Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

4 1975. FEBRUÄR 8., SZOMBAT '"ki W sJiutav A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás a 3. oldalról) A hírközlés . fejlesztésére Jászberény térségében üzem­be helyezték a második 250 kW-os rövidhullámú rádió­adót. Javult a televízió I., illetve II. műsorának vételi lehetősége a nagykanizsai, il­letve a tokaji tv-adóállomás üzembe helyezésével. A nemzetközi távbeszélő­hálózat fejlesztésére vala­mennyi szomszédos országgal nagy kapacitású kábeles ösz- szeköttetés épült ki. A távbe­szélő főközpontok bővítése el­maradt a tervezettől. A be­kapcsolt telefonállomások szá­ma 23 000-rel nőtt. A távhí- vásos rendszerbe bekapcsolt települések száma 90-ről 123- ra emelkedett, így az összes főállomás 24 százaléka tud közvetlen helyközi telefon­összeköttetést létesíteni. Beruházás A terv,1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növe­kedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összeha­sonlítható árakon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot a vállala­tiakra 66,3 milliárd forintot fordítottak, folyó árakon 9, il­letve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások tel­jesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 mil­liárd forint volt. Az állami be­ruházások többi részére, a cél- csoportos és egyéb állami be­ruházásokra 38,3 milliárd fo­rintot fordították, valamivel kevesebbet, mint az előirány­zat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházá­sok tervét túlteljesítették. A beruházások 36 százalé­ka, 43,5 miliárd forint, az elő­ző évinél 3 milliárd forinttal nagyobb összeg az ipar fej­lesztését szolgálta. Az építő­iparban felhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt, ugyan­annyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 milliárdra nőtt. Legna­gyobb mértékben a kereske­delmi, közlekedési és kommu­nális beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forint­ról 52 milliárdra. Az üzembe helyezett beru­házások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházá­sok állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd fo­rintot. A gépberuházások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint az építési beruházások. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgal­mon belül, összehasonlítható ársziraten, a kivitel 4 száza­lékkal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. • A kivitelen belül — ugyan­csak összehasonlítható árakon — a gépiek, ti mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fo­gyasztási cikkeké mérsékel­tebben emelkedett. A gépki­vitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezések­ből, autóbuszokból és műsze­rekből adódott. Ezek túlnyo­mó részét a szocialista orszá­gokba szállítottuk. A mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét elsősorban a szocialista országokba, a fo­gyasztási cikkek kivitelét a nem szocialista országokba növeltük. Az anyagok és fél­késztermékek exportja ki­sebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a leg­nagyobb mértékben a gépok importja nőtt, főleg a szocia­lista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá mű­szerekből és híradástechnikai termékekből növeltük az im­portot. Az anyagbehozatalon belül különösen a vegyipari alapanyagok és félkésztermé­kek, valamint vaskohászati termékek importja haladta meg az előző évit. A fogyasz­tási cikkek behozatala szin­tén jelentős volt, ezek im- . portját elsősorban a szocia­lista országokból növeltük. Nagy mennyiségben importál­tunk fehérjetakarmányokat, cukrot, kávét, kakaót stb. A külkereskedelmi forgalom értéke 62 százalékát a szocia­lista országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szov­jetunióval bonyolítottuk le. A fejlett tőkésországok külkereskedelmi forgalmunk­ból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a szá­munkra kedvezőtlen tőkés vi­lágpiaci árváltozásokkal füg­gött össze. A rubelelszámolá­sú forgalomban az előző évi­nél kisebb aktívum keletke­zett Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő Volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti mun­kaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munka­időben. 1 A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reál­bére a tervezett 3,7 százalék­kal szemben 5,5 százalékkal emelkedett. 1974-ben központi bérrendezésre, ilL béremelésre került sor a nem ipari és épí­tőipari vállalatoknál dolgozó ip>ari és építőjpari munkások­nál, az állami iparban és épí­tőiparban dolgozó kisegítő al­kalmazottaknál, a kutatóin­tézetek, a színház és színház jellegű intézmények dolgozói­nál és az államigazgatás egyes területein. A központi bér­emelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, össze­ge egy évre számítva 1,2 mii­emelkedett. Az anyasági se­gély és babakelengye juttatás összegét egységesen 2500 fo­rintra emelték. Családi pótlék­ra 5,2 milliárd, gyermekgon­dozási segélyre 2,4 milliárd fo­rintot fordítottak. — Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok szá­ma 1 748 000 volt, 65 000 fővel több, mint egy évvel koráb­ban. Szeptembertől a tüzelő- anyagokjáremelkedése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíj­kiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztá­sa az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra szá­mítva 6,4 százalékkal emelke­dett. A kiskereskedelmi forga­lom összehasonlítható árakon 9,2 százalékkal nőtt, az elő­irányzott 6,5 százalékkal szem­ben. Az élelmiszerek és él­vezeti cikkek eladása — ugyan­csak összehasonlítható árakon — 7,0 százalékkal, a ruházati cikkeké 8,3 százalékkal, a ve­gyes iparcikkeké 12,5 száza­lékkal emelkedett. Különösen nagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság ellátottsága tovább javult. — A lakossági szolgál­tatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a ko­rábbi években. Ebben jelen­tős szerepük volt a különböző állami kedvezményeknek és a szolgáltató hálózat fejlesztésé­nek. — A parasztság és a ket­tős jövedelmű háztartások sa­ját termeléséből származó fo­gyasztása nem változott szá­mottevően. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal, 14,2 száza­lékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A nö­vekedés meghaladta az 1973. évit. Áralakulás 1973-hoz képest az ipar ter­melői árszínvonala 3,3 száza­lékkal emelkedett. A belföldön értékesített ipa­ri termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasab­bak az előző évinél. Az expor­tált termékek ára, a tőkés vi­lágpiaci áremelkedések miatt számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdaság: üzemek termékeiket lényegé­ben az előző évivel azonos ára­kon értékesítették, kivéve a bort, amelynél a termelői ár­emelkedés 13,8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múl­ta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költségvetési támoga­tások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A bol­tok az élelmiszereket lényegé­ben az előző évi árakon, az élvezeti cikkek — a kávé és az év végi boráremelkedések miatt — 3,7 százalékkal drá­gábban, az idénycikkeket éves átlagban az 1973. évinél 1,4 százalékkal alacsonyabb ára­kon árusították. A piacokon az élő baromfi, a hízott sertés, a tojás és a burgonya ára csök­kent, a zöldségeké 5,1 száza­lékkal, a gyümölcsöké 7,3 szá­zalékkal emelkedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2,0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3,3 szá­zalékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolajszár­mazékok, az ékszerek és bi­zsuk ára emelkedett jelentő­sebben, de meghaladta az át­lagot pL a bútorok és a festé­kek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatá­sok árai együtt—• a tervezett kereteken belül, 1,9 százalék­kal emelkedett. Népmozgalom, Egészségügyi és kulturális ellátás liárd forint volt. A reálbérek tervezettnél nagyobb növeke­désében szerepe volt annak, hogy a termelés is meghalad­ta az előirányzatot, a fogyasz­tói árak emelkedése pedig a tervezett kereten belül ma­radt. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 6,6 szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jöve­delmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege 16 száza­lékkal emelkedett. Közülük legszámottevőbben a népese­déspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi össze­ge két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 fo­rinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1- től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveszületések száma, első­sorban a népesedéspolitikai intézkedésekkel összefüggés­ben, jelentősen nőtt. Emelke­dett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek született, 30 051-gyel több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 15,0-ről 17,8-ra emelkedett. Ilyen