Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

IEGYEI ^Má/JF Wj 1975. FEBRUAR 26., SZERDA A váci Musica Humana hangversenye A váci Musica Humana ka­marazenekar filharmóniai hangversenysorozatának prog­ramja évről évre bővül, gaz­dagodik igényes művek meg­szólaltatásával és rangos szó­lista művészek közreműködé­sével. Az ország 4—5 legna­gyobb városán kívül szinte nincs olyan település, ahol he­lyi zenekar rangos fővárosi művészekkel tudjon közös pro­dukciót lérehozni. Vácott sok szerencsés adottság játszik közre ennek létrejöttéhez, ám az alapvető a produkciók szín­vonala szempontjából a kitű­nő kamaraegyüttes, amelynek kibontakozását, művészi elmé­lyülését évről évre nyomon követhettük. Hétfő esti hang­versenyük a fejlődés jelentős állomása volt: a zeneirodalom kimagasló remekműveit, első­rangú szólistákkal, magas mű­vészi szinten, nagyszerű össz­munkával szólaltatták meg. A műsoron Bach-művek szerepeltek. Az E-dúr hegedű- verseny szólistája Perényi Esz­ter volt, aki bámulatos érzé­kenységgel, gazdagon árnyalva adta elő a darabot. Schiff András az A-dúr zongora­verseny elementáris tolmácso­lásával ragadta meg a közön­séget. Az a-moll hármas ver­senyben Solti Krisztina, Peré- nyi Eszter és Schiff András elmélyült bensőséges kamara- muzsikálást nyújtott. A hang­verseny befejező száma a Pa­rasztkantáta volt, melynek szólóit Szökefalvy Nagy Kata­lin és Marczis Demeter nagy­szerűen énekelte. A karmester, Ella István, nagyszerű stílusérzékkel, len­dületesen vezényelte az együt­test. K. A. Az adott szó kötelez Találomra szólítok meg né­hány embert a szentendrei utcákon: mit gondolnak, mi­korra készül el a város új ékessége, a művelődési köz­pont? Egy sem akad köztük, aki május előttre mondaná az avatást. A város vezetői azon­ban változatlanul bíznak az építők adott szavában, mi­szerint április 2-án sor ke­rülhet az ünnepélyes kapu­nyitásra. Helyszínen az illetékesekkel — A legjobb, ha a helyszí­nen nézünk körül — invitál Haness László, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője. — Az építkezés vezetői most a legilletékeseb­bek. A „művelődési központhoz vezető úton gyalogszerreL is nehéz a közlekedés. Vagy tíz méter mély arok fut végig az ut mentén. Lenn a mélyben és fenn, a ókét parton egyaránt dolgoznak. Akárcsak a széle­sén terpeszkedő'' hatalmas épülettömb körül— „A__helz szűk, a jellegzetes szentend­rei házak szoros gyűrűje öve­zi a művelődés épülő, új oít- lionát. A felvonulási épület­nek is alig karnyújtásnyira jutott csak hely. A csöppnyi iroda akár a főhadiszállás — csata előtt. Az íróasztalokat teljes egé­szében befedik a kiterített tervrajzok. Ketten is vezetik a sebtében összeült tanács­kozást: Csömör Elek főépítés­vezető és Várszegi Béla épí­tésvezető. Mindketten a Pest CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD Kamara NAGYKŐRÖS SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAKESZI, Vörös Csillag FEBRUÁR 27-TÖB március 5-IG 27—2: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.« 3—5: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni 27—2: Titok 3—5: Rocco és fivérei I—II.* 27— 2: Rivaldafény 3—5: Végzetes aranyrögök 27: A gejzírvölgy titka 28— 2: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! 3—5: Piknik a sasok hegyén 27: Elfelejtett ősök árnyai 28—2: Végzetes aranyrögök 3— 5: Rivaldafény 27— 5: Tibbs és a szervezet 28— 1: A látogatók* 2— 3: Ma éjjel kár lenne meghalni!* 4— 5: Fekete város I—n. 27—2: A Eopakodó Hold 3— 5: Ulzana DUNAHARASZTI ÉRD FÓT GYÁL KISTARCSA MONOR PILISVORÖSVÁR POMÁZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS VECSÉS 27—2: Magas szőke férfi, felemás cipőben 3— 4: Hajdúk 27: Nászéjszaka a börtönben* 2— 3: Az édes szó: szabadság I—n. 4— 6: Magas szőke férfi felemás cipőben 27— 28: Halló, itt Iván cár! 1— 2: Macskajáték 3— 4: A mesterdetektfv 27: Felszarvazzák őfelségét 28— 1: Kardforgatónő 2— 3: Némo kapitány és a víz alatti város 27—28: Piknik a sasok hegyén 1—2: A mesterdetektiv 3— 4: Penny Gold 27— 2: Penny Gold 3—5: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* 28— 2: Ki megy a nő után? 3—5: A briliánskirálynő bukása 27—28: A mesterdetektiv 1—2: Piknik a sasok hegyén 3—4: A gammasugarak hatása a százszorszépekre 27—2: Váltságdíj egy halottért 3—4: A gejzírvölgy titka 27—2: A dunai hajós 3—4: Ulumináció 27—2: A gammasugarak hatása a százszorszépekre 3—5: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! • 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT Krónika és helytörténet A felszabadulás és a XI. pártkongresszus tiszteletére Évek óta április 4-re meg­hirdetik a krónikaíró és hely- történeti pályázatot Pest me­gyében, de eddig még egyet­len esztendőben sem érkezett be annyi pályamű, mint az ideire, amelyet a Hazafias Népfront és a KISZ Pest megyei bizottsága, valamint a megyei levéltár írt ki közö­sen, a felszabadulás harmin­cadik évfordulója és a XI. pártkongresszus tiszteletére. Múlt esztendőben is szép eredménye volt a pályázatnak, összesen 39 pályamunka ér­kezett be, de ez a szám eltör­pült az idei pályázat iránt megnyilvánult érdeklődés mellett. Határidőig összesen 64 munka érkezett be a levél­tárba, nagyon valószínű azon­ban, hogy egy-kettő még út­ban van a postán. A nem várt sok pályamű el­bírálását már megkezdték a zsűri tagjai. A nagyszámú résztvevő miatt azonban könnyen meglehet, hogy az eredetileg április 4-re kitű­zött eredményhirdetés idő­pontja esetleg néhány nap­pal később lesz. Túl rövid­nek látszik az idő ahhoz, hogy április 4-ig valamennyi munkát a bíráló bizottság gondosan áttanulmányozhas­sa. A pályázatra beküldött mű­vek egyébként műfajilag na­gyon változatosak. A hagyo­mányos falukrónikák és hely- történeti munkák mellett, a pályázat kiírásának megfele­lően beérkezett termelőszö­vetkezeti és kisipari szövet­kezeti krónika, valamint az egészségüggyel, a közművelő­dés helyi történetével fog­lalkozó pályamű is. Akad a pályázatok között, amely a dűlőnevek keletkezését tár­gyalja és amelyik az egyik járás történetét. Néhányan pedig személyes élményeiket foglalták írásba a felszaba­dulás idejéből. Szakmai képesítés az érettségi bizonyítványban Rendelet a középfokú oktatási intézményekről A középfokú oktatási intéz­ményekről szóló korábbi tör­vényerejű rendelet végrehaj­tási rendelkezéseit a Minisz­tertanács kiegészítette. Esze­rint a szakmunkás-bizonyít­vánnyal, egészségügyi szakis­kolai, valamint gépíró és gyorsíró iskolai végbizonyít­vánnyal rendelkező, továbbá az egészségügyi középfokú szaktanfolyamokon szakmai képesítést (oklevelet) szerzett dolgozók szakmai képesítésük alapján és a szakközépiskola esti vagy levelező tagozatán folytatott kiegészítő tanulmá­nyok útján' szerezhetik meg a középiskolai végzettséget. Az érettségi bizonyítványban képesítésként a szakmunkás­képesítést, illetőleg az egész­ségügyi szakiskolában (szak- tanfolyamon) vagy a gépíróé® gyorsíró iskolában szerzett ké­pesítést kell feltüntetni. A rendelet hatályba lépett. Az oktatási miniszter feb­ruár 1-i hatállyal az egri Ho Si Minh Tanárképző Főisko­lán, továbbá a pécsi Tanár­képző Főiskolán angol nyelv és irodalmi tanszéket, a szom­bathelyi Tanítóképző Főisko­lán gyógypedagógiai vizsgáló és tanácsadó intézetet, továb­bá pszichológiai tanszéket szervezett. ^ ____________ Gy ermekkortól - any wyelven Fejlődő nemzetiségi iskolahálózat Pest megyében megyei Állami Építőipari Vál­lalatot képviselik. Ez utóbbi mondja: Mindenki egy időben — Maid negyvenmillió—é*, tékű munkát kezdtünk, itt tar valy áprilisban, A kétezer- s'zaz negyzetméter alapterü­letű épület terveit Hot er Mik-- Ks készítette. Hogy hányán dolgozunk rajta? _ Jelenleg mintegy kétszázhatvanon.