Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ÁRA «« FILLÉR 1975. FEBRUÄR 22., SZOMBAT Bíró József a külkereskedelmi helyzetről ' .III i i —————— — ■ — —^ Szerződéseink a szocialista országokkal népgazdaságunk fejlődésének biztosítékai Elsődleges jelentőségűek a Szovjetunióval kötött idei megállapodások Bíró József külkereskedelmi •miniszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának kül­kereskedelmünk helyzetéről és ez évi feladatairól. Hogyan értékelhető a külke­reskedelem 1974. évi tevékeny­sége? Népgazdaságunk múlt évi sikeres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését is. Ebben kifejezésre jut dolgozó népünk eredményes munkája, az a lendületes munkaverseny- mozgalom, amely pártunk XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­ja tiszteletére országszerte kibontakozott. A kivitel — összehasonlít­ható árszinten — 4 százalék­kal, a behozatal a tervet meg­haladóan 18 százalékkal nőtt. Ezen belül a szocialista ex­port 4 százalékkal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom ér­tékének 62 százalékát a szo­cialista országokkal, ennek fe­lét a Szovjetunióval bonyolí­tottuk le. A kivitelen belül a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek exportja je­lentősebben, a fogyasztási cik­keké mérsékelten emelkedett. Az anyagok és félkész termé­kek kivitele kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gé­pek importja nőtt, főleg a szo­cialista országokból. Elsősor­ban közlekedési eszközöket, műszereket és híradástechni­kai termékeket importáltunk. Az anyagimport különösen a vegyipari alapanyagokra és félkész termékekre, valamint a vaskohászati termékekre terjedt ki és meghaladta az előző évit. Jelentős volt a fo­gyasztási cikkek behozatala is, mindenekelőtt a szocialista or­szágokból. A rubel elszámolású forgal­munkban a behozatal növeke. dési üteme meghaladta a kivi­telét és ennek eredményeként — figyelembe véve az előző évek magyar többletszállítá­sait — az előirányzottnál ked­vezőbben alakult az áruforgal­mi egyenleg. Legdinamikusab­ban a gépimport nőtt A kivi­telünkben az átlagot meghala­dóan nőtt a gépek és beren­dezések, valamint a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari cik­kek aránya. Abban, hogy a múlt évben a forgalom dinamikusan emel­kedett, jelentős szerepe volt a szocialista országokkal folyta­tott külkereskedelmünknek. A közöttünk kialakult kapcso­latok elvileg és tartalmilag el­térnek a más társadalmi rend­szerű országok együttműködé­sétől. A szocialista országok gazdasági együttműködését a stabilitás jellemzi. A tervgaz­dálkodás, a hosszú lejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, a távlati tervek ösz- szehangolása, a gazdasági in­tegrálódás erősödése szilárd bázist teremt, biztosítva az ütemes, magas színvonalú fej­lődés lehetőségeit. Számunkra előnyös és nagy biztonságot nyújt, hogy ennek a folyamat­nak mi is részesei vagyunk. A szocialista országok kö­zötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma ágazatok szolgáltatják és hogy exportunkban is ezen ágaza­tok termékei vannak túlsúly­ban. Külön ki kell emelni fejlődő iparunk nyersanyag- ellátását, amelyben alapve­tő szerepe van a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együtt­működésünknek. 1974-ben tovább szélesítet­tük sokoldalú gazdasági kap­csolatainkat a fejlődő orszá­gokkal is. Forgalmunk 7 szá­zalékát bonyolítjuk le velük. A növekedés évente átlag 11 százalékos, és jóllehet, a for­galom állandóan emelkedik, súlya az egész összkereskedel- münkben még elmarad a kí­vánt szinttől. A tőkésországokkal folyta­tott kereskedelmünkben fe­szültséget okozott, hogy az import a tervezettnél kedve­zőtlenebbül alakult annak el­lenére, hogy az export is fi­gyelemre méltó növekedési ütemet ért el. A tőkés kivitelünk 1973-hoz képest — változatlan ára­kon — 6 százalékkal, a beho­zatal 21 százalékkal nőtt. A kivitelen belül ebben a gép­export növekedési üteme volt a legnagyobb. Az importban emelkedett az energiahordo­zók és