Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

1975. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK •Jtíiitm Két évtizede segítik a mezőgazdaság fejlesztését Megalakulásának 20. év­fordulóját ünnepli az Agrár­gazdasági Kutató Intézet, en­nek alkalmából tartott sajtó- tájékoztatót szerdán dr. Már­ton János igazgató, az intézet munkájáról, eredményeiről. A kutatóintézet a mezőgaz­dasági szövetkezetek és válla­latok gazdasági és szervezeti fejlesztését szolgálja, kutató tevékenységével az élelmezési nyarsanyagok termelésének, feldolgozásának és a lakosság élelmiszer-ellátásának közgaz­dasági törvényszerűségeit se­gít feltárni. Munkájával az in­tézet jelentősen hozzájárul ag­rárgazdaságunk dinamikus fejlődéséhez. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­mal és a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsával a kü­lönféle kutatási feladatok megoldására, de gyakran ké­rik fel az intézetet termelő- szövetkezetek, vagy élelmi- szeripari vállalatok is üzem­fejlesztési tervek készítésére. Emellett többek között a szántóföldi növények — első­sorban a cukorrépa, a burgo­nya és a dohány — termelés­fejlesztésének lehetőségeit és feltételeit vizsgálják, s feltár­ják például a szarvasmarha- és juhtenyésztés szakosításá­nak gazdasági kérdéseit is. Sikerült a beilleszkedá Fiatal diplomások a tsz-ben Egy év nem túl hosszú idő az ember életében. Ám van­nak esetek, amikor megnö­vekszik fontossága. Húsz, harminc éve dolgozó emberek­nek is érdekességeket, újat je­lenthet a munka. Kezdő fiata­loknak pláne minden újszerű, ismeretlen és szokatlan. A tinnyei Üj élet Termelő- szövetkezet két fiatal üzem­gazdászt foglalkoztat. Bakó Imréné és Nagy Lajos elkép­zelésekkel teli, energikus, te­vékeny emberek. Életük eddi­gi alakulása, változásai sok hasonlatosságot rejtenek, egy kérdésben pedig teljesen azo­nos a nézetük: mindketten hi­vatásuknak érzik a mezőgaz­daságot. A termelőszövetkezet tulaj­donképpen négy évvel ezelőtt — a mélypontról — indult fej­lődésnek. Az elmúlt időszak termelési eredményei bizo­nyítják: csak a körültekintő, tervező vezetés és a dolgozók együttes erőfeszítése hozhat sikereket. Kevés az a tsz, amelyik annyit foglal kozák a dolgozóik képzésével, mint az Üj Élet; megszervezték az általános is­kolai oktatást, lehetőséget biz­tosítanak a dolgozók szak­mai képzéséhez és továbbkép­zéséhez; a napokban indul orosz és német nyelvtanfo­Világot látni, üdülni, utazzék az IBUSZ-szal Töltse a szabadságát Balgáriábaa! üdülés a Naposparton (8 és 15 nap), május és szeptember között. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 2700—4500 Ft % üdülés a Naposparton (7 és 14 nap), június és szeptember között. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 3000—4600 Ft Egyénileg utazóknak: Pamporovo (7 nap), május és szeptember között. Részvételi díj: 1390—1600 Ft üdülés Albenán (7 és 10 nap), május és szeptember között. Részvételi díj: 860—3050 Ft üdülés a Naposparton (8 és 15 nap^ május és augusztus között. Részvételi díj: 2700-4500 Ft üdülés az Aranyhomokon (7 nap), május és október között. Részvételi díj: 670—1600 Ft A gépkocsival utazóknak korlátlan mennyiségű, kedvezményes árú benzinutalványról gondoskodunk. * Felvilágosítás és jelentkezés az IBUSZ-irodákban Kellemes üdülést kívánunk: BALKANTOURIST IBUSZ lyamuk; kapcsolatot tartanak a weimari egyetemmel; NDK- beli fiatalok érkeznek hozzá­juk, magyarok utaznak az NDK-ba. Most azért kerestük fel a gazdaságot, hogy megtudjuk: hogyan sikerült a fiatalok munkába állítása, beilleszke­dése a tsz életébe? Felelős beosztásban Mi is