Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
II. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1975. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Munkásgyűlés Kistarcsán Takarékosabban, szervezettebben dolgozni . az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része, amely lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásban, a helyi és közügyekbe való beleszólásra; növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat.” „Tartalmasabbá kell tenni az üzemi demokrácia közvetlen fórumainak a munkáját, több érdemi ügyet kell eléjük terjeszteni. A szakszervezetek a műhelyekben, az üzemegységekben és vállalati méretekben fokozatosan szervezzék meg a munkásgyűléseket — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek, illetve a bizalmiak tanácskozásainak a rendszerét.” (Az MSZMP kongresszusi irányelveiből) Csütörtökön délután munkásgyűlés színhelye volt a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának cérnázö- ja, ahol a vállalat politikai és gazdasági vezetői adtak találkozót a gyár munkásainak. Forintok, eredmények Fabók János, a gyári párt- szervezet csúcstitkárának rövid megnyitója után a mintegy nyolc és fél száz dolgozót foglalkoztató gyár új igazfatónő- je, dr. Takács Éva lépett, a mikrofonhoz, hogy megtartsa tájékoztatóját a kollektíva múlt évi eredményeiről és az idei feladatokról. Beszámolójában elmondotta, hogy a vállalat tavaly háromszázötvenötmillió forint értékű terméket állított elő. Ez a mennyiség fonalban számítva ezeregy- százötven tonnának felel meg, s így az egy főre jutó termelési érték négy százalékkal haladta meg az 1973. évit. A termelésnövekedést a gyár a termelékenység fokozásával érte el, hiszen múlt évi létszámuk harminc dolgozóval alatta maradt az 1973-as évinek. 1974 a kistarcsai gyár'életében a,■fordulat évét jelentette. Befejeződött a 7 4 millió forint értékű rekonstfukció, amelynek során új, nagy teljesítményű gépekkel gyarapodott a fonoda, az előfonoda és a festöde. Az új technológia, az átállás hónapai azonban megfizettették a tanulópénzt a gyárral. Május és június volt a két legnehezebb hónap. A munkába álló új gépeken dolgozók teljesítménye csökkent Az előfonodában például 16,2 kilométer volt a munkás óránkénti teljesítménye. December végére az átlag 26,9 kilométerre javult. A javuló eredmény a gyár 21 szocialista brigádjának, 4 szocialista címért küzdő brigádjának és annak a több mint ötven dolgozónak volt köszönhető, akik hónapról hónapra 100 százalék fölötti teljesítményt érnek el. A gyárban egyébként 474 törzsgárdatag Az Észak-Pest megyei SüHíipari Vállalat kerepesi központi irodájába feivesz bérelszámoló, normás, könyvelői, pénztáros, munkaügyi, SZTK-ügyintézői, laboráns, titkárnői és adminisztratív munkakörökbe megfelelő végzettségű, dolgozókat. Jelentkezés írásban vagy személyesen, Gödöllőn, a Szabadság tér 28. sz ilj i február 15-ig. Részletes felvilágosítás ugyanott. dolgozik, huszonöt nyugdíjasuk pedig évről évre visszatér és segíti munkájával a közösséget. Az igazgatónő ezután az eredmények anyagi és erkölcsi elismeréséről beszélt: — Elismerésben tavaly sem volt hiány — mondotta. — Harmincegy ' munkatársunk1 kapott kiváló dolgozó kitüntetést, öten pedig elnyerték a Könnyűipar kiváló dolgozója címet; 1974-ben különféle jutalmazások címén félmillió forintot