nyersanyagok rész­aránya. Az áruforgalom ala­kulását döntő mértékben be­folyásolták a tőkés világ vál­ságjelenségei, továbbá az energiahordozók és alapanya­gok beszerzési nehézségei. Az erőteljes inflációs tendenci­ák, az áremelkedés és az ár­arányok alakulása miatt a cserearányok hátrányunkra megváltoztak. A kereskedel­mi mérlegünk passzívumá­nak mintegy 80 százaléka a cserearányromlás következ­ménye. Exportunk növelését fé­kezte a Közös Piac korláto­zó intézkedése. Mivel a fej­lett tőkés országokkal bo­nyolódó árucsere-forgalom külkereskedelmünknek közel egyharmadát teszi ki, nem közömbös számunkra a for­galom alakulása. Az eddig elért színvonal különösen az eltelt másfél évtizedben vég­bement fejlődés eredménye, Országaink közötti kereske­delmet eddig sem csupán a berendezések, gépipari és vegyipari termékek, valamint anyagok beszerzésére, cse­réjére alapoztuk. Az ipari kooperációk különböző for­máinak kialakítására is töre­kedtünk és arra, hogy fokoz­zuk a magyar ipari és mező- gazdasági termékek szállítá­sát is. Ügy ítéljük meg, a tőkés üzleti körök felismer­ték, hogy a gazdasági kap­csolatok számukra is elő­nyösek és saját exportjuk szorgalmazása mellett kere­sik a korszerű együttműkö­dési formák kialakításának le­hetőségeit a szocialista orszá­gokkal, közöttük hazánkkal. E józan felismerés mellett azonban szükséges a megkü­lönböztetéstől mentes ke­reskedelempolitika. Ellenez­zük a nemzetközi kereskede­lem mindenfajta korlátozását, megtorló intézkedések alkal­mazását. Különösen pedig az Európai Gazdasági Közösség megkülönböztető politikáját, amely élesen ellentétben áll a nemzetközi kereskedelem már a termelés több mint 60 százalékát a feldolgozóipari akadályainak lebontására irá­nyuló általános törekvésekkel, a GATT alapelvével. A közös­ség agrárrendtartására hivat­kozva elrendelték a vágómarha és a marhahús beviteli tilalmát. Az ebből eredő nehézségeinket a Szovjetunió segítségével sike­rült megoldani. A szovjet kor­mány világpiaci áron, konver­tibilis valutáért vásárolta meg a kivitelre szánt vágómarhát és marhahúst. Ez lehetővé tet­te a vágómarha-felvásárlás át­meneti zavarainak megszün­tetését és a biztonságos érté­kesítést. Hogyan értékelhetők a szo­cialista országokkal kötött ez évi megállapodások? A közelmúltban megkötöt­tük az ez évre szóló kereske­delmi megállapodást a szocia­lista országok többségével. A megállapodások biztosí­tékot nyújtanak arra, hogy ke­reskedelmünk ebben az évben is a tervnek, a népgazdaság céljainak megfelelően fejlődik. Betartjuk a hosszúlejáratú megállapodások előirányzatait, reális számítások alapján je­lentős túlteljesítésre is van kilátás. Tovább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocialista országok­kal bonyolított forgalomnak több mint egyötödét teszik ki az olyan áruszállítások, ame­lyek szerződéses együttműkö­dés, szakosítás vagy kooperá­ció eredményei. A megállapodások biztosít­ják legfontosabb importszük­ségleteinket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nem­csak strukturális szempontból fontos, hanem nagyberuházá­saink gépimportigényeinek ki­elégítése miatt is. Bővül a fogyasztási cikkek behozatala. A lakosság ellátása szempont­jából jelentős, hogy a kiske­reskedelmi forgalom 18 szá­zalékos importarányát tovább növeljük. Huszonhét százalék­kal több fogyasztási cikk be­(Folytatás a 3. oldalon) MOSZKVA Jóváhagyták a szovjet­brit csúcs eredményeit Az SZKP KB Politikád Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió miniszterta­nácsa megállapította: „A szov­jet—brit legmagasabb szintű találkozó nagy jelentőséggel bír a Szovjetunió és Nagy-Bri- tannda stabil kapcsolatainak fejlődésére nézve, a békés egy­más mellett élés elvei alapján, a két ország gyümölcsöző és kölcsönös együttműködése szempontjából. Ugyanakkor e találkozó eredményei pozitív módon járulnak hozzá a nem­zetközi béke és biztonság meg­szilárdításához, különösen Eu­rópában.” A szovjet vezető szervek megvitatták a szovjet—brit tárgyalások eredményeit, és teljes egészében jóváhagyták azt a tevékenységet, amelyet a tárgyalásokon a szovjet kül­döttség Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának ve­zetésével kifejtett. VITA A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN A Cipruson történtekért a felelősséget a NATO bizonyos politikai körei viselik JAKOV MALIK FELSZÓLALÁSA Csütörtök este a ciprusi kor­mány kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a ciprusi tö­rök szövetségi állam kikiáltá­sa nyomán alakult helyzetet. A nicosiai kormányt a Bizton­sági Tanács rendkívüli ülésén Glavkosz Kleridesz, a ciprusi képviselőház elnöke képviseli. Kleridesz felszólalásában felszólította a Biztonsági Ta­nácsot, jelöljön ki határidőt ar_ ra, hogy Törökország hajtsa végre az általa is elfogadott ENSZ-határozatot és vonja ki csapatait Ciprus szigetéről. A ciprusi válság rendezésében — mondotta — nem lehet semmiféle haladást elérni, amíg a szigetország területén megszálló csapatok tartózkod­Milliók, terven felül Kongresszusi versenyben a SZIMFI szocialista brigádjai Három és fél millió forint­tal teljesítette túl tavalyi ter­vét a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete. Ez a 3,5 millió magába foglalja a 26 szocialista brigád kongresszu­si és felszabadulási munka­versenyben tett pótvállalásait, mely összességében 12 százalékkal több, mint az előirányzott 28 millió 624 ezer forintos terv. Közreműködésükkel elké­szült tíz KO 160 típusú optikai alakköszörűgép, melyek a nemzetközi vásárokon világ­hírnévre tettek szert, és spa­nyol, mexikói izraeli, lengyel vevőkre találtak. Terven fe­lül gyártottak az NDK-nak 22 elektrohidraulikus léptetőmo­tort, ugyanebből a termékük­ből még pótvállalásként 28-at szállítottak le december vé­géig, megrendelésre. A SZIM- en belül kooperációban dolgoztak a testvérgyárakkal, mintegy 13 millió forintra te­hető az így előállított terme­lési érték: a marógépgyárnak seervó-haj tóműveket, körgya- lukat, szenszámtartókat készí­tettek, míg a székesfehérvári köszörűgépgyárnak terven fe­lül 6 TOSH-4 típusú orsóegy- séget adtak át. Jelentős eredményeket ho­zott a szocialista brigádmozga­lom a műszakfejlesztésben is, több gyártmányfeilesztési té­ma kidolgozásával: negyedév­vel a tervezett határidő előtt elkészült az NC 400 típusú számjegyvezérlésű megmun­káló központ gyártási doku­mentációja. Ide sorolhatnánk a KGST keretében kapott megbízásokat, a szabványter­vezetek, tanulmányok kidolgo­zását is, vagy a kis és nagy sorozatban gyártható féksze­relvények termelési ütemezé­Átadták a hajógyárnak. séhez szükséges számítógépi program-rendszer modelljét. A vállalások teljesítése ‘nem ment karikacsapás-szerűen, nem kaptak mindent kézre a brigádok. Főleg a második félévben akadozott az anyag­ellátás. Legtöbbször a gyártás­kor derült ki, hogy a vásárolt öntvények kö­zött sok a rejtett hibás. A réz alapanyagú elektromos cikkekhez nehezén jutott a vállalat, beszerzési gondokból volt bőven. Ettől függetlenül jó eredményeket értek el: a tervtúlteljesítés, a jó minőségű termékek előállítása , ezért két­szeres érdeme a SZIMFI szo­cialista brigádjainak. H—A. nak és Törökország folytat­hatja a kész tények kialakítá­sának politikáját. A jelenlegi helyzetben nincs értelme a Ciprus-közi tárgyalások folyta­tásának. Arra van szükség, hogy felkutassák a rendezést szolgáló tárgyalások új for­máit. Kleridesz sürgette a Bizton­sági Tanácsot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Cip­rusi Köztársaság felszámolá­sának megakadályozására. Mint mondotta, Törökország mind ez ideig egyetlen lépést sem tett az ENSZ-határozatok érvényesítésére, és a más füg­getlen, kis országokat is fe­nyegető ágyúnaszád-politikát tette magáévá. Karaj annisz, Görögország képviselője felszólalásában hangsúlyozta, a Biztonsági Tanács kötelessége, hogy ér­vényesítse a Ciprussal kap­csolatban korábban elfoga­dott határozatokat. Ameny- nyiben ez nem történik meg, az egész közel-keleti kérdés szempontjából érzékeny te­rületen súlyos helyzet ala­kul ki. Görögország képvi­selője szerint a Biztonsági Tanács által korábban elfo­gadott határozatok tekintet­be veszik Törökország kí­vánságait is, kivéve egyet — Ciprus kettéosztását. Kara- jannisz felszólította a Bizton­sági Tanácsot, akadályozza meg a védtelen és el nem kötelezett szigetország fel- darabolását. Osman Olcay, Törökország képviselője rövid felszólalá­sában azt állította, hogy „a nicosiai küldöttség Athénből kapta instrukcióit”, majd nyomban átadta a szót Vedat (Folytatás a 2. oldalon) A KÖZGÉP ceglédi gyáregységének termelési terve 236 millió fo­rint értékű, és ebben jelentős tétel a különböző nagyüzemektől vál­lalt bérmunka. A többi között a Magyar Hajó- és Darugyárnak, va­lamint a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnak munkálnak meg al­katrészeket. Koppány György felvétele A szovjet hadsereg ünnepén Koszorúzás az emlékműnél — Fogadások az évfordulón A szovjet hadsereg és hadi­flotta születésének 57. évfor­dulója alkalmából Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter táviratot küldött A. A. Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének. Az ünnep alkalmából teg­nap délelőtt megkoszorúzták a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársa­ság fegyveres erőinek nevében Czinege Lajos honvédelmi mi­niszter, Benkei András bel­ügyminiszter és Popp Árpád, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka helyezett el koszo­rút. Ezután a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének kép­viselői, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Ma­gyar Pairtizáinszövetségnek, a KISZ Központi Bizottságának küldöttei, a szocialista orszá­gok katonai és légügyi attaséi, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság képviselői helyeztek el koszorút. Az ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Pénteken este D. Z. Oszad- csij vezérőrnagy, a Szovjet­unió nagykövetségének kato­nai és légügyi attaséja adott fogadást, amelyen megjelent Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Czine­ge Lajos honvédelmi minisz­ter, Benkei András belügymi­niszter, Púja Frigyes külügy­miniszter, Popp Árpád, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, valamint a politikai és társadalmi élet számos ismert személyisége. Jelen voltak a szovjet nagy- követség diplomatái, valamint a szovjet hadsereg parancsno­ki karának több tagja. Ez alkalomból rendezett fo­gadást a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság országos elnök­sége is, amelyen megjelent Grosz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, valamint az álla­mi és politikai élet számos vezető személyisége, a szovjet nagykövetség számos tagja, és a szovjet hadsereg több ma­gasrangú tisztje. Este ünnepséget rendeztek az ideiglenesen Magyaror­szágon tartózkodó szovjet dé­li hadsereg parancsnokságán is, amelyen katonaművészek adtak nagy sikerű műsort. (Evfordulóelözetesünk a 2. oldalon) 1 KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap fogad­ta Luis Moreno-Salcedot, a Fülöp-szigeti Köztársaság el­ső magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízóle­velét.'Ugyancsak tegnap ad­ta át megbízólevelét Loson­cai Pálnak a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövete, Mohamud Abdulla Oshaish. B. Muthammad, az Indiai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tegnap búcsúlátogatást tett Losonczi Pálnál, az Elnöki Tanács elnökénél, Fock Je­nőnél, a Minisztertanács el­nökéhéi és Apró Antalnál, az országgyűlés elnökénél. Dr. László Andor államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken a Lengyel Nemzeti Bank elnökének meghívására Varsóba utazott, hogy tárgyalásokat folytas­son a két bankot érintő kér­désekről. Mika Spiljak elnök vezeté­sével hivatalos magyaror­szági látogatáson tartózkodik a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségének küldöttsége. A vendégek tegnap a Ganz Villamossági Művekben tet­tek látogatást. t t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents