Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ARA 1 FOR IÁT 1975. FEBRUAR 9., VASÄRNAP Jövőt formáló vélemények A z elmúlt napokban az összevont alapszerve­zeti taggyűlések, a csúcsvezetőségek, illetve pártvezetőségek választásai is nagy többségükben lezaj­lottak és megkezdődtek a városi, járási pártértekezle­tek. Mindezek hivatottak területükön értékelni és összegezni az irányelvekről folytatott viták tapasztala­tait. Ezúttal nem a viták tar­talmáról, értékeléséről szó­lunk. Szükséges viszont újó­lag hangsúlyozni azt a pár­tunkban immár hagyo­mányként kialakult gyakor­latot, amely ezúttal is ér­vényesült. Nevezetesen azt, hogy egy-egy fontos kérdés­nél, egy-egy időszak ered­ményeinek, gondjainak, az elkövetkező évek feladatai­nak meghatározásánál a határozathozatal előtt a párt mindig kikéri az egész párttagságnak — és gyak­ran a párton kívüli dolgo­zóknak is — a véleményét. Most, a kongresszusi elő­készületek során, a párttag­ság véleményére támasz­kodva, tovább növekedett a párt demokratizmusa. Ugyanakkor — a népfront­ban, a SZOT-ban, a Tudo­mányos Akadémián és má­sutt az irányelvekről foly­tatott viták révén — a pár­ton kívüli dolgozókhoz fű­ződő kapcsolatok is tovább szélesedtek, tartalmukban elmélyültek, s ezzel is erő­södött pártunk társadalmi bázisa. M indig elsőrendűen fon­tosnak tartja pártunk az olyan jellegű esz­mecseréket, mint amelyek az alapszervezetekben most lezajlottak és a pártértekez­leteken továbbfolytatódnak. A kongresszust megelőző időszak különösen jó alka­lom arra, hogy a pártveze­tés még jobban megismerje munkások, parasztok, értel­miségiek, a társadalom leg­különfélébb rétegeinek, a nőknek, a fiataloknak a véleményét a párt eddigi munkájáról és a következő időszak fő tennivalóiról. Korántsem elegendő azon­ban csak megismerni a vé­leményeket, hanem azokat gondosan mérlegelni kell, hogy ne menjen veszendő­be egyetlen lényeges gon­dolat, ötlet, javaslat, meg­jegyzés sem. Természete­sen az alapvető, átfogó vé­leményekről felsőbb párt­szervek, esetleg maga a kongresszus hivatott dön­teni, de ez korántsem je­lenti azt, hogy már most és akár az alapszervezetekben ne lenne teendő. Mindenütt hangzottak el olyan elgon­dolások, amelyekkel nem kell felsőbb intézkedésekre várni, hanem a kongresz- szusig is dolgozni lehet raj­ta, hozzá lehet látni a meg­valósításához a saját terü­leten, a saját munkakör­ben. Természetesen, amin vitatkozni kell, amiben nincs egyetértés, azt to­vábbra is elvszerű megbe­széléseken kell tisztázni, örvendetes, hogy pártszer­vezeteink többsége él is ez­zel a lehetőséggel és gon­dosán összegezni igyekszik minden elhangzott javasla­tot. B izalmat fejezett ki mindaz a sok véle­mény, javaslat, amely elhangzott az alapszerveze­tekben, az irányelvek vitái­ban. A vitában részt vevő kommunisták százezrei bíz­nak a pártban, helyeslik J eddig követett fö politikai irányvonalát. Ez adja meg igazi értékét felszólalásaik­nak, amelyek szám szerint is igen tekintélyesek. Ám elsősorban nem is puszta sokaságuk jelent értéket — bár ez sem jelentéktelen fokmérő —, hanem éppen az a bizalom, amely elmon­dásukra késztette a párt tagjait. Nyilvánvaló eredménye­ink adtak alapot ehhez a magatartáshoz, vélemény- formáláshoz. Valamennyi felszólaló felemelt hangon, biztosan beszélhetett az el­múlt négy esztendőben el­ért eredményeinkről, arról az útról, amelyet megtet­tünk. S amelyen továbbra is járni kívánunk, mert az eredmények puszta fölem­legetése sem elegendő. ól érzékelte ezt a párt­tagság alapvető több­sége is. Tisztában volt vele, hogy az eszmecserét az irányelvek, vagyis a teen­dők felett nem a vitáért ön­magáért szorgalmazza a párt. Hanem elsősorban azért, hogy — pártunk és társadalmunk széles körű demokratizmusának érvé­nyesítésével — még meg­alapozottabbá váljanak a kongresszuson hozandó ha­tározatok, még pontosabban körülhatároltak legyenek a következő öt esztendő fel­adatai, s még egységeseb­ben, erőteljesebben dolgoz­zunk mindannyian valóra- váltás ükért. Most erről van szó a kö­vetkező időkben. Egysége­sen kell tenni, cselekedni. A viták lassan lezajlanak, a vélemények, nézetek tisz­tázódnak, egybekovácso- lódnak a legjobb elgondo­lások, s aztán az érvényes kongresszusi határozatok birtokában már nem vitáz­ni kell, hanem cselekedni. Persze már most is van mit tenni, mint ahogyan a mi vitáinkat is mindig az jel­lemezte, hogy nem üres szócséplések, hanem alkotó emberek eszmecseréi vol­tak. Továbblépésünk alap­ja ezúttal is az egységesen értelmezett tennivalók ösz- szetett feladatsora. Nem elég csupán egyetértésün­ket hangoztatni a párt po­litikájával, hanem a min­dennapi életben kell bizo­nyítani, abban a közegben, munkakörben, munkaterü­leten, ahol ki-ki él és dol­gozik. S a párttagoknak még külön is meg kell nyerniük politikánk elfoga­dására, követésére dolgozó társaikat, a párton kívüli tömegeket. A hatalmon levő mun­kásosztály pártja, kormány­zó párt a mienk. Politikánk alakulása ezért nem csupán a párt belső ügye, hanem a széles dolgozó tömegeké, egész népünké. Nagyszerű feladat, hogy szervezzük, irányítsuk, s bevonjuk ha­zánk minden jószándékú állampolgárát ebbe a mun­kába. P árttagságunknak a vi­tákban megmutatko­zott aktivitása, poli­tikai érettsége, összeforrott- sága a dolgozókkal a biz­tosíték rá, hogy a kongresz- szusi előkészületeket sike­res kongresszus és annak nyomán további sikeres előrehaladás koronázza. DR. SZABÓ IMRE, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője Diplomáciai kapcsolat hazánk és Jamaica között A Magyar Népköztársaság és Jamaica attól az óhajtól ve­zérelve, hogy a kölcsönös elő­nyök alapján minden téren erősítsék kapcsolataikat, az Egyesült Nemzetek célkitűzé­seivel összhangban elhatároz­ták, hogy diplomáciai kapcso­latot létesítenek egymással nagyköveti szinten. Megkezdődtek Pest megyében a járási és városi pártértekezletek Szombaton az MSZMP XI. kongresszusát előkészítő mun­kának újabb, fontos állomásá­hoz érkeztek a pártszerveze­tek: ezen a napon megkez­dődtek Pest megyében a já­rási és városi pártértekezle­tek. Először Cegléd városá­ban, a Csepel Autógyárban, Nagykörös városban, a Pest megyei Rendőrfőkapitánysá­gon és Szentendre városban hívtak össze a pátrértekezlete- ket. A tanácskozásokon a kom­munisták számot adtak az el­múlt négy év munkájáról. A jól végzett munka tudatában ösz- szegezték a járás, a város, a helyi üzemek, vállalatok, in­tézmények eredményeit, de önkritikusan mérlegelték a munka fogyatékosságait is, s külön hangsúllyal esett szó a tanácskozásokon az ellenőrzés hatékonyabbá tételéről. A pártértekezleteken el­hangzott beszámolók, felszó­lalások, a határozati javasla­tok azt bizonyítják, hogy a pártbizottságok, a kommunis­ták eredményesen hajtották végre a X. kongresszus és a Központi Bizottság határoza­tait. Ennek megfelelően fejlő­dött a járások, a városok tár­sadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete. Érvénye­sült, továbbfejlődött a párt, a munkásosztály vezető szere­pe, szilárdult a hmnkásosz- tály hatalma. Az értekezleteken kifejezés­re jutott az egyetértés a XI. kongresszus irányelveivel, a következő évek tennivalóival, és az, hogy készek a végre­hajtásért kommunista öntu­dattal, felelősséggel dolgozni. Egyetértőén állapították meg, hogy a célok és feladatok a párt eddig» követett fő politi­kai irányvonalának alapján fogalmazódtak meg, s a XI. kongresszustól az eddig köve­tett politika jóváhagyását és folytatását kérik. A pártérte­kezletek résztvevői cselekvő támogatásukról biztosították a párt XI. kongresszusát. Kife­jezték elhatározásukat, hogy vállalják és elvégzik azokat a feladatokat, amelyek a megye, a járások és a városok továb­bi fejlődését szolgálják. (Tudósításaink a 2. — 3. ol­dalon). Elutazott hazánkból Stetun Olszowski A lengyel külügyminiszter budapesti tárgyalásairól közlentényt adtak ki Szombaton a Külügyminisz­tériumban befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és Stefan Olszowski lengyel kül­ügyminiszter tárgyalásai. A tárgyalásokról közleményt hoztak nyilvánosságra, mely szerint a magyar és a len­gyel külügyminiszter véle­ményt cserélt a két ország együttműködéséről, a kapcso­latok továbbfejlesztésének le­hetőségeiről és áttekintette az időszerű nemzetközi kér­déseket. A külügyminiszterek meg­állapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműkö­dése az élet minden terüle­tén gyümölcsözően fejlődik a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus elvei alapján, a két nép és a szocialista közösség érdekei­nek megfelelően. A külügyminiszterek megál­lapították, hogy a Szovjet­uniónak, a többi szocialista országoknak és a világ haladó erőinek közös erőfeszítése nyomán az enyhülés a nem­zetközi élet fő irányzatává vált. A világ egyes körzetei­ben azonban még léteznek fe­szültségek, terhes gócok, amelyek veszélyeztetik a bé­két, ezért további erőfeszí­téseket kell tenni, hogy az enyhülés tartóssá és vissza­fordíthatatlanná váljék. A két külügyminiszter meg­beszélései a hagyományos ba­rátság légkörében, a teljes nézetazonosság jegyében zaj­lottak le. Stefan Olszowski hivatalos baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest Lengyelország­ba, aki a meghívást örömmel elfogadta. Szombaton elutazott Buda­pestről Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere. Búcsúztatá­sukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Púja Frigyes és felesége, Marjai József kül­ügyi államtitkár, és a Külügy­minisztérium több vezető mun­katársa. Jelen volt a búcsúz­tatásnál Stefan Jedry chow ski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete és Németi József, a Magyar Népköztár­saság varsói nagykövete. Készülődés a győzelem 30. évfordulójára Az SZKP KB határozata Minden haladó erő nemzet­közi ünnepeként emlékezünk meg annak a győzelemnek a 30. évfordulójáról, amelyet a szovjet nép aratott az 1941— 1945-ös Nagy Honvédő Hábo­rú idején. „Ez aláhúzza az SZKP, a szovjet nép megmá­síthatatlan szolidaritását a testvéri szocialista országok­kal, a forradalmi munkásmoz­galommal, a kommunista pártokkal, a nemzeti felszaba­dító mozgalommal, a társadal­mi haladás minden hívével” — hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottságának abból az alkalomból hozott határo­zata, hogy május 9-én lesz a német fasiszta bitorlók fölött aratott győzelem 30. évfordu­lója. Kísérleti vizsgálat - KGST-szabványokhoz Fejlődő kutatás és fejlesztés a SZIMFI-ben A Szenszámgépipari Művek gyártmányainak továbbfej­lesztése elképzelhetetlen haté­kony fejlesztő és kutatómun­ka nélkül. A SZIM Fejlesztő Intézete eredményes évet zárt a fenti szempontokat figye­lembe véve. A legjelentősebb feladat volt az NC—400 típusú számjegy­vezérlésű megmunkáló köz­pont gyártási dokumentáció­jának elkészítése, melyet kongresszusi vállalásként negyedévvel a tervezett határidő előtt adták át. A méretfeldolgozó elektronika és más egységek kísérleti gyártása is befejeződik az idén. A számjegyes vezérlő ki­dolgozására az Elektronikai Intézettel kötöttek szerződést. Elkészült a síklapú testek megmunkáláshoz segítséget nyújtó rendkívül jelentős ta­lálmány, amely az V. ötéves terv egyik jelentős gyártásfejlesztési feladatát, a hasáb alakú testek megmun­kálására alkalmas integrált gyártórendszerek tervezési alapelveit határozza meg. Az intézet munkájának egyik kiemelt feladatát a Szerszámgépek tervezése szá­mítógéppel című célprogram­szerződés határozza meg. Ez­zel kapcsolatban még több fontos témakörben fejeződtek be a kutatások. Tervtanulmányokat készí­tettek az optimális technoló­giai változatok számítógépes meghatározására, valamint az árkalkulációs modelleknek a termelési szerkezet vizsgálatá­ban történő felhasználására. A kísérleti vizsgálatok befe­jezésével elkészítették a körköszö­rűgépek és fúratköszörű KGST szabványterveinek első változatát. A SZIMFI szakemberei a fej­lesztő munka mellett már ta­valy novemberre befejezték az V. 5 éves tervre szóló prog­ramjukat, amelynek első vál­tozatát ezekben a hetekben tovább finomítják. R. L. Egyesülés után több ezer hektáron Zárszámadás a dabasi Fehér Akác Tsz-ben Tegnap a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet rész-zár- számadó közgyűlésének első napján a járadékosok, a nyug­díjasok és az ipari ágazatok dolgozói vettek részt s ismer­tették előttük a termelőszö­vetkezet tavaly elért ered­ményeit. Kakucsi Gabriella főköny­velő bevezetőjében számokkal érzékeltette a sikeresen zárt év adatait. A szövetkezet termelési értéke meghaladta a 170 millió forintot, melyből 17 millió volt a tiszta jövedelem. Növénytermesz­tést a 4145 hektárnyi terület­ből 4099 hektáron folytattak. A nemrégen 82 millió forint beruházással felépült sertés­hizlaló kombinát kihasználása Épül a kollégium m A gödöllői 202-es számú szakmunkásképző intézet hétszintes, épülő kollégiumán a külső burkolási munkák már befejeződ­tek. Az épületben a belső válaszfalakat húzzák, illetve a szak­iparosok dolgoznak. A 400 személyes kollégiumot szeptember 1-én adják át, az új-tanév kezdetére. az idén már 100 százalékos lesz, s akkor 1 évenként 15 ezer hízót ad­hatnak át a vágóhidaknak. Együttműködési szerződést kötött a tsz a dunaújvárosi Vasművekkel ablakok, ajtók gyártására, a Csemege Élelmi- azercsomagoló Vállalattal kü­lönböző áruk csomagolására s az Autó Villamossági és Fel­szerelések Gyárával, melynek többek között 10 millió teker­cset és 60 ezer forgórészt ké­szítettek. Az említett három üzem kihelyezett részlege a nagyközség több száz nőlakosának biztosít munkalehetőséget. A beszámolót követő vita után a vezetőség és az előké­szítő bizottság felkérte a meg­jelenteket, hogy tanulmányoz­zák át a Fehér Akác és a Szikra tsz, valamint a Gyóni szakszövetkezet termelési és gazdasági eredményeiről szóló tájékoztató jelentést és e hó­nap végén, már az eredmé­nyeket ismerve, a közgyűlé­sen szavazzák meg az egye­sülést. KÖZÉLET Dr. Bakos Zsigmond könnyű­ipari miniszterhelyettes vezeté­sével hazaérkezett a magyar delegáció, amely Drezdában KGST-tanácskozásokon vett részt. Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Ta- deusz Mestorowicz miniszter- helyettes Budapesten befejez­te tanácskozásait és aláírták a magyar—lengyel árucserefor­galmi jegyzőkönyvet. Horváth Ernő, a Magyar Népköztársaság tokiói nagykö­vete részt vett az újjászerve­zett Japán—Magyar Baráti Társaság első közgyűlésén, amelyen meleg hangú beszéd­del köszöntötte a vezetőséget és a tagságot. Dr. Szentisványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára vezetésé­vel népfront-delegáció tartóz­kodott Finnországban. A Finn —Magyar Társaságnál folyta­tott tanácskozások befejezté­vel a küldöttség hazaindult. Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke búcsúz­tatta a portugál Béke- és Együttműködési Tanács öttagú delegációját, amely többnapos magyarországi tartózkodás után szombaton utazott el Bu- dapestrőL

Next

/
Thumbnails
Contents