Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
ijütüm 1975. FEBRUÁR 9.. VASÁRNAP Megkezdődtek Pest megyében a járási és városi pártértekezletek Cegléd Csepel Autógyár Fejlődött az iparszerű termelés Dr. Kornidesz Mihály, a KB osztályvezetője és Gyigor József, ceglédi városi pártbizottság első titkára az elnökségben. Jéna« Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Borbándi János, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szeghalmi Gyula, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára, és a nagyüzemi párt- értekezleten elnöklő Sarkadi Károly. Tegnap reggel az ÉVIG Kismotor- és Gépgyárának kultúrtermében tartották meg az MSZMP Cegléd városi pártértekezletét. A városi pártértekezleten megjelent 175 küldött tíz csúcsvezetőséget, 89 alapszer- vezét mintegy két- és fél ezer párttagját képviselte. Részt vett a tanácskozáson dr. Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, valamint az MSZMP Pest megyei Bizottsága képviseletében dr. Mondok Pál, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Cegléd város országgyűlési képviselője. Az MSZMP X. kongresszusa óta eltelt négy évben Cegléden is tovább erősödött a párt politikája iránti bizalom. A városra a nyugodt, kiegyensúlyozott alkotó légkör a jellemző. Ezt tükrözte a városi pártbizottság beszámolója, amelyhez Gyigor József, a pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló megállapította, hogy a szocialista építőmunka sikere jelentős részben a kommunistáknak köszönhető, akik a tömegszervezetekkel, a munkásokra támaszkodva végrehajtották a kongresszus határozatait. A IV. ötéves terv során a város ipara és mezőgazdasága jelentősen fejlődött. Az előzetes számítások szerint a termelésnövekedés üteme a ceglédi ipari üzemekben a tervidőszak végére eléri az évi 9 százalékot. Az üzemek nyeresége az 1970-es 116 millió 337 ezer forintról 1974-ben 185 millió 357 ezer forintra emelkedett. A bekövetkezett termelésnövekedést elősegítették a beruházások, amelyeknek összege — négy év alatt — meghaladta a 407 milliót. A három termelőszövetkezet és az állami gazdaság is élt a kedvező lehetőségekkel. Míg régebben a szövetkezetek 25—28, addig ma már csak 8 —10 féle növény termelésével foglalkoznak. A cvíkorrépa, a napraforgó és főleg a kertészeti növények termelése azonban elmarad a szükséglettől, az arány a takarmánynövények javára tolódott el. Az iparszerű termelési rendszerek alkalmazásával bár jelentősen emelkednek a hozamok, mégsem mindéi! vonatkozásban érték el a kívánt szintet. Bár az állattenyésztés jövedelmezőségén is javítani kell, a termelőszövetkezeteik tejes húsfeldolgozó, valamint kereskedelmi tevékenysége már most jól segíti a város ellátását. A megfelelő gazdálkodási eredményekkel párhuzamosan ment végbe az iparosodó város kommunális fejlesztése. A kereskedelmi ellátás javításán és a szolgáltatások bővítésén kívül a IV. ötéves tervben 1834 lakás épült fel. Az idén lakáshoz kívánják juttatni a nagycsaládosokat és a lehetőségekhez képest a rászoruló fizikai munkásokat. Az egészségügyi intézmények nagymértékű fejlesztése ugrásszerűen javította az ellátást. A meglevő és épülőfélben levő gyermekintézmények hálózatát — társadalmi összefogással — tovább bővítik. A városfejlesztés kiemelkedő eredménye a vízmű építése és az utcák dön/tő többségében legalább az egyik oldalon a szilárd burkolatú járda. A pártértekezleten felszólalt: dr. Kornidesz Mihály, Bognár László, a Közúti Gépellátó Vállalat Il-es számú gyára szocialista brigádjának vezetője, Tanács Ferencié, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz munkásnője, Kiss Katalin, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat szállítási előadója, Pásztor István nyugdíjas, Kovács Károly, az ÉVIG (Egyesült Villamos Kisgépgyár) igazgatója, Czine- ge Imre, a'megyei szakmunkás- képző intézet igazgatója, Kovács Ferenc, a Közúti Gépellátó Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, Bene József, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz párttitkára, dr. Vámosi Nándor, az Április 4 Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Zakar János, az ÉVIG (Egyesült Villamos Kisgépgyár) meósa, Kürti András, Cegléd város tanácselnöke, Mészáros Ferenc nyugdíjas, Stadler János vezérőrnagy, Ócsai István, a Földvári Károly általános iskola igazgatója, dr. Gyetvai István, a véradó állomás főorvosa, dr. Mondok Pál, Simon István, a KISZ Cegléd városi Bizottságának titkára. A pártértekezleten. 49 tagú pártbizottságot választottak. A város kommunistáit 20 megválasztott küldött képviseli a megyei pártértekezleten. A pártbizottság a városi pártbizottság első titkárává választotta Gyigor Józsefet, a párt- bizottság titkárává, Rátóti Istvánt. A végrehajtó bizottság tagjai: Józsa Istvánná, a Május í. Ruhagyár technológusa, Kürti András, a városi tanács elnöke, Söreg Pál, a ceglédi építőipari vállalat főmérnöke, Szeleczki Mihály, a céglédi állami tangazdaság pártbizottságának titkára, Zakar Imre, Sági Ferenc, a Dózsa György középiskola kollégiumának igazgatója, Szabó Ferencné, az Egyesült Villamos Gépgyár Villamos Kisgépgyárának munkásnöje, Tóth Anikó mérnök, a Lenin Tsz állttenyésztő telepének vezetője, Tóth Sándor, a PENOMAH ceglédi üzemének szakmunkása. A pártbizottság héttagú fegyelmi bizottságot választott, melynek elnöke Erős János nyugdíjas lett. * 20 Nagykőrös város kommunistái a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában tartották pártértekezletüket. Az MSZMP városi bizottsága a 72 pártszervezet utóbbi négy évben végzett munkájáról, a X. kongresz- szus határozatainak végrehajtásáról adott számot. Az elnökségben foglalt helyet Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottság beszámolójához — amelyet a résztvevők előzetesen írásban megkaptak. Az elmúlt négy év eredményeit és a tennivalókat összegező beszámoló megállapította, hogy Nagykőrös ipara tovább növekedett, 2,5 milliárdos termelési értékét 20 vállalat állítja elő. A város ipari fejlődésének fő letéteményese az összes termelési érték felét előállító konzervgyár, amely 40 új terméket hozott forgalomba, növelte exportját, valamint dolgozói szakmai és általános műveltségét. Úttörő volt az újítások bevezetése, a DH munkarendszer és a szocialista munkaverseny kiterjesztésében. Szabad munkaerő már tíz éve nincs Nagykőrösön, ezért elismerésre méltó, hogy az ipari üzemek négy év alatt azonos, illetve csökkenő létszám mellett 30 százalékkal növelték teljesítményüket. RéA közúti jármüprogram Pest megyei kulcsüzeme, a kocsik exportja révén határainkon túl is jól ismert Csepel Autógyár művelődési házában megtartott pártértekezleten 36 alapszervezet 1196 párttagjának képviseletében 100 küldött és 22 szavazati jogú meghívott vitatta meg tegnap a gyár párt- bizottságának beszámolóját a X. kongresszus óta végzett munkáról s választotta meg küldötteit a felsőbb pártszerv pártértekezletére. Részt vett a küldöttértekezleten íiorbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dobi Ferenc, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője és Jónás Zoltán, a Pest megyei pártbizottság tagja, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. A nagyüzemi pártbizottság beszámolóját a négy és fél esztendei munkáról Szeghalmi Gyula, a pártbizottság titkára terjesztette elő. A pártbizottság beszámolója abból a négy évvel ezelőtti helyzetből indult ki, amelyet a gyárban különböző gazdasági bajok, termelési és pénzügyi problémák, kiegyensúlyozatlan hangulat jellemeztek. A bajok gyökerei a III. ötéves terv második feléhez nyúltak vissza, amikor is a megkezdődött vállalati rekonstrukció nem a jelenlegi gyártmányösszetételt szolgálta, hanem a hagyományos termékek előállításának bővítését és korszerűsítését. Ám a IV. ötéves tervben új gazdasági célokat tűztek a vállalat élé, ennek megfelelően kellett megváltoztatni a termékszerkezetet és átalakítani a folyamatban levő beruházásokat. Azonkívül, hogy mindez többletköltségeket okozott, a gyártmányok fejlesztésére is kevés idő állt rendelkezésre: sürgettek a piaci igények. így állt elő az a helyzet, hogy a fejlesztő és a termelő munka gyakran átfedte egymást; ehhez járult az állandó létszámhiány, az egyre gyakoribb fennakadás az anyagellátásban, és némi szervezetlenség is. Az anyag- és alkatrészhiány miatti kisze volt ebben — többek között — a jelentős fejlődést produkáló Gépjavító és Faipari Szövetkezetnek, a Trakls ipari szövetkezetnek és a két Volán-vállalatnak is. A nagykőrösi üzemek dolgozói — az elsők között —, voltak kezdeményezői a XI. kongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére indított munkaversenynek, amelyben a termelőszövetkezeti parasztsággal és az értelmiséggel ösz- szefogva kiemelkedő eredményeket értek el. Az ipari munkások jövedelme az átlagos szintet meghaladóan növekedett, javultak munka- körülményeik és szociális ellátottságuk. A város nagyüzemi mező- gazdasága elsősorban növénytermesztésben ért el jó eredményeket: 50 százalékkal emelték a búza, és hektáronként 10 mázsával a kukorica termésátlagait. Az Arany János, a Dózsa, a Szabadság, a Hunyadi termelő- szövetkezetek és az állami gazdaság együttesen 40 mil- ó forinttal, 26 százalékkal öveitek halmozatlan termelési értéküket, miközben 28 százalékkal csökkent dolgozóik száma. Folytatódik a gépesítés, a kemizálás. az anyagi erők koncentrációja, ugyanakkor nagyobb gondot fordítanak a kézi munka — igényes kertészeti termékek, zöldségfélék termesztésére, amelyek termőterülete a szaeséseket csak nagyarányú túlórázással tudták pótolni, s a tervek teljesítése nagy erőfeszítéseket követelt a dolgozóktól. Mindez ma már a múlté. A párt Központi Bizottságának következetes gazdaságpolitikája, a kormány által meghirdetett közúti járműprogram stabilizálta a vállalat helyzetét, tisztázódtak a fő feladatok, s ma is ezeknek megvalósításán kell a gyár dolgozóinak munkálkodniuk. A termelés fejlődésével párhuzamosan megnőtt a dolgozók biztonságérzete, s tovább erősödött a párt politikája iránti bizalom, a gyár kommunistáinak és pártonkívüli dolgozóinak kapcsolata. A pártbizottság jelentése a továbbiakban hangsúlyozta: a beszámolási időszakban évente mintegy 24 százalékkal növekedett a termelés. Sok gonddal és nehézséggel küszködve bár, de a vállalati ötéves terv első négy évének minden előírt feladatát teljesítették, emelkedett-az export is. Befejezéshez közelednek a rekonstrukciós beruházások, javult a dolgozók szociális ellátottsága és jobbak a munkakörülmények. A termelés növelését változatlan létszámmal, a termelékenység emelésével oldották meg. Az 1970. évihez képest a tervezettnél kosodás folyamata során csökkent. Az állattenyésztés — zömmel a természeti adottságok miatt — a közös gazdaságokban nem fejlődött kellő mértékben, két tsz azonban a közelmúltban bekapcsolódott a szakosított szarvasmarha-tenyésztés programjába, az állami gazdaság pedig a ceglédivel közösen 25 százalékos részarányban egy 50 ezer férőhelyes sertéskombinátot üzemeltet. Négy esztendő alatt sokat épült, szépült a nagy múltú város; az év végéig eléri az 1300-at az új lakások száma. Bővült a víz-, a csatorna-, a gáz- és az úthálózat. Sokat költöttek az orvosi rendelők, bölcsődék, szociális otthon korszerűsítésére. Az elrítúlt időszakban ösz- szesen 195 milliót fordítottak városfejlesztésre, építésre, s a végzett társadalmi munka értéke 27 millió forintot tett ki. Színvonalasabbá vált az iskolai és a felnőttoktatás, politikai, szakmai tanfolyamokon több ezer dolgozó vett részt. A beszámoló értékelése szerint a pártszervezetek — együttműködve valamennyi társadalmi és tömegszervezettel — eredményesen munkálkodtak a X. kongresszus határozatainak megvalósitá- sán. A küldöttértekezlet határozatban fejezte ki egyetértését az MSZMP XI. kongresszusa irányelveivel, vala(Folytatás a 3. oldalon.) nagyobb ütemben nptt a bér- színvonal, s az alkalmazotti létszám tervszerű csökkentésével évről évre javult a munkás és alkalmazott lét- számarány. A termékszerkezet 1971-ben megkezdett átalakításának fontos mozzanata volt az önjáró autóbuszpadlóváz-gyártás bevezetése az Ikarus gyár számára, a közúti járműprogram keretében, ami mostanára a termelő tevékenység gerincévé vált. Azóta megvalósították a szervokormányok, a tengely- kapcsolók és a rezgéscsillapítók gyártását is, amivel fontos hazai és nemzetközi kooperációs igényeket elégítenek ki. A vállalat gazdasági sikereiben meghatározó szerepe volt a szocialista munkaversenynek, elsősorban a szocialista brigádmozgalomnak, és a pártszervezeten. termelést ellenőrző, segítő tevékenységének, a gazdasági feladatokra való politikai mozgósitás- nak. A kongresszusi munkaverseny keretében a gyár dolgozói tavaly 174 millió forint értékű többletterméket gyártottak és 25 millió forintot takarítottak meg. A beszámolót követő vitában felszólalt; Borbándi Já- János, Juhász János, a szerszámgyár párttitkára, Csáki József, a hajtóműgyáregység köszörűse, Nagy József né, a műszaki ágazat nőfeleiőse, isUttenöerger József, a VST szervező titkára, Kucsera Benő, a járműgyár programozója, Czinner János, az alkatrész-gyáregység párttitkára, Mihály Sándor, az üzemfenntartó gyáregység pártvezetőségi tagja, Homorodi Andorné gazdasági igazgató, Bursits Tibomé, a József Attila művelődési központ igazgatója, Pothoroszky Mátyás személyzeti főosztályvezető, Balogh Lajos, a gyártóeszköz-ellátó gyáregység esztergályosa, György Mihály, az üzemíenn- tartó gyáregység üzemvezetője, dr. Novák Béla vezérigazgató, Márkly Béla, a műszaki ágazat párttitkára, Maglics Terez, a hajtóműgyár esztergályosa, Jónás Zoltán, Till /írpád, a motorgyáregység párttitkára és Kovács Zsigmond, a járműgyáregység párttitkára. A pártértekezlet részvevői ezután megválasztották a 43 tagú pártbizottságot, az pedig a 9 tagú párt-végrehajtóbizottságot. A pártbizottság titkára ismét Szeghalmi Gyula lett, a végrehajtó bizottság tagjai; Horváth József gépkocsiszerelő, Hrehus Sándor vszt-titkár, Lukács Lázárné osztályvezető, Nagy József né építészmérnök nőfeleiős, Nagy Lajos a párt- bizottság osztályvezetője, dr. Novák Béla vezérigazgató, Pál Mihály esztergályos, Pleyer Jánosné autóvillanyszerelő. Ezután megválasztották a hét- főnyi fegyelmi bizottságot, amelynek elnöke Czutiyi Károly munkavédelmi osztályvezető lett Végezetül a pártértekezlet 12 küldöttet választott a Pest megyei pártértekezletre és Csáki József köszörűs személyében egy küldöttet a XI. pártkongresszusra. Ny. £. Tanácskoznak a ceglédi kommunisták. A ceglédi pártértekezlet szünetében. K. M. Nagykőrös Azonos létszámmal emelkedő termelés x Sok éond után eredményesen dolgoznak
