Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

1975. FEBRUAR 26., SZERDA g^fef«P 3 A tanácsok idei költségvetése: 56 milliárd Növekvő anyagi lehetőségek - jobb lakossági ellátás Dr. Papp Lajos államtitkár nyilatkozata Az elmúlt napokban, hetek­ben megyéink, városaink ta­nácsai — alapos elemző vita után — országrészek, kisebb- nagyobb települések fejlődésé­nek pénzügyi kereteit szab­ták meg 1975-ben. Mennyit s mire költhetnek tanácsaink? — kérdezte dr. Papp Lajos államtitkártód, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnökétől Fehér Péter, az MTI főmunkatársa. Több jut fejlesztésre — A tanácsok pénzügyi for­rásai — ahogyan az elmúlt esztendőben is — 1975-ben a népgazdaság fejlődésével össz­hangban növekedtek — mon­dotta. — Az országgyűlés a tanácsok idei pénzügyi keretét mintegy 56 milliárd forint­ban hagyta jóvá: ebből 33 milliárd forintot, a tavalyi­nál 10 százalékkal magasabb összeget tesz lei a költségve­tési előirányzat, s 23 milliárd forint, a tavalyinál 5 száza­lékkal több jut a fejlesztési alapokra. A tanácsok sajátos feladataiból, gazdálkodási rendszeréből adódóan a fej­lesztésre, illetve , az intéz­ményhálózat fenntartására szolgáló tanácsi pénzalapok között szoros és közvetlen kapcsolat van, ezért a fejlesz­tési célokat a működési lehe­tőségekkel összhangban kell tervezni és megvalósítani. — A fejlesztés legszámot­tevőbb része a lakásépítés, és az ahhoz kapcsolódó járulé­kos beruházások. Az állami lakásépítést az idén 14,6 mil­liárd forint szolgálja, ebből várhatóan 32 ezer tanácsi la­kás kerül tető alá. A terv sze­rint felépül még további 3000 állami lakás is, részben taná­csi, részben vállalatoktól, egyéb szervektől átvett pén­zekből. A gazdasági és kom­munális intézmények fenntar­tásával kapcsolatos teendők­re a tanácsok 5 milliárd fo­rintot fordítanak, ennek a te­kintélyes summának nagy há­nyadát — csaknem 4,4 mil­liárd forintot — az utak, hi­dak fenntartására, felújításá­ra, a közvilágítási, parkfenn­tartási, köztisztasági, város- és községrendezési, valamint vízgazdálkodási feladatok el­látására költik. — Szociális és egészségügyi feladatokra, az intézmények fenntartására 9,5 milliárd fo­rint jut, ennek nagyobb há­nyada a gyógyintézeti és a járóbeteg-ellátás fejlesztésé­re. A gyógyintézeti ágyak szá­ma az idén körülbelül 1800- zal gyarapodik. — A tanácsok oktatási, kul­turális feladataik ellátására, intézményeik fenntartására az idén 13 milliárd forintot köl­tenek, 1,2 milliárd forinttal többet, mint 1974-ben. A na­gyobb összeg elegendő fedeze­tet biztosít a művelődésügyi intézményhálózat fejlesztésé­re, az ellátási, működési szín­vonal emelésére. A pedagó­gusok s más iskolai dolgo­zók élet- és. munkakörülmé­nyeinek javítására 556 mil­lió forintot fordítanak. Oktatás — magasabb színvonalon — Az idén szerepel első ízben a tanácsok költségve­tésében — 1,5 milliárd forint­tal — a szakmunkástanuló­képzés. A tanácsok tavaly óta gazdái ennek a fontos oktatási ágnak, s miután je­lentősen emelkednek az el­méleti oktatásra fordítható kiadások, javul a tanműhe­lyek felszereltsége, s az üze­mi gyakorlati oktatás szín­vonala, a szakemberképzés várhatóan megfelel majd a népgazdaság növekvő köve­telményeinek. A középfokú oktatásban folytatódik a