ma­gas élveszületési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mér­tékben a második szülöttek száma nőtt, jelentősen emel­kedett a harmadik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a kereső szülő nők több mint háromnegyed része veszi igénybe. Az év végén 229 000 nő volt gyermekgondozási se­gélyen, 34 000-rel több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2500 bölcsődei férő­hely létesült és ezzel a férő­helyek száma megközelítette az 50 000-et. 1974-ben 125 125-en halták meg, ezer lakosra számítva 12-en. A csecsemőhalandóság, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálo­zások különbsége — ezer la­kosra számítva az 1973. évi 3,2-ről 5,8-re emelkedett Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csak­nem 10 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra 5,2 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500-ra, az orvo­sok száma 25 600-ról 26 300-ra emelkedett. 1974. decemberé­ben influenzajárvány kezdő­dött, amelynek leküzdése nagy feladat elé állította az egész­ségügyi szervezetet. 1974-ben a táppénzes állományban le­vők aránya 7 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állami pénzeszközök fel használásával, valamint a tár sadalmi összefogás eredmc nyeként bővült az óvodai há lózat: 100 óvodás korú gyér mek közül 1973-ban 66 gyér mek járt óvodába, 1974-be pedig 71. A 6—13 éves tankö telesek lényegében valameny nyien tanulnak. A 14—16 éve sek 40 százaléka szakmunkás tanuló. A 14—17 évesek 3 százaléka a középiskolai okta tásban vesz részt. Arányuk a előző tanévhez képest némi leg emelkedett. A felsőfok oktatási intézmények nappa tagozatain 63100 diák tanú 1600 fővel több, mint egy év vei korábban. A tudományos kutatás rá­fordításai meghaladták a 12 milliárd forintot. A közművelődési intézme nyék működésére a köitséí vetés csaknem 3 milliárd ft rintot folyósított. Az inté; ményeket főként a munkás lakta körzetekben fejleszte ték. A kiadott könyvek szí ma 7300, példányszámuk 68 millió volt, 4,8 millióvi több, mint 1973-ban. A mc zik, színházak, hangverst nyék látogatottsága nőtt. A év végén ezer lakosra 218 t< levízió-előfizető jutott, 7-ti több az előző évinél. Idegenforgalom 1974-ben 8,3 millió külföl­di utazott hazánkba, 15 szá­zalékkal több, mint 1973-ban és 3,3 millió magyar állam­polgár utazott külföldre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegenforgalom a szocialista és a nem szocia­lista országokkal egyaránt nőtt. A hazánkba utazó tu­risták 80 százaléka a szocia­lista országokból érkezett és a kiutazó magyar állampol­gárok 92 százaléka a szocia­lista országokba látogatott. Sikeresen zárták az első szakaszt Bemutatkozik a Curie brigád Kongresszusi verseny a Dunakeszi Konzervgyárban Jelenleg tizenhat nő alkotja a Dunakeszi Konzervgyárban az 1966-ban alakult Madame Curie négyszeres aranykoszo­rús szocialista brigádot: a mi­nőségellenőrző laboratórium .izenhárom dolgozója és há­rom nyersanyagátvevő. A kez­det kezdete óta egyetlen bri­gádtag távozott el, viszont számosán jöttek... Tallózás a naplóban Régebbi brigádnaplók tanú­sága szerint Tóth Imréné — a brigád vezetője — és Varga Lajosné több alkalommal részt vett a konzervipari szo­cialista brigádvezetők orszá­gos tanácskozásán; mindany- nyian ott voltak a konzerv­ipari mikrobiológiai és megyei közművelődési ankétokon, s a szovjet konzervipari csomago­lástechnika legújabb eredmé­nyeit bemutató kiállításon. Még 1972-ben nagy sikerű hobbykiállítást rendezett a brigád a gyáregységben, egy hónap múlva pedig könyvtár­avató ünnepséget szerveztek, a Curie-sek: a szocialista bri­gádvezetők részvételével meg­vitatták Raffai Sarolta Egy- szál magam című könyvét. Negyedév múltán újabb érde­kes bejegyzés: Kocsis Margit és Nemeskéri Gézáné ellátoga­tott a Fóti ősz rendezvény- sorozatára ... A nagyon sike­res 1972-es év legszebb emlé­ke egy oklevél; a brigád ki­emelkedő eredményt ért el a Kell a jó könyv olvasómozgal­mi pályázaton! 1974 is emlé­kezetes esztendő a brigád éle­tében, Tomasek Mihálynét meghívták az élelmezési vi­lágkongresszusra, májusban pedig a Paksi Konzervgyár Három tavasz szocialista bri­gádja vendégeskedett a Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyár központi, dunakeszi gyáregy­ségében — természetesen a Curie-sek hívták meg a kol­légákat ... Öt propagandista Varga Lajosné alapító bri­gádtag, szákszervezeti vezető és propagandista így beszél a jelenről: — 1970 óta mi szervezzük a gyáregységben a szakszerve­zeti politikai oktatást, öt pro­pagandistánk van, a brigádok tanfolyamait vezetik. Eddig három kiváló propagandista oklevelet kaptunk az ÉDOSZ- tól... Segítünk az új kollektí­vák megszervezésében: most alakul majd a szállítási cso­port második brigádja és szor­galmazzuk a veresegyházi előkészítő telep dolgozóinak közösséggé formálódását is. Négyen dolgozunk a gyáregy­ségi szakszervezeti bizottság­ban: Tóth Imréné, az elnök, Tomasek Mihályné a titkár, Kopfer Tivadarné a kultúrfe- lelős, én pedig a bérfelelős vagyok. Gondos tervezés Ezekután fokozott várako­zással böngésztünk a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszát értékelő írásos anyagban. Feltűnt: milyen gondos volt a tervezés! Külön rögzítette elképzeléseit a nyersanyag-, a gyártásközi és az analitikai csoport. Érdemes idézni a záró oekezdést: „Valamennyi cso­port megfelelő rendszerben rögzíti tapasztalatait, az elért eredményeket, s' a szezon el­múltával általános értékelést készítenek írásban. Ezt eljut­tatják az illetékes gazdasági vezetőkhöz, hogy segítsék a következő szezon előkészületeit és hozzájáruljanak a jobb mi­nőségű termékek előállításá­hoz.” Az önértékelés a hármas jelszó figyelembevételével ké­szült. A szocialista módon dolgozni című fejezet tizenegy pontot foglal össze. Többek között: a brigádtagok a beteg- állományba került munkatár­sak feladatait is megoldották, a munka termelékenységének javítása érdekében növelték a vizsgálatok számát, csúcsfor­galom idején segítették a kész­áruraktárban dolgozókat: a korábbinál magasabb műszaki színvonalú módszereket kezd­tek alkalmazni, bevezették a személyi higiénia rendszeres ellenőrzését. Betanítottak két új szakmunkást: Kasza Irént és Szigeti Annát, s az előzetes kalkulációhoz viszonyítva tíz százalékkal csökkentették a diabetikus készítmények vizs­gálatához szükséges vegysze­rek felhasználását, több ezer fo­rintot takarítottak meg ezzel. Lehetne még sorolni az eredményeket és konkrét pél­dákat a művelődés iránti igé­nyek növekedésére, a tapasz­talatok azonban meggyőztek arról, hogy a brigádtagok erő­feszítéseket tesznek műveltsé­gük fejlesztésére is. Eredményes félidő A kongresszusi munkaver­senyt értékelő írásos beszá­moló zárófejezete hét brigád­tag szakmai továbbképzését említi és számosán bővítik — szervezett formában — politi­kai és kulturális ismereteiket. A sokféle, önként — társa­dalmi munkában vállalt — funkció közül pedig csak ket­tőt emelünk ki: Tóth Imréné, a Dunakeszi Hegyközségi Ta­nács oktatási és kulturális bi­zottságának, Tomasek Mihály­né pedig az EDOSZ kulturális bizottságának tagja... Mindezek alapján nemcsak az önértékelés tanúsága: a GYÜFÖ központi gyáregysé­gének Madam Curie szocialista brigádja eredményesen zárta a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszát! Űjházy Gyógy A HNF elnökségi ülése Pénteken Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos El­nöksége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ma. róthy László, a KISZ KB el­ső titkára. Juhász Róbert osztályveze­tő előterjesztése alapján az országos elnökség megvitatta a népfrontmozgalom ifjúság- politikai tevékenységét. Eskütétel Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöke előtt a Magyar Népköztársa­ság alkotmányára pénteken esküt tettek: Dr. Endrey Mihály váci. dr. Kádár László veszprémi, dr. Timkó Imre hajdúdorogi gö­rögkatolikus és át. Udvardy József Csanádi megyés püs­pök, dr. Pataky Kornél püs­pök, győri apostoli kormány­zó. dr. Keresztes Szilárd, haj­dúdorogi görögkatolikus, dr. Kovács Endre egri és Pálos Iván esztergomi segédpüspö­kök. Az esküt tevők nevében dr. Endrey Mihály megyés püs- pük mondott köszönetét a bi­zalomért. Az eskütételen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Ijjas József ka­locsai érsek, a magyar püs­pöki kar elnöke. Tanácselnök-helyettesek megbeszélése A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium vezetői pénteken megbeszélést- tartot­tak a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok illetékes el­nökhelyetteseivel. A megbe­szélésen jelen volt Buda Gá­bor, a Minisztertanács Taná­rai Hivatalának elnökhelyet­tese is. Rödönyi Károly mi­niszter tájékoztatót adott a közlekedés és hírközlés múlt évi eredményeiről és vázolta az idei feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents