Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
Fehér sisakos brigád Elkészül decemberben A Budapestről érkező BULAK- Az utolsó előre gyártott beton- panelekkel kilencen végezhetik el elemek is helyükre kerülnek a azt a munkát, amihez eddig ötven földszinten. szakmunkásra volt szükség. Az első ötvenhat lakásos épület, amely ezekben a napokban már a Gödöllői Építőipari Szövetkezet szakembereire vár. Czangár Gyula felvételei A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat brigádjai a közelmúltban fejezték be Gödöllőn, a Szabadság téren az első ötszintes, ötvenhat lakásos épület szerkezeti szerelését. A Budapesti Lakásépítő Vállalat Gyáli úti telephelyéről érkező blokkokat a PÁÉV szakemberei lengyel gyártmányú ZB—45-ös darujukkal illesztik helyükre. A hatalmas szerkezet arról nevezetes, hogy húszméteres gémkimyú- lás esetén 2,2 tonna terhet képes a magasba emelni. Nagy Bálint, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Szabadság téri munkacsoportjának művezetője elmondotta, hogy a Gödöllői Építőipari Szövetkezet március első napjaiban elkezdheti a már elkészült ötvenhat lakás befejező munkáit. Az ilyenkor szokásos vakolás, külső- és belső burkolás, valamint a szerelési munkált után az első épület átadása így 1975. decemberére várható. A régi, lebontott épületek helyén hosszan elnyúló ház tőszomszédságában néhány nappal ezelőtt kezdte meg a kilenctagú darus- és szerelő- brigád a második ötvenhat lakás építését. Itt a blokkszére- lési munkákkal a hét közepére az első szintig sikerül eljutniuk: A munka gyorsan halad és az időjárás is kedvez az építőknek. Mínusz öt fokig zavartalanul dolgozhatnak és naponta kilencven-száz blokk kerülhet végső helyére a fürge daru segítségével. Ez a terA Gödöllői Építőipari Szövetkezet AZONNAL FELVESZ BÁDOGOS ÉS TETŐSZIGETELŐ SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT Cím: 2101 Gödöllő, Dózsa György u. 67. Telefon: 456. melékenység hat lakás oldalfalainak blokkbeemelését jelenti, amit hagyományos módszerrel — téglával, falazással — ötven szakember is nehezen győzne. A második lakóépület ösz- szeszerelésével a PÁÉV fehér sisakos brigádjának munkája nem ér véget. Félszem. mel már most, ezekben a napokban is a Dózsa György út öreg üzletsorát figyelik, amelyet a fejlődő város lebontásra ítélt. A régi, korszerűtlen üzletek helyén új lakótelep sokszintes épületei magasodnak majd tágas, világos lakásokkal gyarapítva a fejlődő Gödöllőt. B. P. Szórniali jegyzet II. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1975. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Évente elfolyt: egymillió forint Rekonstrukció után Kistarcsán Gyorsan megtérülő milliók A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai üzeme az idei évben 70 millió forintos nyereséget tervez. Ez a meny- nyiség huszonöt százalékkal magasabb az 1974-ben megtermelt fonalmennyiségnél, s a célit a vállalat teljes egészében a termelékenység növelésével, gazdaságosabb munkával, a belső tartalékok fokozottabb kihasználásával kívánja elérni. Ahogy a bodaj- ki, angyalföldi és budapesti testvérgyárak, úgy a kistarcsai vállalat dolgozói is igyekeznek takarékoskodni. Az idei évben már sokkal több hazai gyapjút dolgoz fel a gyár, s a magyar bevezetése alapanyagok négyszázezer dolláros importmegtakarítást jelent. Kevesebb nyugati importból származó nyersanyag behozatalával jár az a kezdeményezés