szak­középiskolai osztályok szá­mának növekedése, a gimná­ziumi osztályok csökkenése. Elsőként az agrokémiai központok szerepéről Megkezdődött Gödöllőn az MGI tudományos ülése Gödöllőn tegnap megkez­dődött a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet Tudományos Tanácsának kétnapos, nyil­vános ülése. A tanácskozá­son, amelyen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, képviseltették magukat a csehszlovák, az NDK- és az NSZK-beli társintézetek is. Dr. Bánházi Gyulának, az in­tézet igazgatójának meg­nyitója után dr. Dimény Im­re méltatta az MGI múlt év­ben végzett munkáját. Ki­emelte az iparszerű termelé­si rendszerek, valamint a kü­lönböző rendeltetésű mező- gazdasági gépek vizsgálatá­ban, technológiájuk kidolgo­zásában, fejlesztésében el­ért eredményeket. A tudományos ülés első előadását Bányai Zsolt osz­tályvezető tartotta az agro­kémiai központhálózat kiala­kításának lehetőségeiről. Az intézetben tavaly, a külföldön szerzett tapasztala­tok alapján vizsgálatokat vé­geztek a telepek kialakítá­sára, technológiai rendsze­rének megállapítására. Or­szágos felmérést végeztek to­vábbá a kémiai központok kijelölésére, amely alapján regionális terv készült. A program 130 telep létesítését javasolja. A tudományos ülés ma hat szekcióban folytatja mun­káját. •Jövőre jubileumi seregszemle Úttörővezelo-konferencia októberben A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Tanácsa krdden ülés’ tartott. Az ülés napirendjén az úttörőmozga­lom két közeli nagyiszabású eseményének előkészítése sze­repelt. Júniusban az úttörő- csapatok vezetőinek értekez­letével és a csapatvezetőségek újjáválasztásával megkezdő­dik a felkészülés a hatodik országos úttörővezetői konfe­renciára. Különös jelentőséget kölcsönöz az eseménynek az, hogy az MSZMP Titkárságá­nak az úttörőmozgalomról szóló 1974. áprilisi határozata óta elősző»- vja össze az or­szágos tanács. Mint ismeretes, 1976 az út- i .mozealom jubileumi éve. A ?0. születésnapot az úttörők és kisd-' ~-nk »les tömegeit megmozgató immár hetedik országos ‘ törőtalálkozó kö­szönti majd. A tavaszi sereg- -zcmlék utár a legrátermet­tebb pajtások egy hétig Bu­dapesten és Zánkán találj koznak tö ) mint négyezei úttörőcsapat képviseletében; A találkozó programján sok- í *e érdekes rendezvény, út- 1 -felvonulás, sportverseny, hac" játék, kultúrműsor stb. szerepek A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulá­sát hivatott segíteni a közép­iskolai ösztöndíjrendszer: eb­ből az idén körülbelül 10 ezer tanuló kap havi 200—400 forintos támogatást. A szak­középiskolai hálózat fejlesz­tésére és középiskolai kol­légiumépítésre 336 millió fo­rint az idei előirányzat. A középiskolai diákotthonok az idén 4 ezer 300 hellyel bő­vülnek. Ésszerű, hatékony gazdálkodás Közös létesítmények meg­valósítására a tanácsok az idén körülbelül 2,5 milliárd forintot vesznek át vállala­toktól és szövetkezetektől. A pénzt elsősorban lakásépí­tésre, közműfejlesztésre, a gyermekjóléti intézmények számának szaporítására köl­tik. A gazdálkodás új voná­sa, hogy 1975-től a vállalatok és szövetkezetek már köz- művelődési intézmények, mű­velődési otthonok építéséhez is hozzájárulhatnak. A mér­leg másik oldala: a tanácsok több mint 1,3 milliárd forint­tal