fizettünk ki, béremelésekre pedig mintegy 800 ezer forintot fordítottunk. Munkásállományú dolgozóink közű! 680-an részesültek átlagosan négyszázalékos béremelésben. Az 1973-as év munkája alapján pedig tavaly a bérjutalommal együtt 16 napnak megfelelő nyereségrészesedést fizettünk dolgozóinknak. Termosz épül Ezután az igazgatónő rátért az idei feladatok ismertetésére. Elmondotta, hogy idén 70 millió forint nyereséget tervez a gyár. Ennek érdedében az üzemeknek mintegy 1424 tonna fonalat kell előállítaniuk, s ez a mennyiség huszonöt százalékkal több az 1974-ben megtermeltnél. A terv reális, de teljesítéséhez lelkiismeretes, szervezett, pontosabb munkára van szükség. Naponta ezer, ezerkétszáz kiló szö- vöfonalat kell átadniuk testvér gyáraiknak a bodajki, a budapesti és az angyalföldi gyáraknak. A .termelékenység növelését munka- és üzemszervezési intézkedési tervek is segítik, bár a gazdaságosság fokozására új megoldásokkal is kísérleteznek, így az anyagos energiatakarékossággal. Az idei évben a korábbinál nagyobb mennyiségű magyar gyapjút dolgoz fel a gyár. A rövidebb elemi szálakat tartalmazó magyar nyersanyagot nehezebb fonni és sárgás színe miatt festeni is. Az új alapanyag bevezetésével azonban évi 400 ezer dolláros importmegtakarítást érhetnék el Kis- tarcsán. A vállalat dolgozói az elsők között alkalmazták a Magyar Viscosa gyár poliakrilnit- ril anyagát, amely újabb négy- százezer dollár importmegtakarítást jelent. A gyár termelésének jellegéből adódóan helyben festik a fonalakat is. A festőgépek hűtése során eddig évente egymillió forint értékű melegvíz folyt el. A gyár nemrég kapta meg azt az 1,3 millió forintos állami támogatást amelyből — a tervek szerint még az idei év folyamán — megépítenek egy új melegvíztárolót, amellyel megoldhatóvá válik az értékes hőenergia vissztáplálása. Láda, ajtó, bérmunka A takarékosságról beszélve az igazgatónő elmondotta, hogy a vállalat szakszervezeti bizottsága új kezdeményezésbe vonta be a szocialista brigádokat. A takarékossági őrjárat néven meghirdetett mozgalom célja az, hogy az üzemrészek, műhelyek és mellékhelyiségek körbejárása során a brigádok a v'z-, gőz- és elektromos energia fölött őrködjenek, ezek takarékos felhasználására figyelmeztessenek. Fényképezőgéppel a járásban Archívum, idegenforgalmi könyv Falusi, kisvárosi fényképészek sötétkamráiban gyűjtöttek századunk harmincas- negyvenes éveiben a Néprajzi Múzeum munkatársai. Régi felvételek negatívjait vásárolták meg: a fekete-fehér átlátszó lapocskák merev tartású nőket, férfiakat és gyerekeket ábrázoltak. Nem a felvételek művészi értéke miatt volt szükség a vidéki fényképészek kincseire, hanem a képeken látható emberek viselete miatt. A fényképek segítségével a múzeum többet tudhatott meg a régi népviseletről. Az öreg felvételek tanúskodtak a régi népéletről. A fénykép dokumentum. Támasza az emlékezetnek, megőrzője a hagyománynak. És a művészi felvételek nem csupán dokumentálnak, hanem hangulatokat, gondolatokat is idéznek. Járásunk a felszabadulás harmincadik évében címmel gyűjtő-feldolgozó munkáit indított el a járási hivatal művelődésügyi osztálya. Felkérte Kresz Albert fotóművészt, vidékünk értékeinek művészi megörökítésére. Munkájához az aszódi nagyközségi közös tanács ad anyagi támogatást, s a tájékozódásban leginkább Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója segíti, aki mintegy másfél évtizede járja a környéket. Kresz Albert több mint hét éve él a járási székhelyen: s e vidék helyi tárlaton csak egy éve találkozott képéivel. Éppen ezért nagy örömmel fogadta a járási hivatal megbízását, s máris elkezdte a munkát. A községek felszabadulásának harmincadik évfordulójára szinte minden faluban készítettek kiállítást, amelyeken sok régi fényképvfelvétel is látható volt. Ezek a dokumentumanyagok ösztönözték a járási vezetést, hogy megörö- kíttessék vidékünk nevezetességeit. A következő hónapokban Kresz Albert fotófelszereléssel járja a falvakat. Az elképzelések szerint idős veteránokat, népművészeket, fúró-faragó, zenélő embereket, hímző, festő, szövő asszonyokat fényképez le, ügyes táncosokat, jó énekeseket, öreg házakat, új létesítményeket, jellegzetes utcaképeket, tájakat örökít meg. A tervek szerint a járásról készített fényképek felhasználásában idegenforgalmi tájékoztató könyv jelenik meg, s a felvételek alapozhatják meg az aszódi Petőfi Múzeum járási fotóarchívumát is. örszigethy Hämincädik születésnap 2. forduló A feladat a következő: döntse el, hogy a három válasz közül melyik a helyes, s az utána következő pontokat (pl.: B3—C2) a rácson egy egyenessel kösse össze! Helyes megfejtés esetén egy dátumot és egy város kezdőbetűjét kapja. Kérdésünk: mi az összefüg- a dátum és a város között? rlelyik szovjet front szabadította fel járásunkat? F\ vi> ukrán front (A6—E6) /Z. ukrán front (A6—-B5) 4. ukrán front (AG—C4) 2. Mikor alakult meg a magyar front? 1943 (C8—Cll) 1941- (1)10—Dl 2) 1945 (E2—C4) 3. Mikor alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány? 1944. november 7. (All—Dll) 1944. december 2. (AS—C8) _iai4. december 22. (A10—BIO) 4. Ki volt a debreceni ideiglenes kormány első miniszterelnöke? Szakasits Árpád (C15—A15) Kádár János (E3—C5) Dálnoki Miklós Béla (C15—E15) 5. Melyik írónk érkezett haza a Vörös Hadsereg katonájaként? Darvas József (,A1—Dl) Illés Béla (Al—E5) Illyés Gyula (Al—Cl) G. 1945. április 4-én az utolsó fa- . siszta alakulatot is kiűzték ha- 1 zánkból a szovjet csapatok. Hol? J^emesmedves (A5—El) Sopron (A2—C4) Battonya (A2—B2) 7. Mikor gyilkolták meg a fasiszták Osztapenko és Steinmetz parlamentereket? december 29. (E10—E12) 1944. december 25. (Eli—Bll) 1944. december 30. (E9—Cll) 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 v 8. Mikor halt meg a „Nem tudhatom . . .” című vers költője? 1944. szeptember (D8—E9) 1944. október (C8—Cll) 0.944, november (B8—A9) (% 1945. március 23-án a Szovjet- ^ unió nagy mennyiségű élelmiszert adott Magyarországnak. Mennyit? ezer tonna (A13—A15) 5 ezer tonna (A13—C15) —025 ezer tonna (A13—DlO) i 'yMikor alakult meg a Magyar— Szovjet Baráti Társaság? 1945. április (C8—E8) „O*45. június (C14—C15) 1946. április (Cll—E13) 11. 1945. március 5-én három párt megalakította a Baloldali Blok- .íj'ffckot. Melyek? MKP—SZDP—Demokrata Párt (A2—A3) MKP—SZDP—Nemzeti Parasztpárt (A13—E13) MKP—SZDP—Kisgazdapárt (C8—E8) (l2^Ki írta: „Megy az eke, szapo- rodik a barázda”? >FIlyés Gyula (A10—A12) ^ Illés Béla (DlO—Eli) Darvas József (DlO—D8) 13. Mikor lépett életbe a Magyar I^Y duc-ll et* Népköztársaság alkotmánya? 1948. augusztus 20. (A3—C5) 1950. augusztus 20. (AE3—C5) .0949. augusztus 20. (A9—E9) (l4t Mikor alakult meg a KGST? január (A7—E7) • 1949. június (C9—Cll) 1949. július (D8—E8) 15. Mikor nyilvánította az országgyűlés Magyarországot köztársasággá? 1946. március 15. (E13—BIO) 1946. április 4. (ElS—C15) í 1946. február 1. (E13—E15) (l6pWnSlyik évben alakult a Magyar Üttörők Szövetsége? 1945. (A12—E8) ^*946. (A12—D12) 1948. (A12—C14) 17. Mikor alakult a KISZ? 1953, március 21. (DIO—E10) 1957. április 4. (DIO—B12) 1957. május 1. (DIO—A7) ★ Az első forduló rejtvényeinek megfejtése: „A harc óta, melyet őseink vívtak békévé oldja az emlékezet”. Battonya. fvA M ^ ^ Cjr; <Lí (jCo Szombati jegyzet Rózsaszínben ? A sajtó maga a nyilvánosság, a kőzetet egy da- raoja. Feladata a tuji:kozta lus, a mindennapom eseményeinek közzététele, a jó és a rossz megírása, ás az utlasfoglalás. Nem mindig könnyű ez az állásfogiatas, és gyakran nem is népszerű feladat. Ilyesmire gondoltam, amikor olvastam egy héttel ezelőtt azt a kockás papírosra írt levelet, amelyet szerkesztőségünk címére kézbesített a posta. A levél feladója, az idős vidéki tanár, a Gödöllő és Vidéke régi tudósítója, szavahihető ember hírében áll. Máskülönben erősen kételkednénk soraiban, miszerint: „ ... munkahelyemen olyan kérdések merültek fel, hogy vajon ki bízott meg engem a tudósítással? Azt mondták, hogy felettesemnek mindenkor tudnia kell ezekről a tudósításokról, még akkor is, ha nem bíráló hangú a cikk. A tanácselnök annyit jegyzett meg a múltkoriban, hogy amennyiben az írásokban a községet érintő bírálat is helyet kap, akkor a cikket előbb feltétlenül mutassam meg neki”. Tisztelettel és elismeréssel adózna az újságíró a "községi tanács elnökének, ha válóban nagyfokú gondosságról van szó. Mert miért is akarja látni a cikket? Azért, mert szakavatott tanácsai nyomán eleve kiszűrhetők bizonyos félreértések? Helyes! De mégis csak ez a gondolat motoszkál bennem, hogy miért csak a bíráló cikkekre kíváncsi. Félredicsémi talán nem lehet egy községet? Bizony lehet. De az ilyesfajta elírások már úgy látszik, egyes vezetőknél másfajta súllyal esnek a latba. A hiba tehát nem itt van. Alighanem a tanácselnöknek nem egészen az volt a célja, hogy a tudósító tárgyilagosságát őrizze meg, helyesen foglaljon állást. Az idős tanár azt vállalta, hogy valósághű képet ad környezetéről, községe életéről. De vajon jó dolog-e az, ha egy kép kriti- kátlan? Hasznos-e az, ha egyes vezetők helytelenül értelmezett hivatástudatból csak rózsaszín festékkel átmázolt képeket hajlandók látni az újságban munkahelyük vagy lakóhelyük életéről? Gondok, bajok az eredmények mellett is lehetnek mindenhol. Ám ezek megoldásának semmiképp sem az a módja, hogy nem beszélünk róla. Véleményünk szerint nem elijeszteni, hanem segíteni, támogatni kell azokat, akik tárgyilagosan látnak és írnak a problémákról. Még akkor is, ha az általuk elmondottak nem minden esetben festenek kedvező képet az életről. A gondokról beszélni kell. Nyilvánvalóan ezt fogja tenni a jövőben is tudósítónk, aki természetesen nem veszi figyelembe a jogtalan beavatkozásokat, mert erről van szó. A véleménynyilvánítás az újság nyilvánossága előtt -f része a szocialista demokratizmusnak Aki ezt nem érti nem is lehet ió vezető. Lehet, hogy talán cenzor kíván lenni, de ez a forralom a magyar sajtóban már rég ismeretlen És szerencsére menenaedhe- tetlenül sz/»,—i'rf^ien is. Berkó Pál múlva megnyitja