is, hogy a HFSZ kistarcsai gyára 1975-ben — az országban elsők között alkalmazza a magyar poliakril- nitril nyersanyagot. Ennek feldolgozása is évi négyszáz- ezer dollár im portmegtakarítással jár. Az 1974-ben befejeződött 74 millió forint értékű rekonstrukció során új gépek álltak munkába a nyolc és fél száz dolgozót foglalkoztató gyár festödéjében, fonodájában, és elő fonodájában. Az új beruházások után azonban ezekben a napokban már a takaÉneklő ifjúság Elen a gödöllői és a veresegyházi kisdobosok A napokban rendezték meg Gödöllőn, a Petőfi Művelődési Házban az Éneklő ifjúság című — a Magyar Rádió és a Magyar Ottörők Országos Szövetsége által rendezett — ériékverseny második fordulóját. Ezen a délelőt- tön az egyszemélyes zsűri: Csík Miklós tanár-karnagy, a rádió kiküldöttje a mogyoródi, az isaszegi 2-es iskola, az ikladi és a veresegyházi, valamint <a gödöllői Imre utcai iskola ének-zene tagozatának kisdoboskórusát hallgatta meg. A már rádiófelvétellel is járó harmadik fordulóba a veresegyházi és a gödöllői kisdoboskórus jutott be. SPORT -I- SPORT -I- SPORT + SPORT SPORT + SPORT rékosságra gondolnak a gyár vezetői. Rájöttek, hogy egy év alatt egymillió forintnyi melegvíz vész kárba a festőgépek hűtésekor. Már megkapta a gyár azt az 1,3 millió forintos állami támogatást, amelyből elkészíthetnének egy melegvíztároló rendszert. A tervezéssel megbízott vállalat azonban mintha lassúbb lenne egy kicsit a kelleténél. Pedig a takarékosságot kiválóan szolgáló beruházás gyorsan megtérülne. Valamivel több mint egy év alatt ugyanis a hőtárolórendszer „visszafizetné” a megépítésére fordított költségeket. A műszaki szakemberek tisztában vannak azzal, mit jelent az a kifejezés: gazdaságos beruházás. A gépek árát és megtérülési idejét jelző számokról van szó, az esetek többségében milliókról. Az iparban gyakran még a legkorszerűbb gépek sem képesek arra, hogy öt-hat esztendőn belül visszafizessék, megtermeljék a megvásárlásukra fordított, összegeket. A hőtároló jó befektetés lenne a gyárnak, népgazdaságunknak is. Elkészítését a HFSZ kistarcsai gyárának vezetői az idei évben tervezik. És remélik, hogy terveiket a tervrajzok készítői is támogatják. B. P. Négy hét, kétszáz versenyző Átadták a Téli Kupát A veresegyházi művelődési központ színháztermében rendezték meg a négy héten át tartó Téli Kupa versenysorozat ünnepélyes eredmény- hirdetését. A teremben kétszáz vendég: a versenyek résztvevői, hozzátartozóik és az elmaradhatatlan szurkológárda képviselői foglaltak helyet. Pásztor Béla, a nagyközségi tanács elnöke ünnepi beszédében elmondotta, hogy a tömegsportmozgalom kimagasló és érdekes eseményének tartotta a versenysorozatot. A holt szezonban lebonyolított mérkőzések nemcsak az egyébként is sportoló fiataloknak biztosítot- tag jó edzési lehetőségeket, hanem azoknak is, akik eddig nem vettek részt versenyeken. Először került sor Veres- | egyház és Erdőkertes között j ilyen széles tömegeket mozgósító versenyre, ahol több mint kétszáz. versenyző mérte össze tudását. A kiváló kezdeményezés ' népszerűségére jellemző, hogy az első forduló után úgy megnövekedett az érdeklődők száma, hogy az eredetileg összeállított tizenhat csapat száma akár huszonötre is emelkedhetett volna. Ezt azonban a szabályok nem tették lehetővé. A tanácselnök ezután megköszönte a versenyzők lelkiismeretes szereplését, majd átnyújtotta a szervezőknek a veresegyházi nagyközségi tanács és az erdőkertest tanács végrehajtó bizottságának közös ajándékát Balázs István, Kosztolinyik Mihály, Lebek László, Vozá- ri Vendel veresegyházi sportvezetőknek, és Pomozi Pálnak, Nyíri Sándornak, valamint Pásztor Gyulának, az erdőkertesi sportkör vezetőségi tagjainak. Az ünnepi beszéd elhangzása után Lebek László mondott köszönetét a szervezők és a versenyzők nevében a két tanács vezetőinek, a veresegyházi művelődési központ, az erdőkertesi klubkönyvtár és a két község MHSZ-vezetöinek azért a segítségért, amelyet a verseny napjaiban nyújtottak. Beszéde végén átadta a versenyben legjobban szereplő csapatok képviselőinek a dijakat. Az első helyen végző Veresegyházi Központ csapat- kapitánya, Csapó István vette át a Téli Kupát. A második helyen végző Vasúton Túl csapat oklevelét Kosztolnyik Mihály csapatkapitány vette át. A harmadik helyen szerepelt az erdőkertesi MHSZ csapata. Az oklevelet csapata képviseletében Máté György csapatkapitány vette át. Az első három helyezett mellett természetesen jutalom illette meg azokat a csapatokat is, amelyek becsülettel küzdötték végig a Téli Kupa négyhetes versenysorozatát. Az élbolytól lemaradt együttesek emléklapot kaptak. Így zárult a Téli Kupa, amelynek szervezőit, vezető it már új tervek foglalkoztatják. Az érdeklődés középpontjába a „műkedvelő’ sportolók után most az igazolt játékosok kerülnek. Február 9-én, vasárnap délután kerül sor* ugyanis az Erdőkertes—Veresegyház barátságos labdarúgó-mérkőzésre, amely méltó fináléja lesz két község négyhetes ví sengésének. Háziverseny Túrán A túrái úttör ötornászok évek óta jól szerepelnek a járási és a megyei versenyeken. A vidéki területi országos versenyen két esztendővel ezelőtt az előkelő negyedik helyet szerezték meg. A néhány napja megrendezett háziversenyen 124 ifjú versenyző gyakorlatában gyönyörködhettek a nézők. A lányok közül Mihálik Tünde V., Dolányi Katalin VI., Trompoch Zshuzsa VII. és Surányi ÁgnesA VIII. osztályos tanuló bizonyult a legjobbnak. A fiúk versenyét Bartók Béla V., Surányi István VI.. Pászti Vilmos VII. és Liszkai József VIII. osztályos tanuló nyerte meg. Ez a verseny fontos állomé, sa volt a járási bajnokságra való felkészülésnek; s egyben bizonyította a testnevelő tanárok jó munkáját is. Az ismeretterjesztésről Február 14-én, pénteken városunkba érkezik dr. Jenei Jenő, a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat főtitkárhelyettese. Látogatását arra használja fel, hogy városi pedagógusokkal és népművelőkkel találkozzon, velük elbeszélgetve megismerje az ismeretterjesztő munka soron következő feladatait. Hézagok Ha valaki bandukol vagy éppen siet a járdán, talán nem is gondol semmit e sokakat foglalkoztató — be- tonlapocskákból összeszerkesztett — szürke szalagról. Bizony, sokakat foglalkoztató, mert az utóbbi két hétben talán nem is volt tanácstagi beszámoló, ahol körzet valamelyik lakó sa — sokszor többen is — ne tette volna szóvá a latyakos úttesteket, főként pedig a járdák nagy szükségességét. Mert, ha esik, járhatatlanok, vagy ha nem is, hát a lábbeli bizonyosan elmerül a sárban, este pedig a fénnyel fukarkodó világítás miatt a buckák és a gödrök gáncsot vetnek a gyanútlan járókelőnek, még ha az a saját utcája is, ahol úgy ismer minden rögöt, ahogy a révkalauz a kikötőt. De ha nem esik és nincs sötét, hanem mondjuk nyári hőség van, akkor meg úgy kavarog a por a leheletnyi szélben is, hogy igazsáyszerint csak légszűrővel lehetne védekezni ellene. Igaz... A tavaly kísérletképpen bevezetett tanácstagi alap — 1,2 millió forintot osztottak el, így minden körzetre 20 ezer forint jutott — hatékony eszköznek bizonyult a járdaszalagok szaporítására. A tanácstagok a legutóbbi, tavalyi beszámolóikon nemcsak hallgatták a panaszokat, hanem a húsz■ ezer forintos keretet kéz■ hez kapva, majd megfontolt döntéseket hozva, a valóságban kezdték játsza ni a gazdálkodj okosant; mérlegre tették a panaszokat és a szükséget (hová is kellene leginkább járda körzetben?) Az is igaz, hogy ez a kettő sokszor egybe is esett. Mindennek eredménye — amellyel nyugodtan büszkélkedhet a város és a járdarakó kedvtől felbuzdult lakosság —, hogy tavaly ily módon csaknem hat kilométernyi járdát fektettek. Kimutatták, hogy e módszerrel légy méternyi járda átlagosan 70 forintba került, s ez sokkal többet jelent, mintha csak anyagit mondunk: gazdaságos, vagy megéri. Mert ha duplájába kerül, még az sem túldrága! A 20 ezer forintot a körzetek a legritkább esetben költötték járdaépítésben jártas mesteremberek bérezésére. Annál inkább építőanyagok ra és fuvarra. A lerakást megcsinálták maguk a la kosok, ami persze, nevez hetö dicséretes aktivitás nak, önkéntes városfejlesz tésnek, de a 20 ezer forintok megsokszorozásának is, Hibák persze, előfordul tak; jó alkalmak a tapasztalatszerzésre, hogy az idén még jobb, még hosszabb járdák készüljenek. Mert ha eddig csak kísérletnek neveztük a tanácstagi alap bevezetését, már nem te hetjük, mert bevált, okos módszer lett, másutt is kö vetendő példa. A tanács végrehajtó bizottsága erre az esztendőre is megszavazta a tanácstagi alapot. Minderre talán nem is gondolunk, ha valamelyik körzet új járdáján bandu kolunk. Mint ahogy nem gondolunk a hézagokra sem. A sokakat bántó hé zagokra, amelyek nem mindennapi „folytonossági hiányok”. A társadalmi munkaakciók szervezése során akadtak olyan csalá dók, akik kereken kijelen tették: eszükben sincsen jár dát készítgetni, majd ha megbolondultak. Később az ablakból nézték a többieket, az utcabelieket, szomszédokat, akik ö élőt tűk, az ö ablakuk alatt is szorgoskodtak, ahogy kígyózott előre az új járda Az ilyen ablakok alatt, az ilyen házak előtt van egy szakasznyi hézag a járdán, de szerencsére nem látszik. S akik e házak ablakai mö gött élnek, maguk is na ponta ugyanezen a járdán, ugyanezeken a járdákon sietnek végig. Csak más utakon. Fehér Béla 1 Dicsérni jött Székelyhídi Júlia, a gödöllői kórház szülészeti osztályának dolgozója már belépéskor ezzel kezdte: nem panaszkodni jöttem, hanem dicsérni. Elmondta, hogy február 4- én délután Gödöllőn az ÁFESZ-nagyáruházban vásárolt. Az áruház rövid- és kötöttáru osztályáról — miután fizetett — továbbment a ruházati osztályra. Ott is vásárolt, de amikor fizetni akart, azt vette észre, hogy nincs meg a pénze. Visszament az előző pénztárhoz, és szólt Takács Józsefné pénztárosnőnek, aki udvariasan arra kérte őt, várjon egy pillanatig, amig odahívja kollegáját, Lúgost Gyulát, és pénztárrovancsot csinálnak. A rovancs néhány percig tartott, és „kiugrott” az a fölös százas, amit Székelyhídi Júlia keresett. A két bankjegy összetapadt. A pénztárosnő udvariasan átnyújtotta a bankjegyet, s lelkiismeretességének, becsü- letességénék, úgy érezzük, ezeken a hasábokon is nyilvánosságot kell adni. Cs. J.