támogatják a vállalati fej­lesztéseket, elsősorban a la­kossági szolgáltató tevékeny­ség bővítését. A továbbiakban rámutatott az államtitkár, hogy a gaz­dálkodást szervező és ellenőr­ző munkára a tanácsok min­den szintjén nagyobb figyel­met kell fordítani. A bevé­telek növelésére, s a kiadá­sok csökkentésére valameny- nyi tanács intézkedési tervét készít. Keresni kell a lehető­séget, a feladatok leggazda­ságosabb megoldására, az in­dokolatlan Idád ások még- szüntetésére. A költségvetési eszközök ésszerű koncent­rálásával, a szükség szerinti átcsoportosításával a társa­dalompolitikai szempontból kiemelt jelentőségű felada­tok teljesítését kell elősegí­teni. A tanácsok 1975. évi tervei jól szolgálják a lakosság egy­re jobb színvonalú ellátását, és — figyelembe véve a ta­nácsok szemléletmódjában, felelősségében bekövetkezett változásokat is — sikere­sen teljesíthetők — zárta nyi­latkozatát dr. Papp Lajos államtitkár. Vállalatvezetők fóruma O A politikai és gazdasági munka összehangolásáról A HAZAI FÉSŰSFONÓ és Szövőgyár idei gazdálkodási terve a kistaresai gyárnak is kiemelt feladatként jelöli meg többek között: a termelés további kor- _ szerűsítését, szervezettsé­gének javítását és a termelé­kenység növelését; az eddig végrehajtott rekonstrukcióból szárma­zó lehetőségek realizálását, mind a termelés volumene és a minőség javítása, mind a költségráfordítás csökkentése érdekében. A múlt év a kistaresai gyár életében nemcsalt jelentős ér­tékű — mintegy 74 millió fo­rint — gépi megújulást' jelen­tett, hanem a rekonstrukció során lényegesen megváltozott a termelési szerkezet is. Az eddigi évi 1200 tonna kötőfo­nal mellett 270 tonna szövőfo­nalat is előállítunk. Termé- kednk többsége a hazai fo­gyasztók igényeit elégíti ki, de közvetett úton jelentős az ex­port is, főként a Szovjetunió­ba. Az MSZMP KB 1974. de­cember 5-i ülésének határoza­tát, valamint a KB irányelveit gyárunk pártszervezete is megvitatta. Az idei termelési feladataink ismeretében és a határozat szellemének megfe­lelően a gyár gazdasági veze­tése és a pártszervezet vezető­sége úgy döntött, hogy a ter­melési terv ütemes teljesítése, a munkaerő célszerű hasznosí­tása, valamint az anyagok és az energia takarékosabb fel­használása érdekében több irányú intézkedést tesz a szer­vezettség javítására. AZ IDÉN a munkások ter­vezett létszáma 710 fő, a tény­leges 657 fő, azonban a való­ban dolgozó létszám ennél is lényegesen kevesebb, január­ban például 557 fő volt. A népesedéspolitikai intéz­kedésele kedvező hatása ná­lunk különösen a munkásnők körében érezhető, jelenleg, például 62 nő van gyermek- gondozási segélyen. Ez viszont a termelésben jelent kiesést számunkra, hiányukat csak a a meglevő létszám ésszerű át­csoportosításával tudjuk ellen­súlyozni. A munkaerőhiány okozta gondok részben közrejátszot­tak abban is, hogy tavaly ter­melési tervünket nem tudtuk teljes egészében teljesíteni. Üzemenként a teljesítés 90 és 95 százalék között változik, bár a rekonstrukció és a rész­ben már végrehajtott szerve­zési intézkedések hatására a termelékenység lényegesen ja­vult. i MILYEN INTÉZKEDÉSEK­KEL tudtuk elérni ezeket az Kelme — műbőrhöz A váci kötöttárugyárban 15 körhurkoló gépen készítik a győri GRABOPLAST megrendelésére