__S. bá r ~a generálkivitelező a PÁÉV, rajtunk kívül két társ-, nyolc külső és öt salát alvállalkozó dolgozik még. Ezt csak azért mondom, hogy képet kapjon a munka össze­tettségéről. — S arról — veszi át a szót Csömör Elek —, hogy itt nem a hagyományos módon építkezünk. bár hagvomá- nyos technológiával, Itt most. szinte egy időben dolgozik va­lamennyi fő- és alvállalkozó, Mfifé mas építkezéseken alig van példa. Ennek az együttes tr. .nkának az alapját az a szocialista szerződés adta, amelyet tavaly júliusban kö­töttünk a megye és a város vezetőivel. Ennek keretében vállaltuk, hogy április 2-án áradjuk az épületei, s az éti­dig végzett munka biztosíték árrá, hogy állni tudjuk adott, szavunk. Mégis kell a társadalmi segítség — JDhhez—nagy----segítséget je lent a? a társadalmi fine­sze fogás. amely néhány hete kezdődött — egészíti ki az el­mondottakat Várszegi Béla. — Február 8-áruérkezett az első huszonöt fős csoport, q szent­endrei városi tanács fiatal- jai. hogy társadalmi munká­ban ségitsenek az építkezés­ben, Okét követték a szent- endrci és a ceglédi járás, va­lamint Cegléd város és a szentendrei iparitanuló-inté- zet fiataljaiL Most „a gödöllői járás és Gödöllő város fia­taljait várjuk — sorjázza, az- tán rövid körültekintésre in­vitál a befejezéséhez közele­dő építkezésen. A vastag falak között kel­lemes meleg fogad. A hatal­mas gépek éjjel-nappal fúj­ják a meleg levegőt, szárítják a friss vakolatot. A hatal- mas előcsarnok szemközti fa- lán~~már kész j~~ betonalap: március 3-án kezdik itt Bar- csay Jenő Kossuth-díjas fes­tőművész több mint harminc négyzetméteres mozaikjának felrakásai,,^ “ 1—" — Ez a munka körülbelül egy hetet vesz igénybe majd — tájékoztat Csömör Elek. Aztán mutatja a jobbra eső, négyszáz^szcmélues __színház­te rmet, amelynek álmennye­zetével alig néhány órája ké­csak a hagyományos színházi előadások- megtartására lesz alkalmas, hanem a klasszikus színjátszásra is: színpada a nézőtér^ bármely része felé továbbfejleszthető! Három műszakban Innen a klubtermekbe me- gyunkT amelyek "alkalmasak '.eszaekUkűTönhozó -kiállítások megrendezésére is Májú—» könyvtári traktusba érkezünk. Az iskolák az anyanyelv legfőbb műhelyei, ahol az iro­dalmi nyelv a nevelők veze­tésével válik ismertté a gye­rekek előtt. A szülői házban, a családi körben jobbára csak a tájnyelvi változatot beszé­lik, s ez — figyelembe véve az észázadokra visszanyúló nemzetiségi létet — rendkívül eltér az anyanemzet irodalmi nyelvétől; már-már az érthe­tőséget is nehézzé, sőt a hor- vát nyelv esetében lehetetlen­né teszi. Újabb lehetőségek A jó irányú változás Pest megyében főleg a nyelvokta­tó iskoláknál érhető tetten; míg 1968-ban ezeknek a szá­ma csak 25 volt, mostanára 40-re növekedett. A legjelen­tősebb gyarapodás a német és a szlovák nyelvoktatásban ta­pasztalható. A megyében 1968-ban több mint 3000 tanuló, 1974-ben csaknem 5000 tanuló vett részt anyanyelvi oktatásban. S a fejlődés további lehetőségei is adottak, ha újraszervezik a nemzetiségi nyelvoktatást olyan községekben, ahol 1968 előtt szűnt meg. Például Ceg- lédbercelen, Budajenön, Vác- egresen, Kóspallagon és Nagy- tarcsán. S ha megteremtődik az oktatás személyi és tárgyi feltétele azokban a községek­ben, amelyek ezt nemrég igé­nyelték; így Zsámbékon, Cso- bánkán, Budakalászon. Mind­ezen örvendetes tények mel­lett a lórévi szerb-horvát tannyelvű iskola létszáma csaknem évről évre csökken, s ami sajnálatos, hogy ennek demográfiai okai vannak. En­nek ellenére a hazai nemzeti­ségi törvény szelleme indo­kolttá teszi az iskola fenntar­tását. Ha a tárgyi feltételeket néz­zük — épületek, tantermek, az elhelyezés, higiénia stb. — akkor ugyanazokat a megol­datlan gondokat tapasztaljuk, mint a magyar nyelvű isko­lákban. Elég sok az elavult épület, kevés a tanterem és azok zsúfoltak. Mindezek a nemzetiségi iskolákban foko­zottabban gondok, hiszen egyéb feladatok mellett az összevont nyelvi csoportok — az iskolák 45 százalékában — és a csatlakozó nyelvórák — az iskolák 50 százalékában — számára is kell tantermet biz­tosítani. Szemléltető eszközök külföldről A legkellemetlenebb azon­ban a speciális nemzetiségi szemléltető eszközök hiánya. A szlovák iskolák ugyan kap­tak a minisztériumtól aján­dékba nyelvtani táblázatokat, hanglemezeket, diafilmeket, de a német, illetve a szerb- horvát nyelvű iskolák többsé­ge ilyen anyaggal alig rendel­kezik. Ezeknek az eszközök­nek a hazai beszerzése lehe­tetlen, külföldi megvásárlá­suk pedig számos akadályba ütközik. Ezért a legtöbb isko­lában a magyar alsótagoza­tos, valamint az orosz nyelv- tanítás szemléltetőképeit hasz­nálják. Érthető, hogy ezek al­kalmazása esetleges, hiszen témáikban nem mindig kap- csalódnak a nemzetiségi tan­könyvekhez, s ráadásul fel­irataik sem felelnek meg a kívánalmaknak. Ha egyné­hány iskolában található egy­két hangszalag, hanglemez, ezeken csak egy-két népdal vagy költemény található. S ez ma már kevés. Ezért na­gyon időszerű volt a minisz­térium nemzetiségi osztályá­nak intézkedése, a szemlélte­tő eszközök külföldi behoza­talára és anyagi támogatásá­ra. Egyébként a tanulók beis­I kolázása általában nem gond, ezt mutatja a tanulólétszám fokozatos emelkedése. Az el­múlt tanévben a nemzetiségi iskolák nyelvoktatásban részt vevő tanulóinak száma 371-gyel emelkedett. A leg­könnyebb a beiskolázás ott, ahol már az óvodában is ta­nítják a nyelvet, s az önálló tanulócsoportok az órarendbe beépített órákkal dolgozhat­nak. Apróbb nehézségek ott adódnak, ahol még összevont tanulócsoportokat kénytelenek kialakítani, s a nyelvtanítási órák — szaknyelven mondva — csatlakozóak. Ezen a téren a legjelentősebb gond az, ha a tanulócsoportok két is­kola tanulóiból tevődnek ösz- sze, mint például Pomázon. * Átmeneti állapot Némi eredmény mutatkozik csak a tanítás órarendi beépí­tésénél, körülbelül az iskoláit > 50 százaléka dolgozik így. Több iskolában mindezt csak néhány osztályban — főleg az alsótagozatban — sikerült ki­alakítani. A többi iskolában csatlakozó órarendszer sze­rint folyik a nemzetiségi nyelv oktatása, s ez eléggé megter­heli a gyerekeket, az isme­retek elsajátítása ebben a formában nem eléggé alapos. Az iskolák igazgatói igye­keznek a legkedvezőbb lét­számmal megszervezni a ta­nulócsoportokat, azonban ez néhány helyen; például Tö­kölön, Ikladon, Vecsésen ne­velőhiány, valamint tantermi gondok miatt nem sikerült. Itt, átmenetileg nem tartják be a nemzetiségi óraterv elő­írásait és kevesebb óraszám­ban tanítanak. Az idén a kö­rülmények lehetővé teszik, hogy ezen a helyzeten is ja­vítani tudjanak. Ács Jenő amelynek elkészült már a vö­rösmárvány padozata. Ninos szándékomban meg­írni mindent, amit majd itt, ebben az épületben talál az ide érkező, bár nagy a csá­bítás, mivel az építkezés két vezetője olyarTTáttatóan ^be­jeződ (itt volna már a nagy munka, A nyílt tüzű kandal­lóról, amely a klubtermek egyik éke lesz, a könyvtár ze­neterméről, a szakköri szo­bákról, a színházterem külön­böző fény- és hangtechnikai megoldásairól, a tetőteraszról, ahol nyári estéken szabadtéri hangversenyeket rendezhet­nek. Ők már mindent q hel/iiii.kn-n látnak. Mint ahogy a helyü­kön tudják az embereket is, akik egymást váltva, három műszakban dolgoznak, hogy a ma kimondott szavakból áp­rilis 2-án valóság lehessen. Nemcsak Szentendre városá­nak. hanem az egész megye dagodására. Hiszen az „épület nem csupán Szentendre, ha­nem a z egész megye kulturá-_ Prukner Pál

Next

/
Thumbnails
Contents