egy. üzemgazdász munkája? Mindenekelőtt a termelés szerkezetének és mé­retének legmegfelelőbb kiala­kítása. Hozzá tartozik az üzemszervezés és az ágazatok gazdaságos működését segítő, elemző, számító, tervező mun­ka. Vagyis az üzemgazdász munkája sok hozzáértést, is­meretet, felelősséget kíván. Bakó Imréné és Nagy Lajos, amikor a termelőszövetkezet­hez jött, vállalta ezeket a kö­vetelményeket. Bár mindket­ten a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyebem zsámbéki üzem­mérnöki karán tanultak, az egyetem falait elhagyva, mun­katapasztalatok nélkül érkez­tek a termelőszövetkezetbe. — Milyen volt a fogadtatás? Hogyan sikerült a beilleszke­dés? — kérdeztük tőlük. — Eleinte minden ismeret­len volt. A munka alapjait ugyan megtanultuk az egyete­men, mégis minden újszerű volt számunkra. Az emberek, a környezet... Az iskola tu­lajdonképpen sok ismeretet ad, s mi is — akárcsak a töb­biek — ambíciókkal, elképze­lésekkel telve érkeztünk a ter­melőszövetkezetbe. A világot azonban — s ez az eltelt idő alatt is kiderült — nem lehet egy csapásra, hanem csak fo­kozatosan megismerni — mondja az ország távoli ré­széből — Vasvárról — szár­mazó Bakóné. Tőle Nagy Lajos veszi át a szót: — Én már kisgyerek ko­romban eljegyeztem magam a mezőgazdasággal. És ez nem is csoda. Paraszt családból származom, s szerencsém volt, mert tanulhattam. Ezt nem is bántam meg. Hiszen így nem­csak a munka elméleti részét, hanem az elmélet és a gyakor­lat összeegyeztetését is meg­ismerhetem és alkalmazhatom. Élete alakulása szavait iga­zolja. A Somogy megyei Ga- máson született, elvégezte a mezőgazdasági szakközépisko­lát, dolgozott a bogiári állami gazdaságban Is, mig felvették az egyetemre. Ha letelik a gyakorló év._ , A fiatalok számára nem volt teljesen ismeretlen a szakma, s ezért hamar meg­szokták a tsz életét, munka­tempóját. A lendületben és akaratban sem volt hiba. A termelőszövetkezet is törődött velük. Amint azt ők is el- rriondták, sok segítséget kap­tak az elnöktől szakmai téren, a főkönyvelő pedig számviteli dolgokban segített. Ám nemcsak a vezetőség, a dolgozók is befogadták őket. A megfelelő hang és munkaszeretet áthidalhatta az esetenkénti ellentéteket. Meg­találták-e számításukat? — Munkánk érdekes, jól ke­resünk és továbbképezhetjük magunkat. Ez pedig szakmai fejlődésünk alapja. Tavaly ősszel például egyhetes tan­folyamon voltunk Visegrádon. A tsz-szel egyéves szerződést kötöttünk. Ez a gyakorló­évünk. Ha letelik, szeretnénk meghosszabbítani. Itt akarunk maradni, nem kívánkozunk el innen... — magyarázzák. Mindketten bizakodóak. Hu­szonhárom évesek, családjuk van. Bakó Imréné első gyer­meke májusban születik. A szülőknél élnek, lakásproblé­mákkal küszködnek, s mégsem szemlélik a világot sötéten. A jövőbe tekintenek. Be akarnak kapcsolódni a falu életébe. Bíznak bennük A két üzemgazdászról Kandi Károly főkönyvelő véleményét is megkérdeztük. — Kicsit szerencsénk volt a két fiatallal. Mindketten lelki­ismeretesek, bár tapasztalatla­nok. Bakó Imréné és Nagy La jóé komolyan, veszik mun­kájukat. Nem könnyű a fel­adatuk; az ágazatvezetőket irányítják, s így a gazdasági í vezetők és a dolgozók között összekötők. Ezért fontos, szá­munkra a megfelelő kapcso­lat kialakítása. Sok munkahelyen félnek a fiatalok felelősségteljes mun­kakörbe állításától. Pedig né­hány év meghozza a tapaszta­latot. Egy huszonéves, képzett, tapasztalt fiatal szakember hosszú távon lehet segítője a fejlődésnek. Virág Ferenc Megkezdődött a beiratkozás Ünnepi palackok % A Badacsonyi Állami Pince- gazdaság tárolóiból ezekben a napokban egymillió palack bort szállítottak a boltokba. A húsvéti ünnepekre szánt bo­rok nagy részét frissen palac­kozták. A szürkebarát, a kék­nyelű, a zöldszilváni, a csopa­ki rizling, a soproni kékfran­kos és több más tájjellegű bor közül választhatják ki a vásárlók az ízlésüknek meg­felelőt. Az ünnepekre a történelmi borvidékek 1973-as és 1974-es évjáratú termését fejtették üvegbe. Tavaszjelzés A tavasz csalhatatlan je­leként megérkeztek a Velen­cei-tó jellegzetes madárven­dégei: a védett nyári ludák. Az ornitológusok a nádas tó széles, tocsogós mezőin több ■mint száz védett madarat fi­gyeltek meg. A nyári ludak már párokra szakadtak, s meg­kezdték a fészekrakást. A madármiQnetrend szerint az elkövetkező napokban meg kell érkezniük a kanalas gé­meknek Is. Érdligeten a 6. számú általános iskolában is megkezdő? dött a tegnapi nappal az 1975/76 tanévben iskolát kezdő első­osztályosok beiratkozása. Képünkön az egyik leendő kisisko? lás, Tóth Márti édesanyjával jött beiratkozni. Nagy Iván felvétele Felpezsdült az újítási kedv A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában tavaly jelentősen átalakították a gyártmányszerkezetet — amelynek eredményeképpen a korszerűtlen, gazdaságta­lan termékek jelentős ré­szének gyártását leállítot­ták, és egyidejűleg növelték a szin­tetikus keverésű farmer- és jacquard anyagokét. Az idén az egyik legfonto­sabb feladatuk az egyes üzem­részekre előírt takarékossági intézkedések végrehajtása lesz. Ezek közül is az első helyen áll a nyersanyaggal — pamutfonal — való ésszerű takarékosság, de az energiahordozók — szén, olaj — felhasználásában is je­lentős megtakarítást kívánnak felmutatni. Tavaly a gyárban megnőtt az újítási kedv. Amíg 1973-ban 73 javas­latból 11-et, addig tavaly százhat újítási elképzelés közül hatvankettőt fogad- _ tak el. A budakalászi gyár készáru­kibocsátási terve 9 ezer 600 négyzetméter, azaz 100 négy­zetméterrel több a tavalyinál. A divatot változatlanul figye­lemmel kísérve, az idén na­gyobb tétej, farmeranyag le- i gyártását tűzték ki célul. Az idén vezették be alapos előkészítés után a szövődében és az előkészitőben a két mű­szakos munkarendet, s meg­szüntették az éjszakai műsza­kot, ugyanakkor gondosan ügyeltek arra is, hogy az átál­lás következtében ne csökken­jen dolgozóik keresete. A gyár egyik egységében, a tömlőszövödében — amely a lakásépítési programban jelen­tős szerepet játszik — elképze­lésük szerint idén az előző évi mennyiségnek kettő és félsze­resét kívánják legyártani. ' Ezzel az importtömlők be­hozatalát sikerült mini­málisra csökkenteni. A megnövekedett feladatokhoz új gépek, berendezések beszer­zése válik szükségessé. Ez év­ben öt új körszövőgépet ren­deltek, az elsőt már munkába állították. Tervezés alatt áll a jacquard szövődé födémcseréje — mo­dernizálása, sőt néhány mun­katermet is az idén hoznak rendbe. A budakalászi Lenfonó- és Szövőgyárban számos, a mi­nőség javítását célzó intézke­dést tesznek, s ezzel az év so­rán megteremtik a feltételeit a DH-munkarendszer bevezeté- I sének. I S. Zs. * Ellenőrzés társadalmi segítséggel Népszerűtlen feladat a bontás Az engedély nélküli építke­zések kapcsán a szentendrei járásnál már csak azért is ér­demes elidőzni, mert „rekord­nagyságú” számokat mutattak 'a tavalyi felmérés adatai. Az előzetes felmérések 2000 (!) engedély nélküli épületről, többnyire üdülőről számoltak be, amiből 435 „építmény” esetében bontás volt várható. A tavaly márciusban összeál­lított végleges helyzetkép sze­rint (amelyet az időközben, pótlólag bemutatott építési engedélyek javítottak némi­leg), 1351 engedély nélküli építkezés volt, ebből 1254 ma­radhatott