a sima trikókelmét, amelyet a különböző műbőr termékekhez használnak fel, így gépkocsik üléshuzatához és női csizmák felsőrészéhez. Há­rom műszakban egy-egy gép 150—160 kilogramm anyagot ál­lít elő. Képünkön: Pásztor Mihályné a körhurkoló gépnél. Koppány György felvétele eredményeket, illetőleg mik a további terveink az eredmé­nyek fokozására? Szervezési terveinket — a technológiai folyamatnak meg­felelően — üzemenként dol­goztuk ki, melyekből a lénye­gesebb intézkedéseket ismer­tetjük. A kártoló és fésülő üzem­ben még mindig elavult, 30— 40 éves gépekkel dolgozunk. Ennek hátránya érezhető az üzem munkáslétszámának egyharmados csökkenésében is, a zajos, poros műhelyekben nem szívesen dolgoznak az emberek. Az üzem gépparkjának kor­szerűsítésére nemrégiben ké­szítettük el javaslatainkat, amelyeknek megvalósításával a termelékenység több mint 50 százalékkal növekedne, a jelenlegi létszám foglalkozta­tása mellett. A fésülő üzemben a tervezett rekonstrukció . megvalósításáig is növelni kívánjuk a terme­lést, részben a meglevő gépek tervszerű karbantartásával, részben a munkaerő átcsopor­tosításával. Az országban egyedül nálunk üzemelő. 3 Noble-rendszerű körfésülő gép leállításával, ugyanakkor a síkfésülő gépeken a több gé­pes kiszolgálás megszervezé­sével mintegy 20 százalékos termelésnövekedést akarunk elérni egy munkaórára szá­mítva. Az intézkedés gazda­sági hatása 2,3 millió forint évente. Az előfonó üzem cheviot fo­nodájában szintén működik még néhány régi gép, ezeken viszont olyan, keresett fonala­kat gyártunk, amelyeket ve­vőink szőnyegszövésihez, bú­torszövet készítéséhez használ­nak fel. A termelési feladatok teljesítése érdekében itt is át­térünk a többgépes kiszolgá­lásra, néhány dolgozónkat — a jelenlegi 6 fő helyett 18 főt — úgy készítünk fel, hogy szük­ség esetén a régi gépeken is olyan termelékenyen tudjanak dolgozni, mint az újakon. Az új Schlumberger gépek üzemeltetésére sincs meg a teljes 3 műszakra elegendő létszámunk, szervezéssel azon­ban itt is biztosítottuk, hogy a fonoda elegendő fonalat kap­jon a gépekről. TERVEZZÜK, hogy kiala­kítunk egy új színkeverő üzemrészt, s így kisebb anyag- mozgatással és anyagveszte- eéggel tudjuk a jobb minősé­get elérni. A fonodában a régi P 76-os gyűrűsfonógépek helyére új Hispano gyűrűsfonógépek ke­rültek. A régi gépek 384 orsó kiszolgálását igényelték, ae. új gépeken 4u2 orsó kezelését kell biztosítani; az önmagában is 11 százalékos termelésnöveke­déssel járt. Az új gépek gyor­sabbak, mint a régiek, ezért i fonal szállítási sebessége is nőtt, illetve — a dogozók be­gyakorlottságától és a feldol­gozandó anyag minőségétől függően — ez még további 10—15 százalékkal fokozható. Ezzel az intézkedéssel és a jobb gépkiszoigálással, vala­mint a veszteségidők csökken­tőével 30—40 százalékos mun­ka t ermel ékenység-növekedest szeretnénk elérni. Szervezési intézkedéseink nyomán lehetővé vált, hogy ez évtől a saját szövőfonalainkat magunk is cérnázzuk. A szál­lítási sebesség a kettőző cérná- zóban is fokozható. A tervezett 20 százalékos termelékenj’ség- növekedést elősegíti, hogy az eddigi 90—100 grammos csá­vók helyett ezentúl 120—130 grammos csávókét használunk. Egy új, Karl-Mayer fonal- tisztítógép beállításával, vala­mint a meglevő Sütősük gépek folyamatos üzemeltetésével a fonaltisztitás minőségét nagy­mértékben javítjuk. A festődébe is új gépek ke­rültek, bevezettük a teljesít­mény szerinti bérezést, a nor­mákat most véglegesítik. A hatás tartósain a naponkénti hétezer kilogrammos teljesít­ményben mutatkozik. Kedvezőbb munkakörülmé­nyeket kívánunk biztosítani az itt dolgozóknak azzal is, hogy a volt lcaizánház földszinti ré­szét a festöde területéhez csa­toljuk, az emeleti részben pe­dig festék-vegyszer raktárt alakítunk ki. KORSZERŰSÍTENI akarjuk a csomagolást és az áruszállí­tást is, rakodólapok alkalma­zásával, s a ládákba való cso­magolás megszüntetésével. Ez­zel a módszerrel 3—5 embert és minden kiló fonalnál 1,05 fo­rintot takarítanánk meg. Költ­ségeink is csökkenthetők és a gépkocsik csomagterének jobb kihasználásával egy fuvarral több mint a dupláját szállít­hatnánk ki. Munkaügyi intézkedési ter­vünk a veszteségidők további csökkentését és az élőmunka hatékonyságának fokozását cé­lozza. Munkaerő-gazdálkodása in­tézkedésekkel enyhíteni kíván­juk munkaerőgondjainkat. Tervezzük, hogy az idén már részmunkaidőben alkalmazunk olyan nőket,' akiknek tíz éven aluli gyermekük van. Ezt a foglalkoztatási formát napi 6 órás munkaidőre szervezzük, első és második műszakra. Az intézkedéssel a kisgyermekes anyák szociálpolitikai helyze­tének javítását is segíteni kí­vánjuk. AZ MSZMP KB 1974. de­cember 5-i határozatának vég­rehajtását szeretnénk elősegí­teni intézkedési terveimkkei a magunk területén. Pártszerve­zetünk tudatosítja a gazdaság- politikai feladatokat a dolgo­zók körében, a gazdasági ve­zetés pedig a tervek követke­zetes megvalósítását biztosítja a végrehajtás számonkérésével is. Dr. Takács Éva a Hazai Fésűs fonó és Szö­vőgyár kistaresai gyárának igazgatója Sokoldalú munkakapcsolat A szocialista országok honvédelmi szervezeteinek képviselői Budapesten Kedden Budapesten, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Országos Központjában hat or­szág — Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és a vendéglátó Magyarország — képviselői­nek részvéteiével megkezdő­dött a szocialista országok honvédelmi szervezeteinek egyeztető tanácskozása. A Varsói Szerződésbe tömö­rült szocialista országok hon­védelmi szervezetei között az elmúlt öt esztendő során sok­rétű munkakapcsolat alakult ki — a tanácskozás résztvevői a háromnapos ülésszakon en­nek a kontaktusnál! a tapasz­talatait elemzik, értékelik, s kialakítják a következő öt év közös tennivalóit, egyeztetik munkaterveiket. A tanácskozás részvevőit Kiss Lajos vezérőrnagy, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség főtitkára köszöntötte. Az NDK néphadseregének jubileuma Az NDK budapesti nagykö­vetségén kedden sajtótájékoz­tatót tartott Heinz Barthel ez­redes, katonai és légügyi atta­sé, abból az alkalomból, hogy fennállásának 19. évfordulóját ünnepli az NDK nemzeti nép­hadserege. Elmondta, hogy az évfordulót a fasizmus fölött aratott győzelem 30. és a var­sói szerződés létrejöttének 20. évfordulója jegyében ünnepük meg á szocialista közösség ál­lamaival és hadseregeivel kö­zösen emlékeznek meg a x NDK lakosai és szocialista fegyveres erőinek tagjai a hadseregnek erről a jubileu­máról.

Next

/
Thumbnails
Contents