kapuit az új bolt. A munkát a lehető legjobb ' időpontban kezdték el. Az idegenforgalom ilyenkor még lanyha, s a tizenkét napos munkaidő igazán nem mondható soknak. Reméljük, a határidő #em csúszik. Cs. J. lérről fillérre felmérik mi is j van az üzletben? Előzetes j becslések szerint az áru-1 készlet értéke mintegy másfél millió forint. Február 12- -én már a város legkorszerűbb élelmiszer- és csemegeáruháza lesz a 20-as bolt. Igaz, addig a kollektívának meg i kell izzadnia. Teljes villany-1 vezeték-cserét hajtanak végre és amerikai Taylor-hűtőpulto- kat szerelnek fel, állványsort, fjj pénztárgépeket és villanymérlegeket kap az üzlet. De mi lesz a vásárlókkal addig, amíg a nagy forgalmú üzlet munkája szünetel? A vezetők erről is gondoskodnak. A dolgozók segítik a környező üzletek forgalmát, így például az 50-es sz. tejbolt, a 156-os, a János utcai, és a 152-es húsbolt is növeli árukészletét. Ha egyik, vagy másik üzletben rövid időre tumultus lesz, arra kérik a 20-as vezetői régi vásárlóikat, ne bosszankodjanak. Két hét Gödöllő egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb élelmiszerüzlete a 20-as népbolt, a Dózsa György út sarkán. 1974- ben az évi forgalma 33y4 millió forint volt. A bolt vezető- és eladógárdája méltón érdemelte ki a vásárlók elismerését. Ezért határozott úgy a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, hogy február 1-től bezárják és korszerűsítik az üzletet. Tamás Rezső, az üzlet vezetője elmondotta, hogy a látogatott bolt főként élelmiszer és csemege árusításával foglalkozik. Még január utolsó napjaiban is érkeztek a szállítmányok a bolt címére, de február elsején már nem nyitják ki az ajtókat. Szombaton reggel megkezdődik a csomagolás, az árukat ládákba rakják és a biztonságot nyújtó raktárakba indítják útba. A készlet felszámolását leltár követi, valóságos „koffervizit”, hiszen ilyenkor fiiMától zárt ajtók mögött „Koffervizit99 a 20-as ban Szabó Ferencné, a cérnázó dolgozója hozzászólásában a takarékosságról beszélt. Elmondotta, hogy egy kis figyelemmel, lelkiismeretesebb munkával megelőzhető lehetne a különféle anyagok keveredése. Boros Jánosné, a fonoda dolgozója az új gépek hasznáról szólt, majd azokról a gondokról, amelyeket a ládahiány okoz. Fazekas Istvánná — aki huszonkét esztendeje dolgozik már a kisitarcsai gyárban — — a bérmunkáról beszélt, amely minden másnál gazda- ságtalanabb a dolgozók számára. Király Jánosné azt panaszolta, hogy az öltözők köny nyebb megközelítése érdé’' ben új ajtóra és korszerűbb öltözőhelyiségre lenne szükség. Hozzászólására akár azonnal is válaszolhatott volna a gyár igazgatónője. Az idei évsorán ugyanis nemcsak a bölcsőde és óvoda korszerűsítését, bővítését vette tervbe a kistarcsai gyár, hanem az öltözőkét, a f ürdőkét is. Őszintén A tanácskozáson huszonkét olyan felszólalás hangzott el, amelyek megválaszolására a közeli napokban kerítenek sort a gyár vezetői. Utolsóként Werner Jánosné, a gyár április elsején nyugdíjba vonuló igazgatónője lépett a mikrofonhoz. Köszönetét tolmácsolta a kollektívának az elmúlt tíz esztendő során végzett munkájukért, s búcsúzóul felhívta a figyelmet azokra a feladatokra, amelyeket a gyár a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyben vállalt. A másfél órás, őszinte légkörben lefolyt munkásgyűlés délutáü fél négykor fejeződött be. B. P.
