Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

VÁC I NAPLÓ A PE ■ 3 ■ ■*• Tip - ' A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE isit XIX. ÉVFOLYAM, 27. SZÄM 1975. FEBRUAR 1., SZOMBAT AA A MUNKASGYULESEKROL JELENTJÜK Felkészülve az idei feladatok végrehajtására Tegnap újabb üzemekben, gyáraikban tartottak munkás- gyűlést. Vácott a Kötöttáru- gyárban, Dunakeszin a Jár­műjavítóban, Kemencén az erdőgazdaságnál, Váchartyán- íban a Volán-üzemben. Hogyan tovább? A váci Kötöttárugyár varro­dájában Bártfai Győző igaz­gató tájékoztatta a dolgozókat a 90 éves gyár elmúlt éVi ered­ményeiről. A vállalat életében is jelentős textilipari rekonst­rukció munkái lassabban va­lósulnak meg, mint ahogy ter­vezték. A gyár termelése Vá­cott is elmaradt a várakozás­tól. A külföldi festékek és a filmnyomáshoz szükséges más anyagok ára jelentősen emel­kedett. A késztermékeket azonban csak a régi áron le­hetett eladni. A kötöttárugyár termékei­nek egy része a hagyományos ruházati cikkek közé tartozik. Helyettük olyan korszerű kö­tött cikkekre kellett és kell áttérni, amelyeket a nemzet­közi piacon is keresnek. Ezt segítenék az új berendezések. Egy részük azonban még ma sem dolgozik. A termelést nem sikerült jól megszervezni. Sok volt az állásidő & a kapkodás. Néhány üzemrészben 30—10 százalékos selejttel dolgoztak. Mindezek következtében a gyár a tervezett nyereségnek még a jelét sem érte el. A gyár vezetői felismerték az alapvető gyártástervezési, szervezési hibákat. Ezeket azonban csak a munkások és vezetők összefogásával javít­hatják ki. Jobb lehetőségeket kell terefhteni a folyamatos munkához, de egy picit töb­bet — és sokkal jobban kell dolgoznia mindenkinek. Ezt erősítették meg a fel­szólalók. Hangsúlyozták pél­dául, hogy túl sokszor kell át- állniuk új termékekre. A hoz­zászólók elmondták, hogy a maguk területén igyekeznek többet tenni és segítik a gyár vezetőit a hibák felkutatásá­ban, megszüntetésében. Felhívás a fiatalokhoz A Dunakeszi Járműjavító hatalmas üvegcsámokában több mint 1000 dolgozó rész­vételével tartottak munkás­gyűlést. Ezen megjelent Gu­lyás Miklós, a járási pártbi­zottság munkatársa, és K. Ve­res András, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának mun­katársai is. Dobrovits Istvánnak, az üze­mi pártbizottság titkárának megnyitója után Kalmár Já­nos, a gyár főmérnöke számolt be az elmúlt év gazdasági eredményeiről. — Terveinket a jelentős lét­számhiány ellenére teljesítet­tük: 60 új vasúti kocsit építet­tünk és mintegy 1600 kocsi fő- és futójavítását, fővizsgáját végeztük el. Nagy segítséget jelentett a kongresszusi mun­kaverseny vállalásainak telje­sítése, a szocialista brigádok kiváló munkája. Jelentős tár­sadalmi munkát végeztek a Idén már az AGROTRÖSZT forgalmazza Mágneses vaskiválaszfó 150 személyes óvoda és a 200 munkás elhelyezésére alkal­mas munkásszálló építésében is. így válhatott lehetővé a tervezettnél nagyobb bérfej­lesztés. Az egy dolgozóra jutó éves munkabér elérte a 32 ezer forintot. Az újítóverseny szép eredményeket hozott, amit bizonyít az újításokért kifizetett 100 ezer forint. Idén még nagyobb feladatokat kell az üzemnek megoldani. Foly­tatódik az ötvenéves gyár re­konstrukciója is. Ezután Steklik Ferenc, az üzemi KISZ-bizottság titkára a gyár ifjúkommunistái nevé­ben felhívással fordult az üzem dolgozóihoz, hogy már­cius elsején a XI. kongresszus tiszteletére tartsanak kommu­nista műszakot. Javasolta, a kongresszusi műszak bevételét fordítsák a 3. számú gyártele­pi általános iskola napközi ott­honának korszerűsítésére, az öregek napközi otthonának tá­mogatására. Matány Gábor, Bruder Géza, Makrai Lajos, Péter Zoltán, Grosz Sándor és Géczi Béla szocialista brigád­vezetők üzemrészük és brigádé jük nevében csatlakozásukat jelentették be a felhíváshoz. Az üzem fiataljai a járás ipari és mezőgazdasági mun­kásaihoz, KISZ-szervezeteihez, ifjú kommunistáihoz is felhí­vással fordultak, hogy csatla­kozzanak a kommunista mű­szakhoz. M városi pártbizottság tárgyalta Az üzemek teljesítették tavalyi feladataikat Csütörtökön délelőtt a vá rosi tanács dísztermében tar­totta kibővített ülését a váci városi pártbizottság. A tanács­kozáson a pártbizottság tag­jain kívül részt vettek a vá­ros üzemeinek, intézményei­nek politikai és gazdasági ve­zetői is. Az ülésen a tavalyi gazdaságpolitikai célkitűzéseik teljesítését és az ez évi fonto­sabb feladatokat vitatták meg. Az anyag tárgyalásában részt vett Murvai László, az MSZMP Pest megyei bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője. Pálmai László, a városi párt- bizottság titkára előterjeszté­sében elmondotta, hogy a gaz­dálkodó egységek döntő több­ségükben sikeresen teljesítet­ték terveiket és jelentős előre­haladást értek el 1973-hoz ké­pest. A termelés városi szin­ten 114,6 százalékra emelke­dett, ezen belül az ipar 11,7 százalékos, a szolgáltatás 29,3 és a kereskedelem 35 százalé­kos fejlődést ért el. A negye­dik ötéves terv időarányos előirányzatait az ipar és a szolgáltatás mintegy három százalékkal, a kereskedelem pedig öt százalékkal túlteljesí­tette. Jelentős mértékben fokozó­dott az üzemek exporttevé­kenysége. Tőkés kivitelre 806 millió forint értékű áru került, ezen belül a Forte, az Izzó és a Híradástechnikai Anyagok Gyára növelte jelentősen ex­portját. A szocialista országok­ba városunk termékei mintegy 259 millió forint értékben ju­tottak el. Az elmúlt évben 10 ezer 570 munkást foglalkoztat­tak az üzemek és a tervezett­hez képest nagyobb volt a munkáslétszám mozgása. En­nek ellenére a termelékenység növekedése jelentős volt, és az egy munkásra jutó termelési érték mintegy 60 ezer forint­JEGYZET Rossz tréfa Mostanában bosszantó plusz munkát végeznek a vá­ci postások. Amikor a levél- szekrényekből kiszec^Btt külde­ményekkel'beérkeznék a Marx téri központba, az elküldésre váró leveleket, levelezőlapokat a fűtőtestekre helyezik — szá­radni. így is csak foltos, alig olvasható című küldeménye­ket indíthatnak útnak a cím­zettekhez, akik bizonyára a postát szidják a gondatlan ke­zelés miatt. Pedig a helyzet egészen más. A hét elején leesett, s úgy, ahogyan meg is maradt az első idei hó. Van, akik úgy vélik, Még egyszer a csomádi ropogósról Az őrbottyáni Egyesült Barátság Termelőszövetkezet la­katos részlegében saját szabadalom alapján készítenek mág­neses vaskiválasztót. A szerkezet a darálókba, malmokba őr­lésre kerülő terményekből kiválasztja a jvasanyagokat, meg­akadályozva ezzel a daráló törését. i A kizárólagosan Örbottyánban készülő mágneses vaski- választóból az elmúlt évben 3,5 millió forint értékben forgal­mazott a szövetkezet. A termék forgalmazását január elsejé­től az AGROTRÖSZT vette át. Mezei Attila felvétele Lapunk január 17-i számá­ban, Lehet három dekával ke­vesebb? címmel jelent meg Csankó Lajos írása. A glosz- szában arról írt tudósítónk, hogy az általa vásárolt cso­mádi sajtos ropogós tallért otthon megmérve másfél de­kával könnyebbnek találta, és ebből arra következtetett, hogy az ostyasütő kisiparos be­csapta. Az írásra válaszolva Jelenik Józsefné csomádi ostyasütő a megállapításokat nem tartva helytállónak, kérte szerkesz­tőségünket, ellenőrizzük az ál­tala gyártott és az üzletekbe szállított sajtos tallér súlyát, és ! vizsgálatunk eredményét kö­zöljük olvasóinkkal. Galotti Judittal, a Vác és környéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat áruforgalmi előadójával, aki a kérdéses áru beszerzésével foglalkozik, fel­kerestük a 7-es, a 10-e-s és a 142-es számú élelmiszerbolto­kat és ott egyenként, illetve tizesével megmértük a 20 de- kás csomagolású Jelenik Jó­zsefné által készített csomádi sajtos ropogós tallért. Az öt­ven mérés alkalmával súlyhiá­nyos csomagot nem találtunk, tál emelkedett. Különösen a Forte-ban, a gumigyárban és az építőipari vállalatoknál. Je­lentős volt az eredmény növe­kedése is, mely 1974-ben már mintegy félmilliárd forintot tett ki. Az ipari munkások bérszínvonala 4,6 százalékkal növekedett, és az ipari dolgo­zók átlagkeresete az elmúlt év­ben 29 ezer 839 forint volt. — Kiemelt feladat volt a textilipari üzemek rekonstruk­ciója, a szolgáltató és keres­kedelmi hálózat fejlesztése — mondotta Pálmai László. A város üzemei sikeresen oldot­ták meg ezeket a feladatokat is. A pártbizottság 1974-ben megvizsgálta az üzem és mun­kaszervezés helyzetét, és fog­lalkozott az újítási mozgalom fellendítésével is. Megállapítot­ták, a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetésében elég lassú az előrelépés, és még mindig hét üzemben fo­lyik ilyen termelés. A DCM kezdeményezésére kibontakozott kongresszusi munkaversenynek nagy szere­pe volt a termelési tervek túl­teljesítésében és mintegy 280— 300 millió forint eredménnyel járult hozzá a sikeres megva­lósításhoz. A várospolitikai terveik * megvalósultak, a lakásépítke­zésben, a gyermekintézmények fejlesztésében, a kommunális és kereskedelmi ellátás és szolgáltatás színvonalának növelésében egyaránt. Nagy segítséget nyújtottak ehhez a szocialista brigádok és a lakos­ság. Társadalmi összefogással 125 óvodai hely épült, elké- zült a deákvári általános isko­la két tanterme, és megfelelő ütemben halad a Petőfi Sán­dor általános iskola bővítése. Különösen kiemelkedik a DCM ebben a segítségben. Ez évben legfontosabb fel­adatunk a negyedik ötéves terv sikeres befejezése és az ötödik ötéves terv megalapo­zása. Ezen belül növelnünk kell a termelés és gazdálkodás hatékonyságát, a termékszer­kezetet, tovább kell szakosíta­ni a folyamatban levő beru­házásokat pedig gyorsan és eredményesen be kell fejez­nünk. A feladatokat, az MSZMP Központi Bizottsága 1974. de­cember 5-i határozatát csak úgy tudjuk megvalósítani, ha nagyon következetesen kihasz­náljuk az adott lehetőségeket. Rajki László Munkásakadémia A szakmaközi bizottság szervezésében pénteken dél­után 4 órakor a párt- és tö­megszervezeti székház tévé- termében kerül sor a mun­kásakadémia következő ren­dezvényére. Ezen Venesz Er­nő, a városi tanács művelő­dési osztályának vezetője tart előadást a közművelődés, munkásművelődés témaköré­ben. ha már szánhúzásra nem is | alkalmas, lehetőséget r nyújt I arra, hogy bosszantsák s meg- ! károsítsák embertársaikat. Több levélszekrénybe begyö­möszöltek városszerte a fris­sen esett hóból. Tréfának szánták, de rossz tréfa voilit. Mondanunk sem kell, hogy az elkövetőket, tettenérés, vagy feljelentés esetén meg­bírságolják. A posta a közön­ség segítségét kéri, hogy élve­gyék az ilyen tréfamesterek kedvét a hasonló cselekedetek­től. —pr— a csomagok átlagsúlya 21,1 de­ka volt. A boltvezetők elmondták, hogy az áruval kapcsolatban mennyiségi, minőségi problé­májuk nem volt. A kisiparos pontosan szállít, a törött cso­magokat visszaveszi, és a vá­sárlók kedvelik a mindig friss csomádi tallért. A glossza írója hibát köve­tett el, hogy nem az üzletben ellenőrizte a csomag súlyát, és hogy egy esetből általánosított. Rajki László Orvosi ügyelet Vasárnap dr. Bucsek Tibor, hétfőn dr. Kreiner Lenke, ked­den dr. Pap Miklós, szerdán dr. Bucsek Tibor, csütörtökön dr. Gosztonyi Jenő, pénteken dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap dr. Áfra Tamás tart ügyeletes orvosi szolgála­tot Vácott, a Köztársaság út­ja 30. szám alatti központi orvosi rendelőben. A 11—199- es telefonszámon is felhívha­tók. A beosztás hétközben meg­Emberek és ünnepek Új arcú város Vitának, egészséges vitának tárt ajtót Csankó La­jos Kell-e az ünneplés? címmel megjelent írásával. A cikk elolvasása után egy spontán kialakult beszélgetés közben elhangzott véleményeket, gondolatokat fogla­lom itt össze. Nem a vita kedvéért, bár ha az jó szán­dékú, mindig hasznos. A cikk véleménye, kritikája jogos, dicsérő és el­marasztaló jelzői igazak. Soraiból a város szeretete, féltése,^ a város dicsérete sugárzik. Sokan vannak, akik hasonlóan vélekednek. Azok, akik itt születtek, vagy ha nem, de már itt élnek és dolgoznak. Akik boldog­ságukat itt találták meg. Mindazok tehát, akiknek re­ményei itt váltak valóra. Érthetően nem közömbös nekik, milyen anyagi-szellemi arculata van a város­nak, a szűkebb hazának, Vácnak. Kell az ünnep. Az ünneptől lesz a mai nap más, mint a tegnapi. A város múltjának, jelenének népsze­rűsítése ezért nem árthat az öntudatnak. Sőt jó irány­ban fejlesztheti. Nagyjában-egészében ennyi volt a beszélgető tár­saság véleménye. Ha a város a 900 év folyamán elbukott, felemel­kedett, virágzott, vagy elhamvadt, őseinknek, a régi városlakóknak, az egyszerű váci embereknek csak a munka és fájdalom, a keserűség jutott osztályrészül. Reményeik megvalósítását a kor szelleméből fakadóan csak a gondviseléstől várhatták. De azért nem tagad­juk a megelőző évszázadok eredményeit. S féltő sze­retettel védjük cf.7. utóbbi 30 év vívmányait is, hiszen a ma termelt értékeket azok élvezik, akik létrehozták. Ma már az új arcú város köszönt bennünket. Új­fajta, újszerű tornyok emelkednek az ódon falak kö­zött. A papok volt városa ma a munkásosztály felleg­vára. A Dunai Cement- és Mészművek jelképezi Vác mindjobban iparosodó arculatát. A Forte, az Izzó, a Kötöttárugyár, a Híradástechnikai anyagok gyára dol­gozóinak kezéből világszerte elismert és keresett áruk kerülnek ki. Új iskolák, óvodák, kollégiumok épülnek az ember és a gép munkája nyomán. Gomba módra szaporodnak a családi házak, lakótelepek. A gimná­ziumok, technikumok, szakközépiskolák padjaiban ott ülnek az értelmiségi, a fizikai és a mezőgazdasági dol­gozók gyermekei, akik jövendő munkásai, tudósai, ve­zetői lesznek a városnak. A város hétköznapjain is ünnepel, mert ünnep nemcsak a beprogramozott napokon van. Nem min­dig a dekoráció, a szép szavak elhangzásának alkal­ma az ünnep. A gondolatokban, az emberek érzésvi­lágában is lehet ünnep, a munkás-hétköznapok min­den órájában, percében. Nem csupán a falakat, épü­leteket. anyagi javakat köszöntik ilyenkor, hanem el­sősorban az embert. Azokra gondolunk és kell gon­dolnunk, akik a-várost újjáépítették, azokra, akik éle­tüket is áldozták érte, azokra, akik a régi szép város falai között nyomorban éltek és haltak meg. Mind­azokra, akiknek sírjai a város sírkertjeiben dombo-* rulnak, és azokra is, akiknek még sírhely sem jutott. Az ünnep nem csinnadratta, nem fáklyásmeriet. Em­lékezés, emlékeztetés és jövőbe mutatás a ma nemze­dékének, a ma ifjúságának. Minden szó, tett. holnap már a múlté. És holnap már új emberek születnek, kik majd szintén szervez­nek és rendeznek ünnepeket maguknak. Az édes­anyákra. édesapákra, a nagyszülőkre emlékeznek majd, mindenkire, aki munkájával most gazdagítja a város jelenét, formálja jövőjét, a 30 éve valóban újjászüle­tett, múltját őrző, de jelenét féltve védő 900 éves vá­ros polgáraira. Rátkai Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents