Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
yüúar, 1975. FEBRUAR 23., SZOMBAT KUS2 Laosz példája A MILLIÓ ELEFANT or szagának népe pénteken ünnepelte a laoszi béike helyreállításáról és a nemzeti egyetértés megteremtéséről szóló viantianei megállapodás második évfordulóját. Laoszban az elmúlt két évben a megállapodás végrehajtása során megalakították a nemzeti egyetértés karma nyát és mind eredményeseb ben valósul meg a nemzeti megbékélés politikája. Ezen az úton jelentős állomásnak tekiinithető, hogy a kormány nemrégiben fogadta el azt a fejlesztési programot, amely előirányozza az ország gazdasági fejlődésének meggyorsítását, a független és semleges külpolitika folytatását. INDOKÍNA három országa közül egyedül Lao&zra köszöntött béke, hiszen Vietnam déli részében és a Laosztól délre fekvő Kambodzsában, az Egyesült Államok kormányának politikája miatt, még mindig folytatódik a háború. Ezekben a napokban a nyugati hírügynökségek figyelme a kambodzsai hadszíntérre összpontosul. Itt a hazafias erők Phnom Penh közelében megakadályozták, hogy a körülzárt kambodzsai fővárosba Dél-Vietnamból a Mekong folyón juttassák el az élelmiszer- és lőszerutánpótlást. A HAZAFIAS ERŐK ostromgyűrűjébe került kambodzsai főváros ellátásának 80 százalékát eddig a Mekong folyón biztosították. Az egyik amerikai tudósító joggal állapította meg, hogy a Mekong feletti ellenőrzésért folyó harc lényegében a Phnom Penh fennmaradásáért, vagyis az amerikai politikát kiszolgáló Lón Nol-re- asim fennmaradásáért folyó küzdelem. Nem meglepő tehát, hogy a Lón Nol-re- zsim megmentésére törekvő amerikai uralkodó körök éjjel-nappal működő légi hidat nyitottak meg a thaiföldi amerikai támaszpontok és Phnom Penh között. E légi híd fenntartása, mint az amerikai nagykövetség illetékesei rámutattak, igen költségesnek bizonyult. Éppen ezért szeretnék elérni, hogy az amerikai törvényhozás megszavazza a Ford elnök által kért 220 millió dolláros pótsegélyt. A LAOSZI nemzeti egyetértést eredményező vientia- nei megállapodás is bizonyítja, hogy Indokína népei küső beavatkozás nélkül képesek megoldani problémáikat. A vienitianei megállapodás óta történt események azt mutatják, hogy ha az Egyesült Államok kormánya betartaná a párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeit, ha nem avatkozna be Dél-Vietnam és Kambodzsa ügyeibe, akkor Indokína e két országában is befejeződhetne a háború, a dél-vietnami és kambodzsai népre is felvirradhatna a várva várt béke. Heves harcok Eritreában Eritreában 48 órás viszonylagos nyugalom után pénteken délelőtt ismét heves harcok törtek ki az etióp hadsereg tartományi alakulatai és a szeparatisták csoportjai között. A kormánycsapatok a tartományi székhelytől északkeletre, a Keren felé vezető úton támadást intéztek az eritreai íelszabadítási front fegyveresei ellen. Súlyos harcok folytak a kagnew-i amerikai hírszerzési és rakétamegfigyelői állomás közelében is. A nyugati hírügynökségek értesülései szerint a tartományi központban, Aszmarában nyugalom uralkodik, csupán a külvárosokban voltak elszórtan lövöldözések. Pénteken délelőtt az etióp főváros utcáin több ezer általános és középiskolai tanuló vonult fel az ország egysége melletti szolidaritás jelszavaival. Vita a Biztonsági Tanácsban Jakov Maiik felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Celiknek, a ciprusi török közösség képviselőjének. Celik kijelentette, nem újabb ciprusi válságról van szó, hanem arról, hogy Ma- kariosz kormánya „nemzetközivé akarja változtatni a ciprusi kérdést”, alá akarja aknázni a Ciprus-közi tárgyalásokat és meg akarja akadályozni a „realitások alapján történő” rendezést. A ciprusi török küldött azt hangoztatta, hogy a török közösség kész a Ciprus-közi tárgyalások újrafelvételére és hajlandó arra, hogy a tárgyalóasztalnál „jóakaratúan vizsgálja meg a kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat.” Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője felszólalásában rámutatott: a ciprusi tragédiáért a felelősséget a NATO bizonyos politikai körei viselik, amelyek igyekeznek megakadályozni, hogy az ENSZ tevékeny szerepet játsszon a ciprusi válság rendezésében. E körök — folytatta Malik —, azt a célt tűzték ki, hogy Ciprust „atlanti bástyává” változtassák a Földközi-tenger keleti térségében. A Szovjetunió képviselője emlékeztetett arra, hogy a ciprusi probléma fontos helyet foglalt el Brezsnyev és Ford 1974. novemberében, Brezsnyev és Giscard d’Es- taing 1974. decemberében, PORTUGÁLIA Gazdasági-szociális program Tervezet az MFA „intézményesítésére “ Portugália társadalmi-gazdasági fejlődését messzemenően befolyásoló gazdaságiszociális programot tett közzé pénteken a portugál ideiglenes kormány. A dokumentumot a haladó fegyveres erők mozgalma (MFA), valamint a kormány- koalícióban részt vevő pártok — kommunisták, szocialisták és demokratikus néppártiak — közösen hagyták jóvá, A program a jövendő három esztendőre szól. A gazdasági és társadalmi élet átalakítására vonatkozó elképzelések között szerepelnek olyan intézkedések, amelyekkel korlátozzák a monopóliumok gazdasági hatalmát, harcolnak az infláció ellen, növelik a foglalkoztatottságot és bizonyos reformokat hajtanak végre a mező- gazdaságban. Olyan munkaokmányról van szó, amely a fegyveres erők mozgalma és a koalíciós pártok kompromisszumának eredményeként jött létre. A dokumentum egyik legfontosabb pontja az alapanyagokat kitermelő iparágak államosítására vonatkozó rész. ★ Az AP amerikai hírügynökség meg nem nevezett lisszaboni forrást idézve pénteken délután jelentette, hogy a portugáliai fegyveres erők mozgalma (MFA) hét pontból álló tervet készül a kormány- koalícióban részt vevő politikai pártok elé terjeszteni a katonai mozgalom politikai „intézményesítésére” vonatkozóan; Brezsnyev és Harold Wilson 1975. februárjában, valamint Gromikónak és Kissingernek az elmúlt hét során tartott tanácskozásain. Az említett találkozók alkalmából kiadott közlemények síkra szállnak amellett, hogy meg kell őrizni a Ciprusi Köztársaság területi egységét, szuverenitását, el kell érni a megszálló török csapatok kivonását, a menekültek visszatelepítését. A mostani válságban arra van szükség, hogy a Ciprus ügyével kapcsolatban ilyen kötelezettséget vállaló országok a Biztonsági Tanács előtt is következetes magatartást tanúsítsanak — mondotta Malik, majd megismételte a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a ciprusi kérdés rendezésére az ENSZ keretén belül hívjanak össze nemzetközi értekezletet. A Biztonsági Tanács csütörtöki ülése a késő esti órákban ért véget. A vita pénteken, közép-európai idő szerint 21 órakor folytatódott, és elsőként Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szólalt fel. A ciprusi képviselőhöz határozata A ciprusi képviselőház csütörtök este a Biztonsági Tanácsnak címzett határozatot hagyott jóvá. Ez hangoztatja: „Megengedhetetlen, hogy az ENSZ egyik tagállama figyelmen kívül hagyja a Biztonsági Tanács határozatait és cselekedetei révén csorbítsa egy másik tagország függetlenségét és területi egységét.” A képviselőház felszólítja a BT-t, hogy vessen véget az ENSZ alapokmányát sértő török intézkedéseknek és tegyen hatékony lépéseket a BT által korábban elfogadott határozatok gyakorlati érvényesítésére. k USA kormánya síkraszáll a Szovjetunióhoz fűződő kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok normalizálásáért Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön a szovjet— amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács végrehajtó bizottságának ülésén kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya síkraszáll a Szovjetunióhoz fűződő kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok normalizálásáért és ennek érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ülésen, amelyen részt vettek a Szovjetunió és az Egyesült Államok delegátusai, valamint a nagy amerikai társaságok képviselői, megvitatták a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak helyzetét és fejlesztési perspektíváit. Kairói kommentárunk Közel-Kelet - viharszünetben Mit hoz a tavasz a Közel- Keieten ? Erre a kérdésre biztonsággal válaszolni még Gro- miko és Kissinger utazása után, a szovjet és az amerikai külügyminiszter genfi megbeszéléseinek alapjan sem lenet. Valamit javultak ugyan a tárgyalásos rendezés kilátásai, de még rendkívül sok a bizonytalansági tényező. Az egyik egyiptomi újság a mostani bé- ketapogatásokat a tűzszerészek munkájához hasonlította: egy rossz mozdulat elég és felrobban a gyutacs. Márpedig szakértők véleménye szerint egy újabb háború a korábbiaknál nagyobb pusztítással járna, hiszen tétje — az 1973- as korlátozott céllal ellentétben — nem volna kisebb, mint eldönteni az évtizedek óta eldöntetlen helyzetet. Éppen emiatt a térségben élők aggódva és reménykedve figyelnek minden — a béke irányába ható — próbálkozást. A rendezési kísérletek leg- látványosabbja (és a leginkább vitatott) a Kissinger- misszió. A „szakaszos rendezés” koncepciója a konfliktus lépésről lépésre történő megoldását jelenti. Eszerint az elmúlt évi csapatszétválasztás-----' 1 A gyakorlótéren: támadásban a deszantalakulat A tengeri határok mentén . A béke és a szocializmus őrhelyén Február 23-án ünnepli a szovjet hadsereg születésének 57. évfordulóját. Napjainkban a szovjet hadsereg valamennyi fegyverneme nukleáris töltetű rakétafegyverekkel felszerelt. A harci erő alapját a hadászati rakétacsapatok képezik. Üj harci lehetőségekhez jutottak a szárazföldi erők. Tűzerejűk, ütőképességük, mozgékonyságuk jelentősen növekedett. A modem rakétafegyverek pontos csapásokat képesek mérni az ellenséges védelem teljes mélységére, sőt a legtávolabbi hátország hadtápvonalaira, erőcsoportosításaira, stb. Az önjáró kilövő szerkezettel ellátott rakéták rendkívül mozgékonyak, állásaikat gyorsan változtathatják és igen gyorsan harci készenlétbe helyezhetők. A szovjet légierő már régóta szuperszonikus gépekkel rendelkezik. Bármilyen időben, bármilyen magasságban bevethetők, rakétáikkal, bármilyen távolságot elérnek. 2500—3000 km/ó sebességük és harminckilométeres repülési magasságuk pedig egyáltalán nem jelenti a végső határt. Vannak változtatható szárny- állású gépek, amelyek szinte függőlegesen tudnak le- és felszállni. Minőségileg átalakult a haHolnap 57 éves a szovjet hadsereg Az óriás nyergében. rakétaszállító jármű diflotta is. Fő ütöerejét a nagy hatósugarú rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárók és a rakétahordozó repülőgépek jelentik. Az atom-tengeralattjáró a célponttól több ezer kilométerre, akár a víz alól is kilőheti rakétáját. És ezellen nincs biztonságos védekezés! Egyetlen ilyen rakéta atomtöltetének tűzereje nagyobb, mint a második világháború összes tengeri csatáiban kilőtt robbanóeszközök összhatása volt... Űj fegyvereket és harci eszközöket kaptak a légvédelmi alakulatok is. A légvédelmi ágyúk helyébe a légvédelmi rakétaalakulatok léptek: nagy erejű és különféle rendeltetésű harci komplexumaikká). A légvédelem munkáját természetesen elfogó-vadászgé- pek, rádiólokátorok is segítik. Az észlelő eszközök pontosan bemérik az ellenséges repülő helyét és pontosán rávezetik a rakétát, vagy az elfogó vadászt. A légvédelmi alakulatok éberen őrzik a Szovjetunió légi határait. A tökéletes, hatékony eszközök és fegyverek ellenére a hadseregnél és a flottánál Éberen a hóban, a csendben .. • APN-fot6k egyaránt az ember a döntő erő. A mai szovjet katonanemzedék azoknak a nyomdokain halad, akik a múlt háborúban védték hazájukat. A sorkatonai és az altiszti állomány több mint fele ma közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkezik. A tisztikar a munkásság, a parasztság és az értelmiség legkiválóbb képviselőiből áll. A fiatal tisztek több mint fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A parancsnokok a szovjet hadsereg és hadiflotta gerincét képezik. A Szovjetunió fegyveres ereje, mint a béke hatalmas és legyőzhetetlen támasza ünnepli 57. évfordulóját. A béke és a szocializmus őszinte barátai szeretettel és tisztelettel emlékeznek meg erről a nevezetes évfordulóról. Szjatoszláv Kozlov (APN) volt az első lépés, ezt újabb hasonló megállapodásnak kell követnie, ezután következne egy harmadik szakasz, és így tovább. Lényegében kétoldali egyezmények halmazából kívánja előbbrevinni a közel- keleti béke ügyét. Mindezt pedig a már szokásossá vált Kissinger-féle ingadiplomácia keretében. Miért bírálták a szocialista országok részéről ezt az elképzelést? Nem azért, mintha lépésről lépésre nem lehetne a célhoz érni, ha a cél valóban a konfliktus általános rendezése. Hanem azért, mert a Kissinger-misszió jelentkezésekor azonnal látszottak annak negatív következményei. A lépésről lépésre megoldás nem tartalmazott semmi alapvetőt: a közel-keleti béke nemzetközi garanciák útján történő biztosítását, az ENSZ- határozatok végrehajtását, a Palesztinái nép jogainak helyreállítását, a megszállt arab területek kiürítését. Ehelyett az általános rendezést a távoli jövőre hagyta és megpróbálta a Szovjetuniót (azt a nagyhatalmat, amelynek garanciája feltétlenül szükséges a végleges rendezéshez) politikai játszmájából kihagyni. Ugyanakkor nagyon is nyilvánvaló volt ennek az elképzelésnek az a célja is, hogy megbontsa az Izraelt körülvevő arab frontot. Tel Aviv változatos taktikát dolgozott ki: Libanont erővel fenyegette, Szíriával szemben egy tapodtat sem volt hajlandó előrelépni, Jordániával megpróbált szót érteni, Egyiptommal pedig olyan megállapodásra törekedett, hogy lehetőleg minél kevesebbet kelljen adnia, minél nagyobb politikai árért Ebben a helyzetben hozott változást Rabat, az egységes arab kiállás azért, hogy a pa- lesztinaiakat a Palesztinái Fel- szabadítási Front képviselje — méghozzá Genfben. Husszein király be is jelentette, hogy nem kíván részt venni egy esetleges genfi konferencián, hiszen azon a palesztdnaiak képviselőjének kell majd a Jordán-folyó nyugati partjáról tárgyalnia. Gromiko és Kissinger helyzetfelmérő látogatásai megmutatták: Genf — amennyiben a eél valóban a béke a Közel- Keleten — megkerülhetetlen. Amellett, hogy csak itt találkozhatnak Izrael és a PFSZ képviselői (addig azonban még sok nehézséggel kell megküzdeni), csak itt lehet nemzetközi garanciákkal biztosítani egy esetleges békeszerződést. Izrael csak ilyen békeszerződéstől várhatja, hogy az arab államok elismerjék. Ennyiben tehát Te) Avivnak érdekében áíl elmennie Genfbe. És ha a lépésről lépésre koncepciónak van létjogosultsága, akkor csak az, hogy Genf előtt segítsen a bizalom légikörének megteremtésében. Az azonban bizonyos, hogy tartós béke csak akkor lesz a térségben, ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen vállal felelőséget a konfliktus megoldásában és a béke garantálásában. A közel- keleti diplomáciai mozgás folytatódik. Az ENSZ-erők mandátumának tavaszi lejárta, a felhalmozott katonai potenciál és a még csillapítatlan feszültség azonban nagyon is véges időhatárt szab a diplomatáiknak. Kereszty András V t