fenn, 97 esetben pe­dig elrendelték a bontást. Ezerhuszonnégy építésrendé­szeti bírságot szabtak ki, ösz- szesen 2 millió 358 ezer forint értékben. Budakalászon, Pócs- megyeren és Pomázon „góco- sodtak” a vadépíbkezők, 211, 350, illetve 312 felderített eset­tel. A bontásokat is zömmel itt rendelték el, 16, 38 és 32 bontási határozatot kézbesítet­tek az említett községekben. Bár igaz, ami igaz, Szigetmo­nostor és Tahitótfalu sem ma­radt el ebben a kétes verseny­ben, 150, illetve 104 engedély nélküli építményével. Állandó ellenőrzés Mindezek a számok önkén­telenül is felvetik a kérdést: hogyan állunk ma a bontási határozatok végrehajtásával és a folyamatos ellenőrzéssel, hogy a jövőbeni vadépítkezé­seknek még idejében útját le­hessen állni? Megoldható-e a társadalmi ellenőrzésnek az a formája, amelyet nemrég la­punkban a budai járás vezetői , vetettek fel? Erről beszélgettünk Rozgo- nyi Emőné dr—ral, a járási hi­vatal elnökével, Szellő József titkársági osztályvezetővel és dr. Szalaminka Katalinnal, a járási hivatal műszaki osztá­lyának jogász-főelőadójával. — A társadalmi ellenőrzés­re mi is gondoltunk — mond­ja a titkársági osztályvezető —, sőt, nemcsak gondoltunk, hanem helyenként már 1974- ben is megkíséreltük megva­lósítani. Mivel a járásban el­sősorban az üdülőterületeken építkeztek engedély nélkül, az üdülőterületi telepőrök, gond­nokok, üdülőhelyi előadók kö­zött kerestünk olyanokat, akik vállalják az állandó ellenőr­zést. Pócsmegyeren például a telepőr bejelentése nyomán már intézkedtek is. Dunabog- dányban és Pomázon a községi tanácselnökök a mezőőröket bízták meg az állandó ellen­őrzéssel. Visegrádon a telepük lésfejlesztési bizottság tagjai, k Pomázon a gazdaságpolitikai társadalmi bizottság tagjai se­gítettek a korábbi felmérés­ben, és erre a segítségükre a jövőben is számítani lehet. A műszaki képzettségű tanácsta­gokat is bevonjuk az idén ebbe a munkába. — És mit jelent a gyakor­latban az ellenőrzés? Azonnali felszólítás — Ha észreveszik új, enge­dély nélküli építkezés meg­kezdését, bejelentik a vb-tit- kárijak, aki szóban vagy írás­ban azonnal 1 abbahagyásra szólíthatja fel a vadépitkezőt. Ha nem hagyja abba, pénz­büntetéssel sújtják.. Persze, az ideális az lenne, ha meg le­hetne akadályozni az illetőt abban, hogy befejezze, lakha­tóvá tegye építményét... — Ez a feltételes mód, úgy tűnik, azt jelzi, hogy a ható­sági fellépésnek akadályai vannak? Dr. Szalaminka Katalin szá­mokat ismertet: a 97 bontás­ból jogerőssé vált 66 határo­zat — és végrehajtottak 34-et Tizenöt határozat esetében, mivel határidőn túl sem haj­tották végre, ismételt bünte­tést alkalmaztak, amit akár hetente is ki lehet róni az el- * követőre, 1000 forint értékben, amíg jobb belátásra nem tér, és önmaga hozzá nem kezd a bontáshoz... — És ha mégsem kezd hoz­zá? — A kényszerbontásnak akadályai vannak — mondja az elnökasszony. — A költség- vetési üzemre hárulna a fel­adat, de annak ezernyi egyéb, fontosabb dolga is akad, nem is beszélve arról, hogy a fel­vonulás a helyszínre sokszor háromszor annyiba kerülne, mint a munka értéke... — A kisiparosok nem szíve­sen vállalnak, vagy egyenesen visszautasítanak ilyen felada­tot — teszi hozzá Szellő Jó­zsef. És amit nem mondanak, de más forrásokból közismert: sokszor a költségvetési üzem dolgozói is azért tartják a másjellegű munkát fontosabb­nak — nemcsak itt, de más járásokban, és a főváros egyes külső területein is —, mert népszerűtlen dolog az ismerő­sök, helyi lakosok jogtalan építményét lerombolni. Szatmári Jenő István 1 | 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents