az elmúlt időszak művészileg legérettebb, gondolataiban, mondandóiban legösszetettebb alkotása volt. A vállalkozás igényessége és a megvalósítás színvonala egyaránt kiemeli a mintegy esztendős periódus filmjei közül. Méltán kapta az operatőri díjat Illés György is, aki ugyan kevésbé sikerült filmekben is (így a Hét tonna dollárban) dolgozott, de még azokban is jelentősen emelte a filmet kitűnő fényképezésével. Operatőreink doyenje egyben szinte az egész fiatal operatőri gárda tanítómestere is; hosszú-hosszú évek óta kerülnek ki a keze alól a főiskoláról azok a művészek, akik nélkül Kosa, Kardos, Makk, Jancsó, Huszárik filmjei nem lehettek volna olyan alkotások, amilyenné lettek. Galgóczi Erzsébet a Pókháló forgató- könyvéért díjat kapott, az annak a nagyon fontos társadalmi problematikának az észrevétele és értékelése, amelyről ez a film szólt. Hasonlóképpen a társadalmilag fontos mondanivaló érdemelte ki az elsőfilmesek díját Maár Gyula Végül című alkotása esetében. (Kritikáinkban ezekről a filmekről is részletesen szóltunk bemutatásukkor.) Nagyszerű színészi alakítást és kiemelkedő, a fizikai megjelenítéssel egyenrangú szinkronalakítást nyújtott éppen a Végül főszerepében Josef Kroner csehszlovák filmszínész és magyar hangja, Szabó Gyula. A legjobb férfialakítás díját méltán ítélték nekik. Mint ahogyan két filmben is (a Makrában és a 141 perc .. .-ben) a meglepetés erejével hatott a szolnoki színház művésznőjének Csomós Marinak a játéka. Az ő díjazása egyben a felfedezés örömét, a vidéki színművészek fokozódó filmezési lehetőségeinek és művészi kvalitásainak biztosítását és elismerését jelenti. A harsonás diadalmenet persze nem lenne indokolt a magyar filmművészet jelenlegi helyzetét illetően. A kiemelkedő művészi rangú alkotások, a társadalmi problémák iránti érzékenységet (mint a magyar filmművészet egyik elismert erényét) továbbra is megőrző művek mellett számos filmünk keltett visszás érzéseket, okozott csalódást az elmúlt esztendőben. Igényesnek indult vállalkozások futottak zsákutcába, eszmei-művészi tisztázatlanságok, következetlenségek csökkentették több film értékét. Változatlanul hiánycikk a jó színvonalú, becsületes eszközökkel megoldott szórakoztató film, amely nem csúszik giccsbe vagy ízléstelenségbe. De a csendes örömre azért jogunk van. A díjakkal kiemelt filmek mellett még legalább három-négy alkotás volt igen figyelemre méltó, köztük fiatal művészek munkái is. S ez az arány egy filmgyártásban, amely évente húsz-huszonöt filmet produkál, nem is olyan rossz. T. I,
